Azt se tudom hogyan fogjak az íráshoz, nagy mesélő soha nem voltam.
Önhibámon kívül a június hónapom szabad lett
Kedves barátom Víg Imre meghívásának engedve gyerekek nélkül nejemmel leutaztunk Harkányra. A fürdő a derékműveknek használ ugyanis de ez csak mellékszál a fő ok a vadkárelhárítás. A szállásunk valami csoda pince présház se villany se víz de térerő azért van, hangulata minősége mint Lajos „vára”. Nejemnek először furcsa volt de aztán nagyon belejött el se akart jönni
Szóval ahogy megjöttünk este reggel irány vadászni. Ennyi és ilyen bikákat már csak látni is élmény volt nekem. Első napon lövéshez nem jutottunk. Második este búzaföldre ültünk ki, egy spíszer jött elsőnek utána egy bika borjú és végül egy szürke 8-9 kg-s bika. Gyönyörű szép terpesztésű volt de hát messze vagy 350-400 m-re voltak. Imre mondja cserkelésben benn vagyok-e? Mivel mindig is szerettem nosza menjünk. Óvatosan fel a búzában a domb mögé onnan vissza a lapályhoz, dől a víz rólunk nagyon lassan lépdelünk mert a búza zörög. De csak a nagy bikát látjuk irány egy picivel lejjebb mikor a borjú felállt. Célzom de a búzakalászok takarják két lépést lejjebb ekkor már látszik lapocka mögé célozva lövök. A borjú elindul lefelé pillanatra megáll szól a parancs ismételjek. Mint kiderült nem hallotta a becsapódást. Ismétlek ,összerogy a szarvas de fél perc se telik el, feláll gyors ismétlés hallom ahogy a lövedék szeli a levegőt és egy hatalmas becsapódás de még tovább megy. Belépett oda ahonnan kijöttek megbeszéljük, hogy Imre visszamegy a kocsiért én meg lesétálok oda ahova láttuk bemenni és várok rá. Kis idő múlva keressük vér semmi, végig jártuk a búzamező szélét egyszer csak szól itt fekszik. Elnéztük a bokrot ami mellett beindult és takarásban összeesett. Lövéseket nézzük első,harmadik jó helyen lapocka mögött közvetlenül a második sajnos tüske lövés volt elránthattam. Utolsó falat,töret átadás után zsigerelés,fotó készítése.
Zsigerelésnél mindkét magot megtaláltuk a bőr alatt, a feladatukat elvégezték de nem ütötték a borjút.
A lőszer 11,7 Norma Sp.
Harmadnap az ukáz jöhetnek a disznók hol keressük őket a búzából csak a méretes látszik irány a szóró este és egész nap esett. Biztos megjönnek mert ennyi esőtől jól beázott minden a nagy részét a kukoricának felették. Lesre felültünk és csendben nézzük a szórót,időnkén pár szavas halk beszélgetés közben megvitatjuk helyzetünket. Mint a szellemek egyszer csak ott van kilenc malac mind csíkos. Pár perc várakozás után se süldő se koca velük az egyik sötétebb keresztbe áll,lövésre szánom magam mert rohamosan sötétedik itt benn.. A láng elvakít Imre mondja hátra csúszott a lövés szálljunk le gyorsan és menjünk keressük meg mert az életerő egy ilyen kis malacban is hihetetlen nagy . Vérnyomot követve végül egy kis árokban megtaláljuk ment még vagy 50 métert. Erre a lövésemre nem vagyok büszke (fej-fültő lövésnek soha nem voltam híve) közvetlenül lapocka mögé céloztam de hátra csúszott 7-8 cm-t így pont haslövés lett. Itt is utolsó falat,töret átadás,zsigerelés,fotózás a sorrend.
De annyi szépet láttam hogy elmondani nem lehet. Volt hogy a bak területjelölés közben azt hittük feldönti a lest, a róka egy másik alkalommal felakart szinte mászni rá.Élmény volt nézni hogy egy bak neki ment két szarvas tehénnek hogy ez az én területem. Rengeteg bakot,bikát,tarvadat láttam szóval rengeteg élménnyel kipihenten jöttünk haza.
Köszönöm Imre hogy megosztottad asztalod,fedeled velünk.
