földtulajdonosi vadásztársaságok

[jan]

Én olyan szerencsésnek tűnő helyzetben vagyok, hogy alkalmazottként vadászhatok az állami erdészet területén, mellette pedig 2007-ben bekerültem egy vadásztársaságba, a családi földtulajdon révén. Van lehetőségem összehasonlítani a két rendszert, de nem mernék átfogó véleményt mondani, mert lehet hogy máshol teljesen máshogy mennek a dolgok mint errefelé.

Ami itt jellemző: az állami területen elég magas szintű szakmai munka folyik, minden hivatalosan megy, valamennyire tervszerű a gazdálkodás, és abszolút nyereséges a terület.
A vt-nél csak egy adat: 3000ha területre 90 szarvas, 90 vd, és 60 őz kilövést terveztek be. (A 3000-ből 2000 ha a nagyvadas terület.) Gondolom ez magáért beszél. A közvetlenül szomszédos erdészeti területen 6500ha-on lőnek 130 szarvast, itt meg a 2000-en 90-et. Etetés, vadföld, szakma, semmi nem számít csak a bevétel.

Lehet hogy nem mindenhol van így, de itt ez megy.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Lehet hogy nem mindenhol van így, de itt ez megy.

Sajnos egyre több helyen ez megy!

[Németh Lajos]

Van lehetőségem összehasonlítani a két rendszert, de nem mernék átfogó véleményt mondani, mert lehet hogy máshol teljesen máshogy mennek a dolgok mint errefelé.

Átfogó képet és sem látok. Amit írok, azok sejtések. Nem igazak mindenhol, de szerintem országos jelenséget takarnak.
Azt tapasztalom, hogy a társaságoknál "megélhetési kényszerből" túllőjük a trófeás vadat, elfiatalodik az állomány.  Függetlenül attól, hogy földtulajdonosi alapon szerveződött-e a csapat, vagy régi alapokon nyugvó társaság. A hibát a rendszerben sejtem,  abban, hogy a vadászatra áldozni a tagság nem nagyon akar, inkább hajlandó lépésről lépésre  lemondani vadászati lehetőségekről (és azokat fizető vendégnek értékesíteni, lassan területén nyomkeresővé, hajtóvá degradálódni) mint áldozni úri passziójára.   A vadkár ugyanezt a tendenciát erősíti, lövessünk minél többet, több lesz a bevétel, kevesebb a kár dupla haszon. Amelyik IB megpróbál a konzervált tagsági díjhoz hozzányúlni, azt a közgyűlésen leugatják, ha meg nagyon veri a vasat, leváltják. Társul mindehhez egy hatósági asszisztencia, néha támogatással (minusz pont szankció) néha csak cinkos összekacsintással és "megalapoztuk" a magyar vad jövőjét.
Az erdőgazdaságok egy fokkal könnyebb helyzetben vannak, ott a vadgazdálkodás csak hab az erdőgazdálkodás tortáján, olyan területeken ahol a  nagy tömbös erdők dominálnak a mg-i vadkár is  mérsékeltebb arányú. Ahol nem a mindennapi megélhetés a tét, ott a szakmaiság nagyobb teret kaphat. Mindezzel nem akarom kisebbíteni az erdészeti hivatásos vadászok érdemeit, sem saját bűneinket, mert bizony a mi bűnünk az, hogy megesszük a jövőt. 

[Viktor]

Nem szívesen, de egyet kell, hogy értsek Veled Lajos.

Hozzátenném, hogy egynémely erdészetnél is ez a helyzet, a fagazdálkodás prioritást kapott, mondják: a vadban nincs pénz...

[Troja]

Átfogó képet és sem látok. Amit írok, azok sejtések. Nem igazak mindenhol, de szerintem országos jelenséget takarnak.
Azt tapasztalom, hogy a társaságoknál "megélhetési kényszerből" túllőjük a trófeás vadat, elfiatalodik az állomány.  Függetlenül attól, hogy földtulajdonosi alapon szerveződött-e a csapat, vagy régi alapokon nyugvó társaság. A hibát a rendszerben sejtem,  abban, hogy a vadászatra áldozni a tagság nem nagyon akar, inkább hajlandó lépésről lépésre  lemondani vadászati lehetőségekről (és azokat fizető vendégnek értékesíteni, lassan területén nyomkeresővé, hajtóvá degradálódni) mint áldozni úri passziójára.   A vadkár ugyanezt a tendenciát erősíti, lövessünk minél többet, több lesz a bevétel, kevesebb a kár dupla haszon. Amelyik IB megpróbál a konzervált tagsági díjhoz hozzányúlni, azt a közgyűlésen leugatják, ha meg nagyon veri a vasat, leváltják. Társul mindehhez egy hatósági asszisztencia, néha támogatással (minusz pont szankció) néha csak cinkos összekacsintással és "megalapoztuk" a magyar vad jövőjét.
Az erdőgazdaságok egy fokkal könnyebb helyzetben vannak, ott a vadgazdálkodás csak hab az erdőgazdálkodás tortáján, olyan területeken ahol a  nagy tömbös erdők dominálnak a mg-i vadkár is  mérsékeltebb arányú. Ahol nem a mindennapi megélhetés a tét, ott a szakmaiság nagyobb teret kaphat. Mindezzel nem akarom kisebbíteni az erdészeti hivatásos vadászok érdemeit, sem saját bűneinket, mert bizony a mi bűnünk az, hogy megesszük a jövőt. 

