A róka és vadászata

[Zolimester]

Ne haragudjatok, hogy belebeszélek, és szögezzük is le mindjárt az elején, hogy a nagyrészt igazatok is van. De nézzük kicsit az etikai oldalát. Legalábbis én onnét szeretném megközelíteni a dolgot.
Az tény, hogy a róka komoly kárt tud tenni az apróvadban. De mindent az ő nyakába varrni nem lehet. Érdemes végiggondolni a palettát, kezdve mondjuk a vaddisznóval, mint legnagyobb testűvel, és végezve a legkisebbel, a menyéttel, melynek a jelenlétéről (és ez igaz még pár rokonára) jóformán tudomást sem szerez az átlag vadász. Aztán még tegyük hozzá a szárnyas kártevőket is. Így már mindjárt látható, hogy a rókára csak egy része jut...
Én úgy tartom és hiszem, hogy nem a kölykes anyarókák lelövése fogja döntően meglódítani az apróvad szaporodását, ergo nem ilyenkor kell - hirtelen nekibuzdulásból - hozzáfogni a rókavadászathoz. Pláne, hogy este általában a szuka megindul még világosban, hogy mielőbb élelmet szerezzen kölykeinek, tehát az elejtése is könnyebb.
Ha valaki mélyebben belegondol, mit érezhetnek a nyomorultul éhenvesző rókakölykök - bármekkorák is legyenek, ugye minél nagyobbak, annál többet szenvednek -, azért, hogy esetleg ősszel egy kakassal többet tudjunk hazavinni - hát nem tudom... Tegye mindenki a szívére a kezét! Biztos megéri???

Aki engem ismer, az pontosan tudja, milyen szenvedéllyel vadászom a vörösbundásokra. Lövöm őket mindig, minden helyzetben, bármilyen vadászatról is legyen szó és igyekszem erre mást is rábeszélni. De a kölyöknevelés ideje számomra tabu. Júniustól-júliustól kezdve aztán már szabad a vásár, éljen is vele mindenki, minden módszerrel, ahogy csak lehet. És igen, tavasszal is lehet valamit tenni - kotorékozni. Akkor a család egyszerre pusztul, nem szép ez sem, de lényegesen kisebb a kölykök szenvedése.

Most - ha van rá lehetőség - a szárnyas kártevőket kell ráncba szedni (április erre nagyn jó), de csak addig, amíg ők is ki nem költöttek.
Szerintem így marad tiszta a lelkiismeret...

 

Igazad van, Peti, de egybe esik az apróvad szaporodása a rókáéval.
Ha te nem teszel "kárt" a rókában, akkor az tesz az apróvadban. Meg az őzgidában.
Személy szerint én sem szeretem elvégezni, de azért a 20 rókáért, meg 1 sakálért, amit március eleje óta(!) fogtunk, nem bánkódom.

[galoscsabus]

Szakmailag és etikailag is teljesen igazad van!
Ami gyéríthető a törvény adta keretek között azt természetesen gyéríteni kell!

Eléggé ellentmondásos a két sor.
Úgy gondolom, hogy ebben mindenkinél más az ingerküszöb.
Etikailag elfogadható, ha valakinek "nincs gyomra" meglőni a szoptatós szukát, de szakmailag nem állja meg a helyét.
Számomra nincs különbség az között, hogy a róka kölykei pusztulnak éhen a kotorékban, vagy a kisnyulak a vacok mellett szétszóródva.
Ebben a tekintetben nem tudok megkülönböztetni jó és rossz halált......

Most készítem elő éppen a társaságunknál, hogy bevásároljunk különböző csapdákból és még komolyabbra fordítsuk a szőrmés és szárnyas dúvadak elleni védekezést.
És ha minden jól megy, onnan kezdve az év 365 napján lesznek beélesítve a 24 órás vadőrök a területen.
A végcél, hogy újból tudjunk napi 20-30-as és évi 250-300-as fácánterítékeket lőni ott, ahol ezelőtt 20 évvel ez természetes volt, de aztán valahol valami félresiklott a rendszerben.
Nem, sajnos nem tudunk minden tényezővel foglalkozni és hatással lenni rájuk (élőhelyi problémák, stb..) de amit csak tudunk, a törvény adta kereteken belül meg fogunk tenni.
 

[Anti]

Most készítem elő éppen a társaságunknál, hogy bevásároljunk különböző csapdákból és még komolyabbra fordítsuk a szőrmés és szárnyas dúvadak elleni védekezést.
És ha minden jól megy, onnan kezdve az év 365 napján lesznek beélesítve a 24 órás vadőrök a területen.
A végcél, hogy újból tudjunk napi 20-30-as és évi 250-300-as fácánterítékeket lőni ott, ahol ezelőtt 20 évvel ez természetes volt, de aztán valahol valami félresiklott a rendszerben.
Nem, sajnos nem tudunk minden tényezővel foglalkozni és hatással lenni rájuk (élőhelyi problémák, stb..) de amit csak tudunk, a törvény adta kereteken belül meg fogunk tenni.
 

