Soma kutatásának eredménye!
Vadásztársaságok adózása
1. Társasági adó
A vadásztársaságok (mint egyesületek) a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem; azonban részükre a törvény sajátos szabályokat tartalmaz.
Az egyesületek általános adóalanyiságuk alapján társasági adó fizetésére kötelezettek, nem kell azonban év közben társasági adóelőleget megállapítaniuk, fizetniük, bevallaniuk [Tao. tv. 26.§ (11) bekezdés]. Az éves társasági adót azonban be kell vallaniuk, a tárgyévet követő év május 31-ig [Art. 1. sz. melléklet B) 2. alpont]. A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig ún. bevallást helyettesítő nyomtatványon (a ’01-es bevalláson) tehet nyilatkozatot többek között az egyesület, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el [Art. 31.§ (5) bekezdés].
Fő szabályként az egyesület adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott speciális növelő, illetve csökkentő tételekkel [Tao. tv. 9.§]. Lényeges, hogy az adózás előtti eredményt kizárólag a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben álló tételeket maradéktalanul, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó tételeket a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értékben kell figyelembe venni.
A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19 %-a [Tao. tv. 19.§]; illetve az adózó választhatja a sávos adózást, amely alapján az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részéig az adó mértéke 10%, amennyiben az adózó megfelel a törvényben meghatározott - igen szigorú - feltételeknek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az így „megnyert” adóösszeghez 4 adóéven belüli felhasználási kötöttség tartozik, amely beruházás, foglalkoztatás-bővítés, hitel-törlesztés formájában teljesíthető, és amelynek nem teljesítése esetén az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni [Tao tv. 19.§ (3)-(7) bekezdései].
A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelölheti. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek.
A vadászati jog haszonbérletéről szóló szerződésben a vadásztársaság vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány mennyiségi szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.
Ezen minősítés szempontból sajátos helyet foglal el a vadásztársaságok tevékenysége között az idegen vadászok „meghívása” (bérvadászat, vendégvadászat). Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. A bérvadászat jellemző formája azonban az, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet.
Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.
A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben az elejtett vadat a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen értékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek minősül, hanem az ilyen tevékenység eredménye, melynek hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés.
2. Általános forgalmi adó
A vadásztársaságok gazdasági tevékenységük okán ugyancsak az általános forgalmi adó alanyaivá válhatnak. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. értelmében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás formájában végezhető. Az alkalmazandó áfa-mérték a törvény 82.§-a szerinti adómérték, kivéve a 85-86.§-okban (taxatíve) felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások esetét, melyek mentesek az adó alól.
A vadásztársaságok által teljesített jellemző ügylettípusok a (sport)vadászati szolgáltatás különböző formái (bérkilövés, bérvadászat, vendégvadászat), és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (gépkocsi-bérbeadás, szállásadás, vendégfogadás) és termékértékesítések (vadhús/trófea értékesítés).
Elsőként rögzíteni kell, hogy az Áfa-törvény különbséget tesz az egyesületnek a tagjai felé, és külső személyek felé történő szolgáltatásai között.
A tagok felé nyújtott szolgáltatások és termékértékesítések ugyanis az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdésének l) pontja értelmében mentesek az adó alól, amennyiben azok kizárólagos vagyoni fedezete a tagdíj és más kötelező tagi befizetések, a kapott támogatások, adományok, valamint az egyesület tevékenységének bevételei. A tag részére nyújtott szolgáltatásnak tehát mintegy átalánydíjas ellenértéke a tagdíj; arról, mint az Áfa tv. értelmében („tárgyi”) adómentes szolgáltatásról számlát sem kötelező adni, a pénz átvételét azonban egyéb (számviteli) bizonylattal kell igazolni (pl. bevételi pénztárbizonylat) [Áfa tv. 165.§ (1) bekezdés a) pont].
A tagokat megillető szolgáltatások között kell megemlíteni a tagdíj összegét meg nem haladó mértékű vadászrész megváltást (kompetencia), amely az általános forgalmi adóban olyan termékértékesítésnek minősül, melyet a vadásztársaság, mint nyereségszerzésre nem törekvő szervezet teljesít tagjai számára, így a törvény rendelkezése értelmében afá-fizetési kötelezettség nem terheli.
A vadásztársaság a tagjain kívüli személy, szervezet részére biztosított sportvadászati lehetőség (SZJ 92.62.13.0 - Máshova nem sorolt, egyéb sportszolgáltatás) biztosítása az Áfa tv-nek egy másik rendelkezése, a 85.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján mentes az adó alól.
A tagot megillető vadászrésszel ellentétben azonban a trófea, illetve a vadhús értékesítése a vendégvadász részére adóköteles termékértékesítés, amely az általános adómértékkel (25%) adózik.
Az esetleges ingó (jármű, eszközök) bérbeadása, a kereskedelmi jellegű szálláshely-szolgáltatás és annak járulékos szolgáltatásai áfakötelesek, az adó mértéke az előbbi esetében 25%, szállásadás esetén 18%.
Az alanyi adómentességet - a fent részletezett feltételekkel - a vadásztársaságok is választhatják. A bevallás-gyakoriság tekintetében az áfa-körös vadásztársaságokra is a földtulajdonosok vadászati közösségénél elmondottak irányadók.
A földtulajdonosok vadászati közössége, és a vadásztársaságok ügyleteik bizonylatolására a rájuk vonatkozó szabályok szerint kötelesek (azaz az Szja tv. illetőleg a számviteli törvény szerinti adattartalmú bizonylat kiállítására kötelesek), ezen belül az általános forgalmi adó-köteles ügyletekről (ide nem értve a „tárgyi” adómentes ügyleteket) az Áfa tv. szerinti adattartalmú bizonylatot (számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát) kell kibocsátani.
Forrás: APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu