VadászFórum

Tegnap este határszemlét tartottam a vadföldek fölött.
Hát, hogy borsón nem kell disznót lőni a nyáron, az már most látszik, ezek a nyavalyások majd az utolsó szemig kitúrták a vetőmagot.
Szórva vetettem pedig, ahogy szoktam. de négyzetméterenként jó, ha egy-két növény árválkodik.
Szörnyű, hogy semmi előrelátás nincs bennük!  ;D
Szerencsére a zab elég szép, a lucerna is kel, hajt az akác, ami talán elvonja a szarvasok figyelmét a zabtól meg a kopaszbúzától, mert ha ezeket is letarolják idő előtt, akkor teljesen feleslegesen dolgoztam.

Üdv!
Előrelátás bennük? Ha az a feneketlen gyomor elkezd korogni, nincs ami visszatartsa őket!

Tavaly az egyik jó nagyvadas részünkre direkt a bőgésre vetettünk kukorica és napraforgó csalamádét.
A nagyon-nagyon gyenge homokon csodásan kikelt, örültünk is a vadőrrel, hogy a jó bőgőhelyen majd kedvére lakmározhat a tarvadrudli és jöhet mellé egy derék - akár kettő - bika is.
Nos a számításainkat teljesen keretül húzták a nyulak, ugyanis a kb. 2-4 levélben lévő napraforgót mind egy szálig eltakarították.
AMikor kezdett kopni a takarmány kiültünk a vadőrrel a 2 sarki lesre, hogy megnézzük mi járja.
Én láttam egyszerre 11 nyulat, ő pedig hetet.
Falatoztak szépen a kukoricából is, emellé társult a nagyvad taposása is.
Ez egy echte nagyvadas részünk az erdőben, sosem volt apróvad vadászat, meghát kevés is volt a nyúl errefelé...de tavaly gondoskodtak a bőgésre szánt zöldtakarmányról.

Már vártam a megnyitását ennek a topiknak, nálam favorit lesz, remélem rengeteget fogok itt tanulni! :WA

Nekünk van 1 hektár borsó, takarmányrépa(pénteken vagy szombaton vetjük), de a borsó már el van vetve még nem nyúltak hozzá a disznók, de tavaly a szarvasok lelegelték mikor már szép zöld volt. A mostani répahelyén tavaly krumpli volt azt viszont kiturták elég rendesen. :WA

Na mi a helyzet? Semmi újabb disznócsali?

Erről jut eszembe: De igen van, én a multkor vettem valami szarvasgomba ízű sót, ami kis vödörbe van és olyan kenhető az állaga színe zöld. Ki kellene már próbálni.

Német gyártmány, volt még valami kátrányízű meg még egy ha jól emlékszem. Mindet nem vettem meg, majd sorba fogom kipróbálni.

Azt írták róla egyszer, hogy régi sózónál nem szabad kikenni, mert akár hónapokig se járja semmi, csak új helyen. Viszont egy kérdésem lenne, mégpedig a következő állítólag a disznók nagyon szeretik a kávé zaccot, vagy az illatát, mert állítólag nagyon túrnak miatta, tud erről valaki valamit?

Egy kis okosság, szerintem sokan ismerik:

A kukoricát össze kell keverni sóval.
A hal mindenféle formában-álagban: Nagyon jó a belsőség elásva, de úgy  hogy kilógjon. Nekem mindig van otthon olajoshal konzerv, szardinia, vagy mi fene, ha váltón ülök és egy bizonyos disznót akarok megnézni egy kicsit jobban (nem csak oldalba lőni), és persze nincs időm, akkor gyorsan jól kezelhető, szinte mindig megáll a disznó, érdemes lukat fúrni és a levét szétlocsólni, többet időzik.

Én a Horrido féle hagymás módszert, úgy ismerem, hogy (vöröshagyma+káposzta vagy karalábé) a technika ugyanaz és bozasztóan büdös ez is.

Van egy érdekeségem még, bár rókára let kitalálva a disznó is megkeresi.
Ez pedig a jó kis avas szalonna, drótra kötve, lecsölöpölve. egyik alkalommal, regeli ellenőrzés során disznónyomok és felfordúlás fogadott a rókacsalinál, utánna megnéztem szórón és működik, ez főleg akkor jó mikor az ember szelektálni szeretné a szóró látogatóit, ha disznó jár rajta a szalonnát megkeresi álltalába, és ha tiszta helyre van rakva a nyomokból lehet azonosítani, hogy nem őz v. szarvas. Télen hidegbe működik inkább.

Az Akah árul ilyen csodaszereket. Szokott működni. A kátrányos az a bükkfakátrány (Buchenholzteer), az is jó. Hasonló, mint a régi fa villanyoszlopok impregnáló máza, azt is imádják.
Ennyire szeretik:
(http://kepfeltoltes.hu/080424/Apr_vad_2008.1.14_004_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Micsudi?!!

Méghogy szeretik?

Jó pár éve már, éppen a Tisza-töltésen jártam, disznó nyomait keresve(lentebb az illusztráció mutatja) mikor az egyik telefon pózna betomgyámját rögzítő csavar alatt valami fehérre lettem figyelmes. No mi volt az???
Egy külső szélén mért 13 cm-es nagy agyar darab!!! :o

Természetesen még a betongyám is tiszta sár meg disznó szőr volt.... :OKO :WA

Mint a vaddisznós topikban is irtuk/irták a savanyított kukorica nálunk bevált az utóbbi napokban feletettünk apuval egy kis 50 literes hordóval. A milyénk úgy néz ki hogy a kukorica szemek meg vannak törve és úgy ahogy más irta savanyítva van. Azóta apu minden reggel friss nyomokat lát a szórón.

A kávé zaccról senkinek sincsen tapasztalata?

Ősszel kipróbáltuk de semmi nem járt rá, mondjuk nem is vólt minek, most hogy a répce, rába visszahuzódott a medrébe most van szarvas, disznó is szép számmal télen pár lézengőn kívül nem volt nálunk nagyvad.

Szia a kávézacccc, az csak arra jó hogy megálítsa a disznót a váltón, ha kukorica van a szórón akkor b@..ik rá, nem foglalkoznak vele, sőt...
Nem tudom ki találta ki és milyen formába, de nekem hozzá se nagyon nyúltak...

Tegnap az egyik szóróra raktam ki egy részre kukoricával, majd ma megnézem mennyire, érdekli őket, és majd beszámolok.

Szervusz Horrido!

Errefelé, amikor még lényegesen nagyobb volt a vadállomány, a gím- és dámbikák előszeretettel tisztítottak az általad is bemutatott típusú villanyoszlopokon is. Párat emiatt le kellett volt cserélni.
Egyet-egyet még lehet találni.

Egy alkalom kevés de eddig úgynézki, hogy tetszik nekik, mert ahová a zaccot kiöntöttem az a rész igen szépen meg volt túrva. A sópasztára visszatérve akkor nyugodtan ki lehet rakni régi sózókra is? Nekem sokkal egyszerűbb lenne, mert a másikat rendszerint ellopják.

Na végül jöjjön a vaddisznócsaló csodaszer:
Íme.
(http://kepfeltoltes.hu/080425/Gyilkos_bak_maggi_009_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
Itt jobban látszik:
(http://kepfeltoltes.hu/080425/Gyilkos_bak_maggi_011_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Már a szaga is olyan mint a búgó kané, mégis 100millióan rakják a levesbe. >:D Disznó nem tud elenállni.
Mind simán a szóróra, egy fatörzsre kilocsálva, mind maggis vizbe áztatot kukoricaként tökéletes.
Főleg új szóró kialakításnál.
Magam a váltóra, ahol leskelődök szoktam kicsepegtetni, bármi sietős a konda dolga, megállnak és lehet válogatni, vagy bírálni az egyedüli darabot.
Nagyobb hiperélelmiszerben nálunk is lehet kapni, párszázért; használjátok egészséggel...

Látom mindenki dobálja be az ászokat... :nyes

Na akkor én is még:

Aki horgászik az tudja, hogy nagyon sok féle hallisztet lehet kapni, igen jók, tartósak mert dobozban zacskóba elvannak, nem úúgy mint a hal.. :nyes
Kis gödörbe-likbe kell önteni, és megfelelő víz hozzáadásával igen büdi tud lenni, nagyon messziről megkeresik a disznók, és veszekednek érte, a legóvatosabb disznókat is megálítja a szórón-váltón
 :T

És hallisztet azt hol lehet beszerezni?

A horgászok a mi legjobb barátaink.  :V Horgászbolt, takarmánybolt.

:OKO :V :V :V

Na én ugyanígy jártam ezzel a szarvasgombás sóval.
A bükkfakátrányt még csak-csak, de a sót már csak akkor vették fel, amikor a szóróról elfogyott minden...magyarul nyalánkság volt, de a sónak sem estek neki valami nagy vehemenciával.
Most normál marhasó van kint...ugyanolyan "vehemenciával" vették fel a szarvasgombást.
Szóval a mi homoki disznaink, meg szarvasaink a csodacsaliktól nem esnek haynatt...mindenek felett áll a kukorica.

Ilyen Maggi "akármim" Nekem is van egy pár üveggel.Valami hipermarketben seljtezték ki.Az eggyik vadászunk hozta.
Eggyik szóróra locsoltam ki belőle a másikra nem.Nem vettem észre különbséget.Ahogy Wetzlar irta,első a kukorica.
Lehet,hogy a disznót megállitja,de csak mig újdonság,bár minden vadat,minden újdonség kiváncsivá teszMikor megszokta tudja,hogy ugyanazt találja.

Szerintem, ahol rendszeresen etetve vannak, és van disznó is, oda nem kell semmilyen csali. Elég a kukorica.
Ahol viszont régen volt etetve, vagy kevés a disznó, oda érdemes olyant kivinni, aminek "illata" van. Arra jó, hogy jelezzük nekik, hogy van kaja. Így is lehet, hogy csak napok múlva kóstolják meg.

Ami nagyon büdös, azt viszont közvetlenül a szóróra nem szabad tenni, mert ha meglövöd a disznót, és belefekszik, az is büdös lesz. úgy meg nem lehet leadni. Ezért jobb szóró széli fatörzsre, vagy földbe vájt lyukakba tenni a csalianyagot, ahol még meg lehet lőni.
Jól működő szóróra meg nem kell, mert ellenkező hatást válthat ki, úgy meglepődnek, hogy nem jönnek oda.

Kérdeztem egy idős vadásztársat aki mindenféle maradékot kihord a szóróra, hogy a zaccot próbálta-e?

-Dehogy próbáltam, hát én a földön ülök, nem lesen!
-??? (értetlenül nézek)
-Gyerek! Hát nekem ott bekávéznak a disznók, kitudja mit csinálnak velem!?

Ezt azóta is mesélem mindenkinek... :nyes

Kipróbáltam csodákra ez sem képes, de mint valaki írta elidőzik vele a disznó, szívesen turkálgat benne.

A megoldás az orrunk előtt hever csak nem vesszük észre!

Te már tudod?

Akinek van zabja, érdemes ránézni, mert elkezdett dolgozni a vetésfehérítő.

Így néz ki az egyik tábla évelő rozsunk a homokon:



(http://kepfeltoltes.hu/080602/DSC00334_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/080603/ABCD0001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

És tőle 200m-re a másik tábla, ugyanabban az időpontban vetve, ugyanazzal a vetőgéppel és vetőmaggal:
(http://kepfeltoltes.hu/080602/DSC00336_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/080602/DSC00337_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

"Kis" különbség és csak sejtem az okokat...

Jövő tavasszal adsz neki 50 g. Logrant hektáronként, mindjárt nem lesz ilyen "dekoratív".

 :nyes :T

MIfelénk az összes rozsot lesilózzák miért?( egy országos multicég)

Felénk a tavaszi árpa és a búza is kedvence a fehérítőnek,a meleg fülledt időt szereti.Pár napig ha nem nézel rá hatalmas területeket ellep.Fendona 10 EC 1dl/ha és semmi gond.

A vetésfehérítő minden gabonafélében károsít. A füvet is szereti, csak az kevésbé zavaró a gazdálkodó számára.
A zab különösen érzékeny, mert édes levelét módfelett kedveli. A szakemberek a zabot mintegy monitornövényként kezelik, ha abban megjelenik, akkor leföcsölik a többi gabonafélét is.
Regentet használunk.

Az a helyzet, hogy annyira elnyomta a gaz a rozst, hogy teljesen kiritkult. Arra gondoltam, hogy őszre inkább kiszántatom(addig kap időt megerősödni) és görögszénát vetek a helyére. Ha egy adag szénát tudok belőle csinálni,akkor már meglesz az üregiknek a téli takarmány.

Mi a vadföldjeinken szinte mindig kukoricát és lucernát vetünk! Általában jó szokott lenni, de tavaly tavasszal nem volt pénz, így parlagon maradtak!
Augusztus elején borsó, kukorica és napraforgó keveréket vetettünk. Sajnos nagyon gyatrán kelt, bőgésre mindössze térdig ért és nagyon hiányos volt! Egy oldalról kukorica, a többiről mocsár határolja, ezért jól járta a vad.
Szeptember 2-án megjött az első vendég és mindjárt első este meglövettem rajta a 9,7 kg-os trófeájú bikát! Később még két kisebb bikát lövettünk ugyanitt!

Nyárközepi-végi vetésre tökéletes a görög széna és igen kedveli mind az őz, az apróvad és a szarvas is. Télire lekaszálva jó téli takarmány, lábon hagyva pedig jó vadföld, mert könnyen kiássa a vad a hóból és szinte alig veszít a tápértékéből.

Szia Gergő !

Szeretném megkérdezni, hogy a görögszénával személyes tapasztalatod van, vagy olvastad?
Két éve zöldtrágyának megpróbáltuk több területen, de röviden szólva szar sem lett belőle. Augusztusban vetettük, télre 15-20 centisre nőtt meg, következő április közepéig vártunk az alászántásával, hátha lesz belőle valami, de csak csikorgott, nem ment semmire.
Alászántottuk, elvetettük kukoricával, a gazdaság legrosszabb kukoricatáblája lett abban az évben. Azóta ilyen növény pedig nincs (számunkra). Jó, igaz, száraz ősz volt, átlagos tél, agronómiai hiba ( a kései vetésen kívül) nem történt.

Tudom, semmi közöm hozzá, meg a telepátiával való gyógyítás elég rizikós terápia, de a helyedben a rozsot érés után egy jó kiadósnak igérkező eső előtt leszárzúzóznám, kapna egy óvatos fogasolást (ha sok a mag, még azt sem), így a kihullott mag  jó része kicsirázna az esővel ( meg a már meglévő tövek is, ha tényleg évelő, bár ilyennel még soha nem dolgoztam), aztán meglocsolnám Logrannal a gyomok megfékezése miatt.

Szia!

Személyes tapasztalatom csak Óváron volt, az egyetem alatt vele. Arrafelé pár helyen találkoztam vele+az egyetem tangazdaságában is foglalkoztunk ezzel a növénnyel. Ott egy panaszt sem hallottunk rá,csak dicséretet. Bár valóban vízigényesebb, épp ezért jó őszre vetni.

A rozsos ötlet jó, csak az a baj, hogy a környéken sok a kultúrrozs amivel könnyen visszakereszteződik az évelő, így elveszti az évelő tulajdonságát. Ettől függetlenül lehet, hogy még mindig olcsóbb lesz ezt megpróbálni, mint újravetni az egész darabot.

Az évelő rozsról már több mindent tudok mondani, ha érdekel. Nekünk eddig bejött, pedig sívó homokra lett vetve.

Szia, akkor kérdezek.
Klasszikusan évelő növényről van szó (tehát tőről hajt újra), vagy a kihullot magvakból kel ki minden évben és tűri a monokultúrát?
Lehet, hogy naív a kérdés, mert előző hsz.-ban (kereszteződés) talán meg is válaszoltad.
Mennyit terem? A képen toklászosnak tűnik, mennyire járja a vad? Hány évig terem? Itt, Zalában normál rozs is csak elvétve van, kis parcellákon, nagyüzemben az én időmben soha nem termeltük, fogalman nincs, mennyire szereti a vad.
Tritikálét azt egyszer megpróbáltuk egy extenzív művelésű táblán, mennyiségileg tűrhető lett, de nem kellett a kutyának sem, ezért többé nem vetettünk. Azt elég jól járta a disznó, sőt következő évben (parlagon maradt a tábla) még az árvakelését is.

Klasszikus évelő növényről van szó, mely minden évben tőről sarjad, igen erőteljes gyökérzettel és bokrosodási képességgel. 4 évig maradhat egy táblán-eddig gazdaságos. A helyzet az, hogy az egész országban nem túl ismert, mert nem régi nemesítés. A kúltúrrozs és egy évelő vadrozs faj keresztezéséből hozták létre talán 10 éve. A kalásza hosszú, toklászos, de azok nem olyan kemények, merevek, mint a kúltúrozsé. Beltartalomra kevesebb keményítőt tartalmaz és több fehérjét, ásványi anyagot, mint a kúltúr változat-sokszor készítenek belőle rozskenyeret, mert jobbak a sütési tulajdonságai. Magja apróbb, keskenyebb, mint a hagyományos változaté. Termésátlaga kb fél-egy tonnával marad el a kúltúrozsétól, de ezt a kiesést bőven kárpótolja, hogy négy évig nem kell szántani, nem marad utána parlag, mert aratás után még egyszer szénának kaszálható, kiváló a növekedési erélye-kevesebb vetőmag kell,mert ritkábbra kell vetni- és a silány talajokat is jól hasznosítja,fejlett gyökérzete révén. Nálunk a homokon gyönyörűen kelt, pedig ott szinte minden kiégett az elmúlt 5-7évben. Mi lucernával felváltva használjuk majd. Kiválóak egymás váltónövényeként. Nem tudom, hogy a disznó mennyire kedveli, mert a mi földünk tipikus apróvadas terület közepén fekszik, de a fácán és az őz igen szereti, mert magas és sűrű. Hegyvidéken főleg szénának, juhlegelőnek vetik,mert a hűvösebb éghajlaton már nehezen érik be időre(augusztus eleje, közepe táján aratható itt az Alföldön), ezért a cégünk is vetette Ipolytarnócon-ott a szarvas jól járta.

A triticalét szintén ide a homokos Alföldre, vagy a silányabb talajú dombvidékekre nemesítették ki. Szerintem felétek azért nem vették, mert ismert. Felénk szinte mindenhol előfordul, főleg sertés takarmánynak használják, de keverik baromfitápba is.Tipikus takarmány növény! A triticaléról is szinte csak jó tudok mondani szárazaságtűrése, ellenállóképessége és sarjadzóképessége folytán. Édesapámék már a '80-as évek óta termesztik saját felhasználásra, rendszeresen. A cégünk éves szinten 5-700 tonnát vásárol fel és értékesít tovább tápkeverőknek, sertéstelepeknek.

1-2 hektáron jövőre kipróbálom.
Ha nálunk is hasonlóképpen muzsikál, nyáron lehet egy jó disznóleses terület és szarvasmegtartó növény, őszre pedig a sarjon bőgőhely.
Mikor vetitek, mennyi vetőmaggal?

A jó vetőmag ára elég húzós-mi tavaly Farmosról(Füzesabony mellett) vettünk nem fémzárolt, de megbízható helyről 35eFt-ért 75kg-ot(50Ft/kg).
45-55kg/ha az igénye és mivel kiválóan bokrosodik, ezért ritkábbra kell vetni, mint a kúltúrrozst. Mi a homokon gabona sorköz+5cm-t, 10-13cm-es tőtávra vetettük,de ahol jól kelt, ott már ki is töltötte a szabad teret(ált. 15-25 kalászt hozott/tő!) Vetési ideje aug. vége-szeptember vége között van. A neten található adatok szerint kevés magot hoz(1tonna/ha), de ilyen kis  termésátlagról én még nem hallottam, pedig körbeinformálódtam rendesen, mikor elkezdtük termeszteni. Én javasolni tudom csak-kis területen egy próbát megér. Ha vetőmagot akarsz belőle fogni, akkor olyan helyre vesd,ahol min 1000m-re nincs kultúrrozs az uralkodó szélirányból, mert visszakereszteződik és nem lesz évelő az F1-es kereszteződés!

Gergő!
Farmos az Nagykáta mellett van. Ott voltam tag és Farmosra is járok még mindíg vadászni, nem Füzesabony mellett van.

Igazad van- Egerfarmos volt.

Kikalászolt a zab a vadföldön.

Szép!-úgy látom, most mindenfelé szép a zab, ahol még időben megtörtént a növényvédelem.(A mi földünktől nem messze van egy tábla, amit nem kezeltek semmivel. Az eredmény magáért beszél: tiszta pipacs az egész,amelyik zabtő pedig ezt túlélte, azt szépen meglepte a gabonafehérítő. Az ilyen tábla potenciális fertőzésgóca közeli gabonaföldekre nézve. Én simán büntetném...)

Horrido!

Ki akartam próbálni, de ilyen fűszert felénk (Miskolc) egyik hiper sem árul, de a minap jártam Kecskeméten ott sem...
Egy pesti rokon évekkel ezelőtt használt ilyet, azt mondta próbál venni nekem. De lehet, hogy megszünt?

Szegény szörnyen megijedt, azt hitte levesbe akarom ezt a förmedvényt... ;D

Maggi Würze ügyben levelezésben voltam a cég magyarországi képviselőjével néhány éve. Sajnos a kis kereslet miatt Mo-n nem forgalmazzák. Ezért aztán kénytelen az ember a Bécsi út másik végén beszerezni.
Bár, ha jól emlékszem Szlovákiában is kapható hasonló szer.

Voldi

Horrido!

Ki akartam próbálni, de ilyen fűszert felénk (Miskolc) egyik hiper sem árul, de a minap jártam Kecskeméten ott sem...
Egy pesti rokon évekkel ezelőtt használt ilyet, azt mondta próbál venni nekem. De lehet, hogy megszünt?

Szegény szörnyen megijedt, azt hitte levesbe akarom ezt a förmedvényt... ;D
[/quote]

Arra azért kíváncsi lennék, hogy hogyna jöttek rá a vadászok, hogy ez az ételízesítő jó vaddisznócsalinak :fejv :fejv :nyes :nyes :nyes :nyes

Hát akkor vszeg rossz infót adtam az itthoni hiperekkel kapcsolatban. Valójában én a sógoroknál szoktam venni. Idehaza nem kerestem még. :WA

Németországban 1,5 EUR fél liter, gondolom Ausztriában is hasonló az ára, de szlovákiában is kapható teljesen hasonló izű szer. Otthon elképzelhetetlen zöldségleves Maggi Würze nélkül  :V

Voldi

Mivel, nyilván ez sem terem üvegben a polcon.... :nyes :nyes
úgy jöttek rá, hogy ennek az alapanyagára, ami a maggi növény (nagy bokorban terem, ugyanolyan büdös, nekem is van a kertben) kezdtek rájárni a disznók a kiskertekben. Néha, látványos kerítésszaggatós stílusban....

Üdv,H

Maggi növény?????-ilyennel nem találkoztam. Te most vagy engem etetsz, vagy valami új fűszernövényt tudsz, amiről még nem hallottam... Melyik az igazság? :fejv :fejv :fejv

 A lestyánt nevezik Maggi növénynek
:WA

 :D :D :D :D De hiszen ezt ismerem és használom is, csak ezt a nevét még nem hallottam. Na, ennyivel is okosabb lettem :nyes

Köszi! :WA

Ezt meg én nem tudtam, hogy a maggi a lestyán.  Párszor már lestyánoltál a fözős topikban, meg is akartam kérdezni mi a túró az. Hát itt a válasz. :WA

Továbbra is népszerű a kopaszbúza a vadnép körében.
Pénteken este kb. 20 szarvas és három konda disznó fordult meg a táblán.
Potyog a cseresznye és  a szeder (vagy eper izlés szerint) is, gyanítom, hogy nem tart ki  a júliusi teleholdig. A májusi hirtelen hőség felpörgette az eseményeket a gyümölcsökben.

Hasonló élményben volt részünk szombaton este Balázzsal, csak épp a disznók nélkűl, de a bikák kárpótoltak. :WA

No, nálunk a mai napon megkezdődött az aratás, kirajzottak a kombájnok és nekiestek az ápráknak...a rókalakiaknak a sok tarló nem túl jó hír.  ;) :TAPSol

Ma éccaka egy vegyes vetésű - árpa, tritikálé, búza - vadföldünkre ülök ki.
Jár bele a disznó, a múltkor hajnal fél 4-kor egy malacos koca bandával össze is futottam...de a közeli dagonyánál voltak süldőnyomok...hátha este kimerészkedik valami sütykő... ;)

Na hun van az a südő?? :nyes

Hát kérlek alássan 3 koca meg a fene tudja mennyi malac...meg vagy 10 szarvas.
Ez volt az este, de nagyon jól éreztem magam a bújkáló holddal a fejem felett.
A disznók egy alkalommal nem voltak messzebb 40-50 m-nél, de egy laposban bagóztak, ahol a víz jobban összefolyik, így a gabona is jó derékig ér.
Olyan tudatosan haladtak a búzában mint a rosseb, nagyon jól tudták, hogy hol "lepi el" őket a búza és hol nem...ahol nem, oda ki nem dugták az orrukat.
"Elmenőben" láttam igazán jól őket, de akkor is csak a kocákat...
Derék kocák voltak ammán bizonyos...

