Mikor Ugrósdy Peti elmesélte a kálváriáját a kutyamenhellyel kapcsolatban, először csak néztem, mint a hal a szatyorban.
Aztán összeállt a kép
Apám akkor kb 70 éves volt,mikor az eset történt.
Az udvaron elesett,és a 80 kg-os rotweiler falkavezérré akarta előléptetni magát.
Nem volt a viselkedése az az aranyos,mint régen,apám mindig kordában tudta tartani,szót fogadott,bújt ,simogattatta magát,vidám ,jól táplált szeretett,megbecsült jószág volt,most meg valami beindult a fejében 8 éves korára.
Apámnak mindig is rotweilerjei voltak,kereskedett is velük,szaporította.
Ez a roti kölyök korától vele volt ,szerette apám nagyon,és a kutya is viszont ,az ominózus napig.
Egyszer mikor apámnál voltam ,és nehéz tárgyat cipeltünk ,alattomos módon hátulról a hosszúszárú bakancson keresztül megharapott az a dög.Eldobtam a cuccost,meg is sérült,tiszta ideg lettem.
Megijedtem ,hogy megharapott,egy pillanatra leblokkoltam,felüvöltöttem,aztán az adrenalin felszökött,győzött a harci ideg,és ahogy fordultam meg ott volt megint harapni,és izomból betétes bakanccsal pofán rúgtam ,elharapta a nyelvét,folyt a vére,de jött volna nekem,de fater ráordított és végigvágta valamivel,amit ott talált,majd a dög leállt.
Kérdezi apám miért kellett fejberúgni?
Mondom, mert megharapott.
Nem hitte el.
Levettem a bakancsot,és ott volt keményen a harapás nyoma,fájt az achilles inam is piszkosul.
Később trombózisom lett ezen a helyen.
Mondtam apámnak,szitává lövöm ezt a kurva dögöt.
Apám meg betuszkolta a marutiba,és elvitte a menhelyre.
Mondták nincs hely,meg ekkora kutyával,és ezzel a fajtával amúgy is sokkal több baj van,mint a kisebb testűekkel.Idős is,meg harcias is,kizárt dolog hogy bevegyék,ha nem kell el kell altatni,ez volt a tanács.
Mennek kifelé ,oszlophoz kötve ott volt egy kutya .
Kérdezik,hogy azt is apám vitte-e?
Mondja apám,nem ,itt sem volt 10 perce ,mikor ő jött.
Kérdezték,nem viszi-e haza,mondta nem.
Erre azt mondta mérgesen a pasas,hogy akkor ott rohad meg.
Apám lejárta a fél világot,semmilyen állatvédőnek,menhelynek nem tudta lepasszolni a rotit.
A rotweiler még 2 évet élt ,aztán önként elhunyt,probléma nem volt vele többször.
Nem volt szervezet,menhely,állatvédő,aki segített volna.
Mindenhol túlterheltek voltak.
Sintérkézre nem akarta adni a kutyáját,mi meg attól tartottunk,hogy egyszer megeszi.
Egyszer egy beteg lábú rotija volt,gondolta lehet hogy megműtteti valami ilyen állatvédő szervezet ,200.000.- ret mondott a doki a műtétre és teljes életet élhetne a roti.
Kinevették.
Aztán halastavat őrzött az a kifordult lábú kutya ,oda sikerült elajándékozni.
Semmire nem valók ezek a szervezetek.
Illetve talán valamire,mert most 79 éves korára végre egy pulit hozott menhelyről ,az tüneményes állat.
Méteres láncon volt ,lesoványodva szomorúan.
Megsajnálta.
Most boldogan rohangál,fantasztikus ragaszkodó barátságos tündéri állat.
Csahos,őrzi a házat is,nem harap ,de jól előadja magát,így nem jönnek be a betörők.