|
Silvestris
|
 |
« Új üzenet #525 Dátum: 2012. Február 20. - 11:05:37 » |
|
A vadászterületek határainak kialakításának mai módja egyértelműen mutatja, hogy a földtulajdonosokra és a piaci folyamatokra azt se lehet nyugodz szívvel rábízni. Sok terület eleve úgy alakult ki, hogy azon gazdálkodni eleve lehetetlen, a szakmai szempontok nélkülözve voltak. Én is dolgoztam olyan területen, melyet forgalmas utak, autópályák három felé osztottak, egyértelműen szomszédok vadjának levadászására alakult. Hol van ilyenkor a hatóság szakmai szava? Egyértelműen a kapcsolatok és az anyagi hatalom mindent eldöntő szava érvényesül a szakmai érvekkel szemben.
|
|
|
|
|
Naplózva
|
Erdő az én templomom...
|
|
|
|
Stefi
Vendég
|
|
« Új üzenet #526 Dátum: 2012. Február 20. - 11:19:55 » |
|
Amint mondtam a fejekben kell rendet tenni, de mostanra ezt már tényleg csak radikális változtatással lehet elérni.
Mert rághatjuk a gittet századjára a döntést mindig egy "bizonyos kör" hozza meg.
Na, most én is rakom a fejem fölé az asztalt!
 Megmondták a gyászbeszédben Csurka is csak radikális volt nem szélsőséges ! |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Balkóbátya
Globális moderátor
Vadász
 Nem elérhető
Hozzászólások: 11260
Lábonlőtt Akác törzsfőnök
|
|
« Új üzenet #527 Dátum: 2012. Február 20. - 11:29:22 » |
|
Az erkölcsi megtisztulást várhatjuk: az egy utópia.
|
|
|
|
|
Naplózva
|
„ Ha el tudnánk adni a tapasztalatainkat annyiért, amennyibe nekünk kerültek: milliomosok lennénk. ”
Abigail Van Buren
|
|
|
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 9997
|
|
« Új üzenet #528 Dátum: 2012. Február 20. - 11:42:36 » |
|
Ez baj. Mert sem a termőföld, sem az ivóvíz, sem az ásványkincsek nem olyan dolgok amelyeket a piacgazdaságnak kellene alárendelni.
Pedig mindegyiket alárendelik, világszerte. A termőföld adásvétele nálunk átmeneti korlátozás alá esik (csak belföldi magánszemély veheti) de ennek pár éven belül meg kell szünnie. A termőföld hozadékat (gabona, zöldség, gyümölcs) világszerte tőzsde árazza be. Az ivóvíz ára érdekes dolog, az általában úgy működik, hogy a Vízmű közli az önkormányzatokkal, hogy adott évre mennyi vízdíjat szeretne kapni. Ezt a képviselőtestület vagy elfogadja, vagy nem. Ha nem fogadja el, akkor a különbözetet a költségvetésből kiperkálja a Vízmű javára. (legalábbis 6 éve, amikor nekem kellett ezzel foglalkoznom, még így működött.) Az ásványkincsek árát szintén árutőzsde határozza meg. |
|
|
|
|
Naplózva
|
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. /Ady/
|
|
|
Boar
Adminisztrátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 16606
|
|
« Új üzenet #529 Dátum: 2012. Február 20. - 11:49:25 » |
|
Pedig mindegyiket alárendelik, világszerte.
A termőföld adásvétele nálunk átmeneti korlátozás alá esik (csak belföldi magánszemély veheti) de ennek pár éven belül meg kell szünnie. A termőföld hozadékat (gabona, zöldség, gyümölcs) világszerte tőzsde árazza be.
Az ivóvíz ára érdekes dolog, az általában úgy működik, hogy a Vízmű közli az önkormányzatokkal, hogy adott évre mennyi vízdíjat szeretne kapni. Ezt a képviselőtestület vagy elfogadja, vagy nem. Ha nem fogadja el, akkor a különbözetet a költségvetésből kiperkálja a Vízmű javára. (legalábbis 6 éve, amikor nekem kellett ezzel foglalkoznom, még így működött.)
Az ásványkincsek árát szintén árutőzsde határozza meg.
