Gépesitett rókahajtás
A reggeli őzbak vadászatból hazafelé tartva megláttuk, hogy éppen kezdik silózni az egyik jókora kukoricát.
Bátyámmal gyorsan közös nevezőre jutottunk, és visszamentünk egy kis gépesített rókahajtásra.
A délelőtt kezdődő és kora délutánig tartó leskelődésnek meg is lett az eredménye, mert bár néhány róka oldalra kitörve meglépett, bátyámnak sikerült egyet terítékre hozni.
A gépekkel együtt mi is hazafelé vettük az irányt, mikor eszembe jutott, hogy egy másik "cég" is vágja a kukoricát a területünkön.
Gyors telefonos egyeztetés után(a vadőrünk is besegít nekik) máris irányba fordítottuk az autót és csakhamar ott folytattuk a leskelődést a másik tábla mellett.
Ezúttal nekem kedvezett a szerencse, mert itt felém küldte a rókákat Diana.
Már alig valamicske volt a kukoricából, mikor az első vörös kiugrott a sarkon. A biztonságosnak vélt nádas-gazos felé tartva kb 20m-ről lőttem rá, és a durranást már aligha hallotta az idei süldő róka.
Az utolsó fogás utolsó métereinél ugrott ki a másik rudi, aki igencsak szaporázta a lépteit, de amint elég távol került a gépektől, őt is utolérte a végzete.
Ma is jól dolgozott a kis 20-as...
A mai nap eredménye eddig három róka.
Ha minden jól megy, az esti lámpázás után ez a szám kerekebb lehet...
"Már alig valamicske volt a kukoricából, mikor az első vörös kiugrott a sarkon."
"Ma is jól dolgozott a kis 20-as..."