Csütörtök:
Dél körül értünk föl.
Az első meglepetés az volt, hogy a parkoló le volt zárva, merthogy az a bokuszdórosoké.
Így aztán ott állt cca. 2 hektár üresen a bejárat mellett...
A második meglepetés az volt, hogy a csütörtökhöz képest mennyien vannak.
Korábban azért szerettem csütörtökön menni, mert akkor kisebb szokott lenni a tömeg.
Hát most már egyre kevésbé.
Amúgy:
-csomó ismerős
-a megszokott kiállítók
-hosszú árcédulák
-csinos hölgyek (pláne a Vadászlap standján ezúton is Isten éltesse azt a széphölgyet, aki voltolyanszíves kikeresni nekem a tavalyi január-márciusi számokat! merthogy én meg voltamolyanszíves valahova elkeverni őket... De így teljes az évfolyam.)
-a rászánt kétésfélóra kicsit kevésnek tűnt, de végülis sikerült végignézni nagyjából. A könyvcsomag is összeállt a végére
Pár éve már elmaradhatatlan "hozzávalói" a FEHOVA-nak a libatöpörtyű/szarvaskolbász/stb. árusok.
Mindenféle avítt tekenyőkben árulják a jobbnál jobbformájú liba/kacsa/disznótöpörtyűt - persze aranyáron...
Aztán hogy csak a FEHOVA "tiszteletére" böködtek-e a töpörtyűhalmokba korhadt koponyákat, és hullottagancsokat, vagy amúgy is ez a dizájn?...
Nem tudom.
Mindenesetre ennél sokkal "étvágygerjesztőbb" (már ha ez ebben a kontextusban értelmezhető...) koponyákat is hoznak ki a hajtók egy-egy hajtás végén...