  Dicséretes és követendő példa. 
(Bár én igazából nem értem, miért ilyen "fácán centrikus" a magyar vadásztársadalom? Én inkább lőnék néhány rókával többet mint akár tízszer annyi fácánt.    - Ráadásul nem is őshonos  )
 

[Sanyooo]

Dicséretes és követendő példa. 
(Bár én igazából nem értem, miért ilyen "fácán centrikus" a magyar vadásztársadalom? Én inkább lőnék néhány rókával többet mint akár tízszer annyi fácánt.    - Ráadásul nem is őshonos  )
 

Talán mert nem mindenki szereti a rókapörköltet! 
Sajnos a "vadászok" nagy része nem dúvadaz, sőt nem is vadászik (eleget), ha megtehetné akkor sem.

[Balogh Lajos]

Eléggé ellentmondásos a két sor.
Úgy gondolom, hogy ebben mindenkinél más az ingerküszöb.
Etikailag elfogadható, ha valakinek "nincs gyomra" meglőni a szoptatós szukát, de szakmailag nem állja meg a helyét.
Számomra nincs különbség az között, hogy a róka kölykei pusztulnak éhen a kotorékban, vagy a kisnyulak a vacok mellett szétszóródva.
Ebben a tekintetben nem tudok megkülönböztetni jó és rossz halált......

Most készítem elő éppen a társaságunknál, hogy bevásároljunk különböző csapdákból és még komolyabbra fordítsuk a szőrmés és szárnyas dúvadak elleni védekezést.
És ha minden jól megy, onnan kezdve az év 365 napján lesznek beélesítve a 24 órás vadőrök a területen.
A végcél, hogy újból tudjunk napi 20-30-as és évi 250-300-as fácánterítékeket lőni ott, ahol ezelőtt 20 évvel ez természetes volt, de aztán valahol valami félresiklott a rendszerben.
Nem, sajnos nem tudunk minden tényezővel foglalkozni és hatással lenni rájuk (élőhelyi problémák, stb..) de amit csak tudunk, a törvény adta kereteken belül meg fogunk tenni.
 

Mi hasonlóra készülünk,beújítva olyan csapdával mint a kábeles visszatartó csapda,ha megérkeznek és használni fogjuk az eredményekről majd beszámolok.

[vadasz75]

Mi hasonlóra készülünk,beújítva olyan csapdával mint a kábeles visszatartó csapda,ha megérkeznek és használni fogjuk az eredményekről majd beszámolok.

Remélem,hogy fogjátok használni és Én elsőként szeretnélek megkérdezni.

[dobbasszus]

Remélem,hogy fogjátok használni és Én elsőként szeretnélek megkérdezni.

No ez engem is érdekel, azt sem tudom milyen az (mindjárt rákeresek). A neve alapján talán hurok, ami nem öl?

[Forend]

Én úgy gondolom, hogy egy pár éve nekilódult a vadásztársadalom a csapdázás tudományának.
Vannak akik tudatosan és kiválóan használják, de sokan csak porosítják a raktárba (tényleg hogyan készítünk Larsen csapdát  ) is már rég hangzott el.
Aki komolyan akarja venni az apróvad gazdálkodását annak mindenképpen kell csapdáznia. Sőt kotorékozni, sőt hajtás csinálni, sőt hívni is.
Na itt szokott probléma lenni... de ez csak megfelelő teljesítmény orientált juttatásokkal lehet megoldani, és ebben mind a hivatásost mind a területes vadászokat érdekelté kell tenni.
És még akkor is, van éppen elég baja az apróvadnak...

Ui.: Én addig lövöm meg a rókát ilyenkor, még bele nem futok egy szoptatós szuka meglövésébe. Akkor megpróbálok egy kotorékos srác segítségével könnyíteni a lelkiismeretem...
Amúgy amióta van sakál a területen azóta nem bírom ki, hogy ne hívjak ezeken a területeken, és hát mostanában a rókák jobban jönnek...