Az állami erdészeteknél nem jelent külömösebb problémát ha a vadászati ág némi veszteséget termel,mert a faüzlet ellensúlyozza,de mivel állami cégről van szó igazából az adófizetők fizetik meg.
Csak zárójelben jegyzem meg,hogy azt is az adófizetők fizetik amikor az erdészet felső vezetése protokol vadászatokat szervez maguknak és a haverjaiknak,meg amikor az igazgató urak lövik a trófeás vadat,meg úgy általában ingyen vadásznak!!!!

[Németh Lajos]

Csak zárójelben jegyzem meg,hogy azt is az adófizetők fizetik amikor az erdészet felső vezetése protokol vadászatokat szervez maguknak és a haverjaiknak,meg amikor az igazgató urak lövik a trófeás vadat,meg úgy általában ingyen vadásznak!!!!

Erre a dologra nekem nincs rálátásom, de azt hiszem, ez a jelenség visszaszorulóban lehet. Túl nagy a nyilvánosság,  minden erdészeti vezető jól felfogott érdekből két kézzel markolja a székét, nem hiszem hogy megkockáztat túságosan irritáló dolgokat.

Aztán azt is látni kell, hogy nekünk, vadászoknak (és az országnak is, csak "Ő" nem tudja) jó az, ha az erdőgazdaságok faüzletéből visszacsepeg valami a vadállomány részére is. Ez legalább jó célra hasznosul, nem a lyukas korsóba ömlik és folyik el eszetlenségekre.
Jó továbbá, ha maradnak szigetek, ahol megfelelő szintű szakmai munka folyik, ahol marad a méltán világhírű gímállományból valami.

[Viktor]

Erre a dologra nekem nincs rálátásom, de azt hiszem, ez a jelenség visszaszorulóban lehet. Túl nagy a nyilvánosság,  minden erdészeti vezető jól felfogott érdekből két kézzel markolja a székét, nem hiszem hogy megkockáztat túságosan irritáló dolgokat.

Fenét...

[O.Laci]

Az állami erdészeteknél nem jelent külömösebb problémát ha a vadászati ág némi veszteséget termel,mert a faüzlet ellensúlyozza,de mivel állami cégről van szó igazából az adófizetők fizetik meg.
Na azért azt nem hiszem, hogy az erdészeteknél veszteséges a vadászat!!! Sőt...!!! Legfeljebb mérleg szerint. A könyv sokmindent elbír. Ha így lenne, már rég lepasszolták volna.

[jan]

Az állami erdészeteknél nem jelent külömösebb problémát ha a vadászati ág némi veszteséget termel,mert a faüzlet ellensúlyozza,de mivel állami cégről van szó igazából az adófizetők fizetik meg.
Csak zárójelben jegyzem meg,hogy azt is az adófizetők fizetik amikor az erdészet felső vezetése protokol vadászatokat szervez maguknak és a haverjaiknak,meg amikor az igazgató urak lövik a trófeás vadat,meg úgy általában ingyen vadásznak!!!!

Az adófizetők nemigen fizetik meg, ugyanis az erdészeti ágazat azon kevés ágazat egyike, amely nettó befizető az állami költségvetésbe. Magyarán az erdőgazdaságok jóval többet adnak be a nagy közösbe, mint amit visszakapnak.

Az igazgatók vadászata... én tizedik éve dolgozom a jelenlegi helyemen, két igazgatóm volt ez idő alatt, egyik sem vadászott. A mostaninak puskája sincs, az előzőnek volt egy 16-os sörétese. A cég vadászati utasítása szerint évente 5 repi vendéget hívhatnak, de a mostani főnököm 2005-óta egyet sem hívott. Egyébként az igazgatók lőhetnek évente egy bikát 5kg-ig, ezt át szokták adni valamelyik hivatásosnak, jutalom gyanánt. Illetve egyről tudok aki meg szokta lőni maga.

