Elkezdtem nyomozni egy kicsit és találtam pár idevonatkozó anyagot:
http://szaboknife.blogspot.hu/2012_04_01_archive.htmlhttp://www.szip.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=578&start=1520Találtam egy jó kis anyagot az acélokról. Itt is ír a csapágyfémről.
"Az acélokról
Ez a dokumentum a rec.knives FAQ acélokra vonatkozó írásának az amatőr fordítása. Ha a magyarítással vagy a tartalommal kapcsolatban valami problémát találsz, kérlek jelezd nekem a
simc@chello.hu email címen.
Jó, ha észben tartjuk, hogy a kések teljesítménye nem csak a pengéhez használt acél típusán múlik. Rengeteget számít az él kiképzése, de ami talán a legfontosabb, az a hőkezelés. Jó hőkezeléssel egy közepes minőségű alapanyagból is lehet egészen kellemes kést alkotni, míg a legjobb anyagot is el lehet rontani nem megfelelő edzéssel, megeresztéssel. Sajnos a három fontos tényező (anyag, él profil, hőkezelés) közül az utóbbi ami szemmel nem megítélhető, ennél fogva az első két szempontot szoktuk túlhangsúlyozni egy kés minősítésénél.
Aztán az is fontos, hogy mi az adott kés alkalmazási területe. Sokszor lehúzzák a 440-A acélt, de egy sós tengerbéli merüléshez inkább ilyen kést vinnék magammal, mint mondjuk egy D2 vagy L-6 anyagút. A megfelelően edzett 5160 elképesztően szívós, de ha a feladat egy szarvas megnyúzása, inkább az éltartósságra helyezném a hangsúlyt, pl. 52100. A példákat még hosszasan sorolhatnám.
Acél ötvözetek
Az acél a legegyszerűbb formájában vas amiben szén van. Egyéb ötvözőket hozzáadva változatos tulajdonságokkal ruházhatjuk fel. Álljon itt egy lista a legfontosabb ötvözőanyagokról, néhány példával az alkalmazásukra.
Szén (C)
Minden acélban jelen van, a legfontosabb keménységet fokozó elem. Az acél erejét is fokozza. A késnek való acélokban legalább 0.5-0.6% széntartalom kívánatos.
Króm (Cr)
Növeli a kopásállóságot, az edzhetőséget és ami a legfontosabb, a korrózióállóságot. A 13% feletti krómtartalommal bíró acélok az un. "rozsdamentes acél" kategóriába tartoznak. A név ellenére minden acél képes rozsdásodásra, ha nem megfelelő környezeti hatások érik.
Mangán (Mn)
Fontos elem, javítja a részecskeszerkezetet és hozzájárul az edzhetőséghez, valamint erősíti és kopásállóbbá teszi az acélt. Az acélgyártásnál is fontos deoxidáló szerepet tölt be, jelen van minden késacélban, kivéve A-2, L-6, CPM 420V.
Molibdén(Mo)
Karbid képző, megelőzi a ridegséget és biztosítja az acél erejét magasabb hőfokon is. Nagyon sok féle acélban jelen van, a levegőben edzhető acélokban (pl. A-2, ATS-34) pedig mindig 1% feletti a molibdén tartalom, ettől válnak képessé ezek az anyagok levegőn kihűlve is edződni.
Nikkel(Ni)
Erősség, szívósság, korrózióállóság fokozó. AUS-6, AUS-8, L-6 acélokban található.
Szilikon(Si)
Az acél erejét növeli. A mangánhoz hasonlóan az acélgyártást könnyíti még meg.
Volfrám(W)
Növeli a kopásállóságot. Ha helyesen kombinálják krómmal és molibdénnel, un. gyorsacélt hozhatnak vele létre. A gyorsacélokat főleg gépi szerszámokban használják, lényegük, hogy magas hőfokon is megtartják a keménységüket. Ilyen gyorsacél például az M-2, amiben sok a volfrám.
Vanádium(V)
A kopásállósághoz és az edzhetőséghez járul hozzá, karbid képző. Finomabb szemcsézettségű lesz tőle az acél. Sok vanádium van a következő ötvözetekben: M-2, CPM T440V és 420V. A BG-42 és az ATS-34 közti fő különbség is a BG-42-ben magasabb arányban jelenlévő vanádium.
