Tipp: Négy év, 3. agancs. (max. 5 év)
4,5 kg körül.
Lehetett volna szebb is, jobb is. (bár láttam már ebben a korban mutatósabb, kifejezettebb korona alakulást is már)
Ezt a bikát elhullva kéthete (dögön) találták a Mátraalján. Azért tettem fel, mert mikor én megláttam nagyon elszomorodtam. Úgy gondolom, hogy ez a bika 5 éves, és a negyedik agancsát viseli. A trófea 5,5kg. Már írtam ezelőtt, hogy az itteni kiskoponyás bikák nem raknak fel nagy agancsokat, de kimondhatjuk, hogy errefelé sajnos
most már ilyen az állomány. A szarvasok kb 80 % kistestű hegyvidéki bika, ami azt jelenti, hogy az első agancs a csap, a második a hatos, aztán jön a villa, vagy ritkán korona... Ez a bikának a negyedik agancsa, tehát jól látod, hogy már erős koronásnak kellene lenni, mégis a sok ágkezdeményből, a néhol vaskosodó szárakból az kiderül, hogy későbbre tartogatta az igazi erejét ezért
véleményem szerint nagy kár, hogy meglőtték... Tapasztalataim azt mondatják velem, hogy ez a bika lehetett volna 16-18-20-as ágszámú is, ami errefelé ritka. Persze nem érte volna el a 10kg-ot, de egy szép sokágú 7-8-9 kg-os trófeája lehetett volna ha megéri az öreg kort! Ráadásul nem szokványos (unalmas) hármas, vagy duplavillás koronát rakott volna... Az előzőleg mutatott fotóimon, már úgy érzem sok utalást tettem arra, hogy errefelé 7-8-9 éves korban bizonyítanának a bikák, dehát sajnos csak kevés éri meg ezt az erős középkort is!!!
Nem az öregkort, csak a középkort. Úgy érzem, hogy az itteni vadászok közül sokan, már a második, harmadik agancsnál elakarják dönteni, hogy selejt, nem kívánatos a bika, vagy ígéretes! Ez szerintem nagy hiba, hiszen a szarvas, még 5-6 éves koráig fiatal ezt ne feledjük! Persze vannak olyan egyedek, amiknél már a második harmadik agancsnál kiderül, hogy jobb kivenni a többi közül, de azok (az egyértelmű) a gyilkos, vagy dárdás, vagy hosszú hegyes ágvégű villás bikák.
Az itt mutatott vérvonal ismerős számomra, hiszen idén tavasszal szintén elhullva találtak egy gyönyörű páratlan 16-os 7,5 kg os 9 éves bikát aminek szintén végigkísérhettem a fejlődését a hullott agancsain keresztül. Sajnos fotókat nem készítettem róla, de az agancsait a kezembe tartottam. Azért nem fotóztam, mert 2005- ben mikor 5 évesen kezembe vettem a rövid páros 12-es 3,5kg-os agancsait azt mondtam (tévesen) hogy ez egy törpe bika, örök 12-es... Aztán meglepődtem tavaly, mikor a hullott szárakat ismét a kezembe tartva egy (bár rövid) de vaskos erős, gyönyörű színű 5kg-os hullott 12-es agancsot láttam. Tavaly ősszel meg is lőtték (persze nem keresték...) és még két ágat rakott az egyik koronába sokat erősített. Szóval amit mondani akarok: Ha az ilyen bikákat "gyerek" korban kiszedjük, soha az életben nem tudjuk meg, hogy milyen az itteni állomány, hogy milyen trófeáink lennének... Üdv