Az igazság kedvéért megjegyzem, hogy volt olyan erd.igazgató a 90-es évek elején, aki mániákus vadász volt, az erdészekkel hajtatott magának, meg úgy általában az idények sem túlzottan érdekelték, többek közt emiatt is küldték el a cégtől. Ő kiskirály volt az előző rendszerben, és ehhez volt szokva...

Ez amit leírtál, kb összefoglalja hogy mit sulykol a média az emberek fejébe, meg hogy mit gondol egy kívülálló az állami erdészetekről.

[Viktor]

Az adófizetők nemigen fizetik meg, ugyanis az erdészeti ágazat azon kevés ágazat egyike, amely nettó befizető az állami költségvetésbe. Magyarán az erdőgazdaságok jóval többet adnak be a nagy közösbe, mint amit visszakapnak.

Az igazgatók vadászata... én tizedik éve dolgozom a jelenlegi helyemen, két igazgatóm volt ez idő alatt, egyik sem vadászott. A mostaninak puskája sincs, az előzőnek volt egy 16-os sörétese. A cég vadászati utasítása szerint évente 5 repi vendéget hívhatnak, de a mostani főnököm 2005-óta egyet sem hívott. Egyébként az igazgatók lőhetnek évente egy bikát 5kg-ig, ezt át szokták adni valamelyik hivatásosnak, jutalom gyanánt. Illetve egyről tudok aki meg szokta lőni maga.

Az igazság kedvéért megjegyzem, hogy volt olyan erd.igazgató a 90-es évek elején, aki mániákus vadász volt, az erdészekkel hajtatott magának, meg úgy általában az idények sem túlzottan érdekelték, többek közt emiatt is küldték el a cégtől. Ő kiskirály volt az előző rendszerben, és ehhez volt szokva...

Ez amit leírtál, kb összefoglalja hogy mit sulykol a média az emberek fejébe, meg hogy mit gondol egy kívülálló az állami erdészetekről.

Ne általánosítsunk. Nálatok ez így van és ez példaértékű.. de vannak más példák is, hidd el.

[Németh Lajos]

Ez amit leírtál, kb összefoglalja hogy mit sulykol a média az emberek fejébe, meg hogy mit gondol egy kívülálló az állami erdészetekről.

Az erdőgazdaságok szerepének megértéséhez a történelmi múltjukat is látni kell.
1945 után a korábban hercegi, grófi, és egyéb nagybirtokokon lévő erdőket államosították, és jórészt ezek kerültek az erdőgazdaságok kezelésébe.
Azok az erdők, ahol 45 előtt is komoly szakembergárda dolgozott, s így jól gondozott, értékes faállományú erdővagyon jött létre.
A falusi közbirtokossági erdők zömmel TSZ kezelésbe kerültek, a maguk (tisztelet a kivételnek) szedett-vedett, széttagolt, szálalt erdőállományával.
Az erdőgazdaságok tehát komoly alapról indultak, amit megőrizni és némileg (támogatott telepítés) gyarapítani kellett, megvolt végig az anyagi bázis a jó gazdálkodáshoz, eszköz és emberi oldalról egyaránt.
A szövetkezetek esetében a teljes termelő alapot meg kellett teremteni a működéshez, a nagyüzemi gazdálkodást szekérrel, lóval, ökörrel, házak végében lévő 5 állásos istállókkal nem lehetett végrehajtani. Az anyagi erőforrások erre mentek el, az erdőgazdálkodásnak nem volt igazán jelentősége, a minőségi különbség a két szektor erdei között nem csökkent. Nem csökken napjainkban sem, sőt inkább nő, hiszen a volt TSZ erdők szinte teljes egésze magánkézbe került, ahol a jövőbe látó gazdálkodás (ismét csak tisztelet a kivételnek) nem általános viselkedésmód.
Szóval szerintem vérlázító disznóságok az állami erdészeteknél nincsenek, ha lesznek, gyorsan ki fognak pattanni és elbúcsúzik az elkövető a bársonyszéktől, az meg, hogy a tulajdonosnak (állam) osztalékot fizet a cég a nyereségéből, az természetes.

  
 

[Kama]

Hozzátenném, hogy egynémely erdészetnél is ez a helyzet, a fagazdálkodás prioritást kapott, mondják: a vadban nincs pénz...

