Jogszabályok

[Viktor]

Talán ezt úgy lehetne rövidre zárni, hogy sörétes kaliberjelzésű, akár huzagolt csövű vadászfegyvert golyós lőszerrel, csak vaddisznó vadászatára lehet használni.

Kezdjük feszegetni a hatályos jog kérdéseit, ez más szerintem inkább jogalkotási kérdés, így ezt a vitát folytassuk a Vadász, mint jogalkotó topicban...

Másrészről viszont én nem látnám értelmét egy ilyen kizárásnak, mert

1. Felesleges túlszabályozáshoz vezetne,
2. Én már láttam munkában ezeket a slugokat, igaz csak disznón. Olyan 70 méterről tűzbe rogyott egy büdös nagy kan az egyik hajtásban, akkor egy kicsit közelebb is mentem megnézni a skulót, meg a Remington pumpot, amiből kiszalad. Nos, ezeket a slugstereket rézköpenyes sabot lőszerekkel használják (legalábbis értelme ennek van), egyre inkább úgy alakítva ki ezeket, hogy ne nagyon különbözzenek felépítésükban standard golyós lőszertől. A mezei küklopsztól egy világ választja el őket, 100 méteren belül halálos biztonsággal használható a tulaj szerint bármilyen nagyvadra. Én is ekkor néztem utána a jogi helyzetüknek.

Anti is leírta a paramétereiket.

Senki nem akarja, hogy vadásziatlanul brenekkével lőjék a szarvast, de a sörétesek evolúciója eljutott oda, hogy felesleges lenne ezeket a fegyvereket külön kezelni a többi golyóstól, ezek nem sörétesek és a jog sem úgy tekint rájuk.

"Vajon hányan bírnák ki ha odaállna a szarvas, hogy ne lőjön oda neki a "gyenge" 16-os brennekével?"

Mindenki tartsa be a torkolati energiára vonatkozó rendelkezéseket, ez a lényeg. Mellesleg hány és hány bikát, kost, tarvadat lőttek már ebben az országban - jogtalanul - 243-assal, meg 222-essel... pedig azok vérbeli golyós kaliberek, de a torkolati energia (finoman szólva) itt sem elégíti ki a törvényi kívánságokat, a stophatása pedig semmi a nagy dög ólomhoz képest. Mégsem szól senki...

[Kama]

Ez a Ptk. 346. § (3) bekezdése és ekként hangzik teljes terjedelmében: "Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli."

Csakhogy benne van egy (2) bekezdése is: "Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni."

Ez sajnos nekem kínai... 

[Viktor]

Ez sajnos nekem kínai... 

Ez is kell ide:

Ptk. 346. § (1) bekezdés: "Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
   
Lényeg a lényeg: a kártérítési jog szerint akkor áll fenn a vadászatra jogosult kártérítési kötelezettsége az autóssal szemben, ha a kár az ő fokozott veszéllyel járó tevékenysége, azaz a vadászati, vadgazdálkodási tevékenysége körében bekövetkezett okra, vagy rendellenességre vezethető vissza. Ez sokszor fennáll, a vaddal nehéz betartatni a szabályokat és ha az úton van, az sajnos szinte mindig ennek minősül...

Viszont a kártérítési kötelezettség nem áll fenn, ha mindketten hibáztak, így pl. az autós nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, vagy túllépte a megengedettet. De akkor sem áll fent, ha valami műszaki hiba is besegített.

[P.Zoli]

És van olyan érzésem, hogy a Remington 26.3 grammos SP-jét sem mindenki őzlövésre vásárolja 45-70-ben. (tork en. 2156 J)

Bizony, hogy nem őzlövéshez veszik, hanem disznóhoz, főleg hajtásba és szóróra.
Aki szarvas vadászatára használja, az bizony ezek szerint vét.

