Jagdterrier Mindörökké!

[Forend]

Csak annyit hozzá:
A disznóhajtáson a kutyáknak az a dolga hogy felkeltse, és a leállók elé "terelje" a disznót, valamit, a sebzettet állítsa.
Ha a kutyák már bent a hajtásban fogják, állítják az egészséges disznót, CÉLTUDATOSAN, az nem oda való, és előbb-utóbb, mérgesek lesznek a fizető vadászok is.
És ez teljesen mindegy, hogy korcs, vagy tacsi, vagy pitbull, vagy a szomszéd macskája....

[Viktor]

Csak annyit hozzá:
A disznóhajtáson a kutyáknak az a dolga hogy felkeltse, és a leállók elé "terelje" a disznót, valamit, a sebzettet állítsa.
Ha a kutyák már bent a hajtásban fogják, állítják az egészséges disznót, CÉLTUDATOSAN, az nem oda való, és előbb-utóbb, mérgesek lesznek a fizető vadászok is.
És ez teljesen mindegy, hogy korcs, vagy tacsi, vagy pitbull, vagy a szomszéd macskája....

Ez itt a lényeg!

[fabrigo]

Üdve

Ez itt a lényeg!

Igen, ez lenne a feladata, egy jó disznóskutyának, de a jó elállónak pedig, hogy meglője a disznót! Valamint a kutyát melőzze!
Tavaly "csak" 4 kutyát lőttek le vendégvadászok nálunk! Volt köztük, mezei kutya is kiválú munkával, és törzskönyves, munkavizsgás foxi!
Ezek közül 2-t ismertek be, a másik kettőt hajtás másnapján találták meg átlőve, avarral betakarva! Ami a pláne, hogy még az beismert lelövésekért se fizettek fájdalomdíjat!

Ennyit arról, hogy mennyire becsülik, meg a kutyák munkáját, és önfeláldozását a hajtásban!!!!!
(Tisztelet a kivételnek)

Üdvözlettel: Fábián Ferenc

[banshee]

Még mielőtt elterjedne rólam, hogy harcikutyákkal akarok disznókat marcangoltatni hajtáson, írnék pár sort. Sztem a magyar viszonyok közötti disznóhajtásokon nagy testű, hosszú lábú kutyáknak, pl. erdélyi kopó, rhodesian ridgeback, argentin dog, nincs nagyon helye. A következők miatt.:

1. A kutya biztonsága.
2. A vadállomány és a hajtásra nem kerülő, környező területrészek nyugalma.
3. A vadászat sikere.

1. -hez: A nagy testű, fogós kutyák - pont a rámenősségük miatt - gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy "fordul a kocka"... A kefesűrű, földig ágas erdeifenyő fiatalosokban, a tüskés bokrok közt, vagy a mellig érő szederindában a nagy testű kutyának alig van esélye a kitérésre a rátörő nagy disznó elől. Főleg, ha a kutya ki se akar térni. (Második-harmadik alkalommal már biztos megpróbálná azért...)
A legtöbb agyarhasítás, kocaharapás a nagy testű, rámenős kutyákat éri. Nem minden kutyával és nem minden hajtáson történik ez, de már megtörtént jópárszor. És lógó béllel, kinyílt bordákkal, vagy kéttenyérnyi helyen letépett bőrrel igen rosszul néz ki még a legszebb kutya is. Ha ilyen történik, leáll a hajtás, siránkozik a tulajdonos, megy az idő mert a kutyáról valahogy gondoskodni kell, ha még lehet...

Mondjuk mindenki magas tudja, hogy minek teszi ki a kutyáját, de a társas vadászat azért nem erről szól....

