Törvények, rendeletek, nyomtatványok, minták, stb.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szerintem csak a vadászat hasznosításáról lehet rendelkezni, mert a vadászati jog a tulajdonjoghoz van rendelve. 

[Németh Lajos]

No tehát:

Akinek 30 hektár elérő, vagy meghaladó külterületi termőföldtulajdona van, az a földtulajdonosi közgyűlésen önállóan képviselheti a jogait.
Azok a földtulajdonosok, akinek nincs ennyi földje, azok:
 - közös képviselőt állíthatnak meghatalmazással, de e képviselő által képviselt terület is meg kell hogy haladja a 30 hektárt.
 - nem gondoskodnak képviseletről, vagy együttesen sem érik el a 30 hektár: ekkor a területileg illetékes jegyző képviseli az érdekeiket.
Képviseli továbbá a jegyző mindazokat a földtulajdonosokat is, akik bár földterületük alapján megtehetnék, de nem vesznek részt a földtulajdonosok gyűlésén.
Osztatlan közös tulajdon esetén a terület aranykorona értékének többségével rendelkező meghatalmazott, vagy tulajdonos szavaz a tábla egészével. Ez nagyon lényeges dolog, hiszen ha pl. egy 100 hektáros osztatlan közösben van egy 51 hektáros és egy 30 hektáros tulajdonos, utóbbi - hiába van jelentős tulajdona - nem szavaz, az egész 100 hektárról az 51 hektáros dönt.
Volt zártkerti ingatlanok akkor számítanak vadászterületnek, ha a vadászati hatóságtól a tulajdonos kérte annak vadászterületté nyilvánítását és azt a hatóság jóváhagyta, tehát alapból a volt zártkerti területekkel a földtulajdonosi közgyűlésen nem kell foglalkozni.

A földbérleti szerződésekben általában a fent említett képviseleti joggal operál a bérlő a tulajdonossal, hiszen a vadászati jogról jogszerűen nem mondhat le a tulajdonos, az a tulajdonának szerves része.

[n.szlavik]

Köszönöm a válaszokat !
Ez azért lett volna érdekes az én szempontomból mert tagja vagyok  egy földtulajdonosi társaságnak .A mi társaságunk területén több olyan gazdálkodó is van aki csak csekély földtulajdonnal rendelkezik viszont több száz  hektárt bérel és akad olyan is aki ezer hektár fölötti területet is.Ez azért látszott problémának mert ugyan is többen pályáznak a területünkre de idáig nem tudtak semmit se tenni.De az idei évben a helyzetünk csak még rosszabb lett mert a területünkön "idény"vad ként megjelent a vaddisznó.Ami jelentős károkat csinált a mezőgazdasági növénykultúrában .Ez tovább szította az ellentéteket.A gazda bérli a földet fizeti a bérleti díjat és ráadásul a bérleti díjat ugye mi is a tulajnak fizetjük. .De aztán jön a disznó a vadkár és mindenki mossa kezeit .Mi is mert sajnos ez nem várt esemény volt nálunk ,külön pénz erre elkülönítve nincs.A bűnösek ebben az esetben mi vagyunk hivatalosan de tenni semmit se tudunk.Ebből kezdődtek a pereskedések .De ennek megint nincs vége nem is lesz.A vége az lett a dolgoknak hogy következő ciklusban  akár kié a vadászati  jog az nem adja nekünk.A bérlő csak úgy hajlandó kivenni a földet ha mi nem vadászunk rajta .Tehát ebben az esetben a tulaj nem adja nekünk a vadászati jogot.Csak mostanában felénk szárnyra kapott ez a hír hogy ezen változtatnak hogy a bérlőé a jog.Hiszen mért a tulaj rendelkezik a vadászati joggal mikor én termelek rajta és enyém a kár is.Na ezekből kerekedtek a szóbeszédek,de hivatalosat senki sem tudott mondani, mutatni.Így én ennek szerettem volna a végére járni.Sajnos ez a mi helyzetünkön nem változtatott volna.Egyébként is nagy erre az ellentét vadászok és mezőgazdászok között de ez a vadkár csak rátett egy lapáttal.De szerintem ez nem csak nálunk van így,.Csak ez engem érdekelt hogy akkor ez hogy is van ,mi ebben az igazság?
Köszönöm a hozzászólásokat !

[Németh Lajos]

Sajnos ez van, ez egy ilyen úri passzió. A vadászatra jogosultnak fizetnie kell.
A tulajdonos felé a haszonbérleti díjat, a földhasználó felé a vadkárt. Ha valamelyiknek nem tesz eleget, gyorsan kitelik a becsület.

[pati]

Sajnos ez van, ez egy ilyen úri passzió. A vadászatra jogosultnak fizetnie kell.
A tulajdonos felé a haszonbérleti díjat, a földhasználó felé a vadkárt. Ha valamelyiknek nem tesz eleget, gyorsan kitelik a becsület.

Lehet, hogy ezért jobb egy földtulajdonosi közösség? Ott ugyanis az emberek mindkét oldalról érdekelve vannak.

A haszonbérleti (többlethasznosítási) díj pedig érdekes, ugyanis a földtulajdonosnak általában nem nagy összeg, összeségében viszont a vadászatra jogosultnak már komoly költségtényező, ezért kismértékű emelése vagy csökkentése is erősen érezhető.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

"A bérlő csak úgy hajlandó kivenni a földet ha mi nem vadászunk rajta .Tehát ebben az esetben a tulaj nem adja nekünk a vadászati jogot."

Ez azért így teljesen nem igaz!
A vadászati tevékenységet megtiltani nem lehet, csak ha bekeríti a területét, és ezzel a vadászat alól kivonja!
Az lehet persze, hogy a tulajdonos a vadászati jogot másnak adja, de a vadászati jog hasznosításától nem zárkózhat el.  Vagy maga vadászik rajta (törvényi előírásoknak megfelelő formában) vagy szerződést köt másokkal. A tényleges haszonbérleti szerződés megkötéséről sem egyénileg, hanem a földtulajdonosi értekezlet (a közösség) dönt.
Gondold el mi lenne itt, ha minden tulajdonos eldönthetné, hogy a földjén (nagyságától függetlenül) vadászhatnak vagy sem!

A vadkár ügyében sem ilyen egyszerű a helyzet. Amennyiben a föld tulajdonosa, használója nem  engedi a vadkárelhárítást, tértivevényes levélben/levelekben fel kell szólítani, az önkormányzatnál panaszt kell tenni, és ragaszkodni a jkv felvételéhez. Ezután lehet évekig pereskedni. Bár az ítélet igen bíró függő, de nem egy példa van rá, hogy a kártérítési keresetet elutasították.
Egyébként nekik is van a vadkárelhárítás érdekében a kötelezettségük, csak erről a bíróságok szeretnek elfelejtkezni.

[jan]

Vajon fordítva is működik ez a dolog?
Pl nálunk egy vállalkozó több száz ha legelőt bérel a terület kellős közepén, körbe is kerítette villanypásztorral az egészet. Elég nagy galibát okoz ez a kerítés, az egyik jobb bőgőhelyhez vezető főváltókat zárja le.

Ilyenformán mondhatjuk neki, hogy mivel körbekerítette, vadászni nem tudunk rajta, nem fizetünk bérleti díjat arra a területre?

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Jan!

A bekerített, vadászat, vadgazdálkodás alól kivont területeket ki kell venni  a vadászterületből, és ezek után nem is kell bérleti díjat fizetni!
Nálunk is így van. Minden tanyát, bekerített területet, (villanypásztorral bekerített legelőt is) országutat stb. levontunk, és így az ötezer valamennyi  hektárból csak 3012 ha után fizetünk!

