Hamarosan kezdődik az idény az őz vadászatára.
Sarkalatos pont ez számos vadásztársaság életében, ahol a fő bevételi forrás -jellemzően a terület adottságai miatt- az őzbak.
Jó magam is ilyen környezetben vadászom már több mint húsz éve. Nem csak a vadászat de a természet szeretete is sokszor sarkalt arra, hogy a hivatásos vadászokkal járjam a területet.
Élmény olyan szakember mellett ülni aki percre pontosan tudja, melyik féltve őrzött vadja mikor és hol jár.
Ahhoz, hogy a felrakott trófeát jól el lehessen bírálni -akár az állomány felmérése, akár a vadásztatás során- elengedhetetlen a jó spektív.
Több éves tapasztalatom szerint a távcső választás, legyen az hivatásos vagy sport vadász, rendszerint a „nagy öregek” véleményére alapozódik. Ezzel a ténnyel önmagában nem is volna baj, hiszen a honos vadászat eszköztára jelentős hányadban a megbízható, precíz német márkákat preferálja, legyen az fegyver vagy optika. Ami talán elgondolkodtató, hogy az újdonságra fogékony, kíváncsi, kísérletező vadászok, hamar céltáblává válnak ha a több évtizedes „gyakorlattól” eltérően egy ismeretlen márkával jelennek meg. Velem sem esett meg másként...
A történet a napokban zajlott le, amikor is a külföldi vendég jól behatárolt igényének megfelelő bakot mentünk ellenőrizni a területre. A társaságunk vadőrét nem csak jómagam, hanem egy régi ismerős is elkísérte -aki mellesleg szintén szakmabeli. Elhagyva a vadászházat elkezdtem előkészíteni a spektívet, nehogy a szemle alatt az autóhoz verve adott hanggal elijesszem a prédát.
A két hivatásos elöl ült, így nekem maradt a teljes hátsó ülés kényelme. Mivel tudtam, hogy utunk során az autó melyik oldalán várható az őz, elkezdtem felszerelni a letekert üvegre a spektív tartót.
A mozgolódásom kíváncsi tekinteteket vonzott a hátsó ülés felé.
Az meg mi? Termoszt hoztál?
Nem, ez a spektívem. -válaszoltam.
Lassítva közeledtünk a tisztáshoz, ahová a keresett bak kijár. Nem is okozott csalódást, békésen legelészett, ügyet sem vetve a három vadász mustrájára. Az elvártnál alaposabb felkészültségem, vagy csak az egészséges kíváncsiság, azért megtette hatását:
Mutasd azt a termoszt!
Levettem az ablaktartóról és előre adtam...
Igen! Legközelebb, viszek magammal kamerát! A profi színészek nem tudnak olyan arcjátékot produkálni mint a mi vendégünk! A kissé gőgösnek tűnő arckifejezéssel hányaveti mozdulattal átvett optika elindult a szem felé! A vadőrünkön áthajoló, a spektívet az ablakkereten megtámasztó ember pár másodperc alatt a kétségbe esett döbbenet arckifejezését öltötte magára. Újabb pár másodperc múlva a varia gyűrű és az élesség állító csavarokon zongora virtuóz mozdulatok indultak el. Ezzel egy időben az arc, az önfeledt, felszabadult boldog gyermeki kifejezésbe fordult.
A vizsgálódás végén – enyhe szégyent tükröző arckifejezéssel- a felém nyújtott spektívet a következő szavak kísérték:
Jó kis termosz...