2. -höz A nagy testű, fogós és gyors kutyák magabiztosak. Ha utolérik az előlük menekülő vadat, azt lerántják vagy legalábbis megkísérlik, erről sok disznóhajtásban lefojtott őz, szarvasborjú tudott volna már mesélni. Az őzet ritkán a kisebb testű jagd vagy foxi is le tudja fojtani, főleg a sűrűbb, nehezen járható részekezanócosabb területeken, de ezek a rövidlábúak azért a legtöbbször mégis lemaradnak, aztán lógó nyelvvel visszatérnek a hajtásba a többi kutya hangja után. A nagy testű, gyors kutyák viszont ritkán hagyják abba az üldözést, mert bírják a tempót. Így aztán akár az őzet, akár a szarvast - még ha nem is rántják le - ugatva végighajszolják akár a harmadik szomszéd területén is és eközben az üldözés zajától minden menekül a szélrózsa minden irányába. El lehet gondolkodni azon, hogy a következő hajtást van-e értelme ezek után megtartani...
Ha megunják az üldözést, a visszaúton elébük kerülő vadnak újult erővel erednek utána. Az éppen hajtott területen kívüli terület is szét lesz zavarva, amire a nincs nagyon szükség...Aki többször volt már "kopós" disznóhajtáson, az tudja miről beszélek...Jó részük az első hajtás során lelép egy őz vagy szarvas után, utána meg nincs kutya a következő hajtásban.

A vadászat kezdetén jelen lévő "gyors" kutyák nagy része az első őzek-szarvasok után elszalad, a hajtás hátralévő részében (meg néha tovább is) ezekről a kutyákról le lehet mondani,azaz nem elég hogy az őzeket-szarvasokat végigűzik a fél területen, amikor kellene meg nincsenek ott. A második, vagy következő hajtásban esetleg nincs is már kutya, mert még szórakoztatja magát! Gyakori eset, csak figyelni kell... Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mintha egy kutya sem lenne, mert mind máshol van éppen és a visszahívásuk legtöbbször kárbaveszett fáradozás... (Ha épp el nem vesznek...)

3 -hozA nagy testű és fogós kutyák elől - ha éppen nem máshol vannak - pánikszerű rohanással menekül a disznó - amíg meg nem unja valamelyik - és a lővonalon rakétaszerű sebességgel fut keresztül. A kisebb ebek "idegesítő" ugatására viszont nem reagál ilyen heves meneküléssel, legfeljebb "kelletlen" sietséggel elhagyja a kellemetlen területet. A lővonalon így a puskásnak sokkal jobb találati esélyt biztosít, mint hanyatthomlok menekülés közben... A lővonalon kocogva áthaladó disznók nagy részéből "képződik" viszont a teríték, a NAP eredménye, a vadászat sikere, a bevétel... A kisebb kutyák - tacsik, foxik, jagdok és a keverékek - legfeljebb idegesítik, és a terület megfontolt elhagyására kényszerítik a kondát, nem pedig pánikszerű, össze-vissza rohangálásra. A szűk nyiladékon villanás szerűen átugró disznó esetében minden puskás gondoljon saját lőkészségére - aztán a fizető puskáséra, meg a bevételre...
Arról nem is beszélve, hogy a gyorslábú ebek időközben már akár a következő hajtás területét is végigfutották, abból mindent elüldöztek...

Más vadászati módoknál vagy utánkeresés során akár a kopó, akár a dogo, akár a ridgeback használhatóságát és előnyeit bármikor készséggel elismerem. De ezek mint hajtókutyák a mai magyar vaddisznóhajtások ésszerű körülményei között nem felelnek meg, és ehhez a vadászati módhoz nem alkalmasak a felsoroltak miatt még akkor sem, ha 10 disznót fognak keményen, vagy fognak le a hajtásokban. Mert a disznóhajtás arról szól, hogy a puskásvonalra terelt disznót - hajtásonként lehetőleg minél többet - az elálló puskásoknak kell terítékre hozniuk. Ehhez nem űzni kell a vadat, sőt...

És ebben a végeredményben tökmindegy, hogy kinek melyik kutyafajta a kedves, vagy hogy a gazdi éppen mit akar kipróbálni... Több száz éve ki van találva,és erre irányult régóta a disznós kutyák kitenyésztése, kiképzése is. Ha valaki ezt nem tudja elfogadni, akkor sincs nagy baj. Ha a mindenkori vadászatvezető elfogadja a nagy testű, fogós kutyák jelenlétét a vadászaton, hát a lelke rajta...

