Kipróbálhatod,de égni fogsz,mint a Reichstag!
Ugyanis magadnak és a vadgazdálkodóknak kell Grzimek nevét elsuttogni.
Ő kísérlettel bizonyította,hogy nem azért nagy a vadkár,mert sok a vad,hanem mert kevés.
Nincs sarjúlegelés,kínjában mindenbe belekóstol,mint a dám.
Azonkívül mi magunk okoztuk a kukoricakárok zömét.
Már leírtam,de újra leírom!
Egy Magas Bakonyban élő osztálytársam osztálytársam mondta a következőt:
Soha nem volt probléma,vadkár a krumpliban. Egyszer adtunk a vadnak krumplit,azóta nem tudjuk megvédeni a krumpliföldeket.
A kukoricaetetés ugyanezt eredményezte. Ész nélkül adjuk a kukoricát a vadnak,pedig csak kalória,minimális fehérjetartalommal(csíra),rosttartalma sincs,ami a szarvasnak létkérdés.
Lajos írt egy általa tapasztalt esetről,mikor a szarvasok csipegetés nélkül átmentek az általunk jó vadtakarmánynak ítélt pillangósokon és legelni kezdték a perjés útszélt.
Mikor kezdő voltam,sok olyan táj volt,mint a Bakonyalja.Kisbérről Pápára az út reggelente kétszer annyi időbe került,mert minden faluban akkor hajtották ki a gulyát a legelőre,amely legelőn sokszor vártam a szarvasokat esténként. Meg is jöttek,mert ott sarjú várta őket.
Ma hol találunk ilyen legelőket?
Nem elég,hogy elvettük a vad lételemét,feltörtük a réteket,legelőket,szabályoztuk a folyókat,ezzel megöltük a ligeterdőket,a félszáraz legelőkön szőlőt telepítettünk,a mocsarakat lecsapoltuk,most még az utolsó legelhető részeket is feltörjük,mert minek oda az a nyavalyás út,legyen a tábla nagy,összefüggő.
A nagy táblákon mit termelünk? Diesel -repcét, kukoricát,amit nem a háziállatainknak adunk,hanem utaztatjuk erre-arra, napraforgót,de nem a nagytányérost,hanem a kistányéros nyamvadtat. Bekényszerítettük a szarvast az erdőbe,ahol már nincs nyiladékgondozás,minden kis rétet,tisztást beerdősítünk,amiket idejekorán úgy megbontunk,hogy a nagycsalán lesz az uralkodó,vagy a Solidago gigantea. Csodálkozunk,hogy a biodiverzitás huszadrangú lett?
És rendkívül mérgesek vagyunk,mert vadkár van.
Az emberkár nem lényeges?
Nincs vadgazda végzettségem így csak saját megfigyelésemet és teóriámat tudom leírni .
Szerintem a vad túlszaporodásának oka és elszenvedője a mezőgazdaság az ember és a vadász is. A nem mezőgazdaságilag művelt területeken napokat heteket kell rászánni hogy valaki lőjön valami kiszemelt vadat . (Alaska , Kanada , Szibéria ) A nagy mezőgazdasági táblákban elég jól érzik magukat - főleg a disznók , vegetációs időszakban nagyon felerősödnek és aratás után is van bőven gabona kukorica a tarlókon és a beszántott részeken is . Biztos kint marad 2-5 mázsa / ha . Jön a vadász és ha már ilyen jól felszaporodott ne hagyjuk éhezni , hát szórókon etetőkön még jól táplálja a sanyarúbb időszakokban . ( Hozzáteszem hogy kényszer is hogy ne az erdőt és a mezőgazdasági részeket pusztítsa . ) Megjelenik a disznó és a szarvas olyan részeken ahol soha vagy nagyon ritkán fordult elő ( Azért is mert a régi területeken felszaporodott . ) Nehogy elmenjen - hát azonnal szórók etetők esetleg egy kis dám behozatal és kezdődhet ott is a nagyvad robbanásszerű felszaporodása . Nagyon leegyszerűsítve valahogy így.