Szia!
Tegnap este kiültem a területünkön egy 20 hektáros széltörésben a lesre.
Itt az az ukáz, hogy minden, aminek agancsa van, a halál fia.(nagyon magas a kár az agancs csiszolása miatt)
Este nyolc órakor jött egy suta,nem sokára elleni fog.
Ö aztán egy jó fél óráig elszórakoztatott engem, még fényképeztetni is hagyta magát.Olyan közelre jött, hogy a les deszkái közt fényképeztem át.(Azért sötét a kép széle)
Egy jó ideig aztán csak a madarak énekeltek, különben minden csöndes és mozdulatlan. Negyed tizkor aztán végre élet jött a nyiladékra, elöször egy Schmalreh(elsö éves suta) aztán már majdnem sötétben a bak, az elsö megcélzás után le kellet engednem a fegyvert, mert az évi elsö bakomnál mindig rettenetesen elkap a vadászláz. A bak meg ki a bozótból, be a bozótba, szépen zongorázott az idegeimen. A suta is kitett magáért, állandóan nagyon közel a bak mögött sujtorgott. Na végre szabadon áll, indul a Hirtenberger ABC, a bakot bevágja az árokba.
Türelmi cigi, le a lesröl, keresni kezdem a vérnyomot, de egy csöppet se találok.
Na, felhivom a vérebes havert jön is, szerencsére éppen a közelben volt. A kutya elég kedvetlenül vizsgálgatja az elugrás helyét, immmel- ámmal szagolgatja. Bennem meg nö a kétely, talán mégis hibáztam volna? Egyszerre aztán a kutya úr be a sürübe, ahaver meg utána, húsz méter után vér, huszonötön fekszik a bak, mindkét vállapját átütötte a massziv lövedék.
A képet sajnos csak ma tudtam csinálni.
Üdv Gyuri