[fabrigo]

Még mielőtt elterjedne rólam, hogy harcikutyákkal akarok disznókat marcangoltatni hajtáson, írnék pár sort. Sztem a magyar viszonyok közötti disznóhajtásokon nagy testű, hosszú lábú kutyáknak, pl. erdélyi kopó, rhodesian ridgeback, argentin dog, nincs nagyon helye. A következők miatt.:

1. A kutya biztonsága.
2. A vadállomány és a hajtásra nem kerülő, környező területrészek nyugalma.
3. A vadászat sikere.

1. -hez: A nagy testű, fogós kutyák - pont a rámenősségük miatt - gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy "fordul a kocka"... A kefesűrű, földig ágas erdeifenyő fiatalosokban, a tüskés bokrok közt, vagy a mellig érő szederindában a nagy testű kutyának alig van esélye a kitérésre a rátörő nagy disznó elől. Főleg, ha a kutya ki se akar térni. (Második-harmadik alkalommal már biztos megpróbálná azért...)
A legtöbb agyarhasítás, kocaharapás a nagy testű, rámenős kutyákat éri. Nem minden kutyával és nem minden hajtáson történik ez, de már megtörtént jópárszor. És lógó béllel, kinyílt bordákkal, vagy kéttenyérnyi helyen letépett bőrrel igen rosszul néz ki még a legszebb kutya is. Ha ilyen történik, leáll a hajtás, siránkozik a tulajdonos, megy az idő mert a kutyáról valahogy gondoskodni kell, ha még lehet...

Mondjuk mindenki magas tudja, hogy minek teszi ki a kutyáját, de a társas vadászat azért nem erről szól....

2. -höz A nagy testű, fogós és gyors kutyák magabiztosak. Ha utolérik az előlük menekülő vadat, azt lerántják vagy legalábbis megkísérlik, erről sok disznóhajtásban lefojtott őz, szarvasborjú tudott volna már mesélni. Az őzet ritkán a kisebb testű jagd vagy foxi is le tudja fojtani, főleg a sűrűbb, nehezen járható részekezanócosabb területeken, de ezek a rövidlábúak azért a legtöbbször mégis lemaradnak, aztán lógó nyelvvel visszatérnek a hajtásba a többi kutya hangja után. A nagy testű, gyors kutyák viszont ritkán hagyják abba az üldözést, mert bírják a tempót. Így aztán akár az őzet, akár a szarvast - még ha nem is rántják le - ugatva végighajszolják akár a harmadik szomszéd területén is és eközben az üldözés zajától minden menekül a szélrózsa minden irányába. El lehet gondolkodni azon, hogy a következő hajtást van-e értelme ezek után megtartani...
Ha megunják az üldözést, a visszaúton elébük kerülő vadnak újult erővel erednek utána. Az éppen hajtott területen kívüli terület is szét lesz zavarva, amire a nincs nagyon szükség...Aki többször volt már "kopós" disznóhajtáson, az tudja miről beszélek...Jó részük az első hajtás során lelép egy őz vagy szarvas után, utána meg nincs kutya a következő hajtásban.

A vadászat kezdetén jelen lévő "gyors" kutyák nagy része az első őzek-szarvasok után elszalad, a hajtás hátralévő részében (meg néha tovább is) ezekről a kutyákról le lehet mondani,azaz nem elég hogy az őzeket-szarvasokat végigűzik a fél területen, amikor kellene meg nincsenek ott. A második, vagy következő hajtásban esetleg nincs is már kutya, mert még szórakoztatja magát! Gyakori eset, csak figyelni kell... Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mintha egy kutya sem lenne, mert mind máshol van éppen és a visszahívásuk legtöbbször kárbaveszett fáradozás... (Ha épp el nem vesznek...)

