Vaddisznós élményeink

[Stefi]

Boar ! Szerintem Te ugyan annyit tudsz e műfajról mint én ! Várjuk meg az avatottabb (ak)  felvilágosítását .   

[Silvestris]

Ki kell menni pár befogásra, aztán ha már egyáltalán látott ilyet az ember, akkor hozzá is lehet szólni, de anélkül csak találgatás, ami - mint látjuk - vádaskodássá fajul igen könnyen.

Disznóbefogáskor nagyon ritkán van sérülés. Egyik munkahelyemen évi 200-220 disznót szedtünk össze, talán 1-3 ha megsérült súlyosan (felső vagy alsó állkapocstörés, ritkán besokkol az állat és kihelyezés után pusztul el). Ez a szám messze alatta marad a puskás vadászat során (pláne a lámpázós vadászat során)  keletkező sebzéseknek. Az ilyen vad kegyelemlövést kap, így járt.
Azt hiszem, könnyen belátható, hogy a gazdálkodó érdeke ezt a veszteséget a lehető legalacsonyabb szinten tartani.
Ezt megfelelő kialakítású befogókkal, normális lefolyású ládázással (normális emberekkel), gyors szállítással, megfelelő ládákkal (egy disznóra jutó tér,+ládázás gyors lefolyása), korai csapdaellenőrzéssel érik el.

Mi augusztus vége felé kezdtük a befogást, ami legintenzívebben szeptemberben zajlott, majd az októberi makkhullás miatt szünetelt egy ideig. Hamar össze lehet kapdosni a disznókat. A csapdázás a leghatékonyabb létszámapasztasási módszer. Magam is fogtam 20 disznót egy befogásra, de (sajnos nem sokáig tartottam a rekordot, mert egy kollégám 24-gyel megelőzött  ).
Nagy kan nálunk ritkán ment a befogóba, az ő beládázásuk valóban izgalmasabb. 2-3-at fogtunk évente azért.
A kocákat - ha bent voltak - kiengedtük, nyilván...jövőre is kell malac.
Ettől függetlenül tudok olyan erdészetről, ahol júniusban fogtak malacot, majd nevelték azokat...nehogy megegyék a makkot....de szerintem már nem csináják.
Szóval nincs ebben semmi misztikus.  

Pedig nem is beszéltünk össze
 
GCs.

[galoscsabus]