Vagy legalábbis ezt etetik velünk, mi meg hagyjuk. Mindig van olyan hazaáruló féreg aki eladja a magyar vízbázist, a magyar termőföldet, a magyar ásványkincseket... próbálnál meg németországban földet venni...még akár így is, hogy Németh vagy  Egyébként a "világszertében" szerintem tévedsz. Nem az ásványkincsek meg a víz, gabona áráról van szó, hanem arról, hogy mit tartanak meg állami kézben. Mekkora nemzeti parkjaik vannak, ki kapja a bányajogokat, ki és milyen feltételekkel termelheti ki az állami erdőket, ki hasznosíthatja az ivóvíz kincset... Lajos, Te abból indulsz ki, hogy az állam a legrosszabb gazda, a magántulajdonosok meg jól csinálják. Az elsőnek nem így kellene lenni, a második meg nem így van. |
|
|
|
|
Naplózva
|
Lassan lépked a fűben
a vak zenészek kara.
Mondjátok emberek,
ez már Európa?
|
|
|
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 9997
|
|
« Új üzenet #530 Dátum: 2012. Február 20. - 12:08:58 » |
|
Lajos, Te abból indulsz ki, hogy az állam a legrosszabb gazda, a magántulajdonosok meg jól csinálják.
Ez kétségtelen, ez az "ars poeticám". Az egyéni érdeknél jobb ösztönzőt nem tudok elképzelni. |
|
|
|
|
Naplózva
|
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. /Ady/
|
|
|
Boar
Adminisztrátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 16606
|
|
« Új üzenet #531 Dátum: 2012. Február 20. - 12:15:25 » |
|
Ez kétségtelen, ez az "ars poeticám". Az egyéni érdeknél jobb ösztönzőt nem tudok elképzelni.
Ez elszomorít... Ilyen gondolkodásmóddal árultak, adtak el országokat... |
|
|
|
|
Naplózva
|
Lassan lépked a fűben
a vak zenészek kara.
Mondjátok emberek,
ez már Európa?
|
|
|
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 9997
|
|
« Új üzenet #532 Dátum: 2012. Február 20. - 13:22:49 » |
|
Ez elszomorít...
Ilyen gondolkodásmóddal árultak, adtak el országokat...
Ne szomorkodj. Vizet és füvet nem adok el. Legfeljebb vásárolok.  |
|
|
|
|
Naplózva
|
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. /Ady/
|
|
|
|
Sanyooo
Vendég
|
|
« Új üzenet #533 Dátum: 2012. Február 20. - 13:28:55 » |
|
Ez kétségtelen, ez az "ars poeticám". Az egyéni érdeknél jobb ösztönzőt nem tudok elképzelni.
Kedves Lajos! Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az egyéni érdekre rámegy az ország! Csodálkozom, hogy Te nem vetted észre! Miből van annyi 25 millás terepjáró a fővárosban, miből épültek a liftes villák Budán? És ez csak a látható része az országrablásnak, hazaárulásnak! A külföldi birtokok, bankszámlák nem látszanak! Az ilyen "nagy demokráciák" után mindig totális diktatúrák szoktak következni, tán nem kéne megvárni! |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
S.Fox
Vendég
|
|
« Új üzenet #534 Dátum: 2012. Február 20. - 13:34:02 » |
|
Tanult olvtársunkat idézve: a demokrácia a gyengék birodalma
|
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
Dudu
|
|
« Új üzenet #535 Dátum: 2012. Február 20. - 13:37:00 » |
|
Ez kétségtelen, ez az "ars poeticám". Az egyéni érdeknél jobb ösztönzőt nem tudok elképzelni.
Ez valóban igaz lehet bizonyos dolgokban, de a vadászatot illetően nem tudok egyet érteni vele. Szerintem ha továbbra is a földtulajdonhoz lesz kötve a vadászati jog, nem adok 30 évet a magyar vadállománynak, és mehetünk fenyőrigóra vadászni olaszországba. A földtulajdonosnak nem érdeke (tisztelet a kivételnek) a bőséges, jó minőségű vadállomány. A nyúl, őz csinálja a "hatalmas" károkat a napraforgóban, a disznó, szarvas a kukoricában. Minden ami kárt tesz a szántóföldi növénykultúrákban dúvadnak minősül és ennek megfelelően is kezelik. Sajnos ezt látom. Még egyszer mondom, tisztelet a kivételnek. De ők sajnos nagyon kevesen vannak. |
|
|
|
|
Naplózva
|
Dávid
|
|
|
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 9997
|
|
« Új üzenet #536 Dátum: 2012. Február 20. - 13:44:28 » |
|
Kedves Lajos!
Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az egyéni érdekre rámegy az ország! Csodálkozom, hogy Te nem vetted észre! Miből van annyi 25 millás terepjáró a fővárosban, miből épültek a liftes villák Budán? És ez csak a látható része az országrablásnak, hazaárulásnak! A külföldi birtokok, bankszámlák nem látszanak!
Az ilyen "nagy demokráciák" után mindig totális diktatúrák szoktak következni, tán nem kéne megvárni!
Sanyo, ezek átmeneti és felszíni dolgok. Svájc és Svédország miért nem megy rá az egyéni érdekre? |
|
|
|
|
Naplózva
|
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. /Ady/
|
|
|
|
Stefi
Vendég
|
|
« Új üzenet #537 Dátum: 2012. Február 20. - 13:53:47 » |
|
Sanyo, ezek átmeneti és felszíni dolgok.
Svájc és Svédország miért nem megy rá az egyéni érdekre?
Mert oda csak a pénzüket viszik és hozzák akik nálunk a földet vásárolják ! (Remélem csak vásárolnák ) |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #538 Dátum: 2012. Február 20. - 13:55:24 » |
|
Sanyo, ezek átmeneti és felszíni dolgok.
Svájc és Svédország miért nem megy rá az egyéni érdekre?
Más a mentalitás! "Agyilag" fényévekre járunk Svájctól is... (Mindegy melyik társadalmi réteget nézzük és mindegy melyik korosztályt!) A cigányt szidjuk, pedig az összetart mindenben (még a rablásban is) a magyar az nem , az tapossa egymást, irigykedik, gyűlölködik, igénytelen... Errefelé az utak széle tiszta szemét, hol látsz útszéli szétdobált szemetet Svájcban  A legtöbb "nyakon lévő magyar gumóban egy szellemi szemét van, amit szétszór mindenfelé" De fizikailag is... Múltkor az orrom előtt állt meg egy autó, az erdőben egy hosszú egyenesben és kidobta a zsák szemetet... egy kb 4 millás autó volt... (és nem cigány, bár az is szemetel, de annak nincs egy zsákra való  ) le is fotóztam... rákiáltottam, majd szép nyugodtan beült és elhúzott... édesanyám meg csuklott otthon... hajrá magyarok  |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #539 Dátum: 2012. Február 20. - 13:59:49 » |
|
Hátha érdekel valakit .
Vadászat 1919 és 1945 között
Az apróvad gyors szaporodásában
szerepet játszott az a körülmény is, hogy az 1920-as években végrehajtott földbirtokrendezés a törpe- és kisbirtokok számát jelentősen megnövelte (389 307 személynek jutott 705 468 kh új birtok), ami azt jelentette, hogy a törpe- és kisbirtok aránya 53,5%-ra emelkedett.
A nadrágszíjparcellák pedig nagyon kedvező életfeltételeket biztosítottak az apróvadnak. A kemény telek azonban ezt a fejlődést időnként jelentősen visszavetették. /III-638./.
Ilyen volt az 1928/29-es és az 1939/40-es tél. Utóbbin, becslések szerint, a magyar fogolyállomány 95%-a elpusztult.
Mindinkább általános lett az a felismerés,
hogy a vadállomány elsősorban a természeti viszonyok, illetve azok változásainak függvénye. A természetvédelem, amely kezdetben az erdészettel volt szoros kapcsolatban, egyre erősebben hallatta hangját és fellépett a vad érdekében is. 1932-ben javasolták, hogy a védelmet – bizonyos korlátokkal – terjesszék ki a ragadozókra is.
A természet és a vad védelmével
állt összefüggésben a tilalmi idők megváltoztatása, amelyet 1925-től már nem törvény, hanem földművelésügyi miniszteri rendelet szabályozott. Nemsokára rendelet tiltotta meg a lóháton agarakkal való vadászatot. Egyre több vadfaj került teljes vadászati tilalom alá (pl. 1933-ban a batla, a gulipán, a baglyok és a sirályok). Mind több állatfaj került ki a vad fogalma alól, amelyekre korábban természetszerűleg vadásztak.
1930 körül a magyar vadászok számát
28 ezerre becsülték. Ugyanebben az időben a Vadászati Útmutatóban mintegy 100 vadásztársaság van feltüntetve. 1935-ben elrendelték, hogy a vadásztársaság taglétszáma legfeljebb 200 kh-anként 1-1 fő lehet. 3000 kh-anként a vadászterületre egy vizsgázott vadőrt kell alkalmazni.
