Trófeabemutató Szentpéterfölde 2009. október 12.Szervusztok! A
hivatalos beszámoló ide kattintva olvasható, a nem hivatalost pedig lejjebb tudjátok megtekinteni, ez kizárólagosan a személyes szakmai véleményemet jeleníti meg.
Az esős, záporokkal tarkított kedvezőtlen időjárás ellenére még az eddigiekben sohasem tapasztalt nagylétszámú érdeklődő kísérte figyelemmel a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének Szentpéterföldén hagyományosan megrendezett éves trófeabemutatóját. A rendezvény kellő mélységű szakmai keresztmetszetét nyújtotta a megyében folyó szarvasgazdálkodási tevékenység szakmai színvonalának.
Nos mára már világosan látszik, hogy a válság (nemcsak a gazdaságira gondolok, hanem a szakma /vadgazdálkodás/ fejekben történt válságára is) erősen elérte ezt a magyarországi gímszarvasgazdálkodás fellegvárának számító megyét is. Itt azonban ha nem is túlzott mértékben még vannak tartalékok, amely a legnagyobb vadgazdálkodó A Zalaerdő Zrt. pauschal-es szerződésben folytatott vadászati gyakorlatának köszönhető. Ebben a formában van lehetőség a kimélendő "Zukunfthirsch" laufen lassen elengedésére, futni hagyására.
A hivatalos adatok azért a megye szarvasgazdálkodására jellemzően már nem sok jóval biztatnak, lényegesen romlott a helyzet, már csak a tavalyi évhez viszonyítva is, bizonyítva, hogy a jövő felélése ebben a megyében is megkezdődött.
Ezt bizonyította a külső körben elhelyezett, ebben a szezonban elejtett szarvabikák trófeáinak bemutatója, ahol úgy éreztem jobb, ha a fényképezőgépen rajta hagyom a lencsevédő objektívsapkát, nem víve magamat kísértésbe, hogy olyan dolgokat fotózzak, amelyek elkeserítőek és orszászerte megtapasztalhatók a szarvassal gazdákodó vadgazdálkodási egységek körében.
Ebben a külső körben néhány igen csekély számú kivételtől eltekintve a szakbarbárságunkat vidám és semmitmondó lózungokkal betakaró a "gazdaságilag érett " szarvasbika fogalmába bekényszerített siralmas trófeák voltak láthatók. Nem véletlen, hogy az életkort a mai napig nem merik ráírni az eljtett szarvas trófeájáról tájékoztató cédulára, mert azt hiszem lettek volna jogos felhörkenések a hozzánemértők oldalán is, így csak gyakori fejcsóválásokat lehetett látni néhány szakmabeli részéről.
Hogy mennyire súlyos a helyzet az is mutatja, hogy az idei elejtett trófeák közé, bizonyára a nagyon csekély létszám felhozatal miatt, több évvel ezelőtt elejtett trófeák is be lettek csempészve. Bizonyításként csak egy ilyen témájú fotó, de több is lehetett volna.
Volt azonban ebben a körben is egy-két kivétel, amelyet nyugodt vadásszívvel megelégedetten szemlélhettünk....
Ennek a bikának aztán a fejlevágásánál problémák jelentkeztek mert, az első nyakcsigolya teljesen összeforrott az atlaszcsonttal és egyszerű késsel nem volt leválasztható. Így rajta is maradt a fejen, mint ahogyan a mellékelt két kép is jól dokumentálja ezt...
A környezet elszennyeződése és ezáltal az életterek, biotópok eltartóképességének csökkenése tettenérhető volt, a sok mechanikai sérülésben is... Itt csak egy példa a hely szűkössége miatt....
Folytatás következik egy másik megnyitásban, hogy ne terheljem túl a szervert...