Öreg koca nagyon tudja, hogyan kell technikázni.... :V
Meggyünnek a südelékek is, csak kell hagyni őket jópár napig nyugton garázdálkodni. Vadföldön talán elmegy.
Magam találtam egy új szederfát egy bokros cseresznyés közepén. A disznók vezettek rá, úgy le volt döngölve a fa alatt minden, hogy meg kellett néznem. A szeder hamvas és most érik éppen az eleje . Mivel a család szereti nagyon, ki is vonultam este hétkor, sietve és megelőzendően a készülő zivatart.Kocsival nem tudtam a fa alá allni ezért alulétrával , vödörrel felpakoltan zörögtem fel a dombra. Cca 30 méterről kinézek a fához és ott áll 3 südelék alatta. Olyan 25-30 kilós semmirevalók. Bevártak majdnem 10 méterre, kezdem bánni, hogy a vödör mellé nem kanyarítottam oda a Mausert. Mindenesetre a szeder szép és érett, szedek is egy jó vödörrel. Közben a disznók, ha nem is a fa alatt, de ott legyeskednek nem messze. Fent a létrán jól hallom ahogy motoszkálnak.
El is döntöm, hogy hajnalban kimegyek és megnézem ezt a helyet, ahol a csersznye is ezerrel érik és lehullva meg is erjed. Olyan illat van, mint a pálinkafőzdében. Kellemes környék......
Sajna a változatosság kedvéért  a zivatar tartósnak bizonyult és ömlik az eső.
Asszem a hajnali kimenetel off.

(Na mégegyszer)

Több topicban emlegetitek a "szederfát". Nos jómagam agrármérnök volnék, de én ilyet nem ismerek, mert a szeder az egy bokor, ami meg fa az EPERfa.
Erről lehet szó?
Mert ha azt mondjátok, hogy a disznó annyira szereti a hullott epret, akkor félig örülök, félig meg nem, mert a nemrég felállított lesem mellett 3 db is van  :OKO , de az egyik pont a tövében a másik kettő is 15 m -en belül ráadásul rosz irányban.  :fejv
Most akkor próbáljam meg átültetni az egyiket a szóró mellé (nem olyan veszedelmesen nagy még)?   ???

Na ezt még kitaláljuk

A lest meg a szórót lehet, hogy könnyebb áttenni...  :fejv  :St  :UG

Jómagam meg közgazdász vagyok, nyilván ezért tudom rosszul... :nyes :nyes
Volt már vita erről a szederfa-eperfa dologról. Ki így ismeri ki úgy. Talán nincs is igazság.
Egyébként, ha úgy érvelünk, hogy a szeder az egy bokor, akkor az eper még kisebb bokor és piros.....
Szeder-eper, egy a lényeg, ha hullani kezd a disznók megőrülnek érte.
Javaslom tedd át  a szóródat a szeder(eper)fák alá, a lest meg tedd odébb. Ha a fák megnőnek és termőre fordulnak, ilyenkor 2-3 hétig nem kell szórnod, szórnak a fák... :WA

Szóval arról az eperfáról van szó, aminek "feketén bólintgat a lombja", meg ami a népdal szerint "házunk előtt, kedves édesanyám" magasodik.
A Dunántúlon többnyire szedernek nevezi a népnyelv.
Nálam egy ideiglenes les (inkább ülőke) van a fás folt közelében. Sokat gondolkodtam egy szóró és rendes les létesítésén is, de elvetettem.
A szórót egyrészt azért, mert a lombok gyümölcshullás idején annyira lefogják a holdfényt, hogy sötétedés után szinte semmit sem látni.
Úgy szoktuk használni, hogy a vadász beül rá korán, vár addig, amig lát, vagy lő valamit vagy nem, aztán kiballag 50 métert a tiszta placcra és ott vadászik tovább holdfényben.
Az elmúlt 5 évben minden évben esett ott süldő vagy malac, rendszerint megjönnek még világosban, ők is az erdő részének tekintik, időben rámozdulnak. Megtörtént, hogy délután egykor rajta volt a malacos koca.
Másrészt meg azért, mert akkor szórós lessé degradálok egy helyet, ahol (bár időszakosan) jó eséllyel lőhető disznó anélkül, hogy természetesség illúziója sérülne.   

Gyermekkoromban én is szedernek ismertem, mert felénk is így nevezik.
De aztán kiokosítottak: a becsületes neve: Fehér eper (Morus alba).
"Morea vagy móron állitólag a fai eper vagy szeder görög neve, melyet sokan levelének sötétzöld szinétől, mások attól vezetnek le, hogy az eperfa rendkivűl későn hajtván leveleit, a görögök a bölcseség symbolumának tekintették; Morea félsziget állitólag onnan veszi nevét, hogy alakja egy eperlevélhez hasonlítható."
Nem csak a gyümölcs miatt ültették, hanem a selyemhernyók taplálékául szlgáló lombja miatt is.
Arany is megemlíti a Családi körben: "Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa
lombja..."
Fája jó minőségű, pálinkáshordókat is csinálnak belőle. Ezekben a hordókban érlelt pálinka sötétre színeződik.
Én szoktam vágni egy ágat, ezt a gesztig faragva beleállítóm a pálinkás üvegbe, így is megszínezi kicsit sárgás színűre. Az ízén nem változtat. (legalábbis nem vettem észre)

Lajos, nagyjából egyszerre gondoltunk ugyanarra!  :WA

Igen, ezt a pálinkás hordó dolgot én is hallottam.
A gyümölcséből is nagyon jó pálinka főzhető, magas a cukortartalma, csak macerás az összeszedése.
Emlékszem, gyerekkoromban az udvarban volt egy nagy fehér, a récék is majd megvesztek érte.
Egész nap csak a fát kerülték körbe, körbe, veszekedve kapkodták a lehulló gyümölcsöt, még a csalános dara sem kellett nekik ilyenkor.
A vadászterületen egyébként több a lila, mint a fehér, íze hasonló, csak rúzsos lesz az ember szája és keze tőle.

Talán nem is kell odébtenni a lest (olyan masszívra csináltam, hogy öten alig bírtuk felállítani), kicsit macerás lenne, meg a helyszín sem egyszerű...
De amúgy is akartam oldal-irányban is kialakítani egy szórót, lehet a héten kipucolom a legmesszebb levő alól a bokrokat...

u.i. Csak, hogy szemétkedjek: a kicsi bokor az nem eper, hanem Kerti Szamóca. Mellesleg az is rengeteg van a les körül...

Igen, az a fekete eper (Morus nigra). De én úgy tanultam, hogy ez Mo.-n ritka.
Viszont azt tudom, hogy a sok változatuk van.
Amiket láttam, azoknál egy fán voltak fehér és sötétbordó (fekete) termések is. Szóval nekem nem egyértelmű, hogy melyik eperfák ezek.  ???
De olyat még nem láttam, ami egyértelműen fekete lenne: "A levél kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes."

Szerintem a fehér epernek (Morus alba) van fekete és fehér termésű változata. Mint az odvas keltikénél a fehér és a lila virág.

Gondolom ismered:
-Apa, apa mi ez?
-Feketeszeder kisfiam.
-Akkor miért piros?
-Mert még zöld.

No akkor becsatlakozok.
Nálunk is eperfa a becsületes neve és van biza fehér és fekete termésű.
(egy igazából sarjadzott fának indult eperbokor most kezdett teremni az egyik lesem nyiladékán és azon meg van fehér, meg fekete termés is.  ;D
Valami fattyú lehet, mert tényleg olyan mint egy bokor, a termés sem sok rajta, de a szarvasok azért felszedték egy részét.
Sajnos a fa közel van egy eléggé jártas nagy nyiladékoz, így nem tudom a disznók mit szólnak hozzá, de ha lesz bőven termés majdan rajta remélem belerondítanak abba is.
Persze nem estem kétséÍgbe, mert van egy másik eperfa innen nem több mint 400 m-re, egy fenyő és akác találkozásánál az jóval nyugodtabb hely, gyapot is benőtte, szóval az elég jól jártas.
A minap rámentem és 5 m-ről vettük egymást észre egy ünővel...ős nézett nagyot meg én is. (megbújt egy bokor mögött)

Újabb hülye kérdés, de hát mit tegyek új helyen vadászom, sőt lest is most építettem először.

Van valakinek tapasztalata, hogy a jószágok hogy állnak csipkéhez, kökényhez, ugyanis rengeteg van a szóróm körül és kökény most kezd érni.  ::)

Csipke, kökény tapasztalatom szerint nem hozza lázba a sertevadat, talán ha végképp nincs más, ráfanyalodnának...
Egyébként merrefelé laksz, hogy már érik a kökény, meg a csipke?  :nyes :nyes Nálunk októberben kezdődik, sőt az első dér, ha csípi akkor az igazi.....

No, az epertémához még annyit, mintha össze is porzanának a különböző színváltozatok, mert itt-ott olyan halványlila, majdnem rózsaszín érett szemeket is látok a fán és a földön. Mindegy, lényeg, hogy a disznók szeressék valamennyit.
Kalmárnak.
Hát a kökény érése az még kicsit odébb van, inkább úgy október-november táján, most legfeljebb kékül.
A kökényt is, csipkebogyót is inkább a madarak csipegetik, bár láttam rókaürülékben is csipkebogyóhéjat.
Nem kizárt, hogy a disznó, vagy a szarvas is eszik belőle, de azt nem tapasztaltam, hogy mágnesként vonzaná bármelyiket.
Nagyobb, összefüggő kökényes foltban gyakori a disznó, de szerintem nem annyira a termés, mint a sűrű takarás, meg a zavartalanság miatt.  

Szederfa-szeder-eperfa-földieper-szamóca kérdése...

A szeder az egy cserje, ami a málnával igen közeli rokon. Termése fekete, szárai árnyékban kúszóak, napos helyen erősek, a talajtól elállóak, tüskések. Gyümölcse éretten fekete, magas ásványianyag- és vitamain tartalmú.

Eper: gyümölcsfa. Levele gyakran hasonlít a szederére, de nem annyira fogazott a széle és gyakran szeldelt. gyümölcse fekete, festő nedvű. Nemesített változata a rózsaszín és a fehér gyümölcsű típus, nedvük nem festő. Gyümölcse igen magas arányban tartalmaz cukrokat és mikroelemeket. Kiváló pálinka-alapanyag, mert magas aromaanyag tartalma jól átjön a végtermékbe is. A Dunántúlon,-főleg Zalaegerszeg-Sopron Mosonmagyaróvár-Győr-Komárom-Pápa környékén szederfának hívják, a levelek hasonlósága miatt.

Szamóca: mindenki ismeri. Népies neve a földieper vagy kúszószeder szintén a levelek és a virágok hasonlósága miatt.

Úgy igaz, ahogy írtad. Annyit még, hogy minden hajtók rémálma.
Disznóhajtában az összefüggő, mellmagasságú kökényesnél  csak a szederrel átszőtt fenyőfiatalos borzalmasabb, megtörtént, hogy késsel kellett kivágnom magamat ilyen csapdából. Szúrása körül körömnyi piros foltok jelennek meg az ember bőrén, olyan, mintha himlő volna.
A benntört tüske viszont begennyesedik, aránylag könnyen kijön, ellentétben pl. az akácéval, ami ritkán gyullad be, inkább betokosodik.

Rosszul fogalmaztam, a kökényt illetően. Helyesbítek: kékül  ;D

Én is találkoztam már ilyennel, csak felénk a turjánosok vannak benőve szederrel és igen izgalmas fiatal hajtóként kizavarni belőle a fácánt, rókát.
A szeder tüskéjén van valami vegyület, ami irritációt okoz(a neve nem jut az eszembe)-amiatt gyullad be és gennyesedik el.
A szedernek van már egy nemesített változata is, ez tüske nélküli, igen erős növekedésű-még a málnánál is erősebb szárakat növeszt-, két météer magasra is megnő és futtatni is lehet.Termése nagy, kb 5-10-szerese a vad szedernek, íze kellemesebb annál. Könnyű szaporítani és mivel elterülő bokrot alkot, megpróbáltam kitelepíteni a szabadba. Megfogta és szépen nő, a fácánok pedig nagyon kedvelik mind búvóhelyként, mind a július végétől okt-ig folyamatosan érő és lepotyogó gyümölcsét. Ha lesznek foglyaim, akkor azoknak is telepítek búvóhelynek.

Hallelujah!

Megoldódott az eperfa vs. les és/vagy szóró áthelyezés kérdésköre.

Tegnap este alaposabban átvizsgáltam a les környékén található terepet, növényzetet, hogy hova kellene áthelyezni.
A lessel szemközt lévő bozótosból ismerős leveleket láttam kikandikálni, és  :V  találtam egy alacsony, már majdnem bokor formájú TERMŐ eper növényt, csak annyira körbe van nőve vadmeggyel és csipkével, hogy alig vettem észre. sebaj rászánok egy napot és kiirtom a bozótot, meg azt a néhány ágat, ami gátolja az odalátásomat a lesről.   :D

Szerintem ne írtsd ki a bozótot. Elég, ha a kilátást zavaró ágakat nyesed vissza, és a kis fa előtt lévő bozótot vágod ki a les felőli oldalon. A másik oldalon nem árt, ha van takarás. Szívesebben közelíti meg a vad, ha van hol rejtőzködnie.

Így gondoltam én is, hogy csak a les felőli oldalát pucolom ki, mert a hegy felől egy kb fél méteres köből emelt terasz ad takarást nekik.
Ezen felül csak az alsó ágait akarom kicsit felkopasztani, hogy némi fény is bejusson.   :nyes

Csak már disznót látnék végre, már azt se tudom hogy néz ki, valamelyik este kiülök az egyik búzatáblába.  :vad

Ja azt említettem már, hogy sikerült hazai forrásból beszerezni Maggi Würtze -t.
Egy pesti spéci fűszerboltban a kicsi 750.- a literes valami 7000.- , de a barátom
azt mondja, hogy ő a pécsi Tescoban is vett pár hete.

Most már csak az kéne, hogy használjon is.

A kecskeméti gazdaságosban is lehet kapni.Két napja vásároltam ott és akkor láttam. Vettem is volna, csak pont nem volt nálam több pénz  :'(

Szarvasék is rákattantak a szederre:

Egy kis eper-szeder körkép.
Ezt szeretik a legjobban nálunk:
(http://kepfeltoltes.hu/080624/Szeder_2008.06.23._001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
Naponta hullik le bőven:
(http://kepfeltoltes.hu/080624/Szeder_2008.06.23._004_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
Fehér is van:
(http://kepfeltoltes.hu/080624/Szeder_2008.06.23._006_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
Süldők járják megint:
(http://kepfeltoltes.hu/080624/Szeder_2008.06.23._007_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
Sőt egy féreeső fa alatt a főnök is már többször megjelent:
(http://kepfeltoltes.hu/080624/Szeder_2008.06.23._008_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Az utolsó képen látható nyom tulaja megüti az "úúúú bammeg" kategóriát.... :o :) :OKO

Nem szigorúan vadföldtéma, de összefügg az élőhellyel.
Az elmúlt hetek váltakozó esős-meleg időjárása kedvezett a tölgycsemetének.
Ősszel lesz három éve, hogy elvetettem a területet, vannak csemeték, amelyek az elmúlt két hétben 60 cm-nyi hajtást produkáltak.
Két reprezentáns:

Ezt el kell mesélnem!

Tegnap kimentem vadászni és szokásomhoz híven korábban indultam, hogy rápillantsak a szóróra illetve a környező területekre, hogy volt-e mozgás az elmúlt 1-2 napban.
Örömömben majdnem ugrálni kezdtem, végre disznó is járja a szórómat (nem kicsit, nagyon) Bár egyértelmű disznó nyomot nem sikerült felismernem hála a regelli több órás monszunnak, kaja csak a demizsonban maradt.

Két szóróm van kialakítva az egyiken lánccal egy csipkebokorhoz kötve egy kifurkált műanyag kanna benne kukorica, a másikon egy akácfa törzs, arra sópasztát szoktam kenni és persze mindkettőre szórok kukoricát. Ezenfelül még kivittem 4 tejes ládányi megromlott törkölyt (mire nem jó, ha az ember szőlősgazda...  :nyes )  tápértéke szerintem nincs, de a szaga csalogató lehet - gondoltam.

Olyannyira bejött az okoskodásom, hogy se só, se kukorica, de még a törkölyt is felették az uccsó grammig, de éhesek lehettek, mert annyira lökdöshették a kannát, hogy a 10-es lyukak melett az agyarukkal ütöttek rajta egy akkora nyílást, hogy befér rajta egy dió.

Ma kint maradok egész hajnalig, muszály megtudnom mikor járják a szórót.

Én már próbáltam 2 vödröcskével, ha volt disznó, akkor felették a szórót, ha nem volt ,akkor mindegy volt ,mivel próbáltuk csábítani őket. Sajna, ezek a trükkök csak akkor működnek, ha az alapvető követelmény, a disznó rendelkezésre áll, mégpedig megfelelő mennyiségben...

Aprócska vadföld. :nyes
(http://ursispaltenstein.ch/blog/images/uploads_img/national_geographic_wallpaper_1.jpg)

 :o :o :o :o :o

Gondolom azokon a magaslatokon vannak a lesek! A sötét csíkok meg a cserkészutak.
Milyen jól ki van találva! :nyes

Jó stabil lesláb.
Nehéz felborítani.

Lőnyiladéééék kérem ez lőőőőnyiladééék  :Q

Amit természetesen 9,3x62-el, és 8x57-el lőtek bele(jajj majd el felejtettem, meg 9,3x64-el :epl, mert az dűűti piszkosú) ;D ;D

Sikerült learatni a nemrégen képen is bemutatott évelő rozsunkat. A termés átlagon felüli lett: egy hetkárra számítva 3,5tonna az 1,5-2tonna helyett.

Most már csak azt nem tudom, mihez kezdjek vele: próbáljam meg eladni egy malomnak(jobb a sütőértéke, mint a kultúrrozsnak), vagy próbáljam meg vetőmagként értékesíteni?Mert feletetni az állatainkkal luxus lenne-bár lehet ez lesz a vége.

Aratáskor derült ki, hogy mennyire szereti a vad a sűrű, magas évelő rozst:a kombájnos vagy 15 fácánt, 3mezei nyulat és négy őzet látott kiszaladni belőle, holott a környék jól el van látva búvóhelyekkel.

Merre is laksz, Gergő?
3 hektárra való vetőmag engem érdekelne, ha össze tudjuk hangolni az elszállítását.

Üdv!

Olyasmit hallottam, hogy vadföldek létesitésére-művelésére igényelhető EU-s támogatás. Valaki tud erről részletesebb infót?

Jan!
Erre gondoltál?

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=12288&ctag=articlelist&iid=1

Ez volt idén, de már lejárt a határidő!

Igen, ilyesmire gondoltam köszönöm!

Sziasztok,
Hozzáértő segítségetekre lenne szükségem:
adva van egy cirka 1 hektáros elhanyagolt gazos - ámde igen jó minőségű - földterület, amely a kertemmel szomszédos.
A jelenlegi gazda nem tart rá igényt, bennem meg fel kigyúlt az isteni szikra, miszerint termeszteni kellene rajta valamit.
A terményt (amely vad etetésére, illetve szóróra lenne szánva) pedig a helyi, vagy valamelyik közeli vadásztársaságnak adnám oda, valamiféle vadászatért cserébe (kibővítendő ezzel a majdhogynem 0-hoz kvadráló vadászati lehetőségeim számát).
Úgy gondolom, hogy először gyomírtó, majd szántás kellene. Na de utána hogyan tovább?
Mit vessek bele? Marharépát? Kukoricát?
Olyan kultúra kellene, ami nem igényel sok munkát, vegyszerezést, ellenálló, termesztése sikerrel kecsegtető.

Szívesen venném javaslataitokat, ötleteiket!

köszönöm!

Ha nagyvadas terület van a környéken, akkor jó a lucerna vagy a muhar, esetleg a csalamádé kukorica is. Apróvadas területen meg... nem nagyon van olyan, ami ne igényelne munkát-talán csak a gabonafélék. Ezekhez elég a gépi munka.

[quote author=Apeter link=topic=103.msg15338#msg15338 date=1217866282
Olyan kultúra kellene, ami nem igényel sok munkát, vegyszerezést, ellenálló, termesztése sikerrel kecsegtető.

Szívesen venném javaslataitokat, ötleteiket!

köszönöm!
[/quote]

Szia Péter!
A marharépát felejtsd el, ha nem szeretnéd egész nyaradat kapálással,egyeléssel tölteni. A takarmányrépa szinte cukorrépa szintű gondoskodást kér, nagyon igényes növény, nincs tökéletesen kiforrott gyomirtási technológiája, ami van, az nagy odafigyelést és szerencsét igényel. A kiszedése sem kis kaland.
Ha gyökeret akarsz, csakis tarlórépa, másodvetésben.

Én a következőt tenném. Most kapna a terület egy szárzúzást. Ősszel, szántás előtt egy totális gyomirtást, hatástartam nélküli szerrel. A gyomirtás után egy héttel nehéztárcsával meg kéne futni a területet, az összefüggő gyökerek megszaggatására, mert enélkül olyan összefüggő hantokat fog átfordítani az eke, mint egy kétajtós szekrény. Ezután egy őszi mélyszántás, április közepén magágy és kukorica.
Ha vadkár nem fenyeget benne ( feltételezem, hogy lakott terület) nem nagyon van jobb a kukoricánál vadtakarmány céljára. Termése nagyjából másfél-kétszerese a kalászosoknak, kiforrott növényvédelme van, eldöntheted, mennyi kézi munkát fektetsz bele (kapálás, szedés), és betakarítása sem annyira kampányjellegű, mint a kalászosoké, magyarul lényeges minőségromlás nélkül képes heteket átvészelni a száron az érett fej. Minden vad szereti.

Szia Péter!

Kérdés, hogy az a gaz mekkora és "mintaszerű" talajművelést akarsz rajta folytatni, avagy minimális pénzzel kihozni belőle amit lehet.
Ha nincs rá nagy keret, akkor nyár végén szerintem egy nehéztárcsa, aztán őszre meg leszántatod, de mélyen.
Mindez persze a gaz függvénye, ha sok van és magas szárú is, akkor nem árt egy gyomirtás a tárcsázás előtt.
Tavasszal szántás elmunkálás vetőágykészítés, manapság ez már megy egy menetben is, persze ez megint attól függ, hogy ki fogja elvállalni és milyen géppel.
Vetőágyat hagyod ülepedni, aztán mehet bele a kukorica.
Ennél minimálisabb költséggel nem nagyon tudod megoldani.
Persze egy fotó a területről jól jönne...

Kukoricát mindig el lehet adni, akár nagyvadas akár apróvadas területen.
Véleményem szerint szénaféléval ne próbálkozz, azért nem fognak a nagyvadas vt-ok kapkodni, vagy legalábbis nem fognak olyan nagy lehetőséget biztosítani vadászat ügyben.

Uraim,
Köszönöm a jótanácsokat!

No, gaz az van benne, legalább vállmagasságú.
Műveléssel talán nem lesz gond, szembeszomszédom traktoros (ezek szerint már nem csak a kisfiam örömére: tjakiiii - tjakiii - tjakiiiiiiiii  :D )

Ha minden jól megy, akkor tengerit vetünk bele, az tűnik a jollyjokernek.

Köszönöm még egyszer Mindahányotoknak!

No ha ekkora a gaz, akkor aztán tényleg neki kell menni a szárzúzóval.

Üdv!

Múltkor szó volt a vadgazdálkodáshoz kérhető EU támogatásról.
Van valakinek konkrét tapasztalata ebben az ügyben, vagy tud valaki olyan vt-ről ahol pályáztak ilyenre?
(50%-os vissza nem téritendő támogatásról van szó)

Szevasz Jan!

Utána néztem, de sajnos jelentős az önerő és a pénz is ugye csak utólag érkezik.
Idén gépvásárlásra nem is volt pályázat, nekünk meg arra kellett volna.
...hogy egyéb dologban ez a kérdés hogy áll nem tudom, mert én ezt a szegmenset jártam körül.

Azt csicsergik a verebek, hogy 2009-ben újra megnyitják a gépberuházási támogatást. Állítólag azon még megy a vita, hogy csak munkagépre, vagy erőgépre is, utóbbiból ugyanis (legalábbis nagyjaink szerint) elegendő van az országban.

Én úgy okoskodtam, hogy a kukoricát ígyis- úgyis meg kell venni, a vadföldeket szintén mindenképp megműveljük, villanypásztort is épitünk, ha a költség 50%-át visszacsorgatják már sokkal jobban állunk. Akkor meg miért ne? Ha csak ezekre sikerülne támogatást szerezni, kb 30%-al csökkene a teljes éves kiadása a vt-nek, nem kéne annyi trófeás vadat eladni.

Tarlórépát ha most a héten elvetjük, abból lesz még valami?
Fő TSZ mágus szerint, ha kap esőt időben, akkor még jó öklömnyire is megnőhet.
Vélemények?

Biztos megnőhet, februárra ha nem fagy meg és nem lesz "-", meg igen sok esőt kap, de nem ártana neki egy kis hártyafólia se, hogy gyorsabb legyen... :nyes :nyes

Szerintem semmi sem lesz belőle, tavaly én kettő portát vetettem be 08.10-én és hát dec.-jan. tudtam kivinni belőle, igaz szerencsém volt az időjárással.

Nagyon késő már.
Másfél hónapja lett volna az optimális vetési idő. Szerintem sem fog megnőni, bár időjós nem (sem) vagyok.
Igaz, hogy  a területre vetített vetőmagköltség nem nagy összeg (2-3 kg, kb. ugyanennyi ezres), nagy bukta nem lehet, ha elveted.
Én repcét vetnék a helyedben, az biztosan jó téli takarmány lesz, annak most van itt az ideje.

Na így néz ki most a tarlórépám. Szerencsém is volt mert "vizes" földbe ment a mag, meg kapot is utánna esőt, ami megint elkéna neki...
Aug. végei vetéssel.

Látszik, hogy jár erre szarvas. :nyes

(http://img228.imageshack.us/img228/7359/alma003td4.jpg)

De legalább a termés jó részét meghagyták ;D

Kollégám nagy gonddal telepített, pátyolgatott, mintegy félszáz fából álló almásának félérett termését pár éve egy éjjel a kétlábú vadak az utolsó szemig lerázták és eladták a helybeli felvásárlónak hulló almaként.
Másnap, amikor megtudtuk a történteket, jó humorérzékkel megáldott gazdaboltosunk a következő mondattal fogadta a károsultat:
- B.meg, Zoli mi a nyavalyának hordtál el egy vagon permetszert, ha úgyis csak hulló almát tudsz termelni?

Szia Lajos!

