Hála az égieknek és a barátomnak, ma kijutottam vadászni. Róka, süldő, sutagida volt a lehetséges lőhető vad. Elhelyezkedtem a lesen, jobbról, balról hóval borított szántás, balra úgy 5-600 m-re egy búzavetés. Mögöttem egy fasor, előttem 20 méterre sűrű bokros elég mély árok húzodott balra és jobbra is. Az árkon túl szántás, jobbra szántás, azon túl kukoricatarló, legalábbis a keresőben annak tűnt, volt vagy 300 méterre az is.
Balra a búzavetésen 36 őzet számoltam meg. Jó messziről gyönyörködtem bennük, legelésztek, volt amelyik feküdt. Fújtam egy-két nyúlsirámot, aztán szorgosan forgattam a keresőt, de az őzeken kívül nem mutatkozott más. Jobbra a kukoricatarlón is megjelent 10 db őz, szemezgettek.
Aztán ismét balra az őzek között, mintha valami kisebb testű állat mozogna. Egy róka egerészett. Nosza, fújtam egy keserveset nyúlhangon. Őkelme felkapta a fejét és szaporán elkezdte szedni a lábait felém. Kiért a vetésből, megállt a havas szántó szélén és fülelt. Nem mozdult. Fújjam?Ne fújjam? Nincs nagy rutinom benne, első síppal becsalt rókám lesz, ha el nem szúrom! Fújtam egy zokogósat. Elindult újból. Beváltott a legmélyebb barázdába, ami egyenesen a les felé vezetett. 150 méterre volt kb, amikor ismét megállt. Fülelt. Az előbb is elindult, fújok neki mégegyet, gondoltam. Teljesen lehúzodtam a deszkák mögé, és elengedtem egy elhaló sirámot. A deszkák közötti résen kilesve látom, hogy elindul őkelme ismét felém. Kereső le, puska kézbe. Kis tekerés a piros ponton, majd igen óvatosan felemeltem a puskát. Immár a céltávcsövön keresztül figyeltem ahogy kocog felém. Úgy 60 méterre kb megállt, majd leült és erősen figyelt. Puska megtámaszt, rezzenéstelenül áll a piros pont a róka szügyén. Durrr....bummm erős becsapodás. És ott fekszik mozdulatlanul a barázdában. Vártam egy negyed órát, fújtam még egy sirámot, aztán lemásztam a lesről és behoztam a gyönyörű bundájú vörösfrakkost. Visszaültem, gyors terepszemle, Az őzek meg sem ugrottak a lövésemtől. Jól szürkült, fújtam egy-kettőt a sípon. Kijött az árokból kb 100 m-re egy nyúl. Nagyon jól láttam a havon minden mozdulatát. Amikor fújtam mindig közelebb jött.
Aztán az előttem levő árokban nem is messze, talán 30 méterre halk szöszmötölés. Gondoltam na, itt a következő róka. Aztán a szöszmötölésből ágroppanások, recsgés lett. Ez nem róka!
Viszont közeledik a leshez.
Itt az árok végén lépett ki egy olyan 70 kg-osra taksált disznó. Nem volt meszebb 15 méternél. Rajta a kereső, lépdel lassan, nem látok még egy pici gyűrődést sem ahol a bicskának kellene lennie. Tisztán látom, hogy nincs ott semmi. Békében elporoszkál. Kétszer fütyültem rá, először kicsit halkan, majd utána jó hangosan, a füle botját sem mozgatta.
Sem a lövésre nem kelt fel az árokból, sem akkor amikor kimentem a rókáért. Pedig az első képen látszó nagy bokor alól kelt fel, amikor elmentem mellett, nem volt 10 méterre. Igaz arról fújt a szél.
Szóval így esett a mai vadászatom. Eszméletlen jó volt.
A 8x57 -es Oryx oda ment, ahova szántam. A róka szügyén be, hosszában keresztül ment, a farok alatt távozott, egy kicsit sem tépve meg, mondjuk csontot alig ért.
