(Nos uraim akkor ide teszem fel, mivel itt aktuális téma, de szerintem a rendellenesben is elférne.
)
VendégvárásCsörgetem a komám telefonját bőszen, hiszen hír van. Had egye a penész, ha már otthon maradt: - Lőttem egy ilyen kis izét, egy őőőő, egy ilyen tarajos izékét, vagy mi a szösz!
De, hogy az elején kezdjem, komolyra fordítva a szót, bakot lesni mentünk Nándi komámmal. Hamarosan jön a vendég, de még mindig nem került elő a tavasszal elhibázott nagy bak.
A tarlók hátán fekete barázdákat vont a nagy bogárként araszoló traktor, gólyák serege kísérte. Itt is ott is kíméletlenül csapott le egy egy vér veres csőr, hol egy egér, máshol egy pajor földi létének végét jelezve. A lehúzott kocsiablakon betódult a frissen kifordított föld illata a párás nehéz levegőben. Még nem az az időjárás ez amit nagyon várunk, még nem forrósodott be az őzszerelem, pedig már az ajtónkban topog augusztus.
Útba ejtettük a rehabilitációs központot, a falu alatti szőlőt. Ez olyan átmeneti szállásféle a puszta, az ugar szélén.
A revírből kivert gyengébb bakok itt szállnak meg 1-2 napra. Hosszabban nem, mert igen zavart hely, de egy-egy vendég, átutazó azért rendszeresen akad. Olyan hazátlan, arrább és arrább űzött őzbakok. Szóval itt ahány nap kimegyünk mindig másik bakot találunk. Most is. Ott feküdt a tőkék alatt.
- Suta - könyvelte el Nándi.
- Nézd meg jobban a bóbitát a fején - mondtam erre.
- Te ennek taraja van a fején!
Nézegettük, tanakodtunk.
- Ez valami daganatszerű sejtburjánzás a homlokán, vagy hermafrodita lehet, esetleg
heresérült parókás minibak? Akkora az egész mint egy baknyúl, olyan liliputi. Csak meg kéne lőni, ebből rendes bak nem lesz, holnap meg ki tudja hol jár. A fején, a taréjon nem is igazán barkaszőr, sokkal inkább a hosszú szálas homlokszőrzet van. Ez lepucolna, vagy nem is agancs az?
Erre elugrott. Ahogy fordult láttuk, hogy inkább bak. Megállt 80-ra és befordult.
-Csak meg kéne lőni!
-Ezt meg.
És a lövés elcsattant, a bak felugrott és rövid halálvágta után a szemünk elől tűnve, elborult.
Álltunk mellette összeölelkezve, vigyorogva, néztük a tarajost, szőlőlevél ravatalon.
Azon morfondíroztam, vajon kapkodtam e? Kellett e lőni? Hiszen nem egy lepucolt kész agancs
van a fején, üzekedésben részt nem vesz, kártétele elhanyagolható, talán szeptember végére mégis letisztított volna.
Van egy kis savanyú utóíz, persze azért ez így se-úgy se hibás kilövés.
De hát mi is ez? (A heréi apró mogyorónyiak voltak, megvoltak, de egészében kicsi
volt, olyan 7 kiló lehetett a bak.)
Mutatom a képet, vadászüdv: Robi