3 -hozA nagy testű és fogós kutyák elől - ha éppen nem máshol vannak - pánikszerű rohanással menekül a disznó - amíg meg nem unja valamelyik - és a lővonalon rakétaszerű sebességgel fut keresztül. A kisebb ebek "idegesítő" ugatására viszont nem reagál ilyen heves meneküléssel, legfeljebb "kelletlen" sietséggel elhagyja a kellemetlen területet. A lővonalon így a puskásnak sokkal jobb találati esélyt biztosít, mint hanyatthomlok menekülés közben... A lővonalon kocogva áthaladó disznók nagy részéből "képződik" viszont a teríték, a NAP eredménye, a vadászat sikere, a bevétel... A kisebb kutyák - tacsik, foxik, jagdok és a keverékek - legfeljebb idegesítik, és a terület megfontolt elhagyására kényszerítik a kondát, nem pedig pánikszerű, össze-vissza rohangálásra. A szűk nyiladékon villanás szerűen átugró disznó esetében minden puskás gondoljon saját lőkészségére - aztán a fizető puskáséra, meg a bevételre...
Arról nem is beszélve, hogy a gyorslábú ebek időközben már akár a következő hajtás területét is végigfutották, abból mindent elüldöztek...

Más vadászati módoknál vagy utánkeresés során akár a kopó, akár a dogo, akár a ridgeback használhatóságát és előnyeit bármikor készséggel elismerem. De ezek mint hajtókutyák a mai magyar vaddisznóhajtások ésszerű körülményei között nem felelnek meg, és ehhez a vadászati módhoz nem alkalmasak a felsoroltak miatt még akkor sem, ha 10 disznót fognak keményen, vagy fognak le a hajtásokban. Mert a disznóhajtás arról szól, hogy a puskásvonalra terelt disznót - hajtásonként lehetőleg minél többet - az elálló puskásoknak kell terítékre hozniuk. Ehhez nem űzni kell a vadat, sőt...

És ebben a végeredményben tökmindegy, hogy kinek melyik kutyafajta a kedves, vagy hogy a gazdi éppen mit akar kipróbálni... Több száz éve ki van találva,és erre irányult régóta a disznós kutyák kitenyésztése, kiképzése is. Ha valaki ezt nem tudja elfogadni, akkor sincs nagy baj. Ha a mindenkori vadászatvezető elfogadja a nagy testű, fogós kutyák jelenlétét a vadászaton, hát a lelke rajta...

Helyére tetted a dolgokat

Üdv:Fabrigo

[Forend]

 

[Btibike]

Még mielőtt elterjedne rólam, hogy harcikutyákkal akarok disznókat marcangoltatni hajtáson, írnék pár sort. Sztem a magyar viszonyok közötti disznóhajtásokon nagy testű, hosszú lábú kutyáknak, pl. erdélyi kopó, rhodesian ridgeback, argentin dog, nincs nagyon helye. A következők miatt.:

1. A kutya biztonsága.
2. A vadállomány és a hajtásra nem kerülő, környező területrészek nyugalma.
3. A vadászat sikere.

1. -hez: A nagy testű, fogós kutyák - pont a rámenősségük miatt - gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy "fordul a kocka"... A kefesűrű, földig ágas erdeifenyő fiatalosokban, a tüskés bokrok közt, vagy a mellig érő szederindában a nagy testű kutyának alig van esélye a kitérésre a rátörő nagy disznó elől. Főleg, ha a kutya ki se akar térni. (Második-harmadik alkalommal már biztos megpróbálná azért...)
A legtöbb agyarhasítás, kocaharapás a nagy testű, rámenős kutyákat éri. Nem minden kutyával és nem minden hajtáson történik ez, de már megtörtént jópárszor. És lógó béllel, kinyílt bordákkal, vagy kéttenyérnyi helyen letépett bőrrel igen rosszul néz ki még a legszebb kutya is. Ha ilyen történik, leáll a hajtás, siránkozik a tulajdonos, megy az idő mert a kutyáról valahogy gondoskodni kell, ha még lehet...

