Aranysakál avagy svk és a futottak még

[Lupus]

Óóóóóóóó a farkas számomra a vadfajok Non Plus Ultra-ja!!!!!!
Van aki Afrikába, vagy Kanadába vágyik trófeás vadra....nekem azonban a vágyálom EGYETLEN farkas elejtése a Kárpátokban.

Azt hiszem ez a vélemény az én gépemből is származhatna.
Imádom, nem akarok tucatjával (nem is lehetne), de egy farkas elejtése a csúcsőpontja lenne vadászpályámnak. Azt hiszem ez már nem lenne űberelhető. Lőnék mást is szívesen, de ez a csúcsok csúcsa.

[P.Zoli]

Óóóóóóóó a farkas számomra a vadfajok Non Plus Ultra-ja!!!!!!
Van aki Afrikába, vagy Kanadába vágyik trófeás vadra....nekem azonban a vágyálom EGYETLEN farkas elejtése a Kárpátokban.

Úgy látom, sokunknak hasonlóak a vágyaink, legalább is, ebben a témában!

[U.Péter]

Csatlakozom!!!
Lehetőleg hajtásban, vagy cserkészve, nem éjjel, dögön.

[Tomek]

De sok ember szeretne farkast lőni a Kárpátokban.  Velem együtt... 

[Lupus]

Ezzel kapcsolatban van egy történetem.
Még a múlt században történt, annak is a vége felé. Egy orvost meghívtak a magas Tátrába farkas vadászatra. Egy faházban ültették le,  Frankó meleg házikó volt, az ablaktól vagy 50 méterre volt a szóró. Farkasra! A fene evett, amikor mi máshova mentünk fagyoskodni. Már hajnal volt amikor mentünk vissza. A doki meg marha mérges. Kérdezi tőle a vendéglátó, miért vagy mérges doki? Hát olyan jót szundított, itt a házikóban farkasra várva, erre vagy 5 kutyát ide esz a fene, itt morognak, még aludni sem hagyták. Nos a válaszokat a képzeletekre bízom! Tenyérnyi farkas nyomok a szórón. Mert ugye azok voltak. Mondta is a vendéglátó, Te ,. 25 km-s körzetben nincs lakott terület, honnan lenne itt kutya? .

[BErik]

De sok ember szeretne farkast lőni a Kárpátokban.

Talán ezért olyan fenemód drága.

A sakálról egyébként nekem is ugyan az a véleményem mint Rolinak. A vadgáz' tanárunk mondta, hogy -már nem tudom sajnos, hogy hol- csináltak egy több éves felmérést. Az őzek testsúlya átlagosan mintegy 2-3 kilóval, míg az agancssúlyok kb. 30%-al nőttek az aranysakál megjelenése utáni években.

Érdekes...

 

[P.Zoli]

Ezzel kapcsolatban van egy történetem.
Még a mult században történt, annak is avége felé. Egy orvost meghívtak a magas Tátrába farkas vadászatra. Egy faházban ültették le,  Frankó meleg házikó volt, az ablaktól vagy 50 méterre volt a szóró. Farkasra! A fen evett, amikor mi máshova mentünk fagyoskodni. Már hajnal volt amikor mentünk vissza. A doki meg marha mérges. Kérdezi tőle a vendéglátó, miért vagy mérges doki? Hát olyan jót szundított, itt a házikóban farkasra várva, erre vagy 5 kutyát ide esz a fen itt morognak, még aludni sem hagyták. Nos a válaszokat a képzeletekre bízom! Tenyérnyi farkas nyomok a szórón. Mert ugye azok voltak. Mondta is a vendéglátó, Te ,. 25 km-s körzetben nincs lakott terület, honnan lenne itt kutya? .

Júj! Ez nagyon durva!

[jan]

Talán ezért olyan fenemód drága.

A sakálról egyébként nekem is ugyan az a véleményem mint Rolinak. A vadgáz' tanárunk mondta, hogy -már nem tudom sajnos, hogy hol- csináltak egy több éves felmérést. Az őzek testsúlya átlagosan mintegy 2-3 kilóval, míg az agancssúlyok kb. 30%-al nőttek az aranysakál megjelenése utáni években.

Érdekes...

 

A testsúly növekedés rendben. Nyilván a legsatnyábbakat megették.

De vajon az agancssúly milyen összefüggésben van a sakál megjelenésével? Az én tanulmányaim szerint az agancsfelrakás az élőhely minőségével, és az öröklött tulajdonságokkal van összefüggésben. Egy új ragadozó megjelenésétől nem lesz jobb egy élőhely, szerintem.
Ezen logika szerint ott is jobb agancsoknak kéne lenni, ahol sok a kóbor kutya.

[Tomek]

A testsúly növekedés rendben. Nyilván a legsatnyábbakat megették.

De vajon az agancssúly milyen összefüggésben van a sakál megjelenésével? Az én tanulmányaim szerint az agancsfelrakás az élőhely minőségével, és az öröklött tulajdonságokkal van összefüggésben. Egy új ragadozó megjelenésétől nem lesz jobb egy élőhely, szerintem.
Ezen logika szerint ott is jobb agancsoknak kéne lenni, ahol sok a kóbor kutya.

Úgy viszont logikus lehet, hogy a gyenge képességű egyedeknek nagy százalékban gyengék az utódai is, itt már előjöhetnek az öröklött tulajdonságok is az agancsfelrakásban. Ha kiszelektálják a gyengét, hosszabb távon javulhat az agancsok minősége is.

[Sziju]

"A sakálról egyébként nekem is ugyan az a véleményem mint Rolinak. A vadgáz' tanárunk mondta, hogy -már nem tudom sajnos, hogy hol- csináltak egy több éves felmérést. Az őzek testsúlya átlagosan mintegy 2-3 kilóval, míg az agancssúlyok kb. 30%-al nőttek az aranysakál megjelenése utáni években."

