Esetleg néhány mondatban kifejthetnéd, hadd okuljak. : )
Ugyan nem én vagyok akihez a felkérés szólt, hadd írjak erről pár gondolatot.
Azért is, mer osztom U.Péter véleményét és azért is, mert jelenleg félautomatával vadászom, korábban vadásztam egycsövű, dupla és bock elrendezésű hagyományos sörétesekkel is, így jól érzem a köztük lévő különbséget.
Egy irányból közelíteném meg főképp a dolgot: ez pedig a biztonságos fegyverkezelés.
A félautomata fegyver biztonságos használata megköveteli a rutint és a kiforrott fegyverkezelési protokollt.
Megosztottabb figyelmet kíván, mint egy dupla, vagy bock, kétbillentyűs puska (már az egy ravasznak is megvan a maga sajátos veszélyforrása, de az más téma).
Ez a figyelem megosztás a rutinszerzés ideje alatt nem szerencsés, mert vagy a vadászati eredményre van rossz hatással (ami nem jó), vagy a biztonságra (ami sokkal rosszabb!!).
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban:
Adott egy kezdő vadász. Némi gyakorlás után készen áll a vadászatra.
Kezében egy félautomata, öntöltő fegyverrel.
Végre elérkeznek az első vadászati alkalmak. Jobb esetben kis csoporttal, vagy csak egy mentorral való bokrászás, szarkales, stb....esetleg kacsa, liba vadászat.
Vagy mindjárt bele a sűrűjébe és irány a társas nagyvadászat, vonal vagy U-hajtás, netán körvadászat....kinek-kinek lehetősége szerint.
A szomszédra mindig előbb repül-fut valami, ez örök szabály
Emberünk reménykedve, egyre izgatottabban facsarja a vizet a markolatból.
Míg végre eljön az ő ideje is: jön felé a régóta áhított hosszúfarkú kakas.
Tegyük fel, hogy a szomszédnak volt gyerekszobája és nem puskáz bele a fácánba.....és ifjú vadászunk kellő lőtéri gyakorlással felvértezve a második lövésre el is találja a fácánt.
Szeme elé lila köd omlik (nekem is és másnak volt ilyen, de neked is lesz ne félj
), se lát-se hall a boldogságtól.
Kisebb gondja is nagyobb lesz annál, minthogy a kamrában ott lapul (jó esetben) az utolsó lőszer.
Kész a potenciális veszélyhelyzet!
Nem azt mondom, hogy törvény szerűen ez be fog következni!
De nagyon nagy rá az esély.
És a vadászat legfontosabb szabálya az, hogy a veszélyhelyzetnek a lehető legkisebb lehetőséget sem szabad megadni, ami rajtunk múlhat.
Ezért én is sokkal inkább javaslok egy kétcsövű sörétes fegyvert (a csőelrendezés mindegy, ami jobban kézre-szemre áll), lehetőleg kétravaszos kivitelben.
Aztán amikor a kezdeti pár év után kissé megnyugszik a kezdeti hév és a vele járó vadászláz (ami azért soha ne múljon el), és még mindig tetszik a félautomata rendszer, akkor bátran lehet váltani.