Mondjuk mindenki magas tudja, hogy minek teszi ki a kutyáját, de a társas vadászat azért nem erről szól....

2. -höz A nagy testű, fogós és gyors kutyák magabiztosak. Ha utolérik az előlük menekülő vadat, azt lerántják vagy legalábbis megkísérlik, erről sok disznóhajtásban lefojtott őz, szarvasborjú tudott volna már mesélni. Az őzet ritkán a kisebb testű jagd vagy foxi is le tudja fojtani, főleg a sűrűbb, nehezen járható részekezanócosabb területeken, de ezek a rövidlábúak azért a legtöbbször mégis lemaradnak, aztán lógó nyelvvel visszatérnek a hajtásba a többi kutya hangja után. A nagy testű, gyors kutyák viszont ritkán hagyják abba az üldözést, mert bírják a tempót. Így aztán akár az őzet, akár a szarvast - még ha nem is rántják le - ugatva végighajszolják akár a harmadik szomszéd területén is és eközben az üldözés zajától minden menekül a szélrózsa minden irányába. El lehet gondolkodni azon, hogy a következő hajtást van-e értelme ezek után megtartani...
Ha megunják az üldözést, a visszaúton elébük kerülő vadnak újult erővel erednek utána. Az éppen hajtott területen kívüli terület is szét lesz zavarva, amire a nincs nagyon szükség...Aki többször volt már "kopós" disznóhajtáson, az tudja miről beszélek...Jó részük az első hajtás során lelép egy őz vagy szarvas után, utána meg nincs kutya a következő hajtásban.

A vadászat kezdetén jelen lévő "gyors" kutyák nagy része az első őzek-szarvasok után elszalad, a hajtás hátralévő részében (meg néha tovább is) ezekről a kutyákról le lehet mondani,azaz nem elég hogy az őzeket-szarvasokat végigűzik a fél területen, amikor kellene meg nincsenek ott. A második, vagy következő hajtásban esetleg nincs is már kutya, mert még szórakoztatja magát! Gyakori eset, csak figyelni kell... Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mintha egy kutya sem lenne, mert mind máshol van éppen és a visszahívásuk legtöbbször kárbaveszett fáradozás... (Ha épp el nem vesznek...)

3 -hozA nagy testű és fogós kutyák elől - ha éppen nem máshol vannak - pánikszerű rohanással menekül a disznó - amíg meg nem unja valamelyik - és a lővonalon rakétaszerű sebességgel fut keresztül. A kisebb ebek "idegesítő" ugatására viszont nem reagál ilyen heves meneküléssel, legfeljebb "kelletlen" sietséggel elhagyja a kellemetlen területet. A lővonalon így a puskásnak sokkal jobb találati esélyt biztosít, mint hanyatthomlok menekülés közben... A lővonalon kocogva áthaladó disznók nagy részéből "képződik" viszont a teríték, a NAP eredménye, a vadászat sikere, a bevétel... A kisebb kutyák - tacsik, foxik, jagdok és a keverékek - legfeljebb idegesítik, és a terület megfontolt elhagyására kényszerítik a kondát, nem pedig pánikszerű, össze-vissza rohangálásra. A szűk nyiladékon villanás szerűen átugró disznó esetében minden puskás gondoljon saját lőkészségére - aztán a fizető puskáséra, meg a bevételre...
Arról nem is beszélve, hogy a gyorslábú ebek időközben már akár a következő hajtás területét is végigfutották, abból mindent elüldöztek...

Más vadászati módoknál vagy utánkeresés során akár a kopó, akár a dogo, akár a ridgeback használhatóságát és előnyeit bármikor készséggel elismerem. De ezek mint hajtókutyák a mai magyar vaddisznóhajtások ésszerű körülményei között nem felelnek meg, és ehhez a vadászati módhoz nem alkalmasak a felsoroltak miatt még akkor sem, ha 10 disznót fognak keményen, vagy fognak le a hajtásokban. Mert a disznóhajtás arról szól, hogy a puskásvonalra terelt disznót - hajtásonként lehetőleg minél többet - az elálló puskásoknak kell terítékre hozniuk. Ehhez nem űzni kell a vadat, sőt...