Egy kérdésem lenne feléd, mégpedig az hogy a tarlórépámat megtámadták a kukacok kb 4 nap alatt le is amortizálták (nem egyből vettem észre)
Felétek volt ehez hasonló sáskakukacjárás :KAP

Nem tudom, majd estefele megnézem. Lehet, hogy már csak én gondolom, hogy van tarlórépa a vadföldön?

 :nyes :nyes
Elsőnek azt hittem a kocsiból, hogy feljött bene a paré, azután gyanús lett és kiderűlt, hogy a leveleket 60-70 % lerágták :fejv :BB :FAL
Kénytelen leszek lepermetezni, igaz már kicsit késő, de majd meglátjuk, majd rakok fel képet jövőhéten.

Nem hagyott nyugodni a dolog, kiugrottam.
Növényegészségügyi gondot én nem láttam, de a kissé megkésett vetésnek és az augusztusi szárazságnak köszönhetően siralmas állapotban van a répa, aligha lesz alatta értékelhető gyökér.
Bosszant a dolog, két vadföld az idén teljesen haszontalanul maradt, az elővetemény borsót a disznók túrták ki még vetőmag korában, a répa meg csak vegetál. Kettő közt a parlagfű, na az mesés volt.
A lucerna viszont szép, aránylag jók az árvakelések is, a kopaszbúza tarlójára betárcsázás előtt szórtam némi repcét, az is elfogadható.
Ha répát nem is nagyon láttam, de a kisebbik, félhektáros vadföldön találtam három bőgőplaccot.  

Olvasta valaki a Vadászlapban a Fűvel, fával, miegymással c. cikket?
Nagyon érdekes megfigyelések vannak benne a gím táplálkozásáról. Olyan területen, ahol az erdősültség alig 10 %-os, 90 % mg. kultúra, a táplálékösszetétel majdnem fordított arányú.

Persze... mert annyira unják már a mg-i növényeket, hogy csak undorral tudják legyűrni, bezzeg reszkessen az a pár jegenyenyár, ami még a környéken áll őrt a varjaknak!Gyökerestől fölfalják.
Vagy lehet, hogy azért nincs ott fa, mert már mind megették? :fejv  :nyes
Hát ezeknek a bennfentes íróknak már minden megengedett??? :-[

Szépen kikelt az évelő rozs. Várok még, egy kicsit bokrosodjon, aztán majd teszek fel róla képet.
Az árvakelések (zab, kopasz búza repcével feljavítva) jó forgalmat bonyolítanak le éjszakánként, a lucernasarjú úgyszintén.
Ha karácsonyig nem lesz fagy, még a tarlórépából is lehet valami. :nyes
Potyog a dió, tele van héjjal a fák alja, dolgoznak a disznók rendesen.

Remélem beválik!-ha másnak nem, hát zöldtakarmánynak. A miénket már egy hónapja legelteti egy juhász, mert már megint hozta a sarjú kalászokat-csak idő nem lett volna, hogy beérjen. Így meg kapunk egy fél bárányt majd cserébe.

 "Így meg kapunk egy fél bárányt majd cserébe."

Az nem jó, mert mindíg felborul az akolban...

...de a bográcsban úgy megáll, mint Roziban a gyerek.  :nyes :nyes :nyes

Katiban, amigo, Katiban.

Kinél kiben... kinek a pap :SERV kinek a paplan  :N  :nyes :nyes :nyes

Az akáccal beültetett területtel azért lehet kezdeni valamit. Az akác elég szellős lombozatú fa, szívesen megnő alatta sokféle cserje. Természetes úton gyorsan betelepül alá a bodza (persze csak ha van a környéken), de biztosan mesterségesen is lehet alá telepíteni valamilyen cserjét, erről kérdezz meg egy hozzáértő erdészt.
Ha a tulaj meggyőzhető (én a helyében az lennék), jó kis vadtartó foltok, sávok lennének kialakíthatók. Megjegyzem, Békés megyében elég sok telepített akácosban volt szerencsém vadászni, a derékig érő száraz gazon kívül nem volt más "cserje", de ez is elég jól tartotta a fácánt.

Az akác allelopátiája(mást növény elnyomása, növekedésének meggátolása vegyi anyagokkal) miatt nem minden növény alkalmas bozót kialakítására akácban. Ehhez tényleg szakembert kell megkérdezni...

Nemigen hajlanak az alátelepítésre, még a vadász tulajok sem. Évente többször tárcsáznak az állományokban, félnek a parlagfű feljelentgetéstől. Egyébként kandalló pártiként én is akácot ültetnék bozót helyett a földembe. Ezért érzem szükségét a VT - salyát földnek, ott igenis a vadállomány érdekei kerülhetnének előtérbe! Másrészt összefogásban lenne az erő, egy fecske, mint tudjuk...
Nálunk a tarra vágott erdősávok helyén kialakuló sarjas csíkok, és a füzes sűrűk jönnek be a fácánnak legjobban (kevés ilyen élőhelyünk van) . Ha vegyes fajokból álló bokros foltokat, uralkodó szélirányra merőleges sávokat tudnánk kialakítani a mezőgazdasági részeken, az jó rágó felületet adhatna a betelepülőben lévő szarvasoknak is. A madaraknak pedig télen is szélvédett búvó helyet, nyáron fészkelő helyet tudna biztosítani. Nagyon érezhető a régi fasorok, gazos árokpartok hiánya a monokultúrás mezőgazdasági táblák között.

Nézd, az biztos, hogy rejtő sűrű és gallyazó fa nélkül nem nagyon van normális fácánállomány.

Nem igazán értem a cserje iránti bizalmatlanságot. A bodza például nálunk minden akácerdőnek természetes velejárója. Néhány agyament kivételével nem is bántja senki, nem zavar senkit és semmit. Vannak szakemberek, akik állítják, hogy kifejezetten előnyös, mert segíti a törzs felkopaszodását, illetve gátolja annak "kiszőrösödését". Múltkori beszélgetésünk kapcsán megnéztem néhány akácsávot. Több helyen találtam a bodzán kívül kökényt, galagonyát. Lágyszárúak közül gyalogbodzát, bürköt, csalánt. Ezek élnek és virulnak az akác árnyékában, de szakember bizonyára több cserjefajt is tud mondani, ami kibírja ezt a társulást.
Az akác sorközét hosszabb távon művelni teljesen felesleges. Én ugyan még akácot nem telepítettem, (nem is fogok, nő magától), csak gyökérsarjról hoztam fel 20-25 hektárt, de agresszívitását ismerve nem hiszem, hogy ha egyszer letalpalt a csemete, azt bármi el tudná nyomni.
Parlagfű ellen a tárcsa nem a leghatékonyabb védekezés. Közismert, hogy viszonylag későn kelő, fényigényes növény. Ott jön elő, ahol késő tavasszal, nyár elején még nincs növénytakaró. Ha folyamatosan művelik a földet és nem vetnek bele semmit, száz évig is megtehetik, a százegyediken ugyanúgy kikel benne a parlagfű. Vetni, ültetni kell a földbe valamit, ami elnyomja.

VT saját föld 2011 előtt valószínűleg nem lesz. Ekkor jár le a moratórium, de még ez sem biztos, mert már pedzegetik, hogy bizonyos körök meg szeretnék hosszabbítani.
Magánemberként kell megvenni, ha nem egyedül, akkor társultan, osztatlan közös tulajdonként. Aztán, ha mindenáron VT keretében kívánjátok használni, akkor haszonbérbe kell adni neki, akár díjmentesen, szivességi használatra. Nem szabad ennél a moratórium problémánál leragadni, ez egy könnyen áthidalható, technikai kérdés.

Köszönöm Lajos a válaszaid és hozzászólásaid. Tőled sosem szégyen tanulni. :WA
Igen én is efféle megoldáson törpöltem. Csak a többiekkel kell még elfogadtatni.

Lajos- mi a helyzet az évelő rozzsal? Milyen állapotban van most? Hogy viseli ezt a hosszú, meleg őszt? Nem hajtotta túl magát?

Szia!

Nagyon szép. Nem etettem túl (150 kg NPK/ha 15-15-15%), szeptember végén került a földbe, azt hiszem, éppen előnyös volt neki ez a hosszú vénasszonyok nyara. 3-5 cm-es levele van, szerintem ideális állapotban kerül a télbe.
Ha hinni lehet a jósoknak, holnap megjön a fagy.
A hosszú ősz az egyik tarlórépán is helyrehozott valamit. Nem mondom, hogy a tavalyihoz hasonló, serpenyő méretű gyökerek vannak, de olyan öklömnyiek azért lettek. A másik parcellát azt éppen tegnap szántottam fel, abban szinte semmi répa nem lett.

Ennek örülök!-akkor csak lesz belőle valami. :WA

Tudna nekem segíteni valaki? Ánizzsal (édesköménnyel) ízesített sót hol lehet kapni? Azt tudom hogy a Purina árul ilyent, de abba van gyógyszer is.
Előre is köszönöm.

 :kalapemel

A hétvégén megnéztem az évelő rozst
(http://kepfeltoltes.hu/090316/_vel__rozs1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/090316/_vel__rozs_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


A hajtások erőteljesen, és folyamatosan törnek ki, szép bokrosodás mellett. Ahogy elnéztem, jól járja mind az őz, mind a mezei nyúl-ez utóbbiból négyet is láttam felugrani erről a kis darab földről, ahol jól el tudtak bújni a torzsák között.

Ez elég jól néz ki!

Mi a teendő ezzel az évelő rozzsal?
Csak le kell aratni, és utána így sarjad a következő éven?

Milyen talajba való?

Elsősorban homokba való, vagy egyéb sovány talajokba, mert a jó gyökérképző tulajdonságát ott tudja igazán kamatoztatni.
A dolog vele első évben az, mint a sima kultúrrozzsal, búzával, aztán a következő tavaszon kell neki egy legeltetés/kaszálás és arathatod is. Ezután minden tavasszal egy legeltetést/kaszálást igényel, majd aratás után - ha jó esők voltak- még egyszer fellehet használni a hajtást szénának vagy legeltetéssel.
Átlagtermése nem olyan jó, mint a kultúrrozsé, de nagyobb a termésbiztonsága és jobbak a sütőipari értékei is.

Magyarán egy jól járt vadföldön érés után le kell szárzúzni, aztán csóközön.
És ősszel tavasszal ad jó tömegű zöldet.

Jól értem?

A mi talajaink jobbára agyagos erdei talajok. Szerinted?

Nem kedveli az agyagos talajt... abba inkább hüvelyest, vagy cirkot, csalamádét, szudáni füvet tegyél.

Kár.

Az a baj, hogy kis területű vadföldek, amiket nem tudunk, de nem is akarunk még ideiglenesen sem védeni. Ergo cirok, csalamádé kilőve...
A szudáni fűről mit kell tudni?

http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/tudas/seed/pasture_field_020.html

Ezen kívül van még néhány alternatíva, de ebben nem tud nagy kárt tenni a disznó, járja az őz, a szarvas és ha télire fenthagyod, akkor jó a fácánmegtartó és - gyűjtő képessége.

Az elmúlt hét a vadföldművelés jegyében telt.
Évelő rozsban nitrogén fejtárgyázás, gyomirtás. Nagyon felverte az árvacsalán, remélem a Logran rendberakta.
Szépen bokrosodik, de a búzával ellentétben mintha nem fölfelé, hanem csak oldalvást nőne. Kiváncsi leszek, mi lesz belőle.
Zabban, őszi búzában ugyanezek a műveletek történtek.
Megszórtam a tavaly telepített lucernát is egy kevés vegyes műtrágyával, már olyan 10 cm. körüliek a hajtások, nagyon jót mutat.
Még 1 hektárnyi lucernatelepítés van hátra a tavaszi hadműveletből, talán a jövő hét elején sor kerül rá.
Egy jó kis eső nagyon kellene, porzik a határ.

Szevasztok!

A vadföldünkbe idén, valami - nem biztos, hogy pontosan írom - kecskekurgy/kecskekurd -  :Vvon - nevű évelő takarmánynövényt fogunk vetni.
Megvallom őszintén én nem ismerem, valaki tud hasznosat mondani róla?

Ilyen a Girgesztől hozott magból kelt évelő rozs a vadföldön.
Tényleg tenyérnyi bokrokat képes alkotni.
Az a furcsa, hogy nagyon változó a bokron belül az egyes szárak fejlettsége, az egyik szinte már kalászolni akar, a másik alig arasznyi.
Mit tapasztaltál Gergő, mennyire érzékeny a vetésfehérítőre?

Nálunk abszolút nem volt az, pedig a mi földünktől kb. 500m-re hatalmas foltokat pusztított el, egy zab-táblán.
Ez a különböző fejlettségi állapot nálunk is előfordult, érdekes, hogy betakarításra minimalizálódik az eltérés. Viszont a magok kisebbek lesznek a hagyományos rozsénál.

Nálunk úgy néz ki, hogy nem lesz termés-a homokon még az évelő rozs is kiszárad... hiába no, 52 napja nem érte csapadék.

A zabot különösen szereti ez a kártevő, jövő héttől már nagyon oda kell rá figyelni.

Nálunk két hete volt 16 mm, a múlt hét végén meg 15-40 között falunként változó mennyiségben, úgyhogy gyönyörű a határ. Kivétel a most vetett szójánk, mert azt beiszapolta rendesen, meg is kellett tegnap fogasolni.
A lucernás vadföldön nézegettem szombat este egy másodfűves bakot, először azt hittem fekve legel, aztán mikor elindult, akkor jöttem rá, hogy a lapockájáig ér a lucerna.

Hát Lajos irigyelek ez esőért...
Tegnap majdnem elekedtam egy szőllő meletti úton, de nem a dágványban, hanem akkora homokdűnét rakott le a szél, hogy felhasalt a Terrano... :-X
Aztán rövid egy, fogszorítás és meg lett az alja ahol már füves volt és bírt fogni...
Tiszta sivatag minden.... :riii :riii

Detto. Múlt héten fagycsapot cseréltem és le kellett ásnom 1,2méter. 70cm-en még folyt a homok. Egyre többször kezdek egyetérteni az öregekkel, hogy gyümölcsösöket ültettek ide és nem szántóföldnek használták a Homokhátságot. Lehet, hogy a vadföldek is sikeresebbek lennének, ha vadszilvát, vackort, diót ültetnének rá és nem kukoricával próbálkoznának? Ez is megérne egy-két gondolatot...

Meg a sok silány legelő feltörése, amin a berbécsek legeltek...
Úgy néz ki azért a gyümölcs helyett, az akác és a nyár lett az alternatíva, legalább is felénk, és ha jó mélyen szánt az a mélyszántó talán jó esélllllyel fel is jön...
Én örülök neki, mert anyi nagyvadunk lett, amit álmomban sem gondóltam, főleg nem gyerek fejjel, hogy fényes nappal látok disznót-dámot-gímet a saját területünkön...

De, hogy legye egy kis topic is, megpróbálkoztunk megint egy kis csicsókával, de most se fog kijönni nagyon a földből, (nem hiába kb 0,5 aranykoronás föld) még a paré se nő benne....

Szánthatod te a homokot, sziket akár két m mélyen is, nem lesz abból semmi, ha nem kap esőt.Ha lenne elég csapadék, akkor jó lenne, mert a növény könnyebben fel tudná venni a tápanyagot, mint egy kötött talajban. De víz nélkül ez nem megy. És sajnos felénk 2-3 méter mélyen is homok van... Talán a lucerna még kibírja, ha jó időben kapott a vetés után esőt és meg tud erősödni. Egyéb esetben marad a fa(gyümölcsös, erdő) és úgy látszik erre már más is rájött. Pl. Gemencről fel tudsz jönni Kecskemétig úgy, hogy végig erdőn haladsz, mert már összeérnek a telepítések. Ráadásul egyre több gyümölcsöst újítanak fel, vagy telepítenek. Hiába. Az öregek azért tudtak valamit...

Az öregek együtt próbáltak élni azzal a természet adta adottságokkal amit örökőltek...
Utánna jött egy időszak, amikor a tervben más szerepelt, és most nehéz sok embernek merteni ,hogy ez nem igazán így van... És még örököltünk jó pár csatornát is ami nem biztos---sőt biztos hogy nem mind kellene...
 :WA

Nálunk is hasonló a helyzet, mint Forendnél: rengeteg fiatal erdősítés van és igen sok a nagyvad. Szarvas, őz volt régen is, de a disznó egyre több!
A másik érdekesség, hogy -mivel felénk alig-alig esett eső március óta- a száraz földben sokkal kevesebb kukoricavetést túrtak ki a disznók, mint csapadékos években! Jobban szeretnek a nádasokban túrni, mint a porban! Kukoricavetésen 1-2db esett csak, tavaly pedig egyedül 6-7
db-ot ejtettem el ebben az időszakban!
Mire a búza tejesedik, remélem előjönnek a disznók is.

Üdvözletem!

Tudjátok párszor eszembe jutott már, hogy mennyire el lett cseszve hazánkban a töltésrendszer, az árvíz elleni védekezés. Egyrészt ügye a kanyarulatok átvágásával felgyorsult a víz sebessége (pláne áradáskor), ami fokozza a mederbemaródást, ami viszont talajvízszintcsökkenéshez vezet. Mennyivel jobb lett volna, ha töltéseket több kilométerre tették volna egymástól a kanyarulatokat az ésszerűség határán belül meghagyva...Egyrészt lett volna hal-vad-és madárparadicsom (a szottyadt kukoricaföldek helyett, meg az időszakosan elöntött düledező vályogházak helyett), másrészt a sokkal kiterjedtebb hullámtér miatt az árvíz veszélye se fenyegetne minket!

Úgy emlékszem a Tisza szabályozásánál a magyar mérnökök hasonlóra gondoltak, de aztán -mint tudjuk- nem így lett, egy -ha minden igaz- német mérnök tervei alapján történtek az események.

A mostani Vásárhelyi- terv ezen az állapoton kíván javítani!

De mi lehetett volna...Gemenc több sávban (nagy folyók mentén) keresztül Magyarországon....

Nos, Én éppen ellenkezőleg gondolom mert Vásárhelyi méginkább fel szerette volna gyorsítani a Tisza folyását. Mégpedig több kanyarulat átvágásával. Ezzel megakadályozta volna, hogy a felső folyásán gyorsan folyó tisza magyarországon lelassulva az alföldön lerakja azt a rengeteg hordalékot ami ma medercsökkenést okoz. Kotrásra természetesen nincs pénz.

Természetesen mindez az állatvilágnak még kevesebb, szegányebb életteret biztosított volna.

Szervusz Tamás!

Én a mai Vásárhelyi tervet említettem, ami időszakos tározókkal próbálja elvezetni a felesleges vízmennyiséget.

Ha a korábbi úgy volt, ahogyan azt Te írod, akkor az hiba volt! Ebban viszont egyetértünk, mint az a hozzászólásomból is kiderült. De Vásárhelyin kívül más is ügyködött ezen a téren, nem?

De végülis ez nem változtat a lényegen...az elcseszett folyószabályozásokon.

Nézd Gergő, az biztos, hogy a nagyvad nagyon szereti a gyümölcsöt. Az elvadult szőlők helyén megmaradt néhány extenzív gyümölcsfa alatt éréskor nagy a forgalom. Télen gyakran viszünk ki foltokban rohadásnak indult körtét, almát, ugyanolyan lelkesen látogatják, mint a kukoricát.
Gyerekkoromból emlékszem, hogy az ilyen kidobott almára a fácán is rendesen összegyűlt.
A diót mondjuk nem javasolnám, mert az kifejezetten vízigényes faj, de a szilva, vadkörte (esetleg valamilyen extenzív nemes körte), hólyagos cseresznye, fehér eper, vadalma jó vadtakarmányt nyújt. Az ilyen fákra én is úgy vigyázok a területen, mint a szemem fényére. 

...ha lenne területem, én is vigyáznék rá... :WA

Milyen az "extenzív nemes körte". Elvadult nemes körte amit nem kell permetezni?

Tulajdonképpen igen. Több olyan körtefát is tudok, amit évek óta nem metsz, nem permetez senki és évente, vagy két évente elég szép termést hoz. Van az un. tüskés körte, termése valamivel nagyobb, mint a vadkörte, édesebb is, ezeket emberi beavatkozás akkor sem érte amikor még művelték a szőlőhegyeket, külteljes módon éltek és élnek, úgyanúgy, mint néhány korai, piros húsú, un. vérkörte.
De több Alexander (ha jól tévedek Bosh kobak) körtefa is van az elhagyott zártkertekben, ami ápolás nélkül terem szép egészséges gyümölcsöt, aztán van ezeken kívül még 2-3, általam ismeretlen fajta.
Ezekből tavalyelőtt szemeztettem egy barátommal vadkörte alanyra, 8 él közülük.
Aztán ott a "vadalma". Biztos nem ez a neve, én nevezem annak. Öklömnyi termést hoz, élénk piros színű, kicsit "vakotás" (sötét foltos), héja szívós mint a csizmatalp, de meghámozva finom. Íze a jonatánéra emlékeztet, de sokkal savasabb. Tavaszig eláll a vadászházban.

Ismerek én is jópár ilyenfajta körtefát. Termése pingponglabda nagyságú, sárga és jó édes, bár kicsit fanyar. Van néhány nagyobb termésű, de az annyira "köves" hogy szinte ehetetlen.
Vadalmából viszont nagyon széles a spektrum, kisebb-nagyobb, pirosas-sárgás csodák, ugyanaz az íze mindnek.  :Q A régi, 50 éve elvadult illetményföldeken pedig kizárólag a sárgás és savanykás "musáncki" terem. Grazer-nek is mondják felénk. Hogy mi a rendes neve azt nem tudom. Ezek kétévente teremnek de irtó sokat, a hó alatt eláll tavaszig. Nagyvad gyönyörűen elvan rajta.
Ezeket az elvadult, vagy amúgy is vad gyümölcsfákat mind számon tartom én is, jó róluk csipegetni, no meg nagyon esélyes a disznó alattuk. Éppen az idén cseresznyevirágzáskor volt szerencsém, egy barátom révén, fentről végignézni a területet, gyönyőrű cseresznyefa csoportokat találtam a szálasokban, melyeket nem ismertem még. Június végére feljegyeztem... :nyes :nyes
A szemezést te nem műveled? Nagyon érdekelne engem. Oltani szoktam, idén is úgy néz ki megeredt néhány korai cseresznye.
Üdv,H

Olyannyira elvan, hogy augusztusban mindig bepánikolunk, hogy eltüntek a teheneink. A fenét tüntek el, csak az orrukat sem dugják ki a vadföldre, elalmáznak, körtéznek a sűrűben.

Szemzést sk. még soha nem csináltam. Annyit tudok róla, amit barátomtól ellestem. Augusztus végén kell az évi hajtás a nemes fáról, arról rombusz alakú kéreggel le kell fejteni egy szemet és egy + alakú kéregmetszés alá bebújtatni, majd körültekerni hánccsal.
Látszólag nem egy nagy kattanás, egy gyakorlott kertész szerintem egy nap alatt megtanít rá.

Érdekes, hogy a mirabolánszilva apró, de mézédes gyümölcséhez nem nagyon nyúl semmi.

Azon kívül aki összeszedi pálinkának...  ;D

Szóval többhelyen is megfigyeltem, hogy úgy rohad el ahogy lepotyog. Még szárazságban is.
Pedig elvileg lédús meg édes. A fene se tudja!

Hát az meg micsoda?

Potyószilva, mirabolán, bora-bora, stb. olyan, mint a ringló, csak apró és mikor terem, a földig lehúzza a sok termés az ágakat.
 
Én szoktam oltani is, szemezni is-de idén hiába eredtek meg, a meleg leszárította a friss hajtásokat  :'(

Ha jól emlékszem, akkor valami olyasmit mondott rá az egyik professzor, hogy a szilvahéja miatt sok állta nem fogyasztja, mert puffaszt és hasmenést okoz...

Valószinüleg ezért hivják felénk fosószilvának.

Én is ezen a néven ismerem, ha egyről beszélünk. :Q

Igen, egyről beszélünk :nyes

Erről beszélünk?

(http://img266.imageshack.us/img266/8050/ringl002.jpg)

Nagyjából igen.
Viszont, mivel a szilvafajták rendkívül könnyen kereszteződnek, így lehet az, hogy a mirabolánnak ezer alakja van elterjedve az országban az erőteljes növekedésűtől kezdve a csüngő ágún át a bokornövésűig, a kék terméstől a piroson át a sárgáig mindenféle variácó előfordulhat (magvaváló, nem magvaváló, stb.). Csak a szomszéd kertjében 3 különböző potyószilva van...

Aha ! A fosóka. Nálunk többnyire sárga van. Nyár közepén érik, az eper után a szilva előtt.
Szerintem a disznó megeszi, legalábbis nyomokat szoktam látni alatta.

Még a róka is megeszi.
Tavaly lőttem egy rókát a fosókafa alatt. Ette a lehullott gyümölcsöt, a gyomra is tele volt vele.
Igaz Balázs? :Q

Szia Zoli! Mint kiderült a gyomra is igen, mert a 7es kizsigerelte  :HH      :Q

Amúgy, mint minden szilvának, ennek is rendkívül magas a cukortartalma -nemhiába jó pálinkának :nyes-, szóval azért biztos, hogy nem hagyja a vad az összeset a fa alatt rohadni.

De még sose tapasztaltam, hogy úgy ki lenne takarítva a fa alja, mint modjuk az eper vagy a cseresznye esetén.

 Üdv  :WA Mi az a fosókafa? Nagymamámnak volt hasonló picit kékesebb volt a szine,de az ize fenséges.Szerettük az ona-bona-t is /másik nevét nem tudom/ sárgás a szine .Az alább leirt eseményeket nem tapasztaltuk.Igaz majdnem minden gyümölcsöt fehér lágy kemencés kenyérrel ettünk. :WA

Mirabolán szilva felénk is rengeteg van a területen. Az őzek magasságáig kopaszra vannak az ágaik legelve jelenleg. Ebben a nagy szárazságban a levele-hajtása az egyik lédús táplálékforrás nálunk a homokon.

Ez "slukálá". Felénk így mondják mondják a mirabolánt. A slukálát ismeri mindenki, de mirabolánt csak kevesen.