Ennek az időszaknak a vadgazdálkodására jellemző volt
a vérfelfrissítés, vagyis más vidékről származó vadnak a vadászterületen történő kibocsátása. Ezt kötelezővé tették és az állam is támogatta. Megalakulása után a Magyar Vadkereskedelmi Rt. (MAVAD) foglalkozott vele. A vérfelfrissítés érdekében az igénylőknek kb. 20 ezer apróvadat osztottak ki. Ezzel párhuzamosan szorgalmazták a kártékony vad irtását.
Rendelet írta elő, hogy a vadásztársaságok házi rendtartásába fel kell venni azt a rendelkezést, hogy minden tag köteles évente 10 szarkát vagy szürke varjút lőni.
A vadgazdálkodás szempontjából nagy jelentősége volt
az élő és lőtt vad exportjának. Mivel a világgazdasági válság (1929–1933) ezen a téren is éreztette hatását, indokoltnak látszott a vadkereskedelem szabályozása, ennek érdekében hozták létre a MAVAD-ot. A kezdeti nehézségek után a vállalat eredményesen működött, és a mai napig /igaz többszöri átalakulással / fennáll és fontos tényezője a magyar vadkereskedelemnek.
1937-ben a hazai vad
(élő és lőtt) értékesítéséből nem egészen 4,5 millió pengő bevétel származott. Ezen kívül a vadászati jog haszonbérbe adásából 1,8 millió pengő folyt be. Ami a lőtt vad árát illeti, ebben az évben egy mezei nyulat 2–2,60 pengőért, egy fácánkakast 2,10 pengőért, egy foglyot 1,35 pengőért adtak. A budapesti prémbörzén a nyúl gereznája 1–1,20 pengőt, a róka bundája 14–15 pengőt ért.
1930-ban alakult meg Párizsban
a Nemzetközi Vadászati Tanács (Conseil International de La Chasse, CIC), amelynek alakuló ülésén magyar részről a Nemzeti Vadászati Védegylet képviseletében gr. Esterházy László és br. Prónay Gábor vett részt. Itt kell megemlíteni, hogy a két világháború között már sokat adtak a fajtatiszta vadászkutyák alkalmazására. Több kutyás egyesület is működött már ebben az időben. Ilyenek voltak az Országos Vizsla Club, a Magyar Vérebegylet, a Magyar Tacskó Ebtenyésztők Egyesülete, a Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesülete.
Vadászat 1919 és 1945 között
Vadászati kultúránk kétségtelenül sokat fejlődött,
noha gr. Csekonics Endre Néhány szó a magyar vadászati kultúra, az erdészeti oktatás és vadászati oktatás kérdéséről című írásában nagyon lesújtó képet rajzolt erről. Vadászati szakoktatás az esztergomi és a királyhalmi erdészeti szakiskolákon /III-639./ folyt. 1935-ben 66 tanuló végzett. Az erdőőri és vadőri vizsgát ugyanebben az évben 239 tanuló tette le sikeresen. Kezdték hangoztatni, hogy a sportvadászok részére is célszerű volna vadászvizsgát szervezni, amely a vadászjegy elnyerésének feltétele lehetne.
A magyar vadászati irodalom
számos értékes művet tudott felmutatni, bár nem tudta behozni azt az elmaradottságot, amely a 19. század végéig jellemezte. Vonatkozik ez a szép- és a szakirodalomra egyaránt. Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai, Fekete István természetleírásai a magyar vadászati irodalom remekműveinek számítanak.
Bársony István és Csathó Kálmán írásai is jelentősek. Vadászkalandokról szólnak Maderspach Viktor, Horthy Jenő, Apponyi Henrik írásai. Láng Rezső (írói nevén: Sólyom), Nemeskéri Kiss Sándor, Veress Gábor, Avarffy Elek, Jurán Vidor, Zsindely Ferenc, Félix Endre cikkeit gyakran olvashatták a vadászati szakfolyóiratokban. Meg kell említeni Gyöngyöshalászi Takách Gyulát, a Magyar Vadászújság szerkesztőjét, és heves vitáit Bársony Istvánnal és Zay Imrével.
1929-től ezek alapján bírálták el évente a szarvas- és őztrófeákat, és ítélték oda a legkiválóbbakat megillető díjakat. Ezeket a képleteket nemzetközileg is elfogadták.
|
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