Érdekes, én ugyanezt hallottam, de a bükki farkasok megjelenése után. Inkább farkasokról szóló tanulmány lehet ez, mint sakálról, de lehet hogy olyan is van. Szívesen elolvasnám mindkettőt. Tény, hogy a Bükkben mesélték, hogy a farkasok minden harmadik borjat megették. Az életben maradottak, gondolom az állandó hajkurászás miatt futóbajnokok lettek, és nagyra nőttek. Bizonyos méret és gyorsaság után már nem tudták elkapni őket.

Hiv. vadász ismerősünk is úgy javította a bakok agancsminőségét, hogy egy  évben sok sutát lövetett ki, mert túl sok volt a suta a bakokhoz képest. Ez valóban segített a helyzeten. Az agancssúlyok növekedéséről azt gondolom, de ha csökken a tarvad állomány(mert a ragadozó inkább a fiatalok közül ejt zsákmányt, és a gyenge tarvadak közül, kisebb termetük miatt) megnő a tesztoszteron szint a bakoknál, bikáknál, és ez növelheti agancssúlyt.

"Az én tanulmányaim szerint az agancsfelrakás az élőhely minőségével, és az öröklött tulajdonságokkal van összefüggésben."

Igen, viszont a tesztoszteron mennyisége is nagyon fontos az agancsfelrakásban. Ennek a hormonnak a szintje viszont nem csak öröklött tulajdonságoktól függ, hanem életmódtól is!
A tesztoszteron szintje nő, ha a bikának harcolni kell a tehenekért, mert sok a vetélytársa. A győztes csatáktól nő a hormonszint, és attól, ha nem kell túl sok tehenet megtermékenyítenie. Jobb az agancsminőség, ha egészségesebb a nemek aránya, és ennek beállításához lehet, hogy a ragadozók értenek.

[jan]

Ez akkor lehet igaz, ha feltételezzük hogy azon a területen eleve rossz volt az ivararány. Viszont ha az ivararány az általánosan elfogadott 1:1 volt, akkor is ugyanúgy a gyengéket és a tarvadakat fogják meg, akkor viszont rontják az ivararányt.
A túl sok hím egyed (bak vagy bika) sem jó, mert az hogy folyamatosan vetélkedni kell akár a táplálékért, akár a territóriumért, akár a tarvadakért, folyamatos stresszt okoz, ami szintén nem kedvez az agancsfelrakásnak.

Ha a bikának sok a vetélytársa bőgéskor, az állandó készenléttől a végére olyan lebőgött állapotba kerülhet, hogy a télre nem tud megfelelő kondícióba kerülni, ez megint rossz hatással van az agancsfelrakásra.

Elhiszem hogy egy állomány általános egészségi állapotára, kondíciójára jó hatással van a ragadozók jelenléte, de szvsz az agancsfelrakás teljesen más történet. Kizártnak tartom hogy az állandó hajkurászás ezt segítené.

Ha ez mégis igaz lenne, akkor forradalmasíthatjuk az őzgazdálkodást. Nem kell a minuszpontokkal meg a korosztályos kilövésekkel görcsölni, csak ki kell csapni egy falka agarat, várni pár évet, aztán mustrálni a nagy bakjainkat.

[Bandi]

A testsúly növekedés rendben. Nyilván a legsatnyábbakat megették.

De vajon az agancssúly milyen összefüggésben van a sakál megjelenésével? Az én tanulmányaim szerint az agancsfelrakás az élőhely minőségével, és az öröklött tulajdonságokkal van összefüggésben. Egy új ragadozó megjelenésétől nem lesz jobb egy élőhely, szerintem.
Ezen logika szerint ott is jobb agancsoknak kéne lenni, ahol sok a kóbor kutya.

Szia Jani! A vérellátástól nem függ?

[Lupus]

Szia Jani! A vérellátástól nem függ?

Mi Bandi, a merevedésed?

Komolyra fordítva a szót. Leht, hogy a vizsgált időben nagyobb volt a szárazság és keményebb a tél, mert ezek az agancs súly átlagának növekedéséhez vezet. Szerintem a vizsgálat alatt az időjárást nem jegyezték fel. De lehet benne, valami, ugy is dupla szelekció történt. Szelktáltak a nádik, meg szelektáltak a vadászok. Így óhatatlanul javul az állomány egészségi állapota, súlya. De az agancshoz, magának a nádinak nincs köze!

[Pyrus]

"Hazai tapasztalatok szerint, a sakál kilencvenes évek elején történt
megjelenését követően a vadászterület őzállománya néhány (2-3) évig csökkent, majd a
következő években a kiinduló létszám kb. 80%-át elérve stagnált. Ezzel együtt az őz
testtömege mindkét ivarban nőtt, ezt követte a trófea tömegének növekedése is, ennek
következtében a területen több, 500 g feletti trófeájú (legnagyobb 564 g) bakot lövettek."
(Gellai 2002).


Teljes szöveg:

http://www.vadasz.info.hu/tudomany/sakaltaplalkozas.pdf

[Lupus]

Teljes szöveg:

http://www.vadasz.info.hu/tudomany/sakaltaplalkozas.pdf

El olvastam, ide ők is idézték, de ez szerintem egyszerűen nevetséges, mert akkor tényleg elég lenne az agarak elengedése.
A testnagyság és a létszám egyértelmű, mert azokon a helyeken, ahol van hasonló ragadozó, ott is ez a jelenség. Nagy testömeg, alacsony létszám. De most is azt mondom ennek semmi köze az agancs súlyhoz. Illetve, ha akkor nőtt (2002) akkor mára, csak 500 gr feletti baknak kellene lennie! Nem?