Talán elkerülte a figyelmedet, hogy "szarvas"-ról volt szó a tv-ben. Én nem sok szarvast lőttem életemben, de úgy emlékszem kicsit másabb, mint az őz!
A gyulaji fővadászi laknál volt egy házi vadasparkunk a '90-es években.
Benne élt Tóni-bika, aki egy bőszénfai, 6-7 évesen befogott gímbika volt. Felfúvódott kora tavasszal egy búzatáblán, onnan vittük be, de a gyógykezelés alatt tönkrementek az ízületei, így a park lakója maradt.
Évek alatt valamelyest "megszelidült", de azért inkább volt vad, mint domesztikált.
Sok iskolás, szakmai tanulmányi csoportot vezettem akkoriban, az egyik állomás a park volt.
Egy gödöllői csoport addig kunyizott, míg bementem velük a parkba, az állatok közé.
Bent sétáltunk talán 10 percet, mikor Tóni gyanúsan közelített (augusztus elejét írtuk, az agancsa más készen volt, de még nem volt lefűrészelve) a külön csoportosuló 6-7 lány felé. Nyalogatta az orrát és tologatta elő a cerkát.
Aztán leszegte a fejét és nekik rontott. Ordítottam nekik, hogy futás a kapuhoz és én is feléjük futottam, menet közben a szénarács egyik lógó akác-stafniját leszakítva és magammal víve.
Mire beértem őket, Tóni szabályosan, egy lányt követve próbálta őt "leválasztani a rudliról", még szerencse, hogy a rossz térdei miatt nem volt elég gyors.
Amikor beértem, akkor éppen kétlábon állt a csajtól 2-3 méterre, táguló orrlikakkal és álló répával.
Elkezdtem kezelni a stafnival és közben ordítanom kellett a csajjal is, aki ledermedt a rémülettől.
Aztán hosszas csörte után a lány is kiért a kapun, meg én is utána. Tóni még párat odaakasztott a drótfonatnak mellettünk, aztán teli torokból belebőgött a pofámba.
A kísérő tanár kérdezte ki a lányokat és kiderült, hogy a megtámadott lány éppen menstruált.
Akkor nem vettük nagyon komolyan a dolgot, de így utólag belegondolva akár nagyobb baj is lehetett volna belőle.
Az minden esetre nem volt gyenge, hogy kettétörtem a fején a kb. 3x5-ös stafnit és még csak nem is nagyon lassította meg a bikát