Nagyon szívesen leírom (nagy vonalakban), hogy miért és hogyan fogjuk élve a vaddisznót.
Adott egy vadászterület, pl. a Németkérhez közeli, 6459 ha-os üzemi, állami Zrt. által kezelt darab.
Nincsen tagság (mi egy átlagos hazai tagszámot feltételezve kb. 40 ember lenne), a területet 3 hivatásos vadász kezeli, 3 erdész időszakos segítsége mellett.
Üzemeltetünk egy 300 ha-os vaddisznós kertet, amit el kell látni disznóval, mert a vadászott kertben általában nincsen értékelhető szaporulat, ha van is, olyan kicsi a felnevelt malacok száma, amivel nem érdemes foglalkozni. A szabad területből 87% erdőnk van, amit egész éven át etetünk, hogy a disznók lehetőleg ne hagyják el a területet. Mivel a terep síkvidéki, ezért nagyon nehéz átlagos, 8-12 fős csoportok számára hajtani eredményesen, mert semmi sem vezeti meg a disznót, minden alkalommal másfelé menekülnek és csak elenyésző hányaduk jut puska elé. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy megmozgatunk k. 250 disznót, abból 20-ra tesznek lövést és a terítéken fekszik 6-8 db. Ezért kell a kert, mert mi nem magyarázhatjuk a közgyűlésen a tagságnak a bizonyítványt, jól képzett, gyakorlatból származó szakembereknek kell elszámolnunk az éves eredményünkkel, teljesítményünkkel.
Mivel a területet zömmel homok borítja, ezért a kertet is oda tervezték elődeink, ahol a lehető legkisebb az állategészségügyi kockázata a malacnevelésnek. Ez annyit tesz, hogy a szabad területen várható 70-80% helyett max. 20-25%-os a mortalitás az első év végéig. Ehhez "csupán" arra van szükség, hogy a megfelelő időben és a kellő fejlettségű malacokat fogjuk be és a tartási-takarmányozási módszerek is a lehető legjobbak legyenek. tehát sem a túl fiatal, sem a túl idős nem felel meg utánnevelésre. A befogók szelektíven és önműködően üzemelnek, napi felügyelet mellett. A kerületvezető hivatásos vadász a nyomokból meg tudja állapítani, hogy milyen fejlettségű malacok látogatják a kondával együtt a szórót és akkor "élesíti" a befogót, amikor a feltételek a lehető legjobbak. Az ajtón pontos méretre hegesztett rács van, ami maximalizálja a fogható méretet. Ha túl kicsi malacok kerülnének be, akkor hajnalban az ellenőrzéskor kiengedik őket és a koca (ami nem megy el reggelig a közelből) kivétel nélkül összegyűjti őket. Volt olyan malac banda, amit 2 alkalommal engedtem ki és 3 hét elteltével a 3. alkalommal fogtam be végül, teljes létszámban.
A malacbefogás ideje nem első sorban naptár függő, hanem a vegetációs állapotokhoz igazodik. Az eperfa érése előtti napokban lehet és kell is elkezdeni, hogy mielőtt elszélednének a disznók a szóróktól, akkor lehessen rövid idő alatt a lehető legtöbbet megfogni közülük. A kint maradtaknak pedig nyílik annyit az élettér ez által, hogy nem indul meg a nagy mértékű elvándorlás.
Persze azért Stefinek mindig jut elég disznó a határút menti szórójára, a bikácsi a fenyőbe Habár nagyon remélem, hogy idén sem leszünk messze a 300 darabtól .
Erős tévhit, hogy ha több disznó, netán kan kerül a befogóba, akkkor megőrül és tombol, meg hasonlók. Egy frászt, a disznó ennél sokkal intelligensebb lény. Ha a befogást végző személyzet nem ideges, nem kiabál és csendben teszi a dolgát és még a reggeli melegedés előtt minden befogót ki tud üríteni, akkor lényegében veszteség nélkül be lehet szállítani az összes megfogott disznót. Ettől függetlenül az idős kanok és kocák minden esetben vissza vannak engedve a területre, mert később a kertben nagy eséllyel elpusztulnának.
Annyira sikerült a minimálisra csökkenteni a sérülések lehetőségét a szállító eszközök és módszerek fejlesztése révén, hogy 43 felnőtt kant szállítottunk át a szomszédos területre 2005 nyarán úgy, hogs egyetlen sérülés sem történt sem a befogáskor, sem a ládázáskor, sem a 40 perces út során. Igaz, azt a munkát nem lehetett irodából levezényelni, elég sok időbe is telt, veszálytelen sem volt éppen, de megérte.
Nincsen ebben az élő vaddisznó befogásban semmi titokzatos. Ez is egyfajta hasznosítása a szabadterületi állománynak abban az esetben, ha direkt módon az csak a vadászattal nem megoldható.
 

[Vadász35]

" A befogók szelektíven és önműködően üzemelnek, napi felügyelet mellett."
"Az ajtón pontos méretre hegesztett rács van, ami maximalizálja a fogható méretet."
" az idős kanok és kocák minden esetben vissza vannak engedve a területre, mert később a kertben nagy eséllyel elpusztulnának."

Ha szelektív a csabda és maximálva van a befogható méret akkor hogyan kerül idős kan vagy koca a befogóba?

 

[galoscsabus]

Ha szelektív a csapda és maximálva van a befogható méret akkor hogyan kerül idős kan vagy koca a befogóba?
 

Amit írtam, az a malacbefogásra vonatkozik, mert az volt a fő támadási felület . Ez kb 3 hétig tart és az össz befogásnak kb. a 2/3-át adja.
Egyéb időszakban fogjuk a süldőket, amihez már nem használunk rácsot.
Általában a süldők mennek be elsőként és gyorsan magukra is zárják az ajtót, így idősebb disznó viszonylag kevés kerül befogóba.
Amikor megvan a kellő darabszám, vagy egy-egy területen már kevés a süldő az eredményes befogáshoz, akkor azt a befogót kikötjük és pihentetve van a következő szezonig.

[J.vadász]

Nincsen ebben az élő vaddisznó befogásban semmi titokzatos. Ez is egyfajta hasznosítása a szabadterületi állománynak abban az esetben, ha direkt módon az csak a vadászattal nem megoldható.
 