 

[Németh Lajos]

Gyerekek, a villanypásztorral bekerített legelőt, vagy szántót nem vehetitek ki. A törvény szövege az alábbi:

" (2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodás célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét. "

Tehát a NEM mg-i célból bekerített terület hagyandó figyelmen kívül, amiből következik, hogy a mg-i célból bekerítettet bele kell számítani a vadászterületbe.
Nálunk is van egy kb 25-30 hektáros bekerített intenzív gyümölcsös, sima nullás kezdetű külterületi helyrajzi számmal, rajta van a földhivatali listán, elvileg fizetünk is utána bérleti díjat, igaz, még soha nem jött a gazdája a bérleti díjért. Jó, nem is vadászunk benne.

[jan]

Igazán nem az a része az érdekes számunkra, nem is vehetnénk ki a vadászterületből, mert akkor 3000 ha alá esne a területnagyság (vagy inkább kicsiség  : ), hanem az, hogy muszáj-e fizetnünk olyan területre bérleti díjat, amely vadászterületnek minősül ugyan, de rajta a vadászatot időközben lehetetlenné tették.

Ha igazak a hírek, hamarosan kőbánya nyílik a területünkön. Jó, mert az még nem volt... meg ha minden "jól" megy, akkor az épülő M9 is érinteni fog minket.  Kéne még egy kis repülőtér, meg egy bevásárlóközpont, és el is fogyna a revír...

[Németh Lajos]

Hát, Jani, szerintem kell, de ha megkérdezel valami furfangos fiskálist, az lehet, hogy talál kibúvót.
Az M9 remélem, nem épül meg ennek az Istennek az idejében, mert az bizony ( ha a látott nyomvonalterveknek hinni lehet) minket is érzékenyen érintene. Viktor az előző országlása alatt sem volt egy pályaépítő típus, a pénz sem nagyon nyomja fel a Parlament parkettáit, reméljük, jegelődik egy időre ez a terv, ami az észak-déli szarvasvonulás megszünte után(M7), a kelet-nyugati mozgást is megbénítaná.

[pati]

Hát, Jani, szerintem kell, de ha megkérdezel valami furfangos fiskálist, az lehet, hogy talál kibúvót.
Az M9 remélem, nem épül meg ennek az Istennek az idejében, mert az bizony ( ha a látott nyomvonalterveknek hinni lehet) minket is érzékenyen érintene. Viktor az előző országlása alatt sem volt egy pályaépítő típus, a pénz sem nagyon nyomja fel a Parlament parkettáit, reméljük, jegelődik egy időre ez a terv, ami az észak-déli szarvasvonulás megszünte után(M7), a kelet-nyugati mozgást is megbénítaná.

Hát Lajos, tavaly két hivatalnak is rajzoltam be vadátjárókat eme M9-es nyomvonalára, a jó hír az az, hogy mindketten azt mondták kb. 2016-2020 körül várható a megvalósulás. Nekünk is jó lenne a minnél később, mert most az északi területrészen az M7-es megy át a területen, ez pedig a déli részét érintené, viszont lehet, hogy így lehetne gazdálkodni, mert amit közé zárnak, az valószínűleg itt is marad.

[Kama]

Merre menne az M9?

[pati]

Merre menne az M9?

Még ha jól emlékszem 6 db nyomvonalterv volt, és csak a közelünkben levő rész volt a térképen, ezekből voltak olyanok, amelyek Pat és Inke között, egy Pat fölött, utána kanyarodik északnak, ha jól emlékszem, akkor mindegyik Kanizsa elött. Remélem ezek nem titkos adatok, mert semmilyen titoktartási papírt nem kellett aláírnom, meg szóban sem volt róla szó.

Az átjárókról annyit, hogy ezekre 3-at jelöltem, viszont az M7-esre is volt kettő bejelölve, még a terveken is megolt, aztán egy sem épült meg.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Csak nagyon halkan mondom, - nehogy valami "illetékes elvtárs" felfigyeljen  - mi lazán kivettük mind a két villanypásztorral bekerített marha legelőt. Próba szerencse!