Észt, azt én se szeretnék osztani!
Max, írtam egy szenvedélyes libavadász 15-20 év tapasztalatáról.
Az a 15-20 évi tapasztalat felér egy akadémiai katedrával...vagy felül is múlja azt
Amikor megvettem az A-500-as Browningot, az egyik (szintén ezeréves libavadász) ismerősöm, mikor megnézte, és látta a feles szűkítését, azt javasolta,
hogy a kora télben, főként ha kiváló idő van (libázáshoz értsd: sűrű köd, vagy vízszintesen hordja a szél a havasesőt), akkor kezdésnek próbáljam ki
a 32 grammos RC-t, 10-es söréttel.
Ha olyan "szódával elmegy" libázós időjárás van, és az idény vége felé, pedig menjek fel 8-as sörétig, de legfeljebb a 35 grammost használjam.
Azt kell mondanom, hogy nagyon igaza volt
A 10-es sörét (ami az RC-nél igazából 3,1 mm) a rendesen eltalált libákat úgy hozta le a levegőből, mit egy darab követ.
Nem egyszer volt olyan, hogy a vékony sörét és a feles szűkítés mellett, rendes magasságban is 6-8 sörétet is kapott a liba, és a sorozatos ütések által okozott sokkhatás
egy pillanat alatt blokkolta a központi idegrendszerét úgy, hogy a sörétek nem feltétlen hatoltak mélyre a testben, sőt, egy részük sokszor csak megütötte azt.
Szajkó Pista bácsi (nagyon nagy tudású fegyverszakértő és ballisztikus szakember volt a Kisöreg, Isten nyugosztalja, idén tavasszal hagyott itt minket) egyik előadásakor
hosszasan elmagyarázta a sörét ölő mechanizmusát, aminek a lényege az volt, hogy a sörétraj hosszirányú kiterjedése miatt, az egyes becsapódó sörétszemek eltérő
időpontban ingerlik az idegrendszert. Az első becsapódás elindít egy folyamatot, amire a szervezet megpróbál egy vészreakciót adni válaszként, de még a folyamat közben
érkezik a következő inger, és amint arra is megindul a kiváltott reakció, miközben az első folyamat is zajlik, jön jó esetben a harmadik, és akár a többi is.
A repülő madár idegrendszere nem képes lekezelni a többszöri "inger-válasz" adatforgalmat, és általában a 3-4. becsapódásnál, modernül szólva "letilt a rendszer".
Vagyis megszűnik a koordinációhoz szükséges harmónia és idegi működés, és a madár vagy bénultan, vagy már élettelenül zuhan le az égből.
Izgalmas az a tény, hogy nem feltétlen a szűkebb chocke adja egy adott söréttöltet és méret esetén a legszűkebb találatot, illetve az, hogy azzal is érdemes lenne foglalkozni,
hogy a különböző töltet/fojtás/söréttömeg és méret kombinációkhoz, milyen térbeli sörétraj eloszlás kapcsolódik.
Mivel ez utóbbit csak egy forgó hengeren lehet mérni (ha nincsen kéznél valami szuper nagysebességű kamera), és ez nem nagyon áll rendelkezésre, így
marad a tapasztalat, és a nagyobb tapasztalattal rendelkező vadásztársak "észosztása".... mert az okos a más kárán tanul, de a hülye a sajátjából sem