Szén - és ötvözet acélok (nem rozsdaálló típusok)
Kovácsoláshoz többnyire ezeket a típusokat használják. A rozsdamentes acélokat is lehet ugyan kovácsolni, de nagyon nehézkes. Ráadásul ezekkel ellentétben a szénacélokat lehet úgymond, differenciáltan hőkezelni, ami azt jelenti, hogy kemény, rideg, tartós éllel, és rugalmas, szívós háttal rendelkezik egy kés. A szénacélok persze erősebben rozsdásodnak. Előnyük viszont, hogy viszonylag ritkán foghatunk ki gyenge, rossz minőségű szénacél kést, "stainless"-ből azonban se szeri se száma a gagyinak.
Az AISI (American Iron and Steel Institute, Amerikai Vas és Acél Intézet) acélokat meghatározó rendszer szerint az 10xx jelöli a szénacélokat, a többi az ötvözeteket. Példának okáért az 50xx jelűek krómacélok.
Az SAE (Society of Automotive and Aeronautical Engineers, Gépjármű és Repülési Mérnökök Szövetsége) rendszerben a betűvel kezdődő jelűek (pl. A-2, W-2) szerszámacélok.
Az utolsó számok általában az ötvözet széntartalmát jelölik, tehát például a 1095-ben nagyjából 0.95% szén van, az 52100 egy 1% széntartalmú krómacél, míg az 5160 széntartalma körülbelül 0.6%.
O-1
Ez a kovácsok között igen népszerű típus, nagyon "hagyja magát". Jól élezhető, és tartja is az élét. Sajnos könnyen rozsdásodik. A Randall Knives valamint Mad Dog használja ezt az acélfajtát.
W-2
Elég szívós és éltartó, köszönhetően a 0.2 vanádium tartalomnak. A legtöbb reszelő W-1-ből készül, ami ugyanaz mint a W-2, csak nincs benne vanádium.
10XX sorozat - 1095 (1084, 1070, stb.) A 10xx sorozat több tagját is használják késekhez, de a legnépszerűbb köztük a 1095. Ahogy haladunk a 1095, 1070, 1060, 1050 soron, úgy csökken a széntartalom, csökken a keménység, az éltartó képesség, viszont nő a szívósság. A 1050-1060 acélokat többnyire kardokhoz használják emiatt, ezek nem törnek. Késekhez a 1095 mondhatni a standard acél, nem túl drága, szívós és egész jól tartja az élét. Nagyon rozsdásodik. Ez egy egyszerű acél, a két ötvözőanyaga a kb. 0.95% szén, valamint a 0.4% mangán. A különféle Ka-Bar kések többnyire fekete bevonatú 1095-ből vannak.
Carbon V: A Carbon V a Cold Steel védjegyzett elnevezése, és mint ilyen, nem egy adott acéltípust jelöl, hanem amit a Cold Steel épp Carbon V-nek használ. Utalnak jelek arra, hogy időről időre váltogatják az acélokat. A Carbon V nagyjából a 1095 és az O-1 között teljesít, és úgy rozsdásodik mint az O-1. Hallani pletykákat melyek szerint a Carbon V igazából O-1, mások szerint 1095, de ezek úgy néz ki nem felelnek meg a valóságnak. Több, az iparon belül dolgozó szakember szerint igazából 0170-6. Az egyik rec.knives hírcsoport-tag által elvégzett szikrateszt 50100-B-re utal. Mivel a 0170-6 és a 50100-B azonosnak tekinthető, valószínűleg ez most a Carbon V.
0170-6, 50100-B
Ezek ugyanazon acéltípus különböző jelölései: a 0170-6 az acélgyártók, a 50100-B az AISI szerinti jelzés. Ez egy jó króm-vanádium acél, az O-1-hez hasonlít, de olcsóbb. Az 50100 alapvetően az 52100, 1/3 annyi krómmal, a -B pedig jelzi, hogy az acélhoz vanádiumot adtak, így téve azt króm-vanádium acéllá.
A-2
Egy kiváló levegőn edzhető acél, szívósságáról és jó éltartásáról ismert. Mivel szabad levegőn edződik, nem lehet differenciáltan hőkezelni. A kiemelkedő szívóssága teszi kedvelt harcikés anyaggá. Chris Reeve talán a legismertebb gyártó aki A-2-t használ a késeihez.
L-6
Szalagfűrész alapanyag, szívós, tehát nem törik, viszont erősen hajlamos a korrózióra. AZ O-1-hez hasonlóan kellemes anyag kovácsoláshoz. Nagyon jó késacél, ha valaki veszi a fáradságot a tisztításra, rendszeres karbantartásra, olajozásra.
M-2 gyorsacél, ami annyit jelent, hogy magas hőmérsékleten is megtartja a keménységét, emiatt többnyire az iparban használják. Kiváló éltartó. Szívós, bár nem a legszívósabb, de a rozsdamenteseknél jobb ebből a szempontból, és az élét is jobban tartja azoknál. Könnyen rozsdál. A Benchmade használ M-2-t némelyik AFCK típusához.