 

[mr.Hucul]

 Volt amikor én is vacilláltam ezzel a tavasz dúvadazással, hogy szegény kisrókák meg csóri varjúfiúkák. Na mostanra megkérgesedett a lelkem és azt mondom télen-nyáron, napsütésben-esőben had szóljon a puska rájuk. Dönteni kell, hogy mit akarok és döntés súlyát fel kell vállalni. Részemül az errefelé is illegális mérgezés (elődöm anno faxán megoldotta a vadkárt, mert nemcsak a rókákat hanem pár disznókondát is kiirtott) és a csapóvasas-láblerágós csapdázás nem fér bele a dologba. A sörét és a kotorékkutya sokkal humánusabb és sportszerűbb. Apropó sport. Vagyunk itt egy páran akik pláne pont a nehézségei és sportértéke miatt szeretünk dúvadazni. Amikor pedig egy 800 méteres dűlőútszakaszon jobbra-balra pár méterről  4 fogolypár repül fel az ember előtt és egy 10 hektáros táblában 7 nyúl kergelészi egymást (tegnapi félórás egészségügyi sétán látottak), na akkor az a bizonyos lelkiismeret is kussolhat.

[Pyrus]

Aki komolyan akarja venni az apróvad gazdálkodását annak mindenképpen kell csapdáznia. Sőt kotorékozni, sőt hajtás csinálni, sőt hívni is.
Na itt szokott probléma lenni... de ez csak megfelelő teljesítmény orientált juttatásokkal lehet megoldani, és ebben mind a hivatásost mind a területes vadászokat érdekelté kell tenni.
És még akkor is, van éppen elég baja az apróvadnak...

 

Ilyesmiket már valahol olvastam  :

 Az elvégzett vizsgálatokból és ezek értékeléséből azokra a következtetésekre jutottam, hogy valóban elengedhetetlen feltétele az apróvad-gazdálkodásnak az aktív ragadozógyérítés végrehajtása és ez által a dúvadállomány nagyságának minimális szinten tartása. Ennek megléte vagy hiánya döntően befolyásolja a kibocsátott fácánok visszavadászási arányát, tehát gazdálkodás eredményességét. A róka terítékadatai és a visszavadászási arány között egyenes arányosságot véltem felfedezni, ami azt jelenti, hogy minél több rókát ejtünk el, annál több fácánt tudnak a fizető vendégvadászok terítékre hozni. Tehát a terítékadatok alapján nem biztos, hogy helyesen következtethetünk a rókaállomány nagyságára, hiszen kellően motivált hivatásos személyzettel, több utánjárással, hatékonyabb módszerekkel és eszközökkel adott esetben kisebb állományból is ejthetnek el több rókát. Kétségtelenül az egyik jelentős tényező a ragadozógyérítés, de ezen kívül még nagyon sok dolog befolyásolja a fácángazdálkodás eredményességét. Fontosnak tartom, hogy nem szabad minden rosszat a róka „nyakába varrni.” Foglalkozni kell a többi ragadozóval is, gondolok itt a nyestre, a nyusztra, a vadmacskára, a kóbor kutyára és macskára, ragadozó madarak közül pedig a héjára. Itt kell megemlíteni a csapdázást, mint alkalmazható gyérítési módszert. Sajnos a mai vadgazdálkodásunkból szinte teljesen eltűnt, pedig e téren is komoly hagyományokkal rendelkezünk és a menyétfélék ellen a fegyverre alapozott módszereknél sokkal eredményesebben használható. Sőt, a védett ragadozóktól kizárólag a csapdázással védhetjük meg a kibocsátott fácánokat.

A dúvadfajok létszámának csökkentését nem szabad a kibocsátás előtti időszakra hagyni, mert akkor már késő és tartós eredményeket csak az egész évben folyamatosan végzett munkával érhetünk el.

Tulajdonképpen a Hubertus Agráripari Betéti Társaságot a ragadozógyérítés szempontjából követendő példaként hozhatnám fel. A hivatásos személyzet nagy hangsúlyt fektet a kártevők állományának alacsony szinten tartására. Ez főleg a róka terítékadataiban mutatkozik meg, hisz közel nagyságrenddel nagyobb, mint az országos átlag. Ha megvizsgáljuk a nyest terítékadatai, akkor ott is ezt tapasztaljuk. Természetes ennek eléréséhez szükséges az is, hogy egyrészt a társaság több hivatásos vadászt foglalkoztat, mint azt a vadásztársaságoknál általában megszokhattuk, így egy személyre nyilván kevesebb terület jut, amelyen szakszerűbben, alaposabban el tudja végezni munkáját. Másrészt a társaság vezetői magasabb lődíjjal motiválják, teszik érdekeltté a vadászokat az aktív dúvadgyérítés elvégzésében. A csapdázás ugyan itt is háttérbe szorult, de azért nem tűnt el teljesen: az egyik fővadász folyamatosan működtet csapdákat a területen. Ennek köszönhető, hogy minden évben ő mutatja be a legtöbb dúvadjelet.