Kikalászolt, ill. virágzik a Girgesz-féle évelő rozs a vadföldön.
A termésre nagyon kiváncsi vagyok, mert a szalma bizony ember magasságú. Ha házat akarnék zsuppolni, lenne miből.
Csak a viszonyítás miatt mondom, a tábla mellett, az út szélén a fű térdig ér.

Tavaly tettem fel képet a rozsról amikor is majdnem elérte az L200-as magasságát.
Idén ugyanez a rozs 35cm(!) magas   :'(
Talán most az esőkkel kicsit megugrik, de nem hiszem, hogy a termés mennyiségén ez már sokat befolyásolna...

Szia Horridó! Ha érdekel, csinálok  képeket és küldök. Szemzést most is lehet csinálni. Én például az almásomban már 2 hete csináltam, épp ma néztem meg őket.

Szia! :WA

Igaz,nem nekem írtad, de engem érdekelne ez a szemzés dolog. Oltani tudok és szoktam is,de pl. az őszibarack jobban megfogja szemzéssel, mint oltással, és felénk most ez a fa jön be nagyon.

Szia!
Naná, hogy érdekel!
Képeket felrakhatod ide is, szerintem sokan vagyunk akit érdekel. Persze küldheted is.
Üdv,H

Szöveget hakell ,írok hozzá. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a szigetelő szalag helyett, ami itt csak szemléltetés helyett szerepel, teflon szalag, vagy papír ragasztószalag is tökéletes.

Még annyit esetleg, hogy az úgy nevezett szempajzs csupán a"fa héjából"áll, fás rész nélkül. Jótanács: ne érintsétek meg a "T" bemetszés és a "szempajzs" belső részét. Az egész levél helyett csak egy kb. 1 centis levélnyelet hagyjatok rajta, kisebb a párolgó felület. Kettő hét után, ha könnyedén leválik a szemzésről a kis csonk, akkor él a szemzés, ha rászáradt, tehát erősen tapad hozzá, akkor meg kell ismételni a procedúrát.

Ez jó! Köszönjük!
Azon az alanyon amit szemzel, hagysz levelet- hajtást vagy csak a szemzést?

Én úgy tudom,hogy szoktak hagyni egy-két hajtást/levelet, hogy ne haljon el a vessző, amire szemeztél, ellentétben az oltással.

Mikor érdemes szemezni? Tavasszal, ősszel, vagy akár ilyenkor nyáron is?

A szemzés ugytuom bármikor lehet.Nálam a rózsák bármikor megeredtek..

Jogos a két pont! Csak most látom, hogy a  fényképeken szándékom ellenére nem látszik az "alany" felső része, amin ott vannak a levelek. Alatta viszont fel kell pucolni, azaz a leveleket, hajtásokat, rügyeket el kell távolítani. Viszont 2 hét után, ha sikerült a szemzés, és nem augusztus végén, szeptember elején történt-alvószemzés-, akkor a szemzés felett cirka fél centivel el kell távolítani a konkurenciát.
Bármikor lehet szemzést csinálni, amikor találsz megfelelő szemzőügyet.

Sziasztok!
Láttam többször értekeztetek az évelő rozsról. Nekem is megragadta a fantáziámat, de nem találtam minden kérdésemre kielégítő választ. Nálunk a talaj valószínűleg nem a legjobb, mert a Fertő-partról van szó. A legnagyobb problémám az vele, hogy nem tudom mennyire eszi a disznó? Felénk kultúrozs sem nagyon talható,  így tapasztalaton sem nagyon van ezzel kapcsolatban. Az amit hallottam az nem túl biztató, mert a zab, kopaszbúza biztosan jobb. Ti mit tapasztaltatok a disznó - évelő rozs kérdésben?

Apropó évelő rozs!

Hol lehet vetőmagot beszerezni?
Mennyit kell kalkulálni hektáronként?

Közben visszaolvastam a #47-ig.

Lajos, Girgesz!
Tudnátok-e vetőmagot adni aratás után? Egyelőre még nem tudom mennyi kellene, de addigra kigondoljuk a kollégákkal.

Vetéssel kapcsolatban: Lehet-e úgy vetni, hogy bőgésre már adjon zöld legelőt? Magyarán gondolom július vége - augusztus eleje tájon.

Szia!

Nekünk van még kb. 35kg első aratású magunk, de nincs tisztítva. Ugyanannyiért oda tudom adni, mint Lajosnak.
Nem tudom, hogy számít-e neki,hogy mikor veted-én spec. most vetettem a kertem hátuljába, igaz, ott locsolni is tudom.

Jó csapadék mellett nagy zöldtömeget ad, de csapadék hiányában inkább csak kielégítő az eredmény, vagy annál egy hajszállal kevesebb.

Tapasztalatokról:

Tavaly ősszel vetettem. Visszafogott alapműtrágya adaggal, nagyon jó magágyba került, egész ősszel ázott, enyhe volt a koratél.
Ennek ellenére nem fejlődött valami robbanásszerűen, elég ritka is volt (az én búzához szokott szememnek), de bíztam a bokrosodásban.
A tavasszal megkéstem a fejtrágyával, ezért viszonylag későn indult fejlődésnek. Bokrosodott szépen, ami furcsa volt, az a (még egy tövön belül is) heterogén fejlettségi állapot, most is van, amelyik kalászban már tejes érésben van a szem, a mellette lévő fej pedig még virágzik.
A disznó viselkedését még nem tudom megítélni.  Szarvas most is rendszeresen van benne, a télen is legelgették, bár mondom, elég szellős volt.
Egy biztos, hogy vadászni most nem kell benne, hacsak zsiráfra nem, mert két méter magas. A sarjú zöldtömegét majd csak ősszel látom meg.
Aratni sem kell július vége előtt, remélem oda tudok majd imádkozni egy kombájnt. Következésképpen ebből bőgésre kizöldült, megerősödött vetést nem nagyon lehet produkálni, Gergőére kéne hagyatkoznod. Azért is célszerűbb, mert az egy fokkal előbbi, kisebb az elfajzás veszélye.
35 kiló mondjuk elég kevés. Ha Gergő nem tud adni idei termésű magot ( írta, hogy a Sivatagi Show II-t idén Ladánybenén forgatták) és ősszel szeretnétek többet vetni, szívesen adok pár zsákkal, feltéve persze, ha találok bérkombánost, aki hajlandó kijönni a világ végére.

l, feltéve persze, ha találok bérkombánost, aki hajlandó kijönni a világ végére.
Szia Lajos!
A kaszát meg a cséphadarót már nem ismerik felétek?

Nocsak, Kend meg szabadlábon van?
Hogyne ismernék. Csak egy első kaszást keresek, olyat, akit a mögötte lévő nem vág ki a rendből. Rád gondoltam!

Még szabadlábon vagyok. Nem tudták rámbizonyítani. :Q
Épp tegnap találtam meg az üllőt. kikalapálom a kaszát, oszt indulok is. Mekkora rendsodrót tegyek rá? Marokszedő kislányról gondoskodj!
A tarlórépát odateheted főni! :FOO

Ha nem is ennyire kimerítő lesz az én tapasztalatom, azért hátha ér valamit:
Az elsőévben megkésve, már igen csak szeptember végén kerül a mag a jól előkészített magágyba. A kelés a két földdarabon megegyezett,. egyenletes volt, de elég ritka-talán annak köszönhetően, hogy másfélszeres gabonasortávra és sorközre kell vetni.
A telet a homokos, magas fekvésű talajon lévő vetés jól átvészelte, de elmaradt a rágatás, így nem indult kellően bokrosodásnak. A másik földön lévő vetésnek kb. 3/4-e kifagyott, vagy kirohadt.
A homokon április elején kapott egy nagyobb adag nitrogén műtrágyát, ami meg is indította szépen(fotók és termés a korábbi hsz-aimban láthatóak).
Mivel szarvas nem, vaddisznó elvétve fordul elő azon a területen, így arról nyilatkozni nem tudok, de egy szép bak elfoglalta magának a területet és jó pár suta is látogatta a jó takarást, majd később nagy zöldsarjat adó rozst. Emellett sok mezei nyúl volt látható rajta egész évben.

Idén tavasszal szépen megindult, legeltettük is, műtrágyáztuk is, gyönyörűen bokrosodott, volt olyan tő, hogy 30-40(!) kalász is megindult rajta, aminek aztán betett a hosszú szárazság-szinte teljesen kiszáradtat a kalászok és a levelek is. Azt hittük, hogy kipusztul a vetés, de a múltkori esők életre keltették és bár az akkori kalászoknak már mindegy volt a csapadék, most úgy láttam, hogy új kalászokat hoz. Tisztára, mint egy-két vad fűféle.
Kíváncsi leszek, hogy ennek a második kalászvetésnek mi lesz az eredménye, de a vetéshez nem nyúlunk, mert kísérletezünk vele. Eddig még nem jöttünk ki vele mínuszba, mert ha mag nem is lesz, szalmát azt bőven ad és megspórolható vele pár évre jó néhány földmunka is.

:WA

Köszönöm a válaszokat! Segítettek és közben máshol is érdeklődtem. Azt hiszem disznó ügyben mégsem választom az évelő rozzsal való betelepítését a vadföldecskémnek maradok a jól bevált zabnál, búzánál. Bár csábító volt az alacsony művelési költség de abba a jó kis fertei iszapba mégse kéne ezekszerint. Bár most a jelenlegi esők után ahogy elnézem inkább hínarast kéne telepíteni :)

Ha lőni is akarsz benne disznót, jobban jársz a zabbal, búzával, mert ebben a rozsban nem lövöd meg.
Esetleg rizs? :epl

 :ahhh A rizs tényleg jó lehet, közé egy kis zöldborsó, meg a disznó! (Jól átsütve, a tarja részivel, fokhagymásan... ;D)

Ha átsütöd, akkor már nem fog kikelni :epl

Amúgy tényleg nem javaslom disznóra, mert maximum búvóhelyet csinálsz nekik nedves talajon, de meglátni nem fogod benne őket. Tavaly homokon az átlag magasság 1,9m(!) volt, de találtam egy kiugró szálat is, aminek a hossza 2,3m volt :nyes

Mostanában beszéltünk az évelő rozsról. Tegnap kint voltam megnézni és a következőket tapasztaltam:
A rozs az aszály miatt nem bokrosodott kellőképpen, a kalászok szinte üresek, ami mag van bennük az aszott, nem töltődött fel kellőképpen.
De! Az esők újabb kalászosodást hoztak, amivel már kezd kellő sűrűséget elérni a  gabona. Leszakítottam egy kalászt, és meglepetésemre szinte végig kötött-tele volt magkezdeményekkel. Most kíváncsian várjuk, hogy augusztus végére beérik-e. Ha igen, akkor aratunk, ha nem, akkor csak kaszálunk és szalmának használjuk fel-de mindkét esetben jobban járunk, mintha most vágnánk le.

A tábla szélét azért felverte a gaz:
(http://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00752_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

A félig beérett, félig még zöld rozs:
(http://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00753_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00754_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00755_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://xhttp://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00756_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


Ami a vadállományt illeti: két fácánkakast és két tyúkot (az egyik 3 csibét vezetett) láttam a táblaszélén kapirgálni-gondolom a kiszóródott szemeket csipkedték fel. Ezen kívül a tavalyi bak visszatért ide,idén is a rozstáblát használja nyári szállásnak. Viszont most nem láttam mezei nyulat,pedig az is mindig szokott benne lenni.

Hopsz, ez lemaradt az előző hsz.végéről:

(http://kepfeltoltes.hu/090707/DSC00756_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Most jött meg a tarlórépa vetőmag.
Megdrágult rendesen. Áfa-val, szállítással  3000 Ft/kg.

Szia lajos!
Mennyi kell egy ha-ra? Homokon érdemes vele foglalkozni?

Nem igazán...

A lesem előtt van egy holdnyi szántó. Az idén még a tavasszal ültetett csicsóka is kisült benne. Mit lehetne bele vetni a bukfencen kívül? Volt olyan év, hogy két és fél méteres volt benne a csicsóka. Most is elég jól járják a disznók.

Mit lehet homokba vetni ilyenkor?Semmit. Kora tavasszal és ősszel még elmegy ez-az, de ilyenkor semmi nem fog kicsírázni, megerősödni benne, hacsak nem tudod öntözni-de az is sovány eredményhez vezet csak.
A csicsóka, lucerna, csalamádé, repce, tök(ha van kedved kapálni :epl) köles vagy cirok, esetleg muhar...ezek tavaszi vagy őszi vetései jók lehetnek vadcsalogatónak homokba, de más nem nagyon... Viszont ha hosszútávon tervezel, akkor lehet a föld szélére tenni még nemes szedret, potyószilvát, epret, ültethetsz galagonyát, kökényt, vackort vagy vadalmát, esetleg valamilyen ellenállóbb, nemesített gyümölcsfát(ringló, tányéralma, késői őszibarack, naspolya, késői szőlők stb.) Ezek pár év alatt termőre fordulnak és csalogatják a vadat akkor is, mikor a vadföldbe vetett szántóföldi növények kisülnek, mert ezek gyökere jóval mélyebbre hatol, így ellenállóbbak a szárazsággal szemben. :WA

Gergő köszönöm a választ! Öntözni nem tudom, mert arra nagyon mélyen van a talajvízszint. Azt hiszem marad a gyümölcs.  :WA

2-3 kg-ot vetünk hektáronként. Homokkal keverve, műtrágyaszóróval, vagy kézzel elszórva, aztán fogas vagy sekély kombinátor.
A mag nem tétel így sem (6-9 e Ft/ha), ha szerencséd van és sok eső lesz a nyáron (nálunk eddig volt bőven, úgy lopkodjuk be a terményeket) akár lehet is belőle valami.
Ha nem, akkor elveszted a talajmunkát (bár úgyis kell csinálni vele valamit, hogy a kultúrállapotban tartsd) és a mag árát. Én megpróbálnám.

Ha szerencséd van az időjárással, talán lesz belőle valami... de nagy hozamban ne reménykedj, mert ez a növény nem kedveli a homokot és a forró talajt sem(sokkal jobban érzi magát a kötöttebb nedvesebb, hűvös termőföldben, kiegyenlítettebb csapadék mellett).

Csak egy példa: Nem laksz messze Alsónémeditől: ugyanaz az időjárás,mint felénk vagy felétek, mégis rengetegen termesztenek káposztaféléket (most tekintsünk el attól, hogy a legtöbben öntözni is tudják).Miért? Mert viszonylag mélyfekvésű kötöttebb, hűvösebb mezőföld vagy öntéstalaj található ott(ha jól emlékszem Vecsés is hasonló adottságokkal rendelkezik). De nézz el Dabas, Örkény, Lajosmizse irányába-szinte sehol nem látsz a kerten kívül ilyen növényt(még repce is csak elvétve akad).

De ha tényleg ekkora a vetőmagköltsége, akkor sokat nem veszítesz vele-mert ahogy Lajos is írta, így is-úgy is köteles vagy kultúrállapotban tartani a földet. :WA És akár még szerencséd is lehet vele.

"2-3 kg-ot vetünk hektáronként. Homokkal keverve,"
Szia Lajos!
Ha problémád van a homok beszerzéssel, akkor szívesen ki tudlak segíteni, akár magért cserébe is, egy az egyben.  :nyes

:) Nem vagy fer! Nem darab darabra szokták hanem kiló kilóra !! :):)

Szia Lajos!

Már többször szóba került a "diós"-od. Mi célból érdemes telepíteni dióst? Gyümölcs, vagy hosszutávra fa?

Szia !

Hát, tudod, hogy mire érdemes azt nem tudom, mert eddig nekem még csak költségben van.
A java fák most kezdenek olyan méteresek, másfelesek lenni, állítólag innéttől már rohamosan nőnek, az első évek, a "letalpalás" időszaka nagyon keserves.
A helyzet az, hogy a vadászház körül van olyan 12-13 hektár terület, fele gyep, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni. Felszántani nem érdemes, ha meg csak kaszálom évről évre az tényleg csak ablakon való pénzkiszórás.
4X4 méteres kötésben teleraktam diócsemetével (olyan 3500 db körül) mondván, hogy majd valamire jó lesz. Vagy gyümölcsnek, vagy fának. Viszonylag bőtermő és nagy gyümölcsű fákról vettem  vetőmagot, a tavalyi első szem termés (egy őzbak által meggyepált fa termett egyet) úgy tűnik, elég jól visszaörökítette az őst.
Ha szép gyűmölcsöt ad, meg lesz aki összeszedje, akkor ritkítunk rajta, minden negyedik marad meg (8X8), ha meg nem, akkor nőjenek sűrűn magasra. Annyi termés sűrű kötésben is lesz alatta, hogy októberben érdemes legyen disznóra kiülni alá.

Ha érdekel a téma, van egy könyv, a címe Dió, mogyoró, gesztenye, mandula, ha jól emlékszem mintha Szentiványi Péter nevű ember írta volna (a szerző nevében nem vagyok biztos), abban nagyon sok okos dolgot lehet olvasni ezekről a fákról.
Szívesen foglalkoznék gesztenyével is, de a kéregrák miatt értelmetlen. Az, a fentieken túl, még nektárhozama miatt is figyelemre méltó. 

Erre gondolsz?
Szentiványi P., Szabó L. 2004. Héjasok (dió, gesztenye, mogyoró, mandula). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Zászlónk Stúdió, Budapest,

És tőlük lehet megvenni a fajtákat:
http://www.diofaiskola.hu/fajtak.html

Szia!
Köszönöm a részletes választ. Hasonló problémám van nekem is, van egy elhanyagolt  :St földem a méhes mellett egy-két nagy diófával és most hirtelen tömegével jönnek a dió magoncok felfelé elég nagy területen. Jó derékig érnek már a gaz fölé.... Minden évben tervezem, hogy szárzúzóztatom az egészet, de mindig elmarad, sajnálom a sok szép aranyvesszőt. Pedig az idén ki kell találnom valamit, mert a parlagfű miatt bekeményít az önkormányzat.

Van parlagfű rajt?

Ha több éve parlagon hever, biztos nincs benne parlagfű! Ez a parlagfűmizéria már egy kicsit túlzás! Minden felé fenyegetőznek vele, mindenki kaszál, mint az őrült (félve a büntetéstől), az állami földek egy része meg parlagon hever!
Horrido, szerintem ne zúzasd le! Mondjuk a diótelepítés jó ötlet, de a vadkárvédelmet is meg kell oldanod, különben nem lesz egy normális fád. Felénk is próbálkoztak páran kisebb parcellán, -most hirtelen három jut eszembe- ,de már csak az egyikben van kb. 4-5 fa, a többit tönkretették a szarvasok!

Szevasz Soma!

Hát a homokon nehéz bármit is csinálni.
Kisül minden rajta, ha meg nem akkor első körben nálunk a nyulak lerendezik, az a kevés ami túléli az augusztusi hőséggel letaccsol.
Homokon nem egyszerű a vadföld gazdálkodás, pláne nem a szükségesnél kevesebb pénzből.

Volt egy jobb helyen mondható földünk, ahol elhatároztuk, hogy na, akkor most adunk neki.
Kapott az előző évben hígtrágyát, adott évben jó vetőmagot, aztán minden boga jó Istent, a vége megintcsak az lett, hogy még megfelelő ráfordítással is csak immel-ámmal lett elegendő kukorica rajta...da egy gazdálkodó a kalapját csapkodta volna a fölhöz ilyen termés mellett.

Nekünk arra volt jó, hogy legalább útközben megálltak benne a szarvasok és nem mentek - mindig  ::)- bele a többi kukoricába.

A parlagfűnek szűz placc kell, az aranyvessző között nem jön fel. Esetleg pár szál egy-két vakondtúrásban, de azt nem veszi észre a kutya sem.
Mondjuk a szolidágó sem tartozik a kívánatos növényfajok közé.  :nyes
Ha nem túl nagy a terület, verbeccsel le kell kaszáltatni. Egy ember napi negyed hektárt simán letisztít, a csemetéket meghagyja. Ha elég nagyok meglátja, ha nem látszanak ki a gazból, kell melléjük verni egy-egy karót.
Nálam a szarvasok nem sok kárt tettek eddig, egy-két fa bőgéskor. A bakok, azok évente 15-20-at lerendeznek. Télen a csúcsrügyet lecsípik, ez még nem lenne baj, mert egyel lejjebbről kidobja, de az agancstisztítással sokat lehántanak.
Nem pusztul el a ledörzsölt sem, újra hajt, csak metszeni kell, mert többnyire 3-4 egyforma tősarjat dob ki.

Gergő, ez valami újabb kiadás lehet. Amit én olvastam, az sokkal korábbi, mert valamikor a 90-es években vettem ki a könyvtárból. De a szerző stimmel.


 

Nincsen, csak ami nincsen művelve-kaszálva, arra ugranak.

Szerencse itt nincsen vadkárveszély, egész közel van a településhez. Vszeg marad megint, olyan szépen kezd a szolidágó rajta, a méhek nagy örömére. :Q

Nálam kívánatos a szolidágó.. :nyes :nyes de mi az a verbecs? Valami hosszúnyelű sarló?

Szerintem berbecs(berbécs) akart lenni, ami sok helyen a birkát, ürüt, juhokat jelenti.
De lehet, hogy valami zalai célszerszám a gyomok ellen. :nyes

A verbecs az a külcsin ellentéte.  :nyes
Egyébként a nagyob bozótvágók (Stihl FS 350-450) modernkori nyelvújítás során nyert elnevezése.
Az ennél kisebbek, azok a pöcsköszörük.

Üdv !
 
Eladó verbecs /burgonya forgató/ ezt találtam :Q

 Akkor értem.  :nyes :nyes FS-450 már fegyver....

Na, talán idén szerencsém lesz a tarlórépával.
Az indulás legalábbis biztató.
Feltörtem két hektárnyi gyepet, ebbe jövő ősszel makkvetéssel tölgyerdőt tervezek telepíteni.
Mivel a szűz gyepfeltörés elég nehezen munkálható, azt gondoltam most nyáron megszántom, elvetem tarlórépával, a tavasszal újra szántom, ekkor zab lesz benne, majd beletárcsázom a maradék termést, és szeptember végén szántom alá az árvakelést és munkálom el a makkvetéshez.
Így a vad is jól jár, én is könnyebben boldogulok jövőre a magágykészítéssel, mert bizony az elmúlt években nagyokat szenvedtem a frissen feltört gyep elmunkálásával.
No szóval a szántás, tárcsázás megtörtént, a kombinátorozás elhúzódott kissé, mert megadta magát a munkagép, de tegnap elvégeztem mindennel.
Ahogy letettem a traktort, beborult az ég, esett 8 mm csendes, áztató eső, ezzel talán ki is kel a répa.
 

Levágtuk ma az évelő rozsot, meg a többi vadföldi gabonát is.
A rozson olyan 20 mázsa/ha átlagtermés lett. Jövő tavasszal egy kicsit gazdagabban fejtrágyázom majd.
A zabról is lejött kb. ugyanennyi, pedig azt hittem semmi nem maradt belőle, úgy nézett ki, mint a csatatér.
Szóval van téli etetésre kb. 100 mázsa gabonám+a kukorica. Azt gondoltam, keverni fogom a terményeket, mert ha kukorica is van közötte, akkor a gabonát is szívesebben eszi a disznó.

Ipi apacs, kell valakinek némi évelő rozs vetőmagnak?  Kombájntiszta, száraz anyag, mivel közel-távol nincs kultúrrozs, talán el sem kereszteződött.

Sziasztok!

Ma is vittem egy közeli szóróra egy kis "lédúst" (sárgadinnye maradék, barackmaradék ill. -mag, na meg egy kis krumpli. A múltkorában vittem ki meggyet, rohadt almát és krumplit, érdekes, hogy a krumpli és egy kevés meggy ott maradt, de a meggy nagy részét és az almát befalták az erdőlakók. Kíváncsi leszek, a mostani burgonya sorsa mi lesz, de gyanítom, megmarad :(

 :WA

Balázs! Kár a krumplival próbálkoznod, én még nem halottam, hogy bárhol is felvette volna a disznó. Itt ott hallani néha kártételről a krumpli földekben, de egyértelműen mindenki azt állítja, hogy az a rovarok, lárvák stb utáni turkálás eredménye. Mi tapasztaltunk olyat is, hogy míg az első szállítmány dinnyéhez hozzá sem nyúlt sem a szarvas, sem a disznó, addig a másodikat ami több mázsa volt egy éjszaka alatt feltakarították. A sárgabarack mag ugye ami nálunk /Gönc környéke/ tonna számra található produkálta a legérdekesebb mutatványt. Ugyanabból a hordóból öntöttem 1-1 egymás melletti szóróra az elsőn egy éjszakát sem bírt a másodikon a tavasz is ott találta, pedig ott is megfordult minden vadfajta aki fogyaszthatta volna.

Szia Robi!

Régebben innen nem messze volt hogy kivitünk kruplit, hogy micsoda azt nem tudom (ott is járt több vadfaj) de megette. Most nem kapós. De a lédús, erjedt gyümölcs kapós  :nyes

 :WA

Lehet "kapós", de meglepődnél, ha meglátnád napközben mennyi madár csipeget belőle.

Gond van a paradicsomjaimmal a ház mellett. Éretlenül rohadnak, minden ok nélkül. Íme:
(http://kepfeltoltes.hu/090728/LPIC1032_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/090728/LPIC1033_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/090728/LPIC1034_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Mit javasoltok kertészetben jártas fórumozók?

Mindenképp fertőzés. Valószínű, hogy gombás elhalás lesz, de az is lehet, hogy vírus.Az első esetben gombaölővel permetezz(amit egy levéltrágyázás is követhet a regeneráció miatt), a második esetben érdemes leszedni a rothadásnak indult termést és az elhalást mutató szárakat-a későbbiekben pedig amint észreveszel egy ilyen foltot, szintén távolítsd el. A vírusos fertőzés ugyanis növények esetében nem/nagyon nehezen kezelhető.