[P.Zoli]

Gímre, dámra és muflonra egyértelműen tilos

[Szalai Róbert]

Nem szeretnék a slugok mellett , vagy ellen pálcát törni.De meg kell hagyni, hogy az energia értékei ezeknek a lövedékeknek igen szerény,és a megtett tízméterek után még romlik a helyzet.Mondhatnám úgy is, gyenge kezdés után , erős visszaesés.Ezenkívül a lőpontosságuk is hagy kívánni valót,annak ellenére, hogy vannak olyan csövek , lőszerek, amelyek jobbak a megszokottnál.
Egyébként , mindig is rossznak tartottam  2500 J. torkolati energiát, mint törvényi renelkezést, ill. ennek az értéknek nem " torkolatinak ", hanem" becsapódásinak" kéne lenni, ezzel sok , az adott vadfajra alkalmatlan kaliber eleve kiesne.
A 06-osomhoz mikor lőszert választok, Mindig azzal kezdek,hogy a szerkezete megfelelő legyen , utána  a 100m-en legalább 3000J. , 200m-en 2500J becsapódási energia legyen.(Ezt a távolságot tartom a vadászias lőtávolság felső határának.) Persze ez nem szentírás, de én már ígymaradok.
Üdv.r.

[Lajos bácsi]

Szia Robi!
Ha nem bánod,akkor egyetértek Veled.Maradj csak sokáig ilyen "maradi".
Jövő héten viszem az öreget,remélem jössz Te is.
Üdv,Lajos

[wetzlar]

Talán ezt úgy lehetne rövidre zárni, hogy sörétes kaliberjelzésű, akár huzagolt csövű vadászfegyvert golyós lőszerrel, csak vaddisznó vadászatára lehet használni.

Zoli, de a tv. sehol nem írja, hogy "sörétes kaliberjelzésű"
Egyértelműen definiál sörétes, avagy golyós, kaliberjelzésről egy szó sincs.
Innentől kezdve bizony ahogyan írtam pl. a 12/70-es Original Brennekével töltött, huzagolt csövű, golyós fegyverként bejegyzett vadászfegyverrel elejthető a szarvas és a dám, illetve az őz is, ugyanis e fegyver tökéletesen kielégíti mindkét a tv.-ben előírt kritériumot.

Viktor!

Én pedig - ahogyan a külföldiektől hallom - pont ezek a Sabotok amikkel sokan azt hiszik messzire hord a puska.
Ez így is van, 100 m-re el lehet velük akár pontosan is lőni, ellenben azt mondják ölőerőben nem az igazi.

Mindezektől függetlenül nekem anno nagy álmom teljesült amikor életemben először lőhettem brennekével disznót és ma is jól vissza tudom ezt idézni.
...sőt ha olyan revíren vadásznék arra lennék igazán büszke, ha jóval több brekekével elejtett disznóm lenne, mint golyóssal.

[Szalai Róbert]

Szia Robi!
Ha nem bánod,akkor egyetértek Veled.Maradj csak sokáig ilyen "maradi".
Jövő héten viszem az öreget,remélem jössz Te is.
Üdv,Lajos

Szia Lajos !
Nem tartom magam maradinak,sok új dolog van amire érdemes odafigyelni, de szeretem helyén kezelni a dolgokat.
Hát azt hiszem én végeztem erre az idényre a madarászással.De a fiam úgyís kihajt a világból érte.
Üdv.r.

[Viktor]

Mindezektől függetlenül nekem anno nagy álmom teljesült amikor életemben először lőhettem brennekével disznót és ma is jól vissza tudom ezt idézni.
...sőt ha olyan revíren vadásznék arra lennék igazán büszke, ha jóval több brekekével elejtett disznóm lenne, mint golyóssal.

