Na, nem lőttem rókát, nem arról lesz szó...
Viszont lefényképeztem ma a fiatalokat késő délután, miután dolgom végeztével hazafelé tartottam. Persze nem kell Sakac-féle fotókra gondolni, csak a kis kompakt gépemmel. Három volt, de egy lelépet rögtön.
Egyik este is ott ficánkoltak előttem ketten 40-50 méterre, öröm volt nézni játékukat.
Az anyjuk vagy az apjuk is "belémszaladt" már kétszer késő este.
Egyik alkalommal 1-2 méterre is beszaladt a sötét éjszakában, egyszerre vettül észre egymást. Ekkor egy számomra új hangját ismertem meg a komának. Miközben hatalmasat ugrott hátrafelé, egy hörgő-morgó hangot adott is...
Nagyon megijedt, de nekem is egy kicsit gyorsabban vert a szívem...hogy mi a fene...
Másik este egy tisztább folton álltam, akkor már 10 lépésről észrevett...ugyanazon az úton...biztos mérgelődik, hogy má' nem igaz, hogy ez a koma mindig itt b@ssza a rezet!
Ahol a süldőket láttam, már egy korábbi cserkelés alkalmával is feltűnt, hogy ebeim milyen élénkek lettek...gondoltam, hogy róka van a dologban - beigazolódott.
Egyik hajnalban ráadásul az egyik kutyám jó alaposan megkergette az egyik rókát - fene az izgága pofáját -, egy óra múlva került elő, már kezdtem aggódni...de a többi alkalommal nyugton maradtak. Gondolom hogy' örült a róka a reggeli plusz futásnak...
Most nem bántom őket, jó nézegetni őket úgy, hogy nem zavar be a puska. Itt úgy is hasznosak most, eszik a sok pockot, egeret, több makk marad.
Majd télen, ha beérik a kabátkájuk, akkor majd megismernek...