Meg egy kicsit hatékonyabb módja a hasznosításnak, mint a fegyverrel.
A használaton kívüli befogók pedig -egy kis beszoktató etetés után- gyorsan "beüzemelhetők".
Csabi!
J. vadász

[oceanwave]

Egy hete vetették el a kukoricát azon a részen, ahova én járok őrizni. Nem sokáig maradt érintetlenül. Már nyolc órakor kint voltam, kisszékes vadászatot terveztem. Érdemes volt korán menni, egy gyönyörű hatos bakot láttam, amit tavalyi suta gida kísért. Ezek után sem unatkoztam, különböző irányból mindig jött egy roppanás, de se a nádasból, se a bokrok közül nem lépett ki semmi. 22 órakor aztán az új Minox megmutatta az első disznót, ami a tábla túlsó sarkán a nádas és az égeres találkozásánál bújt ki. Nyugodt léptekkel indultam útra, közben meg-megállva, távcsövezve. Azt látni lehetett, hogy két nagy koca van a csapattal és három korai malac meg négy süldő. Úgy voltam vele, hogy inkább ugorjanak el, de olyan közel megyek, amennyire lehet, de vemhes, vagy malacos kocát nem akarok lőni. Végül 30 méterről tettem lövést az egyik "kisebbre", ami helyben maradt fültő lövésre. Zasti 7x64 + Kahles 8x56 + 11.2g cseh lőszer. Köszönöm Diana!

[pbence93]

Gratulálok oceanwave! 
  ...ha van, légyszi.

[Lkarcsi]

Garatulálok!   

[Stefi]

Egy hete vetették el a kukoricát azon a részen, ahova én járok őrizni. Nem sokáig maradt érintetlenül. Már nyolc órakor kint voltam, kisszékes vadászatot terveztem. Érdemes volt korán menni, egy gyönyörű hatos bakot láttam, amit tavalyi suta gida kísért. Ezek után sem unatkoztam, különböző irányból mindig jött egy roppanás, de se a nádasból, se a bokrok közül nem lépett ki semmi. 22 órakor aztán az új Minox megmutatta az első disznót, ami a tábla túlsó sarkán a nádas és az égeres találkozásánál bújt ki. Nyugodt léptekkel indultam útra, közben meg-megállva, távcsövezve. Azt látni lehetett, hogy két nagy koca van a csapattal és három korai malac meg négy süldő. Úgy voltam vele, hogy inkább ugorjanak el, de olyan közel megyek, amennyire lehet, de vemhes, vagy malacos kocát nem akarok lőni. Végül 30 méterről tettem lövést az egyik "kisebbre", ami helyben maradt fültő lövésre. Zasti 7x64 + Kahles 8x56 + 11.2g cseh lőszer. Köszönöm Diana!

     

Mindjárt én is    vagy csak levegőzni de az is                           

[godena]

Vadkárelhárítás-Ozora
Baráti meghívásnak eleget téve utaztam le pénteken tolna-megyei szülőfalumba. Mindig nagy élmény itt vadásznom. Gyerekként itt hajtottam először, majd itt ejtettem el első vadjaimat is, de a disznókkal nem volt szerencsém. Tavaly vadkáron hibáztam egy rettenet kant ( az idő múlásával egyre nagyobb...  ), a hajtásokban sem volt szerencsém (vagy lőtudásom).
Első ötletként lesre ültünk, itt vártunk, nézelődtünk, amíg besötétedett. Mivel eredménytelen volt, úgy döntöttünk, hogy sétálunk egy kicsit.
Az Ebédlátó nevű hely kukoricavetésén aztán megpillantottam 4-5 süldőt. Messze voltak, így megpróbálunk a közelükbe férkőzni. Sikertelenül. Visszaváltottak az erdőbe.
Újabb séta következett a Temető-völgy felé. Ott is kiszúrtam 2 röfit; az egyik ritka nagy kocának látszott. Ők is kámforrá váltak. Valami megérzés folytán visszacserkeltünk az Ebédlátóhoz, hátha visszatértek az előzőleg meglépettek... Így is lett. Hárman túrták vígan a csemegét ki a földből. Nagyon messze voltak, mégis úgy véltük, hogy nincs veszteni valónk, próbáljuk meg belopni őket. A távolság felét már megtettük, mikor egyikük felkapta a fejét, felénk nézett, fújt egy jókorát, aztán röfögve elrobogott két tettestársa felé. Ott azonban újra megállt, úgy látszik, köztük nyugalomra lelt. Újabb 30 métert osontunk feléjük. Végül megint sikerült ugyanannyival közelebb jutnunk. Aztán elhangzott a bűvös mondat kísérő vadászbarátom szájából: "A jobb oldalit!" Letérdeltem, röviden céloztam, majd lőttem. A kansüldő tűzben rogyott a nyakát ért Sako SHH lövedékétől. Megtört az átok.



