Sziasztok Rókavadászok!
Tavaly már írtam ide, akkor is egy kis képes beszámolót, remélem most sem bánjátok!
Előző évben úgy zártam a posztot, hogy egy havas-rókás fotót szeretnék megvalósítani, hát nemrég összejött. Dévaványát nagyon elkerülte a hó, a szegedi ismerősök küldözgették a téli képeket, én meg kimentem terepre és tavaszban éreztem magam... Már kezdtem megbarátkozni a gondolattal, amikor január 4-én, még sötétben kinéztem az ablakon. Hó mindenhol! Hát nem tudom mikor pattantam ki így az ágyból utoljára.
Mikor már elértem, hogy úgy néztem ki, mint egy hóember, elindultam a kedvenc területemre. Közben videóztam is a tájat, amikor a másik oldalon egy tanyától nem messze sötét árnyékot véltem felfedezni. Jobban megnézem...róka! Guggolva közeledtem, majd kellő távról már hasalva. Önfeledten keresgélt a koma, de egyszer csak távolodott tőlem. Nem várhattam tovább, elő a nyúlsíró. A strófára felkapta a fejét és határozottan közeledett. Közben megláthatott egy pockot, vagy valamit észrevett, mert megállt és ismét keresgélt. Itt már kellő távra volt cincogásra, amire szépen is reagált. Jobbról kerülve közeledett, elég szépen bejött. Pár másodpercig ledermedve néztük egymást, majd úgy gondolta, hogy itt az idő lelécelni. Szép kis örömtáncot nyomtam az eset után, régóta megálmodott hangulatképek voltak ezek! 1km-t se mentem tovább, mikor újabb rókát láttam, viszont ő sokkal messzebb volt, vele tájképezni tudtam.
A téli rókás találkozások még különlegesebbek szerintem, hatalmas élmény volt. Délutánra szinte el is olvadt a hó fele, szóval hatalmas szerencsém volt, de azért remélem nem maradnak el örökre ezek a havas napok... Hasonló élményeket Nektek!
Üdv: Kristóf