És ebben a végeredményben tökmindegy, hogy kinek melyik kutyafajta a kedves, vagy hogy a gazdi éppen mit akar kipróbálni... Több száz éve ki van találva,és erre irányult régóta a disznós kutyák kitenyésztése, kiképzése is. Ha valaki ezt nem tudja elfogadni, akkor sincs nagy baj. Ha a mindenkori vadászatvezető elfogadja a nagy testű, fogós kutyák jelenlétét a vadászaton, hát a lelke rajta...


Ez az egyenes beszéd!

[S.Peti]

BTibike!
Neked hány kutyád " veszett " el?

[Btibike]

BTibike!
Neked hány kutyád " veszett " el?

1 azaz egy darab veszett el az eltelt évek alatt.Jagdterrier volt,és a véletlenek szerencsétlen összjátékának köszönhettem.

[Bandi]

Üdv banshee!
És a kis testű kopókról  mi a véleményed?Gondolok itt a szlovák és az alpesi tacskókopóra.

[Dudu]

-hozA nagy testű és fogós kutyák elől - ha éppen nem máshol vannak - pánikszerű rohanással menekül a disznó - amíg meg nem unja valamelyik - és a lővonalon rakétaszerű sebességgel fut keresztül. A kisebb ebek "idegesítő" ugatására viszont nem reagál ilyen heves meneküléssel, legfeljebb "kelletlen" sietséggel elhagyja a kellemetlen területet. A lővonalon így a puskásnak sokkal jobb találati esélyt biztosít, mint hanyatthomlok menekülés közben... A lővonalon kocogva áthaladó disznók nagy részéből "képződik" viszont a teríték, a NAP eredménye, a vadászat sikere, a bevétel... A kisebb kutyák - tacsik, foxik, jagdok és a keverékek - legfeljebb idegesítik, és a terület megfontolt elhagyására kényszerítik a kondát, nem pedig pánikszerű, össze-vissza rohangálásra. A szűk nyiladékon villanás szerűen átugró disznó esetében minden puskás gondoljon saját lőkészségére - aztán a fizető puskáséra, meg a bevételre...
Arról nem is beszélve, hogy a gyorslábú ebek időközben már akár a következő hajtás területét is végigfutották, abból mindent elüldöztek...

Erről van itten szó kérem!    Egyetértek veled banshee. :

[banshee]

Üdv banshee!
És a kis testű kopókról  mi a véleményed?Gondolok itt a szlovák és az alpesi tacskókopóra.

Szia! Itt nem a "kopóságról" van szó, hanem a kis termetről és a rövidebb lábakról. A szlovák kopó és a tacskókopó sztem a mi viszonyaink között is megfelelő hajtókutyák, ha jó a vérük, az erdélyi kopó az, ami "sok" minálunk.

Télleg, kopós topic...mi nem tudunk ilyet indítani, a modik esetleg?

[P.Zoli]

Szia! Itt nem a "kopóságról" van szó, hanem a kis termetről és a rövidebb lábakról. A szlovák kopó és a tacskókopó sztem a mi viszonyaink között is megfelelő hajtókutyák, ha jó a vérük, az erdélyi kopó az, ami "sok" minálunk.

Télleg, kopós topic...mi nem tudunk ilyet indítani, a modik esetleg?

Te is nyithatsz nyugodtan.

[banshee]

Nem, külön kellene az "Eb a vadász..." -ba, ugyanis a kopó se nem vizsla, se nem véreb, se nem terrier.

[P.Zoli]

Nem, külön kellene az "Eb a vadász..." -ba, ugyanis a kopó se nem vizsla, se nem véreb, se nem terrier.

Ott nyisd, ahol kell!