5160
Népszerű a kovácsok körében, nagyon jó minőségű acél. Alapvetően egy egyszerű rugóacél, amihez krómot adtak, ezzel javítva az edzhetőséget. Jól tartja az élét, amiben különleges, az mégis a szívóssága (akár az L-6). Emiatt aztán sűrűn készítenek belőle kardokat (Rc 50 körülire megeresztve), vagy erős igénybevételnek kitett késeket, közel Rc 60-ig edzve.
52100 csapágyacél, így kést csak kovácsok tudnak formálni belőle. Hasonlít az 5160-ra, a különbség annyi, hogy abban csak 0.6% a szén, ebben meg 1% körüli. Emiatt jobban tartja az élét, bár kevésbé szívós. Vadászkésekhez használják, ahol megéri feláldozni egy kis szívósságot az él tartósságáért cserébe.
D-2: A D-2-re sokszor mondják hogy "fél-rozsdamentes". Igen magas a krómtartalma, (12%), de ahhoz nem elég hogy rozsdamentessé tegye. Azért jobban ellenáll a korróziónak, mint a fentebbi szénacélok, és az éltartása is kitűnő, bár nem olyan szívós mint a fenti típusok. Nem lehet annyira szépre polírozni sem, a durva szemcseszerkezete miatt.
Rozsdamentes acélok
Ne felejtsük el, hogy mindegyik acél képes a rozsdásodásra. A most következő acélok a több mint 13% krómtartalmuknak köszönhetően azonban jóval ellenállóbbak, mint az eddigiekben leírt típusok. Rá kell mutatnom arra, hogy nincs megegyezés arról, hogy pontosan mennyi krómtartalom is kell a rozsdamentességhez. A de-facto szabvány a 13%, de van ahol annyit írnak, hogy "magasabb mint 10%". Más ötvözőanyagok is nagyban befolyásolják, hogy mennyi króm kell az acélba. Megfelelő ötvözéssel alacsonyabb krómtartalom is elégséges a megfelelő ellenálló képességhez.
420
A 0.5% vagy még ennél is alacsonyabb széntartalom miatt ez az acél igen lágy, nem tartja az élét. Búvárkésekhez jó, mert extrém mértékben ellenáll a korróziónak. Nagyon olcsó késekhez is előszeretettel alkalmazzák. A sós tengervizet leszámítva nem nagyon van más terület ahol ezt a puha acélt megfelelő késanyagnak használni lehet.
440-A, 440-B, 440-C
A széntartalom (ezzel az edzhetőség) sorban emelkedik a 440-A-tól (0.75%) a 440-B-n (0.9%) keresztül a 440-C-ig (1.2%). A 440-C egy nagyszerű, kiváló minőségű acél, többnyire 56-58 Rc keménységűre edzik. Mind elég jól ellenáll a rozsdának, a 440-A a leginkább, a 440-C a legkevésbé. A SOG SEAL 2000 kés 440-A-ból készül, Randall 440-B-ből készíti a rozsdamentes késeit. A 440-C mindenhol előforduló általános késanyag, majdnem mindenre alkalmasnak mondható (a mindenre jó anyag az ATS-34). A a késedre csak annyi van írva hogy 440, az valószínüleg a 440-A-t jelenti. Ha a gyártó a drágább 440-C-t használja, azt szereti jelezni. Általános nézet, hogy a 440-A és hasonlók (lásd lejjebb) épp elég jó anyagok mindennapi használatra, különösen ha odafigyelnek a hőkezelésre. A 440-B egy nagyon kellemes játékos, a 440-C pedig egészen kiváló.
425-M, 12C27
Nagyon hasonlítanak a 440-A-hoz. A 425-M-et (0.5% szén) a Buck használja, a 12C27 pedig egy skandináv acéltípus, a híres finn "puukko" típusú kések készülnek belőle, valamint hagyományos norvég kések alapanyaga is ez.
AUS-6, AUS-8, AUS-10 (úgy is mint 6-A, 8-A, 10-A)
Japán acélok, nagyjából összevethetőek a 440 családdal: 440-A (AUS-6, 0.65% szén), 440-B (AUS-8, 0.75% szén), és 440-C (AUS-10, 1,1% szén). AUS-6-ot használ az Al Mar. A Cold Steel tette népszerűvé az AUS-8-at, ahogy ők hőkezelik, nem tartja annyira az élét mint az ATS-34, kicsit lágyabb, de szívósabb. Az AUS-10 széntartalma nagyjából megegyezik a 440-C-vel, azonban króm kevesebb van benne, így a korróziónak kevésbé áll ellen, bár talán kicsivel szívósabb anyag a 440-C-nél. Mind a három acélban található vanádium ötvöző, (a 440 családban nincsen) ez valamelyest növeli a kopásállóságot.