Eztet Úgy hívják, hogy paradicsomvész, és nagyon nem szereti senki, mert az egyik nap egy-két tő a, a második nap egy sor harmadik pedig egy ágy is megfertőződik, főleg ha van eső... Jól benne van már, így nehéz lesz vele, de mindenféleképpen réz+réz  :nyes

(Van egy recept: Mikál + Kasumin + Sumilex = 40/35/10 dkg/100 l
Sumilexet ne keresd már nem fogsz kapni, évek óta fogja a fóliába)

Ha bemész egy "normális Mg." boltba, esetleg megmutatod a fényképeket, egyből ajálanak jó pár szert, bár érdemes elgondolkodni az árakon, hogy menyibe kerül egy kg pari :nyes :nyes :nyes
Tudom, hogy az nem olan... :nyes
Gergő meg a többit szépen leírta. :OKO

Mi neve a pardicsomnak, mert elég érdekesek a bogyók???

 :WA

Köszi a válaszokat és a segítséget. Kertészetünk is azt ajánlja amit Ti, Champion nevű rezes cuccot. Adtak is két csomaggal, azzal este lekezelem.
Meglátjuk mi lesz.
Többfélét ültettem, neveket én nem tudok, ennek a magját, speckó "sárga tigriscsíkos"ként vettem a sógoroknál.

Köszi mégegyszer!

Üdv,H

Jó a "Champion" ia csak kontakt szer, magyarúl nem szívódik fel, és egy kicsit ez késlelteti a hatást, mondá meg az aembernek adjon valami felszívódót, mert az jobban megállítja...

"sárga tigriscsíkos" így már rendben vagyon, mert csak a magnézium hiány is hasonló "szivárványoságot"+ okoz.

 :WA

Te Endre!Te nem kocsikat adsz el? Csak mert egy átlagos autókereskedő nem ért ennyit a növényekhez :epl :kalapemel

Jó a meglátás... :nyes :nyes, csak van otthon 5000 tő paradicsom, már vagy 15 éve közös ismerősök vagyunk, mármint  a paradicsommal. :epl, igaz egy ideje már csak "külső munkatárs" vagyok..., de olyan mint a biciklizés, meg emelett a szokásos: szőllő, barack, szilva, cseresznye stb....

pályinka  :Q :Q

Olan is van   :nyes :nyes :nyes

Na, megkevertem az első adagot. Aztán másnapra az történt, hogy a kukoricát az utolsó szemig kimazsolázták belőle ezek a zsivány ínyencek, a gabonát meg otthagyták, mint eb a szaharát. De kiszúrok velük! Amíg a gabona is el nem fogy, nem kapnak új mixet.

Igen, ez így szokott lenni. És ne csodálkozz, ha a gabona még sokáig ott lesz.
Én a helyedben tovább szórogatnék, nehogy elszokjanak, aztán majd kopik közben a gabona is lassan.

De kíváncsi vagyok a további tapasztalatokra.

Szia Kálmán!

A tavasszal is kevertem már, akkor csak búzát kukoricával. Mindig a kukorica fogyott el először, de harmadnapra, negyednapra a búzára is ráfanyalodtak.
Bezzeg (ahogy írtam is) a fácánetetőből rendszeresen kiették a malacok a tiszta búzát, ott nem finnyáskodtak.
Talán kéne valami akadály építenem köréje, lehet hogy a disznós is érzik a tiltott gyömölcs ízét.  :nyes
Az is ezt támasztja alá, hogy három éve, amikor a makkvetésem körül megkéstem a kerítéssel, túrtak mint a veszedelem, miközben a szomszédos tölgyes alja terítve volt makkal.

Mint  a bemutatkozásban írtam az évelő rozs miatt regeltem be ide,  a Németh Lajossal  így tudtam felvenni  a kapcsolatot.
A kapcsolatfelvétel sikerült, adott magot a Lajos bő egy hektárra valót, ma voltam nála, sikerült elhozni, Boár ha minden igaz Veled beszéltem telefonon sikeresen rám találtál :TAPSol.
Láttam a rozsot a területen is, az amit vártam, szépen kisarjadt. Láttam a tarlórépát is, tényleg nem rossz növény. Meg a készülő vadászházat is láttam, nagy vadászatok helye lehet,a terület adott hozzá, ahogy hallottam páran fogjátok látni nemsoká.
Lajosnak megígértem, hogy bár a rozs nem vadföld lesz (birkalegelőnek szánom) és én sem vadászok, de itt a fórumon beszámolok  a tapasztalatokról, hátha másokat segítünk vele.
Lajos köszönöm az önzetlenségedet mégegyszrer!
Csuka Zoltán

Ma az első adag alma kikerült az egyik szórómra. (kb. 6 mázsa)
Holnap a másikra is jut szerintem 4 mázsa.

Milyen gyorsan fogy el ennyi alma? Nem megy sok kárba?-vagy feleszik mind?

Hátha a szarvasok is rátalának, és van étvágy nem tart ki egy hónapig se  :nyes :nyes
Amúgy nálam almából a rekord amit még én is sokaltam egy kb 1q / 3 nap, pedig csak dámok vették fel, igaz volt vagy 40-en egy rudliban... :OO
amit én láttam, sajna nagyon messze voltam már a napnyugtától, így a lövés elmaradtt, de nagyon nagy élmény volt...

"Ma az első adag alma kikerült az egyik szórómra. (kb. 6 mázsa)"

Mennyi Magyar forintba kerül most mázsája???
Esetleg tudsz-e eladót???

A léalma kilója most 20-23Ft/kg körül alakul, így egy q ára 2000-2300.- körül mozog.(De hallottam már 17.-/kg-os árról is.)

Nos a másik szórómra is kijutott ma egy adag alma.
A beszerzésről.
Mivel felénk a léalma kilója 10Ft, (hallottam már 4 ft-ról is!!!) így a legtöbb gazda fel sem szedi, ott eszi a fene a földön, majd betárcsázzák.
Én minden évben egy almásba megyek, egy idős pesti néni a tulaja, de ennyiért nem szedeti fel ő sem.
(nagyon szépen sikerült ezt az ágazatot is lenullázni...)
Szóval kérem szépen fogom a kis kezeimet, kimegyek a futóval viszek 2 diszperzites vödröt oszt "szedd magad!"
Hát ennyibe kerül.

Éppen ma szólt a szomszéd gyümölcsös gazdája is, hogy tőle is vihetem az almát ahová csak akarom.
Szerintem ott is van a fa alatt vagy 7-8 mázsa.
Jövő héten ki is megyek és felszedem.

A fogyásról.

Folyamatosan hordtam ki 1-1 zsákkal, mert van egy csomó elhagyatott, vad gyümölcsös.
Eleinte fogyogatott, aztán egyszer megállt, vagy 4-5 napig semmi mozgás.
Na akkor felpakoltam vagy 6 zsákkal és gondoltam ez elég lesz jódarabig.
2 nap múlva kimentem, mintha porszívózva lett volna, tele szarvasnyommal, meg dagonyázással.
Most kint van az egyiken olyan 8-9 mázsa, a másikon olyan 2-3 mázsa, ez remélem kitart egy darabig, de mint mondtam jövő héten megyek a másik gyümölcsösbe.
Olyan, hogy az alma "tönkre menne" a szórón nálam még nem volt.
Sőt jópár éve hozzájutottam egy hűtőházi maradékhoz is, vagy 10 mázsához.
Ekkor október végét november elejét írtunk.
Gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset a különböző vadfajok a szórón, még a csípős novemberi hidegben is.
Persze azért sertés kartársat nem hagytam szó nélkül elmenni.
1 hét alatt 2 disznót lőttem, úgy hogy közben szarvasok őzek jártak oda, függetlenül attól, hogy aznap, vagy előző este lövés dörrent.

Endre!

Gyere el egy, hozzál futót és szedjél amennyi felfér a futóra. ;)

Ilyen alma  cora-ban akciósan 99 Ft/kg.  A 2. legolcsóbb meg 179 Ft/kg! A termelő meg kap 20 Ft-ot? :(((

Szerencsések vagytok, hogy nálatok felveszi a vad az almát. Nekem almásom van, tavaly vagy 6-800 kiló almát vittem ki 3 szóróra. Az egyiken az őzek még úgy ahogy eszegettek belőle, de a másik kettőn hozzá sem nyúltak. :riii

Nem tudom, hogy majd a lehűléssel hogyan fog fogyni, de hamár kint van, abból nagy baj nem lehet.
4-5 éve 21 mázsa dinnyét vittem ki.
Na ott aztán volt iszonyat szarvasmunka, széttrancsírozták, ettek is a javából, de ami dencölés, meg dagonyázás ott volt... ::)

Nálunk se vannak oda az almáért  :Vvon!! De 100-kg dinnyét 2 nap alatt eltakarítanak !! :nyes

Kukoricát talál másutt is.

Itt a gyümölcs: szőlő, szilva, alma a menő. Főleg ami a más kertjében van... A makkra rá sem néznek.

Tegnap sikerült a rozsot elvetnem, kicsit késve, de a csapadék nagyon hiányzott a nyárvégén, ősz elején. Napraforgó után lett vetve, kapott egy adag istállótrágyát is. Pár napja volt közel 30 mm csapadék, ezután sikerült magágyat csinálni. Terveim szerint egy részét meghagyom magnak, meglátom mit mutat úgy is.

Mi is későn vetettük anno, de tavasszal behozta a lemaradást, csak végig kellett hajtani rajta a birkákat kétszer, hogy rendesen bebokrosodjon :nyes

A termesztésre meghagyott maggal sem volt gondunk az első évben, mert közel s távol nem volt kultúrrozs vetve. Tavaly viszont már volt a mi földünktől kb. 200m-re(pont szélirányból) egy kultúrrozs-tábla is, ezért nem hagytunk magot, mert a kettő könnyen kereszteződik és ilyenkor az évelő rozs elveszíti az évelő tulajdonságát.

:WA

Te Girgi!
Amilyen szemtelenül fiatal vagy, igen sok tudást összeszedtél már. Kellene írnod egy könyvecskét!

Nem tudás az, csak a szám nagy... :nyes :WA

Girgi!
"Nem tudás az, csak a szám nagy... "

Azzal is lehet előre haladni az életben! :Q

Főleg, ha nő az illető  ;) :Q

Nem kell ahhoz nőnek lenni... :Q

Bármennyire is erőltetik azt a más kérdést, azért a mai világban még mindig fennáll, hogy egy nő előnyösebb helyzetben van, ha nagy a szája, mint egy férfi. A nagy száj, nagy belsőt takar :nyes

Bocs, az offért, befejeztem-de ha gondolod, a csevegőben folytathatjuk a téma boncolgatását :nyes :WA

Girgi!
Írjál könyvet a vad takarmányozásáról és gasztronómiájáról.   :Mail
Tulajdonképpen tudnék mesélni olyan kérdésekről pl. hogy eszik-e a gímbika túrógombócot, meg ilyesmi... :St

Ennyit nem tudsz...
A gímbika nem eszik túrógombócot, mert allergiás a kazeinre, és ráadásul passzív a TB kártyája, így ellátást sem kaphat.
Ne tegyél fel szakmai rovatban ilyen kérdéseket, mert jön a Szabó Bakter, oszt jól felpofoz!! :tasli

 :epl :epl :epl :epl
 :turbanos

Eszik... :St

Akkor majd jó beteg lesz és bőgés helyett hapcizni fog!
Meg a túró a foga közé akad és gusztustalan lesz a mosolya!
Meg porcukor megy a szemébe!
Meg prézlis lesz az orra!
Meg...

Koronás bika volt és még barkás volt az agancsa. Tényleg megette a túrógombócot. Igaz, nem neki volt szánva. Aztán szeptemberben meglőtték. Sosem fogom megtudni, miért ette meg. :Vvon

Judy, ha nem lövik meg és még mindíg a vadvirágos réten rohangál farokfelvágva, akkor sem tudod meg, miért ette meg azt az ótvaros gombócot...

Kevés vagyok én egy könyv írásához, nemhogy két témában is merényletet kövessek el a nyomdászok ellen :nyes

Ráadásul a humorérzékem is sz*r, tehát a menet közben összeszedegetett vicces történeteket sem tudnám kellőképp leírni... inkább meg sem próbálom :WA

Bammeg Sábi! -most buktam le másodszor miattad a munkahelyemen, hogy meló közben fórumozok... Már megint nem bírtam ki röhögés nélkül :nyes

ezen csak birka lesz:-)

Nálam már készül a télre, fekszik le a földre a rozssarj. 20-25 centi hosszú levelek, nagyon sűrű, dús, üdezöld. Helyenként beletolakodott a tüskés szeder, tavasszal valszeg' kell neki egy gyomirtás.
Elég gyér a látogatottsága, inkább csak az őzek csipegetik, na de majd ha elfogy a tarlórépa meg a lucerna, remélhetőleg a szarvasok is rákapnak.

Akkor nem hiszem, hogy gondod lesz vele-hacsak ki nem szárad :epl

A cégünknek van egy juhászata, ami mellé próbaként vetettek évelő rozsot, hogy a lucernaföldet pihentetni tudják hosszabb időre. Tökéletes legelője volt a juhoknak, sőt, nyár végén egy adag széna is lejött róla, majd az őszön újra legeltethető volt a rozsföld. Ott láttam egy olyan tövet, ami 57(!) kalászt hozott... volna, ha a juhok le nem legelik érés előtt :nyes.

Lajos azon feküdt  "a bika" ugye amit ide is feltettél?

Sziasztok! ???

Régóta olvasom a fórumot, de hozzászólásokat még nem tettem. Most viszont segítségeteket szeretném kérni.
Nem aktuális a téma, de itatót szeretnék csinálni nyáron, mert nagy a szárazság és a vad nem nagyon bírja. A probléma, hogy az eddig készült itatókban a víz hamar megposhadt. Az egyik megoldás az volt, hogy naponta-kétnaponta vinni vizet a nyári nagy melegbe az itatóba, az állott vizet meg kiönteni. Most viszont szeretném megoldani valahogy úgy, hogy ne poshadjon bele a víz az itatóba és ne kelljen cserélni minden nap.
Nincs valami ötletetek, hogy mit lehetne tenni a vízbe, hogy ez ne forduljon elő?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Vadászüdvözlettel:
Kacsavadász

Lehet hülyeség de kollégáimnál bevált. Kerti tavaikba árpaszalmát tettek és ezzel az algásodást megakadályozták.
Utána kellene nézni..vagy rozs volt de inkább az első.

Köszönöm a választ!

Egy próbát mindenképpen megér, jól is hangzik. Azt olvastam még a témában, hogy a vízinövények is megteszik a hatásukat és az általad említett módszer és a növényes is kíméli a természetet. Mióta megépítették a Bősi vízi erőművet és a hozzá tartozó betonozott medret azóta a jó élőhelyet adó nádasok és laposok vize elapadt. A nagy táblás gazdálkodás is csökkenti az élőhelyet, de víz nélkül nincs élet.
Remélem mire eljön a nyári meleg időszak sikerül megoldani az itatók problémáját.

Üdv.

Kacsavadász

Szia Kacsavadász!

Mi a medvefarmon a tavakba, amikor már kezdtek erősen zöldülni, mindig meszet raktunk úgy, hogy egy zsáknyit feloldottunk 5-6 ck. 50 literes hordóban vízzel, és így öntöttük a tavakba. Hatott. A macik szívesen fürödtek a vízben utána is, hiszen a beleöntött mész meg se látszott pár perc múlva már. Szóval az össz víztömeghez képest kis mennyiségű mésszel is eredményt értünk el.

 :kalapemel

Hát igen..lebuktam. Azért többet fizettek.  :nyes  :WA
 :kalapemel

Üdv!
 Mészhidrát az egyik legjobb,alga ellen .csak időben kell meszezni a tavat . :OKO

Köszönöm a választ! :T

Ki fogom próbálni,mész meg van dögivel szóval még nem is lenne drága a dolog. Kis mennyiségű víz meg nem árt a vadnak szerintem.

Üdv.

Kacsavadász

Sziasztok!

Utánanéztem a mész-hidrátnak és ezt az oldalt találtam :http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=1701 (http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=1701) .
Azt írják, hogy sok helyen alkalmazzák főleg külföldön. Ha a ph érték túlságosan lecsökken akkor megsavanyodik a víz. Szóval kikísérletezem méréssel, hogy mennyi mész után lesz optimális a ph érték, nehogy később élesben valami kárt okozzak.

Köszönöm mindenikek a segítséget!

Kacsavadász

Ebben a nagy havazásban le kell cserélni a 30-06-os, meg a 9,3-as etetőket vasvillára és lapátra! Ilyenkor szoktam kihozatni a 2. százmázsa kisbálás lucernát. :ba

Milyen szerencse, hogy én nem ilyen kaliberekkel vadászok! :Q

Ez a lucerna egy érdekes dolog. Nálunk a vad (Őz, dám) hozzá sem nyúl, pedig igazi jó leveles lucernát hordunk ki. :o  Nem penészes, nincs befülledve, és mégsem kell nekik. Legfeljebb ráfekszenek. :Vvon

Én ilyenkor mindig kötöttem egy fenyőfát az UAZ után.Harmadára esik össze ez a porhó.Könnyebben közeliti meg a vad az etetőket.
Ha meg majd napközben olvad és utána reggelre üveg szerűre fagy a hó,akkor meg egy jó kis akácfát.
A lucernát nálunk se eszi az őz.Inkább rügyezik és a kórókból szedegeti ki a magokat. :Vvon

It se nagy érdeklődés van a lucerna kőrbálákra , inkább a siló a sláger  :V :WA

A széna nálunk sem egy nagy sláger sem az őznél, sem a szarvasnál.
A hűtőházi selejt almára, körtére járnak inkább, meg persze az abrakra.
Előszeretettel csipegetik a tüskés szeder még zöld levelét.
Ami nagyon gyorsan el szokott fogyni, az a tarvágásokon otthagyott repkény és fagyöngy.
Néha nagy hó idején direkt nekik is szoktam kivágni néhány akácfát, amit a repkény már teljesen körbefutott, na azt pár nap alatt csupaszra rágták. Valahogy a lédús
 zöld jobban izlik nekik, mint a száraz széna.

Nálunk is a hűtőházi "hulladék" a sláger. Karfioltorzsa, káposztatorzsa, gyümölcsök, répakocka, mirelit kukorica.... Na meg az almatörköly. :NYAMI :NYAMI :NYAMI :)

A karácsonyi jó időben így nézett ki a rozs. A száraz nyárvége-ősz miatt csak október első felében sikerült elvetni, kapott alá szerves trágyát is.
(http://www.kepfeltoltes.hu/100201/K_p0003_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Ígéretes.
Tavasszal némi nitrogén fejtrágya, meg egy Logranos kezelés, hogy fel ne verje a gyom. A búzához szokott szem kissé szellősnek látja, ez ne zavarjon, bokrosodni fog ezerrel.

De még mennyire :nyes :nyes :nyes Ráadásul enyhébb időben a hó alatt is nő még egy kicsit...

A szarvas takarmányozása. :epl

Amit Kend nem tud, vagy nem látott, az nincs is! Ez már bizonyos! :nyes

Ezért küldök egy kis farigcsálni valót! :nyes :WA

Jóféle!  :WA Kicsit nehezebben tartja bent a föstéket, de jó lesz! (De ez már itt off.) :-X

Múlt héten így nézett ki  a rozs, kezd felállni  a levele, egy részén el is kezdtem jártatni a birkákat, jó étvággyal nekiestek csipegetni.
(http://www.kepfeltoltes.hu/100314/K_p0287_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

 Na, végre megtaláltam a helyes topikot - jó rávezetéssel. :SL

 A kérdésem: mennyire szoktatok gumós növényeket telepíteni a vadföldekre ?

Csicsókát nagyon, burgonyát semennyire.

 ÁÁá remek!
Épp erre akartam kilyukadni! Örülök, hogy termesztetek csicsókát, mert remek takarmány minden vadnak, de még nem sikerült olyan helyet találnom, ahol ténylegesen termesztik!
DE jó! :)

Szervusz Virágkoszorú!

Kérdezd bizalommal Németh Lajos, vagy Soma fórumtársunkat! ;)

Egyébként Szlovákiában Tótmegyeren a fácántelep nagy része ezzel van bevetve. A két-három méter magas szár között a fácánok megtalálnak minden bogarat, és kiváló védelmet nyújt a ragadozó madarak ellen is!

 :WA :WA :WA

Én nem ájultam el tőle annyira, mint amennyire a szakirodalom beharangozza.
A szárát a rőtvad teljesen békén hagyta, a gumóra is csak a tél legvégén fanyalodott rá a disznó.
A disznó tapasztalatom szerint a kukoricát bizony többre becsüli.

Nálam se jött be. A tarlórépát jobban járták, de azon sem volt nagy tobzódás. Végül maradt a zab, búza, rozs, kukorica, napraforgó, borsó, tritikálé, meg ezek keverékei.A mélyebb helyeken egyszer játszogattam perkóval, meg tifonnal, de a Vértes éghajlata túl száraz ezeknek.

Az túlzás hogy termesztjük, de van a területen egy régi csicsókaföld, azt rendben tarjuk. Igen jó helyen van, megéri a ráfordítást. De tény, hogy a kukoricát jobban szeretik.

 Naná, majd lüke lenne a csicsóka levelet választani, ha ott a fini többszörös energiájú kukorica! Én sem gondolkodnék sokat, de mivel a csicsóka egész évben a rendelkezésükre áll, én mellette vagyok! De ha oda kerülök, kipróbálom, és meglátjuk!
 Köszi a válaszokat!

  " De ha oda kerülök, kipróbálom, és meglátjuk!"
Szépséges, karcsú szarvasünő alakjában? Ümkögve és szökellve? :Q :Q :Q

A tarlórépáról nekem nagyon kedvezőek a tapasztalataim. A szarvasok sűrűn járják.
Igaz, akkorra talán ez a legfrissebb csemege. Olcsó és igénytelen. Ha két-három esőt kap vetés után, nagy tömegű gyökeret képes nevelni.

A lucernát sem díjazták úgy a szarvasok, ahogy vártam. Őz, az szinte folyamatosan van rajta, de a szarvas már csak akkor kap rá, amikor az akácsarj megtüskésedik (a nyár vége felé). Ugyanezt tapasztaltam a borsóval is. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy ahol folyamatos akáckitermelés van és mindig van zsenge sarj, ott a szarvas szinte ki sem mozdul abból.

Gabonafélék közül a kopasz búza volt az, amit úgy eltakarítottak, hogy csak az álló szalma maradt. A zabot csak tejes állapotában szeretik, amikor megérik rá sem néztek. A maradékot a nyáron lekombájnoltattam, télen próbáltam szórón, ott rohadt érintetlenül.

A kukorica, az minden formában bejön szarvasnak, disznónak egyaránt.


Károly: mi az a perkó, meg a tifon?

A tarlórépának nálunk nem igazán kedvez a talaj. A lucernával ugyanaz a tapasztalat mint nálad. Nyár végén kapnak rá, bőgéskor pont jó. Szinte minden évben van lövetve bika lucernán.
A kopaszbúzát, zabot általában a disznók rendezik, szarvas nemigen jár bele.

A kukorica természetesen mindig sláger, a vetéstől kezdve a betakarításig, meg persze szórón is.

Érdekes, nekünk kellett őriznünk tejesedő borsót, persze csak lámpával, de nem győztük hessegetni a szarvasokat. Az igaz, hogy ez egy rövid időszak volt, utána már rá se néztek.

 Kac-kac-kac!  :nyes Aztán belobognék a csicsókába, karcsú, szexis ünő-alakomat bevetve, és a terület minden bikája a csicsókában hemperegne! :epl  :Rohog :1girl Persze így lenne a legegyszerűbb, de mivel képtelen vagyok más lény alakját felölteni, inkább megvárom, míg vadász leszek, utána a földjeim széleit bevetem ezzel-azzal és kiderül, hogy ezen a környéken az örök győztes kukorica mellett mi a kedvenc :D 

Nocsak, nocsak! :o :fejv ::)

Olyat hallottam, hogy a cirok, kukoricaszélbe vetve riasztja a szarvas. Próbálni nem próbáltuk, nem tudom, hogy igaz-e.

Csicsókát kukorica szélébe meg se próbáld, mert soha többé nem irtod ki. Önmagától is terjeszkedik, meg a talajművelő eszköz is hordja széjjel a gumót, gyökeret. Olyan, mint a torma, tökéletes gyomirtóját sem találtuk még meg.  Csak elszeparálható helyen (pl. körben erdő) szabad kísérletezni vele.

 

Én olyat láttam, hogy vonzza  :Q Nem is akárhogy. Kukoricatábla mellett cirok volt, kb. 4 hektáron. A gazda nem tudta idejében levágni, így megnőtt kb. 4 méteresre. Bőgéskor a bika kiváltott belőle és a szomszéd táblán még le nem taposott mintegy 5 négyzetméternyi megmaradt  kukoricát (nem vicc, tényleg rommá lett a tábla) az agancsával leverte.  :epl Következő évben a Vt. is rögtön azt vetette a vadföldbe.  :nyes Azt mondták zsigereléskor jobbára cirokkal volt tele a bendő, úgyhogy arrafelé szeretik is. Habár egy biztos, szeritnem a kukoricát inkább eszi.

 Lajos!
 
Tifon - Réparepce -Brassica rapa
Perkó - Káposztarepce - Brassica napus
Dr.Kölűs Gábor Vadgondozás, élőhely-gazdálkodás (78-79. old.)

Üdv :kalapemel
Karl

Na, most úgy jártam, mint az egyszeri rendőr.
Hazamegy, és örömmel újságolja a feleségének:
- Képzeld anyjuk, vettem egy törhetetlen üvegtálat!
Földhöz vágja, majd felnéz:
- Vagy hőálló???

Lehet, hogy a kölesről volt szó?   :OO

 :Q  :OKO :kalapemel

A káposztarepce Zalában már évek óta sláger. Árunövényként nagyon sokan termelik, elég nagy gyakorisággal járja őz is, szarvas is a táblákat telente.
Szerencsére a rágással nem sok kárt tesz, mert az ősszel kinövő levélre tavasszal nincs igazán szüksége a növénynek, nem árt neki, ha lelegeli.
Inkább a taposással okoz némi kárt, de efelett általában szemet húnynak a gazdák. Ilyentájt meg, amikor naponta nő a növény 5-6 centit, már észrevehetetlen a kártétel. Ezért a repcével vadföldön nem nagyon erőlködünk.
A réparepcét nem ismerem.
A takarmány káposztát nagyon szeretném már évek óta kipróbálni, de nem tudok magot szerezni. 