Javaslatok:

    Csapdázási módszerek felelevenítése, több csapda beszerzése, kihelyezése. Erre a társaságnak kell anyagi hozzájárulást adni, mert a hivatásos vadászok maguktól nem fognak erre több tízezer Ft-ot költeni. Figyelembe kell venni azt, hogy csapdák ugyan nem olcsóak, de ha a beszerzés után lelkiismeretesen, szakszerűen vannak működtetve, akkor vissza fogják hozni a beléjük fektetett pénzt. Csapdázással a menyétfélék állományának csökkentése is megoldható lenne.

    Szárnyas kártevők állományának aktív apasztása. Főként a dolmányos varjú állománya növekedett többszörösére az utóbbi időben. Az előnevelt fácánban nem tud nagy károkat okozni, ezért úgy láttam, hogy a gyérítésük eléggé elhanyagolt, pedig a társaság a varjú lelövéséért is fizet lődíjat. Indokolt lenne varjúcsapda készítése, ill. a régiek helyrehozása (ehhez a fácántelepen már hozzá is fogtak.). A héja viszont jelentős károkat okozhat a kihelyezett fácánokban. Védett ragadozónk, de a természetvédelmi hatóság indokolt esetben ellenőrzött körülmények között engedélyezheti a befogását.

    A kotorékok ismeretére alapozott gyérítési módszerek újbóli alkalmazása. Manapság a kotorékozás kiment a divatból, pedig nagyon hatékony állományapasztási módszer, főleg tavasszal alkalmazva. Ehhez persze jó kutyát kell tartani és az ásás néha sok időt vesz igénybe. Talán ezek a visszaszorulásának okai. Másik eredményesen használható módszer lehet, ha a vadász a kotorék mellett ül lesben és fegyverrel ejti el a rókát.

[Forend]

 

[Topi]

Én úgy gondolom, hogy egy pár éve nekilódult a vadásztársadalom a csapdázás tudományának.


A meghirdetett 2 napos csapdázási tanfolyamra 1 azaz egy fő jelentkezett márciusban (Baranya)  . Elég nagy lehet a szórás a területek között!

[galoscsabus]

Ilyesmiket már valahol olvastam  :

Az elvégzett vizsgálatokból és ezek értékeléséből azokra a következtetésekre jutottam, hogy valóban elengedhetetlen feltétele az apróvad-gazdálkodásnak az aktív ragadozógyérítés végrehajtása és ez által a dúvadállomány nagyságának minimális szinten tartása. Ennek megléte vagy hiánya döntően befolyásolja a .... gazdálkodás eredményességét.

Elég ha visszanyúlunk Gróf Széchenyi Zsigmond, Tótmegyerről szóló írásához

Kb. 20.000 ha területen a 25-30 főnyi személyzet, évente 10.000 kártevőt tett ártalmatlanná és ebből a dolmányos, a menyét és a macska kb. 1000-1000 darabbal szerepeltek.

[Pali85]

Elég ha visszanyúlunk Gróf Széchenyi Zsigmond, Tótmegyerről szóló írásához

Kb. 20.000 ha területen a 25-30 főnyi személyzet, évente 10.000 kártevőt tett ártalmatlanná és ebből a dolmányos, a menyét és a macska kb. 1000-1000 darabbal szerepeltek.

Ha nem csak papíron van személyzet, hanem kint a területen élő-dolgozó szakemberekkel számolunk, úgy valóban könnyebb hozni az eredményeket. 

[galoscsabus]

Ha nem csak papíron van személyzet, hanem kint a területen élő-dolgozó szakemberekkel számolunk, úgy valóban könnyebb hozni az eredményeket. 

Hát még, ha ez mellett a Vt. vagy Ftk. még meg is fizeti a hivatásos vadászát
Ki kell paterolni a semmitérő alibivadőröket és megfizetni korrekt módon azt, aki tud és akar dolgozni, akinek örömet okoz egy jól kezelt terület és az, ha a "gazdái" elégedettek a munkájával.
De sajnos ők azok, akik szemetet hordanak Hamburgban, vagy az autópálya sövényt gondozzák Linz körül, esetleg hegyi szállodában mindenes karbantartók Dél-Tirolban.
Azért írtam ezeket a példákat, mert konkrétan három nagyon jó szakembert ismerek, akik elhagyták a hivatásunkat, mert nem tudtak megélni a minimálbérből, benzinpénz, lődíj, meg munkaruha nélkül és nem akarták bemocskolni a kezüket azzal, hogy összelopják a hiányzó pénz, hanem elszegődtek külföldre kulinak.
A családnak nem elég apa hivatástudata.......
És még hány ilyenről tudnának a kedves olvtársak beszámolni?