Érdekes, hogy a két faj vadászata mennyire különböző:
A balkáni az inkább lősport, hisz - ha még nem volt túl sokszor "veretve" - bambula madár, nem kell különösebben bújni.
Viszont, mikor másfél óra alatt elfogy a száz lőszer - annak is megvan a varázsa...
Az örvös egész más...
Az vadászat!
Ott már bújni kell, reménykedni-szurkolni, hogy rámfordul-e a csapat.
Aztán mikor egy százas csapat áthúz az ember fölött, vagy amikor egy jegenyefa fölött jó svunggal jövő egyes galambot sikerül meglőni, hogy szinte százméterrel arrébb esik le...
Szóval nagy kedvencem lett a galambozás.
Aki esetleg Veszprémtől elérhető távolságra tud gerlézési-galambozási lehetőséget, az nem tartsa magában.
Bár ez inkább majd a jövő szezonban lehet aktuális.
De már várom.
lehet, hogy jobban, mint a bőgést vagy a szalonkát...