Nem hinném.

Egyik éven vetettek nálunk kölest. Egy patakpart egyik oldalán volt egy k.vanagy kukoricatábla, a másik oldalon meg a köles.
Ahogy elkezdett alkonyodni a kukoricából tizesével jöttek ki a szarvasok a kölesbe.

Ok, feladom a találgatást. Lehet, hogy tarhonyavetésről volt szó.

Ma megnéztem a csicsókát. Elég jól járta az utóbbi napokban a disznó. Volt egy olyan vastag hullaték a közepén, amiről alig hittem, hogy  disznóból kiférhet. Érdemes lesz ránézni a közeljövőben.

Szívesen segítünk... ::)

"Volt egy olyan vastag hullaték a közepén". Óriás disznó nem jár felétek?  :Q :Q ;D
(http://imagerz.com/QEMXCktvAwJVA1hOEwVR)

 Sus nagysegglucus  :nyes

Kaptam egyszer egy utánfutóra valót, májusban. Leburítottam a szóróra és egy csomót elültettem a nyiladék szélén.
Nos a nagy kupac az ott rohadt el, amit elültettem azokat, miután kihajtottak kivétel nélkül kiturkálták és megették.

Fene a gusztusukat.

Szia Horrido!

A legtöbb magban, gumóban, de még pl. a tölgycsemeték gyökerében is a keményítő, amikor elkezd csírázni a mag, vagy hajtani a növény átalakul cukrokká. Ezért gondolom, hogy édesebb lehet a kihajtó gumó, amit megéreznek a szagán a cocák, és az édeset jobban szeretik.
 :Emel

A legtöbb magban, gumóban, de még pl. a tölgycsemeték gyökerében is a keményítő  átalakul cukrokká - amikor elkezd csírázni a mag, vagy hajtani a növény.

(Így talán helyesebb)

A coca tudja, milyen az egészséges táplálkozás.  :Q :T

A csírázó magban( búza, kukorica), vagy gumóból kihajtó növényben sok élő enzim keletkezik, ami a száraz magvakban, téli gumóban még nincs meg. A víztartalma is megnő, mert vizet vesz fel a talajból. A keményebb részek megpuhulnak megédesednek. A hajtások is zsenge sejtekből állnak, és amíg el nem használják a tartalék tápanyagot a növekedéshez, és nem lesznek tele méreganyagokkal, addig szívesen fogyasztják az állatok. Sok olyan növény van, amit akkor szívesebben esznek, ha megfagy ( a krumpli pl a megfagyástól lesz édes) vagy ha kihajt tavasszal.

Én úgy tudom, a csírázó krumplit nem etetik meg az állatokkal, mert mérgező. :Vvon

Igazad van, nem fogalmaztam pontosan. Az éretlen, zöld, vagy öreg, kicsírázott burgonya gumója solanin nevű mérgező anyagot tartalmaz. Az disznók sokszor csak kerülgetik nem bántják. Aztán mikor szétfagy, és édes lesz, akkor eltűnik. A csicsókának más a cukor összetétele, mint a krumplinak.

Érdekes, hogy a nálunk termesztett burgonya nyersen mérgező, de Peruban legalább kétszáz fajta van, amit nyersen is lehet enni, pl. salátának.

Érdekes dolgok ezek.  Szolanin nevű alkaloida van a zöld részekben, vagy a csírázó krumpliban.

De szerintem ez korántse olyan veszélyes, mint beharangozzák.
 

Nálunk a tengeri malac szereti a nyers krumplit. És már 4 éves...  ;D

Akkor hiába eteted vele! ;)

Mivel a krumpli hazájából származik a tengeri malac, biztos bírja a mérget. Ha csak krumplit adsz neki, akkor lehet reményed ::)
Különben meg ehető a tengeri malac is.  ;) Odaát azért tartják.

Az újburgonyát meg azért szokták krumplis tésztának enni, hogy ne fogyasszanak annyi mérget, mert abban is sok van. A petrezselyem meg vízhajtó, ami méregtelenít.

Az állat annyit eszik belőle, hogy ne legyen baja. Tudja, hol a határ. Némelyik ember is szeret egy-két szelet nyers krumplit megenni. Annyi még nem árt.

Én a csírázó burgonyáról beszéltem!
A nyers krumplinak csak a héja, és a héja alatti zöld része nem ajánlott fogyasztásra.
A róka a dögöt is megeszi, mégis ehető! :)

 :OO Most mi van?? A krumpli megeszi a héját, a héja alatti rókadög zöld részeit, mi meg a krumplit---tengerimalaccal?? :Q
Horrido! Jó lesz odafigyelni! :nyes ;D ;D

Sült tengerimalac krumplival. :Q

(http://imagerz.com/QEMXC0tvAwJVA1MYFAVR)

A vaddisznókról sok tanulmányt készítettek, hogy melyik krumplifajtát eszi, vagy nem eszi, és azokat vetik, ha nem akarnak garázdálkodó sertéseket a krumpliföldön. ( A "Vaddisznó riport" is említi.) Vadföldre meg biztos lehetne olyat vetni, amit eszik, bár még nem találkoztam vadföldre vetett krumplival., mert elég munkaigényes növény. A csicsóka biztos nem olyan kényes. Nem is tartozik egy családba a burgonyával.  Hiába a neve édesburgonya, köze nem sok van a krumplihoz. A csicsóka a fészkes virágzatúakhoz tartozik, és nyersen is fogyasztható. A cukorbetegek ha evés után elfogyasztanak egy fél gumót, csökkenti a vércukorszintjüket, ezzel lehet helyettesíteni enyhébb esetekben az inzulint. Van olyan VT, ahová szoktunk járni vadászni, ahol vetettek csicsókát a disznóknak, de annyira nem voltak elájulva tőle ők sem.

 Ízlések és pofonok az ország minden táján! Hl ez, hol az a nyerő!

Az biztos, hogy a krumpli érett normál állapotában veszélytelen mennyiségben tartalmaz szolanint, így mind állat mind ember fogyaszthatja, de jobb, ha előtte megfőzik, mert az érett fogalom mindig relatív és megítélés kérdése. Ahogy már előbb olvashattuk az éretlen (zöld), öreg vagy kicsírázott gumók viszont sokkal nagyobb koncentrációban tartalmazzák a mérget, ami komoly veszélyforrás: nyálkahártya izgató, felszívódás után görcsöket, kómát és agyödémát is okozhat (régen az epilepszia kezelésére is használták). A növény természetes védelmének része, minden növényi részben megtalálható.
 Az állat azonban az ilyen gumót, termést szinte mindig elkerüli, mivel annak kesernyés, enyhén csípős íze van a méregtől.
Néhány szolanin tartalmú növény:
     - fekete ebszőlő (Solanum nigrum),
    - krumpli (Solanum tuberosum),
    - keserű csucsor (Solanum dulcamara),
    - paradicsom (Solanum lycopersicum).

Jobb, ha a gyermekeinek hamar megtanítjuk, hogy a szép piros ebszőlő, a nadragulya, az angyaltrombita, vagy a krumpli termése súlyosan mérgező, és ne egyék meg.
A vadat nem kell félteni, mert szabadban ösztönösen kerüli a veszélyes növényeket, és a mértéket is tudja.

A vadföld növényeinek ültetését a ráfordított munka és az anyagi vonzat is befolyásolja, mert pl nehéz lenne kizárólag fenyő csúcsrügyet termeszteni, pedig azt nagyon szereti a szarvas... :Q

Huh! Ügyesek vagytok Lányok!
A csiribí-csirbát mire használjátok?  :Q :vold
Bocs!! :SM

Kaczifántos, az biztos, de talán egy modern svédlagzit össze lehetne kalapálni az alapanyagokból. :epl

Nálam 5500ha-on, nagy tuskósózókban, 15-17q durva őrlésű só fogyott. :kalapemel
(http://imagerz.com/QEMUWEtvAwJWVlMeFQVR)

Azt ne mond, hogy mindet a szajkók hordták el :Q

Pedig nagy spájzolók! Nekem két nap alatt egy zsák makkomat hordtak el. Nem végeztünk el sötétedésig a vetéssel, és a maradék makkot eldugtam 15 literes vödrökben a bokor alá, mondván másnap folytatjuk.
Másnap egész nap esett, következő nap valami sürgős egyéb teendőm akadt, utána reggel megyünk ki, cserreg vagy 5-6 madár a bokron, ahol a mag  volt. Szó szerint csak volt, mert a vödrök üresen álltak. Nem disznó volt, mert az felborította volna, csülöknyom sem látszott.
A kétlábú meg elvitte volna vödröstül.

Ezért tartják a szajkót kiváló erdésznek. Sok makkot dug el (több ezret), és a legtöbbjét el is felejti hova, az meg szépen kikel.

Felénk a diót hordják, mintha muszáj lenne :Q Na, de nyalósót??? :fejv

Kisnyugdíjas Matyi. Se makk, se dió----csak só...! ;D ;D

Jó, hogy csirke far-hát nem kell a vadnak :Q   :riii

Mert?
A róka, szarka, szvarjú,..... tán nem vad?
A vaddisznó tán kihányja? :Q :Q :Q

Nem hányja ki. Ha kihányja, akkor romlott volt a só... :epl :epl :nyes

(http://imagerz.com/QEMUWUtvAwJWV1keQwVR)

Az őz meg általában akkor döglik bele, ha magasles van a közelben...! :epl :epl :Q

(http://imagerz.com/QEMUWUtvAwJWV1kZGAVR)

Hát ez sem a vadászetika mintapéldája!
Mert ugye: etető, sózó, itató mellett nem illik (is!)vadászni!

Atti!
Pedig nagyon sok ilyen "vadlövő-bázis" van! A szelet is kicselezve, lehetőleg két les között, egy rakáson a szénabála, a lédús, a szóró, a sózó, a dagonya. Kiegészítésként bükkfa-kátrány és párzó nőstényszag. Aztán, "aggy neki, ami gyün"! :BB :alu

Tegnap este kiültem két lucenatábla közé, egy magaslatra. Olyan most a lucerna mint a mágnes, minden volt rajta.

Először őzek mozogtak, fél 8 körül 2 róka vágott át rajta, utána a két táblára összesen 24 gímszarvas, majd 20:25-kor 6 nagyobbacska disznó jött.

Sziasztok!
Úgy alakult, hogy az egyik földünkbe nem teszünk semmi haszonnövényt, mert kora tavasszal másra fog kelleni! Így viszont arra gondoltam, hogy egy részébe tennék valamilyen zöldtakarmányt a télre a jószágoknak! Én repcére gondoltam! Abból talán szeptember végére lenne valami, nálunk a javabőgés 20.-tól van.
Mi a véleményetek, esetleg tudtok mást javasolni!?

Ha most gyorsan elműveled és elveted, aztán megkapja a "Mária harmatot", akkor szeptember végére akár legelgethet is rajta a vad.
Télen is vonzó a repce szarvasnak is, őznek meg pláne. Jó kompromisszumnak tartom az elgondolásodat.

Még a hétvégén el akarom vetni, ha kapok valahonnan magot!
Tavaly volt egy nagyon dús repcevetésünk, amit rendszeresen és tudatosan látogatott a disznó is a szarvas és őz mellett!
Köszi

Bezony jó lesz az  :OKO

Olajretekkel kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Legeli a vad?

Nem nagyon.

Köszi.

Tud valaki olyan zöldtrágyának való növényt, mely nagy zöld tömeget hoz rövi idő alatt (3 hónap), és a vad is szereti legelni? A repcének kicsi a zöldtömege, a fehérmustárt pedig nem legelte nálunk a vad.

Keszthelyi keverék - rozsos repce . 14kg repce és 120-150kg rozs ha-onként. Kézzel, vagy műtrágya szóróval kiszórni, nehéz-fogas, vagy tárcsa, vagy homokon gyűrűshenger. 15 t/ha körüli a hozam. Ha sok a szarvas és laza a talaj, akkor másfélszeres vetőmagot is használhatsz !
 :kalapemel

Próbáltuk mi is pár éve, de nem nagyon ájultunk el tőle.

Borsó? Több évig használtuk zöldtrágyának, jó is volt, csak főagronómusunk megúnta, hogy a fél megye ott nyüzsög  a táblán, aztán meg a kanizsai piacon árulja szeptemberben a levesnek valót.
Igaz, közvetlen aratás után vetettük, lehet, hogy késő már. Meg a disznóra nagyon oda kell figyelni, mert hajlamos a vetőmagot az utolsó szemig kiszedni. Jártam így két éve, 5 mázsa vetőmagból alig kelt pár szál, igaz, megspóroltam a mélylazítást!  :Q

Köszi, egy kisebb területen kipróbáljuk. Rozsot meg repcét amúgy is vetünk, úgyhogy vetőmag probléma nem lesz.

Nálunk nem jött be a borsó. Nemigen járta a vad, lehet, hogy nem ismerte? Utoljára majd húsz éve vetett a tsz.

Nekem is tetszik a Keszthelyi keverék!
A gondom most, hogy honnan szerezzek magot Heves megyében vagy a közelében! Már egy csomó mindenkit kérdeztem, de se rozs, se repcéje nincs! Vagy nem is volt, vagy már eladta! Fémzárolt vetőmagot meg nem akarok vetni, mert minek, tavasszal úgyis kitárcsázom! Max 2 ha-ra való vetőmag kellene!
Van esetleg erre ötletetek?

Rozsban tudok segíteni, repcénk nekünk sincs már.

Üdv!

A zabos borsót (takarmányborsó), vagy a rozsos - szöszös bükkönyt is tudom ajánlani. Ne kérdezd a vetőmagot, mert most már nem vagyok képben naprakészen, de ez utóbbi komoly tömeget adhat még szárazabb viszonyok között is.
Nálunk egyébként igen jó volt a cirok is. A szarvas is nagyon szereti, hajnalban csak azt a jellegzetese csikorgó hangot hallottuk minden alkalommal, amikor a szarvas kihúzza a cirokszár tetejét. Kellő időben vetve bőgésre adhat akkora takarást, hogy a vad biztonságban érzi magát benne - akár kinn is maradhat, ha akkora területű-, a vadász meg biztonságban, nyugodtan meglőheti.

Köszi!

A lényeg az lenne, hogy a vetésforgó miatt (szántóföldi növénytermesztés) minden évben van 30-50 Ha közötti terület, amelybe zöldtrágyának valót vetünk a kukorica elé, és hogy a kellemest a hasznossal, próbálunk olyan megoldást találni, amely vadászatilag is hasznosítható, mert ez nem jelent plusz költséget (ésszerű határokon bellül), "csak" jól megválasztott növényfajtát.

Vadföldön én azt tapasztaltam, hogy a szarvas akkor mozdult rá, amikor az akácújulat már kezdett elfásodni. Fővetésben tehát már rendesen szemesek voltak a hüvelyek.
Másodvetésben vadföldön nem próbáltam, a szövetkezetnek volt tavalyig évente 1-200 ha. Zöldtárgyának nagyon jó volt, hatalmas zöldtömeggel, meg ugyebár pillangós.
Igaz az is, hogy ezt koraősszel le kell szántani, különben zöldtrágyaként nem sokat ér, ha meg leszántod késő őszi-téli takarmányként nem funkcionál. Áttelelő gabona, vagy repce, vagy ahogy Károly írta, a kettő kombinációja - valószínűleg tényleg ez lesz erre a jó megoldás.

A sima repce nem hoz elég zöldtömeget novemberig, amikor alászántjuk, mert nem várunk a szántással tavaszig, ezen a "kicsit" homokos területen nagy a kockázata. Vegyesben egy-két hektáron kipróbáljuk, ha működik, jó, ha nem, próbálunk mást. A repcével vadászati vonatkozásban az a tapasztalat, hogy igazán akkor szereti, amikor már egyszer megfagyott, mert állítólag akkor édesebb, nem tudom, nem kóstoltam.

(http://img832.imageshack.us/img832/224/16131976.jpg)
Ha zöldtrágyának kell, akkor nov. vége felé a rozsot be is kell szántani . A vízháztartás miatt homokos talajon meg pláne ! A hó alatt úgyis elfekszik és kifakul . Tavasszal meg lehetne nitrogént adni, meg könnyű fogassal gyökérszaggatni...!  :Q
Az időben elvetett rozs (aug.15-ig), szeptember közepére már legelhető zöldet ad, és a hormontermelést is serkenti !
 :kalapemel

Úgy szeretnén csinálni, hogy aratás után közvetlen elvetni, s akkor talán már szeptember elejére, a bőgésre is jó legelőfelületet ad a szarvasnak, idén marad az olajretek, legfeljebb legelőfelületnek maradnak azok a rétek, amiket kaszáltunk.

A tapasztalatunk az, hogy a rozsot jobban szereti legelni a szarvas mind a búzát, a triticalet vagy az árpát.

Urak!
 :MEGH :MEGH

Az őzek komoly hótakaró alól is kikaparják.
Aztán hogy azért-e, mert édesebb, vagy azért mert minden más zöldet leperzselt a fagy azt nem tudom, én sem izleltem meg.

A kökénynek, meg a naspolyának, vagy ahogy a Rábaközben mondják "lasponyának" valóban jót tesz a fagy, megédesedik kicsit. A fagyott kruplinak is édeskés íze lesz, más dolog, hogy ennek nem igazán használ.  Elképzelhető, hogy ugyanígy működik a repcelevél is.

Azt nem tudom, édes lesz e a fagytól, de az tény, hogy üde zöld színével csábítja a vadat. Azt is megtapasztaltuk,  ha nálunk télen van repce, a környék őzei olyan "fostossak" hogy rossz rájuk nézni.
Amitviszont még nem láttunk, most a nyár közepén, sehol repce, - sőt mezőgazdasági kultúra se nagyon van nálunk - olyan hasmenésesek, csont soványak az őzeink, hogy az na. A szomszédban már találtak jó pár elhullottat is, csak csesznek bevizsgáltatni. Mi a héten elejtünk egyet, és megnézetjük, mert fele sem tréfa  Nincsen olyan sem amit permeteztek volna.  :Vvon :Vvon :Vvon

Főleg a hó alatt.  :Q

Attila, a hasmenés a tavaszi zöldre való átállás napjaiban-heteiben elég szokványos jelenség. Tejtermelő tehenészeteknél is természetes, idő kell, amire a az emésztőrendszer átáll a lédús, viszonylag alacsony beltartalmú (mondjuk úgy, híg) zöldtakarmányra a nagyobb szárazanyagtartalmú széna és siló után.
Biztosan feltünőbb a dolog, ha repce van a területen, mert a repce mocskosul ki tud robbanni az első jó idővel, nő mint a bolondgomba, az őz meg örül, hogy itt a kánaán, zabálja két pofára.

Ez a nyárvégi hasmenés ez más, ezt tényleg érdemes megvizsgáltatni.

Igen, ilyenkor, és főleg tömegesen nem szokványos. Ráadásul nem egy helyen koncentrálva jelentkezett, hanem szinte mindenütt található. A szomszéd területen is.
Már úgy tudom elküldtek egyet vizsgálatra. Ha van eredmény jelzem.

Még egy érdekes megfigyelés, ami eddig nem  tapasztaltunk, és jó két hete figyeltünk fel rá.
Soha nem látott mennyiségű, és magasságú parlagfű, vadkender, .... van a területünk legnagyobb részén. Vannak részek, ahol nem látszik a kétméteres fiatalos a gazban. Ezekből az erdőrészekből szinte a madarakon kívül minden vad eltűnt. Ha véletlenül bemerészkedik egy őz vagy dám,  prüszköl és hanyatt homlok kimenekül.
Láttatok, tapasztaltatok már ilyet?

Most virágzik, ill. az elmúlt hetekben virágzott a parlagfű.
Ontja a pollent bőséggel. Elég megrúgni egy szálat, szinte füstöl belőle a sárga por.
Elhiszem, hogy prüszköl tőle, ha beszippant egy jó adagot.

Úgy másfél hete kaszáltam le egy másfél hektáros területet. Nem úgy sikerült benne a lucerna telepítés ahogy szerettem volna, felverte a parlagfű.
Mire végeztem a kezdéskor még kék traktor sárga volt a pollentől.

Egyébként idén aránylag sok a gyomos terület országszerte. A rendkívüli időjárás a növényvédősöket is megtréfálta, azontúl a haszonnövények sem úgy fejlődtek, ahogyan a nagykönyvben meg vagyon írva, azért a gyomoknak nagyobb élettér jutott.

Nemcsak a növényvédősöket, sokhelyen a traktorokat, kombájnokat is. A környékbeli csúcs: két kombájn napi teljesítménye 5 Ha, ami különben kb. nem egész egy órás munka, a fennmaradó időt, tolatással , húzással vagy ásással töltötték el. A rétjeink kb. egyharmadához mi sem tudtunk hozzányúlni, mert amikor tengelyig "elmentek" a traktorok, belegondoltunk abba, hogy itt máskor is kéne majd dolgozni, s nem lenne nagy probléma, ha nem esne szét alattunk a gép, a túl egyenetlen talaj miatt. Ugyanez a helyzet sok helyen a tarlókkal is.

Remélem, nem sokan vannak zöld ruhások legalább ezen a fórumon, akik a parlagfüvet hibáztatnák az allergiás betegségek megnövekedéséért, és nem a műkajákat, a már-már idiótuzmusig feszített élettempót, a ránk kényszerített stresszt, túlhajszoltságot és a környezeti ártalmakat.
Gyerekkoromban égig érő parlagfüves-ürmös-kanadai betyárkórós dzsuvában indiánoztunk egész nap, estére olyan lett a ruhánk, anyánk nem tudta rendesen kimosni. De egyet sem tüsszentettünk! Az  allergiáról egyébként sem tudunk sokat, de azt mindenképpen jelzi, hogy szervezetünk nem egész(séges). Milyen szép is a nyelvünk! Mindent pontosan mutat.
Csak a természetet nem ismerők hiszik azt, hogy ha lekaszálják a parlagfüvet, akkor kevesebb pollen lesz. A büntetések, az előírt kaszálások, rendeletek csak pótcselekvések, mert a baj nem a parlagfűben, hanem a beteg emberekben van. Mintha azzal el lenne intézve a dolog, ha betörjük azt a lámpát, ami az olajnyomás hiányát mutatja, és megnyugszunk, nincs is baj, hiszen nem világít a lámpa.
A parlagfű igaz, hogy tájidegen faj, de a természetben pontosan azt a szerepet tölti be, amit rá testáltak. Ráadásul gyógynövény, néhol csodaszerként tartják számon, csak a média erről nemigen beszél. Mellesleg mondom, ha lekaszálják, szépen szétterül a földön, és a talajra fekvő ágai gyönyörűen virágoznak. Nabumm.
A média hergelte társadalom meg átkozza, és ha ki is lehetne irtani (ami minimális biológiai ismeretek birtokában is beláthatóan lehetetlen), akkor a következőek lennének az ürmök, aztán a juharok, a betyárkóró, csalán, pázsitfüvek, aztán a szőrős állatok, aztán a másik ember, stb... Ameddig nem tudjuk a beteg embert újra egésszé tenni, mindig lesz valami, ami betegségére rávilágít, azt előhozza.
Csak irtani sokkal egyszerűbb, mint gyógyítani, és sokkal jobban is értünk hozzá.

L.

Szia Lajos!

Vagyon igazságod, de szerintem nem teljesen.    Azt hiszed nem volt pollenallergia ötven évvel ezelőtt is? De, csak szénanáthának hívták, és valóban nem voltak ennyien.  Volt olyan osztálytársam aki ilyenkor szanatóriumba vonult. Egyébként egészséges, sportos fiú volt, de ilyentájt teljesen kikészült. Volt ugyan így allergia (fű, fa virág,szőr, liszt, tej...... ) csak sokkal kevesebb. Biztosan közrejátszanak azok amiket említettél, valóban soha ennyi adalékot műanyagot, és még ki tudja mit, nem etetnek meg velünk.Tény satnyulunk, és több káros inger ér minket mint elődeinket, és biztosan hozzájárulnak ezek is bőven.
 Lehet, hogy volt régen is parlagfű, de az az állapot ami most pár éve látható, azért tarthatatlan. Bár én sem aszfalton nőttem fel, de ezt régen nem ismertem. Valóban játszottunk gazban, gyomban, tiszta por volt a ruhánk a virágától, de azt ha jól emlékszem parajnak hívták. Ennyi elhagyott, ápolatlan földet, útszélét, vasúti pályát és még sorolhatnám, soha nem lehetett látni. Nézd meg a napraforgótáblákat, a kukoricásokat, nagyobb benne a parlagfű mint a termés. Vagy soha nem láttam régen a felénk selyemkórónak nevezett növényt sem, ami évente szintén nagy területeket hódít meg, és kiirthatatlan.
Az is tény, ha kilépsz az országból, sehol nincs ennyi gyom. Pár éve Ausztria középső részén voltam barátoknál. Autózás közben vendéglátóm egyszer csak megállt, visszasétált, és kitépett pár vadkendert  :Vvon. Csak tátottam a számat  Na ilyet azért itthon még nem láttam! Bár az is igaz, bárki megállna kitépni, soha nem érne haza! :Q
Nagyobbik fiam elég rendesen allergiás. Pár évvel ezelőtt (tavasztól őszig) jó fél évet dolgozott Finnországban. Egyetlen percig sem jött ki rajta. Ahogy hazajött két nap után  taknya-nyála egybefolyt!