GIN-1, azaz G-2
Valamivel kevesebb szén, kicsit több króm, és jóval kevesebb molibdén van ebben az acélban mint az ATS-34-ben. A Spyderco használta többnyire. Kiváló késanyag.
ATS-34, 154-CM
Az egyik legjobb késacél napjainkban. A 154-CM az eredeti amerikai verzió, de egy ideje nem a késgyártók elvárásainak megfelelő a minősége, ezért inkább az azonos összetételű, de Hitachi által japánban gyártott ATS-34-re állt át minden készítő. Általában 60 Rc keménységűre edzik, remekül tartja az élét és igen szívós, még ilyen nagy keménység mellett is. Annyira nem rozsdaálló, mint a 400-as sorozat. Rengeteg egyéni késkészítő használja, valamint például a Spyderco, vagy a Benchmade, és még sorolhatnám.
ATS-55
Hasonló az ATS-34-hez, de molibdén nincs benne, viszont van helyette néhány egyéb ötvöző. Sokat nem tudni erről az acélról, de mintha az lenne a célja, hogy az ATS-34 éltartó képességét úgy növeljék, hogy közben a szívóssága is fokozódjon. Mivel a molibdén a gyorsacélok egy igen drága összetevője, és a késeknek nem kell gyorsacélból lenniük, a molibdén nélküli ATS-55 remélhetőleg jóval olcsóbb tud lenni mint az ATS-34, annak a jó tulajdonságait megtartva. A Spyderco késekben találkozhatunk ATS-55-tel.
BG-42
Bob Loveless nemrégiben váltott BG-42-re, ATS-34-ről, úgyhogy jó lesz figyelni erre az acélra. Elég hasonló a két ötvözet, két komoly különbséggel: A BG-42-ben kétszer annyi a mangán, és 1.2% vanádiumot tartalmaz (az ATS-34-ben nincsen vanádium). Ezek alapján az ATS-34-nél is tartósabb élt tudhatnak a BG-42 kések. Chris Reeves is BG-42-re váltott ATS-34-ről a Sebenzáiban.
CPM T440V, CPM T420V
Két porkohászati eljárással előállított acél, ami remekül tartja az élét (jobban mint az ATS-34), viszont azt az élt odadolgozni borzasztó nehéz. Igen sok bennük a vanádium. A hőkezeléstől függően jóval nehezebben élezhető anyagok a megszokottnál. Szívósságuk kicsit rosszabb az ATS-34-nél. A 420V újabb a 440V-nél, kevesebb króm és kétszer annyi vanádium van benne, tehát valamivel szívósabb, és kopásállóbb lett. Nagyon érdekesen viselkedik, ugyanis ahogy kopik az él, a karbidszemcsék keményen ellenállnak, és mint egy parányi fűrészfog állnak ki az anyagból. Így olyan érzetet adnak, mintha egyre élesebb lenne a kés, ahogy használja az ember.
Innentől az eredeti írásban nem szereplő, újabb acélfajtákról próbálok meg némi információval szolgálni, a hibákat kérlek jelezzétek a
simc@chello.hu mail címen.
X-15T.N
A Böker cég újkeletű acélja, tulajdonképpen egy "feltuningolt" 420-szerű anyag, ahhoz hasonlóan alacsony széntartalommal (0.4%), ami jót tesz a korrózióállóságnak. A 420-asnál használhatóbb keménység eléréséhez 0.2% nitrogént használnak, így 54 Rc helyett 58-ig edzhető, ami már elegendő a mindennapi használathoz.
VG-10
A VG-10 talán napjaink legfelkapottabb ötvözete, nem is ok nélkül. Igazán rendkívüli teljesítményű anyag, éltartó, mégis könnyen élezhető, egész jól ellenáll a rozsdának, erős, egy szóval favorit. Apró gátja az elterjedésének, hogy egy japán cég állítja elő és nem exportálja sehova. Így aki VG-10-ből akar kést magának, az "kénytelen" Japánban legyártatni. Igy tesz például a Fallkniven és Spyderco is. Ebből azért látszik, hogy a japán késkészítőkre nem nagyon lehet panaszunk, mindkét cég VG-10 pengéjű kései (is) elsőrangúak.
Link: Táblázat a különböző acélok összetevőiről.
Fordította és írta: Simonics Zsolt (Simca) "