Minden erdészetnél az erdőgazdálkodás a prioritás.

A vadászat már Széchenyiék idejében sem volt nyereséges, és ma sem az.
Persze tud némi pluszt termelni, ha jól csinálják, de inkább a plusz nulla a jellemző.

Nem ebből él egyik erdészet sem.

[Troja]

Szia Jan!

Nem a médiában láttam-hallottam ezekről a dolgokról,hanem saját tapasztalat.
Lehet fényezni a dolgot,de azt látja az ember aki kicsit is mozog erdészeti körökben,hogy a felső vezetés tízmillás terepjárókkal jár,százmilliókért épít irodaházat/megyei szinten/ és akkor és ott vadászik az erdészeti vadászterületeken ahol akar.

[jan]

Szia Jan!

Nem a médiában láttam-hallottam ezekről a dolgokról,hanem saját tapasztalat.
Lehet fényezni a dolgot,de azt látja az ember aki kicsit is mozog erdészeti körökben,hogy a felső vezetés tízmillás terepjárókkal jár,százmilliókért épít irodaházat/megyei szinten/ és akkor és ott vadászik az erdészeti vadászterületeken ahol akar.

Üdv!

Az ágazat felső vezetése, vagy egyes gazdaságoké?
Nálunk a felső vezetés személyautókat kap már jó ideje, (Avensis, Mazda6) mert felismerték hogy a vez.ig elég keveset jár erdőbe, ha mégis ott van dolga, akkor van aki kivigye, ezért nincs szüksége terepjáróra.

A cégek központjai valósan százmilliókért épültek, akárcsak a térinformatikai rendszerek, meg hasonló beruházások, de ez mind politika, nem helyi szinten döntenek ezekről. Ugyancsak megjegyezném, hogy az ágazat a nyereségét nagyjából meg tudná duplázni, de szintén poltikai döntés született arról hogy ez ne így legyen.
Erről konkrétan szó is volt nemrég egy szakmai fórumon, hogy akkor mi a cél, minél nagyobb profit, vagy minél nagyobb foglalkoztatás? Meg lett mondva kereken, hogy az állami cégek inkább termeljenek kevesebb profitot, de foglalkoztassanak több embert!  

Lehet hogy én valami földönkívüli helyre csöppentem, de az én munkahelyemen se a vezérig., se a helyettese, se az erdészet igazgatók nem vadásznak (egy kivétellel). De ha vadásznának, akkor sem látnék benne semmi kivetnivalót. Én is mehetek az üzemi területen bárhova, akkor a vezér miért ne mehetne?

Nem ebben látom a fő problémát, hanem az állami területek bérbeadásában, ami néha kisértetiesen emlékeztet a régi privatizációra. Mikor a TSZ vagy bármilyen cég döglődik, nem megy, nem nyereséges, aztán 2 fillérért eladják, és az új tulajjal pedig száguld a szekér, és hülyére keresi magát az addig veszteséges céggel.
Már ha egyáltalán veszik a fáradtságot ilyesmire, mert ha jól emlékszem 2 miniszter gondolt egyet, és a Bakonyban egyszerüen elvették az erdészettől az állami terület vadászati jogát, és csináltak rajta egy vt-t.

Szóval Kamának igaza van, plusz nulla a jellemző. De ez nem véletlen, ez az elvárás. Ha más lenne a tulajdonos elvárása, más lenne az eredmény. Szerintem.

[Troja]

Sziasztok!
Egy érdekes esetben Kérem a véleményeteket!
Volt kettő vadásztársaság, akiknek a területét egy nagyobb egészben vonták össze 2007-ben és a föld tulajdonosok gyakorolják a vadászati jogot!
Ez eddig rendben is van,van nekik 7500HA-os vadászterületük.
Most az történik, hogy az egyik vadásztársaság vadászaton kívülre rekedt tagjai a régi 4000HA területükre összegyüjtöttek 1600HA megbízást, és arra a 4000HA területre összehívnak egy földtulajdonosi gyűlést, hogy kialakíthassanak egy vadászterületet, a jegyzők szavazatával megszerezve a több mint 50%-ot a 4000HA-ra. Majd amikor ez megvan, jön a másik gyűlés még ugyanazon a napon azokkal akik a maradék 3500HA-t akarják. Őnekik kevés megbízásuk van, de a másikak már megszerzett 4000HA-val több mint a 7500HA fele, és így ők ketten megszerzik az egész területen a vadászati jogot!
Ez így törvényes? Így szét tudnak szedni egy területet a tíz éves ciklus közepén?