A parlagfűről valahol olvastam pár éve egy érdekes cikket. Az ötvenes években, a hidegháborús időkben, mesterségesen terjesztették el Európában, egyrészt a mezőgazdaság "zavarására" másrészt mint igen erős allergén növényt az emberek( és főleg a katonaság) gyengítésére. Az tény, nem Európai növény.
Lehet, hogy gyógynövény is, de az a kokain, vagy a marihuána is, mégsem gyógyító hatása miatt terjedt el igazán, és nem is azért szeretjük! :Q

Az én első feleségemet a parlagfű egyáltalán nem zavarta. Ő a dohányra, az árpára, a komlóra és a szőlőre volt allergiás ! Meg még valami "cefre" nevű gyümölcsöt is szidalmazott...!  :Vvon :Q :Q :kalapemel

Ok-okozati összefüggések tekintetében, valamint abban, hogy a tünetet kezeljük a probléma helyett osztom Lajos véleményét.
Az egy másik kérdés, hogy azért ronda agresszív egy zöldség ám ez, bármilyen kultúrnövényt képes elnyomni, úgyhogy a növénytermesztőnek komoly fejtörést ad.
Az meg a harmadik, hogy a Földhivatal parlagfűszemlét tartó kollégáinak mondhatok én bármit, úgy megkennek hogy belefeketülök, ha parlagfű van a területemen.

Az összes tájban nem honos állat és növényfajjal ez a probléma, hogy ti. a mi természeti rendszereink nincsenek felkészülve rájuk, ezért aztán - ha kellően agresszívek (és melyikük nem az?) - tarolnak. Zöld juhar, jágerkender, selyemkóró, parlagfű stb.stb., fél napig sorolhatnám. Elképesztő, amit művelnek, de egy dolog bizonyos. Terjedésüket az emberi beavatkozások nagymértékben elősegítik, ld. tarvágások, művelt, de parlagon hagyott területek. A felpéci borókásban levő természetes állapotú gyepekbe érdekes módon a S. canadensis még nem tudot bemenni, pedig körben mindenütt ott van 100 méteren belül.
L.

Én ilyen tudományos dolgokhoz nem értek, tapasztalatból azt tudom, hogy a parlagfű rosszul tűri az árnyékolást, a jágerkender a folyamatos kaszálást, a selyemkóró pedig a kapát, utóbbi szerencsére csak egy asztalnyi foltban van a területen, azt meg lesem és mihelyt kidugja a fejét, már vágom is ki. Megjegyzem, azért minden évben megpróbálja.

Akkor mégiscsak bírja...  ;)

Természetes gyepekben nem tud megmaradni.
A parlagterületből is - feltéve ha nem bolygatják, csak esetleg kaszálják - 3-4 év alatt kiszorul.

Szerintem ha van egy kialakult vegetáció egy területen, ami többé-kevésbé fedi a felületet egész évben, akkor - mivel elég későn indul - már nem tud előjönni.

És mi a heyzet a napraforgótáblákkal? Ha jól tudom nincs is rá technológia amivel ki lehetne szedni belőle a parlagfüvet! Pedig van benne, annyi, hogy majdnem túlnő a tányérokon! És a napraforgótáblák gazdáit nem is büntetik! Akkor hogy is van ez?
Minket tavaly bsztk meg nagyon nagy bírságra, mert határidőn túl 2 nappal még parlagfüves volt a tarló! És nem érdekelte őket, hogy éppen szétszakadt a tárcsa és javítottuk, meg amúgy se lehetett rámenni a földre, mert a gép önmagában elsüllyedt! És még közel sem volt a virágzáshoz parlagfű!

Van rá technológia Bence, csak (mint alább írtam) az idei rendkívüli időjárás felborította a megszokott menetrendet.
A gyomirtás sok helyen nem úgy sikerült, ahogy kellett volna.
Ha észreveszik a Földhivatal munkatársai a fertőzött táblát, megbüntetik a használót és lezúzatják a rajta lévő állományt földig, napraforgóstul. Ha még áll az azt jelenti, hogy eddig nem vették észre.

Valahogy nálunk nem így működik! Ha a búzatarlón van akár csak 5-10 cm-es parlagfű, akkor már jön is a büntetés és felszólítás a mentesítésre!
Ezzel szemben a napraforgótáblákban embermagasságúra nő és még nem hallottam, hogy büntettek volna! Kényszerkaszálást meg pláne nem!

Hamvas egyik helyen azt írja, hogy életterünkben az egyik infernális betörési pont a "Hivatal".  :alu
Ez mellesleg így is lehet, mert a hivatal emberei nem mérlegelik sem azt, hogy logikus-e amit tesznek, sem azt, hogy ténylegesen szükséges-e, hanem csak azt, hogy mit ír elő a jogszabály. És az apját parancsra lepuffantja - írja szintén Hamvas. (Az idézet nem teljesen pontos).
Az "ügyfél" meg szív. :WO

És ezt az egészet - higyjétek el, a média szította. Ezért nem volt régen ekkora parlagfű mizéria. Mert manapság a csapból is a halálos fenyegetések sora folyik, parlagfű, H1N1, stb. Aztán, ha utánanézel, mindez humbug. Egyik ismerősöm beoltatta magát, és két héten belül meghalt. A másik majdnem lebénult. Persze olyan is volt, akinek nem lett semmi baja. Pl nekem sem, és kis családomnak se. Persze mi nem ültünk föl, és nem is oltattunk.
Minden gerlézés alkalmával megkérdez bennünket a nyakig érő parlagfű. Tavaly - kutyám sajnos nem lévén - magam apportíroztam magamnak a lelőtt madarat, és volt olyan eset, hogy tényleg nem kaptam levegőt, mert a légtérben több volt a szilárd anyag, mint a légnemű. Azért túléltem, ami szegény balkániakről és örvösről már nem volt elmondható.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem jelent semmiféle fenyegetést ez a növény, de ez semmiképpen sem akkora, mint a média-hiszti mutatja. Ezrede sem.

L.
L.

Teljesen egyet értek Lajossal (hlajos), hogy a pollenallergia első sorban civilizációs betegség. Stressz, életmód, egyéb, nem természeti eredetű mérgezések alapozzák meg.
Ugyanakkor nagyon kívánatosnak tartanám, ha minden idegen fajt (a termesztettek kivételével persze) vissza lehetne szorítani amennyire csak lehet, a fauna- és flórahamisításnak eddig mindenütt igen negatív következményei lettek.
Érdekességként még néhány pollenallergiát okozó faj: jegenyefenyő, juhar, éger, gyertyán, szelídgesztenye, mogyoró, bükk, kőrisek, boróka, vörösfenyő, fagyal, luc, Pinusok, nyárak, tölgyek, akác, füzek, tiszafa, hársak, szilek... - ezeket, Magyarország állomány alkotó főfajait, gondolom, nem szeretné a hivatal sem kiirtatni a földtulajdonossal.  :Q
Mindezek mellett teljes mértékben együtt érzek minden pollenallergiában szenvedővel!!
A parlagfűvel, fekete ürömmel kapcsolatban pedig én is azt tapasztalom, hogy minél többet bolygatják a talajt, annál rosszabb a helyzet. A hosszú ideig magára hagyott területeket a természetesebb társulások visszahódítják.

H1N1, stb. Aztán, ha utánanézel, mindez humbug. Egyik ismerősöm beoltatta magát, és két héten belül meghalt. A másik majdnem lebénult. Persze olyan is volt, akinek nem lett semmi baja.

Nem tudom,az oltás miatt vagy véletlen volt, de tavaly ősszel a falunkban egy 60 év körüli férfi délelőtt felvette a H1N1 elleni oltást, aznap este agyvérzést kapott és pár napon belül meghalt...

Nem vagyok stresszes, természeti eredetű mérgezésről sem tudok, életmód alatt nem tudom mit értesz jelen esetben.
Viszont a parlagfűre meg a feketeürömre allergiás vagyok rendesen.
Minden évben beoltatom magam és kész.
Nagyon sokan -itt is- megvetik az allergiásokat. Puhányoknak tartják őket, és olyan értelmes magyarázatokat adnak az allergia kialakulására hogy, nem voltál mezítláb kint a határba egész napokat gyerekkorodban stb.
Az ilyen emberek különösen közel állnak a szívemhez...

Erről szó sincs! Az allergia titokzatos okairól beszélgetünk, (az tény, hogy nem a legmegfelelőbb topikban). Senki nem veti meg az allergiásokat, legfeljebb a gumicsont nélkül létezni nem tudó egyesüléseket és a szemellenzős, mihaszna hivatalokat.

Tényleg, úgyhogy "allergiailag" folytassuk a Csevegőben.

Mi felénk a szójatábla is inkább parlagfűtábla,  ugyan is egyáltalán nem látszik már a fűtől.

A szója gyomirtása "normális" években is komoly szakértelmet, nagy odafigyelést és még nagyobb szerencsét kíván.
Az idei év meg teljesen "nemnormális".

Cukorcirok kérdéskörben van-e valakinek tapasztalata?
Termesztéstechnológiai, vaddisznós, szarvasos tapasztalatok egyaránt érdekelnének.

Ébresztő "stüszikéim" ,itt egy kis ingyen pénz mindenkinek   egész évre meglehet szerezni a téli takarmány szükségletet sőt ha fólia tömlöben tárolod akkor több évre is ÉS EZT CSAK MOST...Mindehol nyomják le a GMO(nem kell beszarni mert hektáronként maximum 60 mag van a legrosszabb mintában is ...)-s kukoricákat és ezt úgye Jaguárral is meg lehett etettni(nem, neeem az Afrikaival,mert itthon is van ...) ,de  ez is GMO -os Jaguár lehet mert ha "megrágja" a kukoricát és kiköpi abból egyből egy új faj lesz a "si ló"  ...Csak alá kell tolni a pótkocsikat, kamionokat,uazokat ,"pikapokat"  és már lehet szállítani az erdőbe ,erdőszélbe nagy halmokba folyamatos taposásás mellett(!)...Ha meg befizettek egy "Jaguárra" annak meg egyenesen örülnek majd mindenhol,hogy nem nekik a gazdáknak(persze ebben van "kisgazda",nagy gazda és" bank gazda"    is,de az egy más történet...) kell kifizetni és tárt "karokkal"(nem ,nem  ilyennel  ) várnak bennetek...Ha nem tudjátok véletlenül mi történik a határban    akkor ki sem kell mennetek elég ha fel hívjátok a falugazdászokat és már mondják is  kinél van ilyen kí"végzésre" váró tábla,biztos mindegyik  régi kedves ismerősötök( ) lesz akikkel eddig nehezen lehettet "kukoricázni" ...Egyedül egy papírt kell kérni(személyesen  és gyorsan,két mondatban leírva...)az MGSZH-tól ,hogy ingyenesen vadtakarmányozásra, fermentáció után,kívánjátok ill kéritek felhasználni...Ha véletlenül nem tudnak ilyenről mondjátok ,hogy én mondtam  hivatkozatok rám  nyugodtan  ...és hogy a topikhoz is stílszerű legyek aki ezt nem használja ki az egy igen nagy "szarvas hibát" vét ,peddig még nincs is bőgés (csak sok kukorica közt ill bent  sok jó mesterségesen kialakított "bőgőhely"  ezt se felejsétek  ...A vasat is addig kell ütni amig meleg ...Érdekel ez valakit vagy megint a nagy közöny utána utána meg a mende mondák háát nem is tudom-nem lenne rossz ,nincs erre időnk itt a bakozás ,ja meg nyaralunk stb :tasli

Ha jól tudom, a génszennyezett növényeket meg kell semmisíteni, nem szabad semmire sem felhasználni.(Még etanolgyártásra sem, pedig arra azért tényleg jó lenne!)

Arra tényleg, valószínűleg nem környezetszennyezőbb, mint a 7-es busz által kipuffogtatott gázolajkorom  ;)

Csak nincs rajta annyi jövedéki adó :tasli

Nyugi, ha engedélyeznék, lenne  ;)

Ja, én nyugodt vagyok... csak azok közé az emberek közé tartozom, akik a lefoglalt csempészárukat sem semmisítenék meg, mert az is érték. :WA

Gyerekek éppen ezért írtam le az eljárást is míel ezután szabadon felhasználható,mível a fermentáció során  hőkezelésen esik át az anyag  és igy már nem zavar senkit ;)...Vagyis rendelet is van már róla ,hogy ezt ellehet végezni azért is írtam le ide gyorsan mert míre a vadászmesterekhez ér a hír addig már minden mindefelé a földre lesz szecskázva a vadászoknak meg csak annyi lenne a dolga,hogy pótkocst toljanak alá és kész...Tudom ,hogy hihetetlen ,de így van ,idén aki most nem az Adrián napozik annak renget takarmány hullhat az ölébe ingyen és bérmentve,ne hagyjátok ki ,mert mindenfelé van ilyen terület ,ragadjátok meg az alkamat...Bár nekem tök mindegy én különösebben nem vagyok érintet ,csak szóltam...Olvasátok vissza az elöbbi hózászolásomat valamint a szarvas topikba is beírtam és aszerint cselekedjetek amíg lehet... :S.Peti

Sziasztok!

Teoretikus a kérdés: Őszibarack paszírhulladékot (törkölyt) használt-e valaki takarmányozásra?

 :Emel

Azt nem, de az almatörköly az tuti ;)...Kalocsa környékén láttam már kukoricatábla közepén egy vízfoltba borítva :o,hatásos volt ;)

Köszi, az almatörkölyt azt én is tudom, de pillanatnyilag ez áll rendelkezésre.

Sziasztok!

Milyen termesztett növény lehet az, ami kb. két arasz magasságú első ránézésre "sima fűnek" kinéző valami. A termése hasonló a cirokhoz, 2-3mm átmérőjű sárga golyók. Most érhet a magja, mert a szarvas és a disznó úgy megy rá, mintha muszáj lenne. Tegnap este vagy ötven szarvast és több konda disznót láttam rajta (Na meg két turkácsot helyben is marasztottam ;D)
Nem tudom ez alapján felismerhető-e (nem vagyok egy őstermelő  ::)), de érdekelne, mi lehet ez.
 :WA

Lehet, hogy tényleg csökevényes cirok(esetleg cukorcirok), vagy köles. Utolsó tippem valamilyen nemesített muhar lenne, de ez kétséges. Inkább köles lesz az. :WA

Köszi a választ! Képet esetleg tudsz mutatni?
 :WA

Szia Anti!
Inkább mutass Te képeket! ;) :Q

Gratulálok a disznókhoz! :Emel

:Emel
Köszönöm!
Sajnos nem vittem magammal fényképezőt. :St Ha lesz időm megírom a történetet.
 :WA

Köles:

http://www.mindmegette.hu/koles-liszterzekenyeknek-es-gabonaimadoknak-47019 (http://www.mindmegette.hu/koles-liszterzekenyeknek-es-gabonaimadoknak-47019)

Nálunk egyszer volt vetve, hemzsegett rajta a szarvas (a szomszédos kukoricában laktak, és onnét jártak ki esténként a kölesre  :riii).
Disznót viszont egyszer sem láttam benne - pedig ültem rajta párszor...

Akkor nem az volt. Nem lefelé hajolt a kalász, hanem a szár végén egy kupacban álltak a magok.  :fejv
 :WA

Szia Anti!

Mi van evvel ?
http://www.google.de/imgres?imgurl=http://www.nlnv.de/upload/produkte/grenzenlos/Hirse4c.jpg&imgrefurl=http://www.nlnv.de/front_content.php%3Fidart%3D338&usg=__qx3ybBsaA7T7J45MmDJNn22URqQ=&h=422&w=340&sz=30&hl=de&start=2&zoom=1&tbnid=R_y1PcB4CdQ6bM:&tbnh=126&tbnw=102&ei=TbdLTrKNEIjMswaPke2ABw&prev=/search%3Fq%3Dhirse%26hl%3Dde%26sa%3DN%26biw%3D939%26bih%3D383%26tbm%3Disch%26prmd%3Divns&itbs=1

Anti! :Emel
Szerintem ahogy leírtad, az a fürtös köles. De az meg nem narancssárga, hanem inkább barnás!
Amit Gyuri is feltett!

 :OKO Ez lesz az! Most már ezt is tudom. :MEGH
Nekem sárgának tűnt a lámpafényben zsigerlés közben...
Szóval ez most nagyon vonzza a vadat.
 :WA

A köles nagyon jó vadtakarmány, sok vadföldi keverékbe is beleteszik. :WA

Én ennél tovább megyek. Szerint vegyes-vadason a legjobb...
Kelés után elkezdi járni a szarvas (Dám, gím) Ekkor már nem kevés nyúl is van benne. Ahogy jön a kalásza, a közelbe lévő disznót is összeszedi. (A kocát nagyon sok esetben rajta nevelik a malacokat). közben a Dámot gímet szinte el sem lehet róla zavarni.
Ahogy megérik összeszedi a fácánt is, amik szántásig vissza is járnak. (Persze utána is)
A kölestarlón nagyon jól és sikeresen lehet apróvadazni, nyúlra, fácánra. (természetesen ha a gazda nem túl szorgalmas)
A disznó is visszajár túrni, és az árva-kelésre a szarvas legelni, természetesen az őz végig járja.
Ezt már azért merem leírni ilyen nagy meggyőződéssel, mert most már kb. 4-5 éve vetnek a területünk több részén köles, és volt időn bőven megfigyelni a forgalmat rajta, és a kukoricával szemben van egy előnye, könnyebb rajta vadászni.
Egy baj van csak. ha nincs eső és megkésik az árva-kelés, kicsit nagy a pause, meg persze a gazda mennyire toleráns...

 :WA

Nálunk hozzá sem nyúlnak a köleshez, csak átváltanak rajta, aztán irány a kukorica. Nemcsak a köles, de a zab sem érdekli felénk sem a szarvast, sem a disznót. Hogy ez miért van?  :Vvon Mint már korábban írtam, az alma sem hatotta meg őket.  Sőt, tavaly almacefrével is próbálkoztunk, de mindhiába.  :alu

Ááá, az ilyen ízlésficamos vadnak puskavégen a helye :Q

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy másodvetésben is termeszthető.
Korai betakarítású növények után (pl. őszi árpa) gyors talajmunkával és egy kis szerencsével őszig termést hoz.
Talán ezért is született rá a mondás: "fizet, mint a köles".

Jó 15 éve nagyüzemileg is termesztettük, sárgát, vöröset egyaránt, olaszokhoz ment madáreledelnek, aztán valamiért befuccsolt a piac, azóta nem vetettünk. Akkor még nem vadásztam a területen, vadtakarmányozási (vadkár) tapasztalataim nincsenek a növénnyel.

Lajos!
Az nem köles volt, amit néztünk vadföldet a szomszédságodban?

Nem. Cukorcirok volt.

Köszi. Cirok lett volna a másik tippem.  ;)
Hiába, az ember agya nem "káptalan".  :Q

Volt kolléganőm bement az akkori elnökhöz.
Mondja az elnök.
- Irma, mennyi a búza szűkített önköltsége?
- Nem tudom elnök elvtárs, meg kell néznem, az én fejem sem kalendárium!
- Nem is azt kérdeztem, milyen névnap van!

Cukorcirok ,szerintem inkább az is mint köles,erre is nagy divatja van a vadföldekbe(már ahol van ilyen egyáltalán  :tasli  ez is megérne egy misét..)

Sziasztok!

Marharépát szeretnék vásárolni pár mázsával Észak Magyarországon!  Ha valaki tud segíteni benne  kérem írjon!
 :Emel

Tőlem tapasztaltabbaktól kérdezem:

Gyomirtózásra megfelelő-e még az idő, vagy már lekéstünk róla?
Azt hallottam, hogy bármilyen glifozát tartalmú szer jó + 100 liter permetléhez 10 kg ammónium-nitrát.

(Némelyik vadföldben nagyon megerősödtek a tarackos egyszikűek, ezeket kéne kiölni.)

Szerintem nem érdemes már próbálkozni, mert bármikor bejöhet a fagy és csak látszólagos sikert fogsz elérni.

Kedves Kama!

Mit szeretnétek a vadföldbe? A tarackosok alatt csillagpázsitot v. tarackbúzát értesz?

Nem késő a gyomirtózás! Felveszi a növény igaz a hatás lassabb lesz nem olyan látványos. A tarackosokat lehet egy menetben nem tudod 100%-ban kivenni de ha most, a fagyok előtt,száraz időben 2-3 l/ha dózissal 200-300 l/ha lémennyiséggel lefutjátok és ha kukorica lesz majd tavasszal akkor a permetezést követően 1 hónap lehet szántani. A következő kezelést a kukorica gyomirtással kel majd megoldani.

Üdv! :)
Általam készített téli etető jászol őzeknek, kint a területen!  :Emel

(http://kepfeltoltes.hu/thumb/111215/DSC02995_www.kepfeltoltes.hu_.jpg) (http://kepfeltoltes.hu/view/111215/DSC02995_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu (http://www.kepfeltoltes.hu)

Szia .
Nagyon jó munka,de ha meg engedsz egy kis kiegészítést mi mindig teszünk egy deszka vályút az alsó részre szemes abraknak ill akár sónak is jó.
Üdv:HSanyi

Így igaz! Csak ennyi volt a hiba, amúgy nagyon tökéletes! :OKO :Emel

Megtölteni egy kicsit körülményesnek látszik , de amúgy pofás . :Q

Karácsony táján lizingelheti az Önkormányzat!  :Q :OKO

És nem utolsó sorban a szénáról lehulló leveleket is felfogja!

Folyamatban lesz a hétvégén a vályú elhelyezése is! :)  Köszönöm az észrevételeket!  :Emel
Üdv Troger!

(http://imagerz.com/QEBHXEtvAwMGAlxLEQVS)

(http://imagerz.com/QEBHXEtvAwMGAlxLGAVR)

 :kalapemel

 Ez felénk is maximum jászolnak lenne jó ,ilyenkor karácsony idején... :AA  Szépnek szép munka és mindig olyan romantikus hangulatot áraszt kint a havas erdőben egy őzetető megpillantása ,de nálunk egyszerüen nem mennek a közelükbe sem...Van  a széna etetésnek egy sokkal praktikusabb módja ez pedig a fóliába csomagolt bálák használata  ill régebben az úgyn Vicont bálák (de ez már kihalóban) kihelyezése és egy kúptetővel borítása  "megsüvegelése" :)...A hengerbálákat a terület több pontjába és sokkal rugalmasabban tudod kihelyezni mint az őzetetőket és a közepükbe szúrt karóra helyezett kúppal tökéletes védelembe kerül a szálas takarmányunk teljesen az "utolsó szálig",mert a tető követi a bála fogyását vagyis ahogy csökken a széna magassága úgy jön mindig lejjebb ... Most sokan azt mondhatják mit csináljak amikor felénk nincsenek is ilyen tökéletes miknőségü és illatú bálák(amit a fenti képeken is szagolgatnak az osztrák kollegák az ilyen...) ill ha van is de nics lehetőségünk hozzáférni mert pl arra csak az egyszerü "mezei" bálákat csinálják...ha őszinte akarok lenni akkor erre az a válasz ,hogy semmit mivel találnak maguknak elég takarmányt, egyrészt mert már nicsenek olyan zord telek ,másrészt meg nincs már hazánkban akkora állománysűrűség mint régebben ,persze ezen jókat tudnánk vitatkozni hósszú téli estéken nagy borozgatások közepette... Még ennek tudatában is természetesen én sem bírtam ki,hogy ne csináljak semmit(ettől ember az ember és mivel a vadjai érdekében bármit megcsinál és ezt szívesen csinálja ettől lesz vadászember...) és felénk is sokáig csak az egyszerű bálák voltak ,ami nem nagyon tetszet nekik ezért ki kellett találni valamit ... A megoldás erre peddig nem volt más mint a "folyékony só" ;)... Vidéken minden házban van egy-két üst amit vagy disznóvágáshoz vagy a szerencsésebbek csak trófea kifőzéshez ;) használnak,ebben tíz-tízenöt kg sót szoktunk feloldani forralás közben és ezzel öntözzük meg a bálákat egy locsolókannával ,amit négy bálára osztunk el...Az eredmény TÖKÉLETES :S.Peti

Van bizony és még csak nem is valami ördöngősség.
Németkéri területünkön az erőben élő őzek a közelébe sem mentek az etetőnek.
Inkább éhenvesztek a nagy hóban és hidegben  :Vvon.
Útnak indítottan egy tolólapos traktort az utakról eltakarítani a magas havat, de pótkocsi si volt mögötte, jól megrakva lucernaszénával.
A rajta utazó embernek az volt a feladata, hogy az út menti bokrokra dobjon egy-egy villa szénát.
Néhány óra múlva itt is, ott is őzek álltak a hómentes úton és szálalták a szénát.
Másnap reggel volt olyan hosszú, egyenes útszakasz, amin egyszerre vagy 30 őzet láttam.

A sóoldatos szénapreparálás érdekes ötlet, alkalom adtán kipróbálom.
 :Emel

Nálunk is az út szélén, bokrokra rakott szénát veszik fel szívesen!
Az etetőkből max kihúzgálják és ráfekszenek! Ki érti ezt?

Az idei tél még nem mutatta ki igazán a foga fehérjét, de a gondoskodásról nem feledkezünk meg. ;D :WA

(http://up.picr.de/9210435tuc.jpg)

(http://up.picr.de/9210436qwx.jpg)

(http://up.picr.de/9210437rxu.jpg)

(http://up.picr.de/9210438nra.jpg)

 :Emel  :OKO !

Csalós gondoskodás , vagy gondos csalogatás . . . !  :Q  ;D

Ó , hát persze ! :ahhh  A gondoskodó helyen a  "hochsitz" , csak megfigyelési célokat szolgál ! ! !  :epl

 ;D :WA

Dettó. Hiába töltöttük meg az etetőket szénával, szinte rá sem néznek az őzek. Bezzeg, ha ugyanaz a kiskévés lucernaszéna van egy-egy ágvillába betűzve, vagy ágra felkötve, akkor egy-két hét alatt "nyoma vész". Érdekes, hogy míg a szénát nem eszik az etetőből, addig a kukoricaszemek után bebújnak az apróvadetető alá is és onnét szemezgetnek :fejv

Az nem is baj, legalább tavasszal amikor kitakarítod az apróvad etetőket össze tudod szedni a hullajtott agancsaikat! ;)

 :fejv Hogy is van ez ?  :Q  ;D

Én a legtöbb őzagancsot a fácánetetők tavaszi takarítása, gereblyézése során találtam!