 

[herczeg]

A vadásztársam meglőtt egy vaddisznót, ami átváltot a szomszédos vt-területébe . Másnap reggel fegyvernélkül , vadászeb nélkül utánkeresésére indultunk a 10-cm hóban vércsapán (málylövése) volt . Én úgy tudom akkor kell szólnom ha meg találjuk a kimúlt vadat (amit megis találtunk kb30-35kg rozsdás vaddisznót a sebágyba . Rendőrség lopásal vádol ? FM ? vádol? Vaddisznót elviték pedig saját vt - területünkön let meglőve egyértelmű a vércsapa . üdv vadász  Herczeg

[S.Peti]

A vadásztársam meglőtt egy vaddisznót, ami átváltot a szomszédos vt-területébe . Másnap reggel fegyvernélkül , vadászeb nélkül utánkeresésére indultunk a 10-cm hóban vércsapán (málylövése) volt . Én úgy tudom akkor kell szólnom ha meg találjuk a kimúlt vadat (amit megis találtunk kb30-35kg rozsdás vaddisznót a sebágyba . Rendőrség lopásal vádol ? FM ? vádol? Vaddisznót elviték pedig saját vt - területünkön let meglőve egyértelmű a vércsapa . üdv vadász  Herczeg

Célszerű lett volna még este egyeztetni a szomszédokkal, és reggel együtt keresni...

[Boar]

Ja. Mindenképpen szólni kellett volna. Sajnos abból kell kiindulni, hogy a rendőrség, bíróság, haragos szomszéd számára nincs "teljesen egyértelmű" helyzet. Azért is érdemes szólni, mert belesétálhat az ember egy hajtásba, a csapát "felveheti" egy cserkelő szomszéd is.

[Viktor]

A vadásztársam meglőtt egy vaddisznót, ami átváltot a szomszédos vt-területébe . Másnap reggel fegyvernélkül , vadászeb nélkül utánkeresésére indultunk a 10-cm hóban vércsapán (málylövése) volt . Én úgy tudom akkor kell szólnom ha meg találjuk a kimúlt vadat (amit megis találtunk kb30-35kg rozsdás vaddisznót a sebágyba . Rendőrség lopásal vádol ? FM ? vádol? Vaddisznót elviték pedig saját vt - területünkön let meglőve egyértelmű a vércsapa . üdv vadász  Herczeg

Szervusz Herczeg, üdv a fórumon!

Nagyon érdekes problma a Tied.

A büntetőjogi helyzet értelmezés kérdése. A probléma az, hogy szomszéd értesítése nélkül nem jogszerű az utánkeresés és a vad elejtése sem, amely állami tulajdon amíg él.

Vtv. 9. § (1) bekezdés: "A vad az állam tulajdonában van."

(2) bekezdés: "A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad."

Vtv. 72. § (2) bekezdés: "Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését."

A jogban való tévedés pedig jelen esetben sem zárja ki a büntetőjogi felelősséget. A szándék lehet egyedül a megfelelő védekezés alapja, azaz hogy az nem terjedt ki az eltulajdonításra.

Az az érdekes ugyanakkor, hogy a Vtv. szóhasználatából eredően akkor nem kerül a vadat sebző jogosult tulajdonába a vad, ha azt nem elejtik, hanem csak elhullik a szomszéd területén! Őrület, de így van, szerencsére a gyakorlat azért ellentétes. Viszont egy olvasni tudó hatóság kezében ez komoly fegyver.



   

[S.Peti]

Szervusz Herczeg, üdv a fórumon!

Nagyon érdekes problma a Tied.

A büntetőjogi helyzet értelmezés kérdése. A probléma az, hogy szomszéd értesítése nélkül nem jogszerű az utánkeresés és a vad elejtése sem, amely állami tulajdon amíg él.

Vtv. 9. § (1) bekezdés: "A vad az állam tulajdonában van."

(2) bekezdés: "A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad."

Vtv. 72. § (2) bekezdés: "Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését."

A jogban való tévedés pedig jelen esetben sem zárja ki a büntetőjogi felelősséget. A szándék lehet egyedül a megfelelő védekezés alapja, azaz hogy az nem terjedt ki az eltulajdonításra.

Az az érdekes ugyanakkor, hogy a Vtv. szóhasználatából eredően akkor nem kerül a vadat sebző jogosult tulajdonába a vad, ha azt nem elejtik, hanem csak elhullik a szomszéd területén! Őrület, de így van, szerencsére a gyakorlat azért ellentétes. Viszont egy olvasni tudó hatóság kezében ez komoly fegyver.



   

Lopás...