 

[Marksman]

Gratulálok, jó volt olvasni

[Stefi]

Egy tolnai vetőmagtolvajjal kevesebb !  

A képek alapján mintha a Szentföldön vadásznának a magyar vadászok.    (homok és tövises ágak) 
Lehet hogy az ország más részén volt eső de nálunk csak minimális . Hogy éli ezt túl a kukorica ?

[U.Péter]

Gratulálok! 

[monticola]

Ki kell menni pár befogásra, aztán ha már egyáltalán látott ilyet az ember, akkor hozzá is lehet szólni, de anélkül csak találgatás, ami - mint látjuk - vádaskodássá fajul igen könnyen.

Pedig nem is beszéltünk össze
 
GCs.

Engedtessék meg nekem is, hogy kicsit hozzászóljak ehhez a témához!
Először is szeretném leszögezni, hogy messzemenőkig egyetértek az idézett olvtársak (Silvestris és Gálos Csabus) által leírtakkal. Tisztelettel kérek mindenkit, hogy kerüljük el egymás vádolását, rágalmazását! A vaddisznó élve történő befogása valóban a hasznosítás egy hatékony módja, és az elöttem szólók leírása szerint történik minden SZAKEMBEREK által kezelt területen. Biztos történik egy-egy elrettentő eset, aztán ez szárnyra kap és az "urban legend" terjedési sajátosságai alapján már mindenki tudja a "tutit" kis időn belül. Ezek az esetek, amikre utaltatok: örjöngő kan, malacait összetaposó koca, csak akkor történhetnek meg, ha hozzá nem értő laikus próbálkozik a befogással, ládázással, szállítással. Mondom ezt úgy, hogy több mint egy évtizede foglalkozom befogással én is.
A szomszédos területen vadászók reakciói is érdekesek, ezért is nem lepnek meg a vádaskodó vélekedések a befogásról. Vadkár, kontra befogás, szintén a gyakorlatból merítve, nálunk megtörtént eset: Elkezdtük a befogást, a szomszédos vadásztársasági területen hisztérikus reakciók, könyörgés, hogy legalább a bőgés elött, meg szeptemberben ne mozogjunk egy bizonyos területen, mert tönkremegy a VT, nem tudnak vendéget fogadni, stb. Jó legyen nem zavartuk azt  a kb 4-5 km hosszú határterületet, mivel nem létkérdés, meg a jó szomszédság, stb... Decemberben érkezik a levél a tisztelt VT-től: Nagyon nagy a vadkáruk, amit főleg a tőlünk kiváltó vad okozott, ezért szálljunk be a náluk keletkezett vadkár megtérítésébe. (milliós tételről volt szó....) Hab a tortán, hogy éppen a vadkár miatt mindenhol hozzájárultunk akár közvetlenül a határon felállított lesekhez is!
Tehát az éremnek mindig két oldala van, kár és haszon oldaláról is nézni kell a kérdést,  Érzelmek helyett, meg meg kell nézni a számokat, és ez alatt a terítékadatokat értem mindig. Amíg ilyen ütemben emelkednek a vaddisznó terítékének adatai addig nem kell kétségbe esni, hogy befogással kiirtásra kerül a disznó! Ez persze nem jelenti azt, hogy a malacokat vezető, vagy erősen vemhes kocák lelövésére biztatnék bárkit is vadkár elhárítás címén, mert az már egy másik kategória, amit az etika címszó alatt elemezhetünk...
Elnézést a kicsit hosszúra sikerült eszmefuttatásért!
A sikeres elejtőknek pedig gratulálok!