Nem kötekedni akarok Attila , meg nem is szarvasagancsra gondoltam . De , mondjuk novembertől áprilisig nem járt arra vadőr , hogy megtalálja előled ?   ;D   Én Tatán , hetente 2x töltöttem az etetőket ! Igaz , hogy soha nem is találtam az etetők alatt őzagancsot .  - - - Talán nem kellett volna annyit etetni ... !  :Q

 :WA :kalapemel

Vadőr?  Legtöbbször azt sem tudtuk, hogy van e egyáltalán vadőrünk! :rohog

De komolyra fordítva! Anno a hetvenes években a vt  havonta egyszer szerezett egy traktort, és azzal etetett a vadőr (meg mi)  Mi fiatalok (vagy öten tízen-huszonévesek)minden héten két napot azzal töltöttünk, hogy hátizsák fel, benne a takarmány (meg a tégla amit belecsempésztek) és irány az etetés. Akkor volt jó, ha esett a hó, és szánkón húztuk a zsákokat! Volt olyan etető amiről a vadőr nem is tudott! :fejv

 :FAL :FAL
450 Ft a gázolaj, 60 Ft a kukorica. egy kőr etetés kb. 10.000 Ft. Heti kettővel számolva 1.000.000 Ft+ só + széna + traktor javítás.  :FAL :FAL

Megnézted az e-mailjeidet?

Nem kaptam semmit.

Lesz még bögölycsípést bíró, sprőd szőrű lovacska sokfelé...

Igen kedvelt , jó vadászós vadföld lehet . . . ! :Q  ;D

(http://imagerz.com/QEBECktvAwMHVl8cEQVR)

 :kalapemel

Ezt én is próbáltam, de nekem nem jött be. Kb 20 méterenként kellett talpra állítani a feborult szánkót.
A végén mérgemben a hátamra vettem a zsákot, szánkóstul.

Ja kérem! Én nem a zergedugta dombok között vadásztam, hanem egy asztallap sík területen, aminek a legmagasabb pontja a Duna gátja volt! Ha arra felálltam, végignézhettem távcsővel az 5,5 ezer ha! ::)

Lehetséges....
Csak hozzáértő ember, afféle igazi "gondos gazda" is lesz-e mellé???
Sokáig próbálkoztunk vele, de kudarcba fúlt a lófogatüzem talpraállítására tett kísérletünk :Vvon
Igazi 22-es csapda lett belőle:
Aki lélekkel csinálta volna, azt nem tudtuk megfizetni.
Aki megelégedett azzal a bérrel amit adni tudtunk, annak meg nem volt fontos a ló.
Így nekünk marad a gépi munka...sajnos.

Idézetet írta: csontmetsző - Tegnap - 09:45:03
Az idei tél még nem mutatta ki igazán a foga fehérjét, de a gondoskodásról nem feledkezünk meg. 


Csalós gondoskodás , vagy gondos csalogatás . . . !   

Ó , hát persze !   A gondoskodó helyen a  "hochsitz" , csak megfigyelési célokat szolgál ! ! ! 

 



Nálunk az őz a fő vad. Őzet nem vadászunk ilyen helyen. (Időnként felmerül az "ötlet" egyeseknél, hogy jobban lehetne birálni, selejtezni...de, persze ez nem igy működik.) Disznó néhány esik évente. Az elmúlt 1 évben 4 esett. Érdekes, hogy egy sem ilyen helyen. Egy dagonyánál kettő sarjas sűrűben, váltón és egy sózórombolás közben  ;D került kézre.

Robi I

A jelenlevök mindíg kivételek !  ;D 
Ahol meg "az őz a fő vad" , az nem is vadászterület !  :epl  :epl  :epl  A fő vad 400 kilónál kezdődik (Öreg Kansas) ... !  :WA

Ez a kombinált etetőm még egy éve készült, eddig bevált. :)

6-8 méter magas akácos 6 méter széles nyiladékára lehet valamilyen vadföldet csinálni? Bírja valamilyen vadföldi növény ezt az árnyékolást?

Szerintem oda már csak egy lest kellene vinni/építeni!

Milyen a föld, mennyi a csapadék, milyen a vadállomány.
Hányadik generációs akác, milyen géped van?

A nyiladék 400m hosszú. Az akác első generációs csemetéről ültetett. A nyiladék egyik fele humuszos meszes homok a másik része homokos vályog - vályog. Kisalföldön található többlet vízhatás nincs. 6 Ak. szántó volt.

A vadállomány: disznó, szarvas, őz.

Talán a csicsóka szóba jöhet.

Ha netalántán véletlenül EU-s támogatásból telepített erdő, akkor nem biztos, hogy jó ötlet.

A rendszeres talajforgatással együtt járó művelésről ez esetben el kellene feledkezni. Ha szántani kezded, következő tavasszal felveri az akác gyökérsarj, amit nem tudsz majd kiirtani.
Két dologgal próbálkoznék.

Az egyik, hogy évi három-négy kaszálással kialakítanék egy viszonylag kulturált növényösszetételű legelőt. Meg lehet próbálni azt is, hogy kora tavasszal megszórod fehér here maggal és utána könnyű fogassal párszor megjárod. A fű, a fehérhere jól bírja a kaszálást, taposást, ilyen gyakoriságú kaszálás mellett 1-2 év alatt kivesznek belőle a nem kívánatos gyomok.
 
A másik lehetőség, hogy kihasználod az akác gyökérsarjadásra való hajlamát, azaz pont azt csinálod, amitől a bevezetőben óvtalak.
Egyszárnyas lazítóval méterenként húzol egy csíkot nyiladékhosszan, mondjuk ősszel. Tavasszal elkezd sarjadni az akác. Garantálom, hogy a környék szarvasai, őzei szinte teljes létszámmal ott fognak legelni. Amikor elkezd tüskésedni, szárzúzóval letakarítod, Pár hét múlva újra indul a sarjadás, amely ismét zsenge, fehérjében gazdag táplálékot ad jópár hétig.
2-3 éven át biztosan működni fog ez a játék, amikor kiveszni látszik a sarj, újra csinálsz egy mélylazítást.

Most pedig megkérdezzük Pyrust, hogy ez utóbbi mutatvány jogszerű-e?  ;D

"Most pedig megkérdezzük Pyrust, hogy ez utóbbi mutatvány jogszerű-e?  Vigyorog "

Azt nem tudom én hogy jogszerű-e, de az biztos nagyon hatékony és csak gép kell hozzá, és nagyon jól tartja a vad, ahogy te is mondtad.

 :WA

Győző Fórumtárs tudtommal képben van erdészeti dolgokban, de ha mégsem tudja, majd megkérdezi az erdőfelügyelőt.  ;)

Azon törpülök', hogy ki kéne próbálni a kukoricaszár takarmányozást szarvaséknál.
Van egy darab kukoricám, amit kézzel kell leszednünk, mert nem találtam senkit, aki levágná, vagy lecsőtörőzné. (Ennyit a fogyasztói társadalomról, a válságról, meg a nehéz megélhetésről.) A palánkos lesnél lévő földön van.
Kell vágnom bele néhány nyiladékot, hogy könnyebb legyen kizsákolni.
Arra gondoltam, hogy a levágott kukoricaszárat kis átmérőjű kévékbe összeszedem, aztán a télen átküldöm az ágaprítón.
Elvileg kapok 1-2 centi átmérőjű szecskát.
Namost, ha ezt beáztatom némi cukros vízbe, dobok rá pár marék sót, meg egy vödörnyi kukoricadarát (ami talán a cukortól ráragad) és betonkeverőben néhányszor átforgatom, elvileg adhat egy jó kis szarvastakarmányt. Úgy etetem a kukoricát, hogy nem okozhat bezabálást, hiszen inkább csak fűszerként van ott az abrak, jó sok ballasztanyaggal.
Emlékszem, gyerekkoromban a szomszédék a tehenekkel télen át etették a kukoricaszárat, miután szecskavágón felaprították. Azt gondolom, hogy kárt nem okozhat, legfeljebb nem eszik meg a szarvasok. Majd beszámolok a tapasztalatokról.

Nagyszülők ma is szecskázzák a tehénnek a kukoricaszárat különösebb gond nélkül. Kévében száraz helyen gond nélkül eláll.  :OKO

Szerintem sűrűre főzött cukorsziruppal jobban boldogulsz, mint a cukros vízzel.
Sőt, ha előtte karamellizálod a cukrot, akkor ragacsosabb lesz.

 :Effendi :Emel

Nálunk a kévébe kötött kukoricaszárat "ízik kóré" néven etetik (etették  :riii , talán tíz tehén ha van még a faluban...) a tehenekkel. A maradék "leízikelt" szár pedig ment a kemencébe.

Én évek óta a karácsonyfás kisiparostól kölcsönkért hálóba-húzó szerkezeten húzom át a kévéket (így nem lesz szemetes az udvar) és ezzel fűtöm a kemencét. Kiválóan bevált!

Ok, de kéne nekem ehhez a karamellizáláshoz egy szakképzett mesterszakács.
Rád gondoltam. Természetesen társadalmi munkában. ;D

Lajos! Azért, karamelizálgatás közben, néha engedd meg Sábának, hogy egy-egy pocok bikát kilőjön, mert szebben fog úgy karamelizálni, meg Te is jól jársz,
mert a kukorica szárban a pockok nagy vadkárt fognak csinálni, gyérítés nélkül.

Szia Lajos!

Nálunk pedig úgy működött, hogy a szárat egyben eléjük tették, aztán ami megmaradt belőle, azt pedig a kemence felmelegítésére használták.

Bármikor, tudod. :)

Különben, amióta ezt az eszmefuttatást leírtad, benne van a dongó a fejemben.
És meggyőződésem, hogy a karamell beválna.
Az meg külön extrém, ahogy elképzelem, amint a betonkeverőben barkácsolod össze... :Q

 :Emel :Effendi

Kéred a máját? ;) :rohog

Meg a velőt!!

Ez teljesen működőképes dolog,  aztatta nem tudom, hogy a szarvas szereti-e, de disznó szereti az biztos. Bár a technológia kicsit más... 2 hl tartályba bele a darálék, és sós vízzel locsolgatni, akár ellepje. Télen meg kimerni és szinte mágnes tud lenni.
Amúgy nálunk több olyan kukorica is szokott leni, (most meg lesz is rendesen), ahol nem érdemes nekiengedni a gépet levágni. Ezeket a kukoricákat is szépen járja a szarvas és a disznó is mikor már szorítja őket az idő, többször láttam ahogy szinte kardoznak a kukorica szárral, mert cső meg mag már nincs ilyenkor rajta. Sőt többször csináltunk már azt is hogy szórtunk bele egy kis kukoricát, de szinte fölösleges, mert nappal megeszik a fácánok. Bár most az sincs nagyon... :fejv :-X

 :Emel :WA

Egy idős vadászismerősöm  elmondása alapján a cukorrépát szokta szarvaséknak karamellizálni.

Akkor csak nem mondtam hülyeséget... :Vvon

 :Effendi :Emel

Használt valaki szabad virágzású kukoricafajtát vadföldön? Vagy ha nem vadföldön, másutt.
Ha igen, tapasztalatait megosztaná velem?

 :Emel

Sziasztok!

Egy mezőségi terület tulajdonosa kért meg hogy segítsek neki. Októberben  szerzett egy alföldi (oláhalföld) vadászterületet 7200 hektárt és akkor megkért hogy mondjak valamit mit lehetne csinálni. Akkor 23 darabb őzet számoltak meg a területen. A terület teljesen mezőgazdasági terület (repce, napraforgó, kukorica, lucerna), és van egy 185 hektáros akácerdő a közepén. A télen annyit mondtam neki hogy az erdőt nyomja meg takarmánnyal és sóval. A múlthéten lementem én is mert azt mondta hogy foglalkozzak komolyabban mert amit mondtam a télen annak meglett az eredménye :) . Mondtam neki hogy a fenébe ne lett volna meg mikor eddig egyálltalán nem kaptak semmi takarmányt és sót. Szóval a múlthéten lementem és végeztem egy kis becslést. A területet teljesen bejártuk és megszámoltam 71 őzet. Spektível megnéztem az egészet, hogy tudjam a nem, kor összetételét. Mivel nekem nincsenek az alföldi őzekről tapasztalatom ezért itt kérném az olyan vadászoknak, vadöröknek a tapasztalatait akik tudnának segíteni. Most az erdőben felszántattam  2 darabb 1 hektáros területet vadföldnek. És akkor jönnének a kérdések hogy miket tegyünk bele. Mivel sok a mezőgazdasági terület nyártól őszig van táplálék inkább télen van a baj. Eddig pár darabb sózót készítettek de sokkal többet akarok. Szóval várnám hogy mik a tapasztalatok alföldön, mi az ami megfogja az őzet, stb stb. A rókákkal is baj van, azt is rendbe kellene rakni. Aki arra tud megoldást ( privátban várnám azokat a válaszokat amiket ide nem lehet leirni). Ez is nagyon fontos lenne hogy rókáékat rendberakjuk május végéig. Szóval a takarmány, só, takarmány-tápok stb stb. Köszönöm

Nem sok időm van most: de a vadföldbe kukoricát vetnék, és fent kellene hagyni tavaszig, akár amikor lefogy a cső meg a mag, lehet bele szórni is. A rókát meg a legegyszerűbben a  hattyúnyak csapdával lehet lenullázni, mivel gondolom nincs disznó a közelben, így elég hatékony és specifikus. Ha van sok ölyv, akkor le kell földel takarni a csalit mert az veszi észre a leghamarabb.
Még annyira kellene figyelni nagyon, mert nem említetted, de a só mellé legyen megfelelő mennyiségű és minőségű vize is az őznek. Ami még segít egy ilyen sík területen, ha esetleg akácból tudsz csinálni egy sarjast vagy akár többet, mind búvóhely mind vadlegelő.
Kb. ennyi gyorsan.

 :OKO :Emel

 

Szia Lóránd!

Én lucernát tennék bele, legalább az egyikbe, a másikba meg ha van fácán a környéken akkor cirkot. Itt nálunk a mi területünkön nagyon kevés a lucernaföld mióta így lecsökkent az állatállomány. A magas kultúrákban (repce, kukorica, napraforgó) májusra "eltűnik" az őz, jó esetben csak üzekedésbe találkozol velük, viszont lucernán hajnalban és este jó eséllyel láthatsz őzet. Az utóbbi aszályos nyarakon a pár lucernaföldünk mágnesként vonzotta az őzeket. Ha tavasszal elvetitek, háromszori kaszálással ki is adhatja a téli vadtakarmányt.
Mi kora ősztől etetünk cukorrépát, elsősorban a mezei nyulak miatt, de az őz is szívesen felveszi a répát. Lucernaszénát csak hóban etetünk, a tapasztalat az, hogy csak hóban kell neki, amúgy nem nyúl hozzá még a nyúl sem.

Üdv. bferi

Szia. Én az egyikbe lucernát a másikba kukoricát vetnék.

Lóránd azt írja, hogy a szántóföldön is van lucerna. Romániában arányaiban sokkal több a tehén mint nálunk, tehát sokkal gyakoribb a lucerna is, mint haszonnövény.
Nagyon jó a lucerna őznek is, szarvasnak is, de legalább 3x, 4x kaszálni kell egy nyáron, hogy zsenge maradjon. Egy hektárért háromhetente kivonulni, kaszálni, forgatni, gyűjteni, lehet, hogy drága mulatság. Ezen túl télre a lucernából nem marad semmi, az első fagy letakarítja, Lórándnak meg pont télre kellene takarmány az erdőn.
A kukorica mellett a cukorcirok az, ami még elég hosszan megáll télen a lábán.

Lédús takarmánynak meg a tarlórépa. Ez inkább csak másodvetésre való, és feltétele, hogy háromszor-négyszer megázzon július és szeptember között. Jó lehet pl. egy olyan mutatvány, hogy ősszel vetsz egy kopasz búzát. Ősszel és tavasszal elcsipegetnek rajta, aratás után meg csinálsz egy azonnali tarlóhántás tárcsával, aztán hektáronként 2 kiló tarlórépa vetőmaggal megszórod. Ha megázik ahogy kell, december végéig elrágódnak rajta az őzek. A learatott búzaterményt pedig kihordod az etetőbe. 

Szintén téli lédúsnak alkalmas a repce, de azt írtad, az is van a szántóföldi kultúrákban.

Laikus kérdés!

Nem lehet egyszerre vetni kukoricát, cirkot, és tarlórépát együtt? :Vvon

Dehogynem.
Csak egyikből sem lesz semmi. :Q

A tarlórépának élettér kell. Jó szakajtónyi hely, különben nem növeszt szép gyökeret. A kukorica árnyékában szinte biztosan nem.
Vetésideje június vége, július eleje. A kukoricáé meg a ciroké április közepe-vége. Ha azokkal együtt vetjük, őszre elfásul a gyökere.
A cirok, meg a kukorica még csak meglenne egymás mellett, csak nem látom értelmét, miért vetnénk vegyesen.  A kukoricabogár miatt is célszerűbb a vetésváltás.
Nehéz lenne a három növény gyomirtását is összehangolni.
 

Akkor már értem, miért nem terem nálam a kertben semmi! ::) :Q

Én mondtam neked, hogy ne betonozd le a kerted is, mert akkor nehéz lesz kapálni!

Köszönöm a válaszokat! A teli takarás miatt az egyikben kukorica lessz, a másikban pedig lucerna. A vadőrnek van ideje, lefogja kaszálni akkor amikor kell. Amit megmondok neki azt csinálja azzal nincs probléma. Mivel sok takarás nincs ezért megprobálok a mezőn is kukoricát vetni, hogy legyen takarmány és takarás is.  Még a vegetáció előtt készítek képeket is az őzekről elbírálás miatt. Tegnap több mint 25 helyre raktak ki sót, a környéken egyálltalán nincs só, így remélem nem lessz nagy mértékü emigráció.

Loránd

Lóránd! Én tennék bele egy kis csicsókát is!
Nekem jó tapasztalatom van vele. Télen rájárnak az őzek a szárára is és
a gumóját is kikaparják.

 A Jóisten óvjon meg a csicsókától Lóránt. Olyan mint a torma, ha egyszer megtelepedett még a vietkongok ellen használt defolianssal se tudod likvidálni. Viszont, hogy én is hozzátegyem a magam 5 kopejkáját:a kukorica, lucerna, cirok (mégjobb a cuckorcirok, ha van fácán) szentháromság mellé egy kis édes csillagfürtöt, meg bükkönyt is kipróbálhatnál. A bükkönynek elég jó a fagy és télállósága, az édes csillagfürt meg klassz fehérjeforrás az őznek. Sóban próbád ki a szelénes, kalciumos, vasas komplex nyalósót.
   Én is pont idén küzdök hasonló terepen Ukrajnában úgyhogy hajrá kolléga. Üzekedéskor meglátjuk ki mit tesz le a Fórum asztalára.

.. :fejv ..
..Ez, felettébb érdekes számomra.  ..az én időmben a disznók meg voltak őrülve a csicsókáért..  :Vvon ..
A fentiek szerint..,már semmi sem olyan mint régen..   :riii ..  Kezdem lassan megérteni a problémáitok..   :) ..
   

 Az a helyzet ó Nagyfőnök, hogy a disznók ma is megörülnek a csicsókáért. Erről igen kimerítő tapasztalataim vannak az ártéren. Sőt mi több a disznó meg a csicsóka nagyon egymásnak van teremtve, mert a turkácsok a turkálásukkal valóságos talajmivelést végeznek és nem engedik, hogy a a növény túlságosan besűrűsödjön. De ha az az átok növény egyszer valahol neki való laza talajra talált akkor ott más nem fog teremni. Ugyanakkor gondolom Lóránt barátunk nem szeretne úgy hadakozni a konnektor-orrúakkal mint ahogy valamennyien tesszük (vadkár, apróvad állomány helyzete, őz-szaporulat), tehát annyi szüksége van a csicsókára mint apácának a Postinorra. Uff.

.. :-X ..   ..Jójójó.. ..egyszer én is hibázhatok,na!..
..Honnan  sejthettem volna, hogy Lóránd csak vadgazdálkodósdit szeretne játszani....  :Q ..

Nem értem, hogy miért kellene a vadföldről kiirtani a csicsókát? Pont az a lényege, hogy egyszer elülteted, és hosszú évekig
táplálékot nyújt az őzeknek és folyamatos búvóhelyet az apró vadnak.
Én nem csak vadföldnek ültettem, hanem étkezési célra is egy hektárt. A télen tele volt fácánnal.
Igaz az is kellett hozzá, hogy a vadőr két három naponta 1-2 vödör kukoricát, búzát beszórt a csicsóka közé.

Írtam már, de megírom újra.
Nekem a csicsóka nagy csalódás volt.
Olvastam sokfelé, hogy így mágnes, meg úgy fröcsög a disznó.
Vetettem egy fél hektárt, egy erdei tisztáson.
Kikelt, borított is elég jól. Kockásra ültem rajta a fenekemet télen, a disznó rá sem bagózott. Kiszedtünk pár zsákkal, kitettem szóróra. Immel-ámmal megették, de csak akkor, ha kukorica már nem volt a szórón.
Tavasz felé elkezdték túrni, de erre sem mondanám, hogy valami rettenetes tülekedés lett volna rajta.
Pár évig még kihajtott, de nagyjából ugyanaz a forgatókönyv. Február-március előtt nem jártak rá, azután is csak módjával, rapszodikusan.
Idén kiveszett teljesen a csicsóka. Kinyomta a jágerkender.

Én fehérherés rétlegelőt telepítenék az őzeknek télre - nyárra .  Legelni is és az etetőkbe is !  Kasza , nitrogén , könnyű fogas .

(http://imagerz.com/QE8TXktvAwMBX19KRAVR)

Így nézett ki a második év tavaszán:


(http://kepfeltoltes.hu/130328/vad_szk_pek_015_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

 A csicsóka klassz dolog ott ahol nem kell vetésforgóban gondolkodni, rengeteg a disznó és laza a talaj. Ám egy intenzív mezőgazdasági területen, alig 18O-egynehány hektárnyi erdővel nem biztos, hogy megéri. Végtére őznek, nyúlnak, fácánnak takaráson kívül nem sok mindent ad. Ha az őz kikaparja télen a gumóját, na ott akkor már nagy az ínség. A lábán hagyott kukorica, cukorcirok sokkal többet ad. Takarást is meg kalóriadús kaját.
 A Lajos tapasztalatait is megértem a csicsókával, hiszen a vad nem bolond, hogy az inulinos "diétás" gumókkal vacakoljon, ha a szórókon ott a fincsi, nagy tápértékű kukorica. Olyan koldusb@xta vadásznak mint nekem, viszont jó segítség, mert minimális üzemanyag és gépköltség mellett át tudom segíteni a disznaimat a legkeményebb hónapokon.

Te mindenbe raksz csicsókát, még a dobostortába is... :fejv
 :Q

Agyadra ment a sok koleszterin a húsvéti sonkából, meg a főtt tojásból?
Összekevered a dobostortát a madártejjel!  :tasli
No megyek iszok egy kis csicsóka pálinkát!  :PP

Össze hát. Olyan jól sikerült, hogy a sarki cukrászdában azóta árulják... ;D

Ez a vadászterület goggletérképe:

(http://i1094.photobucket.com/albums/i451/kornislorand/ter_zpsc0221861.jpg)

piros szin: területhatár
kék : főút (nem annyira forgalmas)
zöld: erdő (akác)
sárga: valamikor vizvezető árkak lehettek.
narancssárga: vadföldek helye

Ha már nagy harc van a csicsóka miatt akkor én is elmondanám hogy mit csinálnák a csicsókával. A területen az erdőn kivül nincsen semmi sövény, védelmi növényzet ami védene a szél ellen, és búvóhelyet adna. Erre lenne jó a csicsóka, amelyet az árkak két oldalán ültetném el. Ez gondolom hogy védene a szél ellen még télen is. A disznó nem érdekel, de nem is fog nagyon itt zavarni. Nyaranta pár darabb fordul meg a kukoricásokban, de télen egyálltalán nincsenek.
Most már az egész területen van só elhelyezve, őszire, télire azokat a speciális sókat is beszerezem. Kukorica be lessz szerezve mint takarmány. Mivel nem volt felszántva ezért most nem teszünk a vadföldekbe kukoricát, inkább őszire raknánk bele valamit ami télen jó lenne. Ezzen még vitatkozzunk hogy mi lenne a legjobb. :)

Köszönök minden hozzászólást, még Boar-nak is a gasztronómiai beköpéseit  :epl

Üdv,
Loránd

Néztem a Google térképén, ránagyítottam. Jó központos terület, széle hossza egyforma. Viszonylag tagolt és csak 70 db őz 7000 ha-on!? Jól leélték, ell..ták a vadat. Lehet rajta alkotni. Azt hiszem az orvvadászokkal is gond lesz.

Lóránd!

Ha elég hosszú időre számíthatsz a területre, jó lenne pár ligetet, kisebb fasort csinálni. :fejv

 :S.Peti

Én csicsókában nem gondolkodnék itt. (árokpartokon meg pláne nem)

Inkább az árkokat kellene kicsit "fejleszteni". Felengedni a nádat, aranyvesszőt, stb.-stb.
Meg emellett ha a helyi gazdákkal lehet szót érteni, vagy egy-egy darab földet bérelni, akkor oda cirkot, kukoricát, napraforgót vetni, ami télire is fönnmarad.

Keleti kecskerutát akár vadföldön, akár takarmánynövényként látott már valaki?

Tudom, hogy van ezerféle bevált pillangós, de olyat keresek, ami vad és méhlegelőként egyaránt alkalmas.

Nem tudom kérdeztem e már,de kicsit túlsikerült a feketeretek...Elég sok a túlméretes kukacos. Jó lehet ez takarmánynak? :St

Szerintem takarmánynak nem használható.
Biztos meg rágják néha, a szórón, de nem lesz egy menyei manna...

 :Emel :WA

Egy mázsa körül lesz az egész,csak igazából arra voltam kiváncsi,hogy vajon eszi e valami. Gálos Csaba szerint az őzek szerették. Nincs almánk idén,így ez is megy lédús pótlóba. :Emel