A mai bikavadászat eredménye!
ÉLETEM ELSŐ SAKÁLJA, ami egy 13 kilós kan jószág.
Mivel a bőgésnek 4-5 napja vége, a bikák immáron túlnyomó részt egyedül vannak, vendégünk is csak egy van - másik területrészen - így bizony "nem kegyelmeztem" a nádi toportyánnak, ezt az esélyt már nem lehetett kihagyni.
2 jó sarjas közé álltam le, tudtam, hogy itt szeret átváltani a nagyvad, ígyhát azt reméltem elcsíphetek valami kujtorgó selejt bikát.
A kocsitól már elcserkeltem, vagy jó 2,5 km-t, a kívánt sarjast fél 7 után értem el, széket sem vittem, gondoltam ezt a szűk órácskát egy fenyőnek dőlve, állva is kibírom.
Alighogy kinéztem a 2 sarjasra prüszkölést hallok bentről...de már jön is valami.
Egyszercsak olyan 5 m-re tőlem a nyarasból kikandikált egy sakálfej, de azzal a mozdulattal surrant is vissza...kiszúrt a koma.
Tudtam, hogy vagy itt járnak át - szarvas is disznó is - vagy a fenyő mellett mennek be, ahonnan közelebb a sűrű.
Éppen ezért elszaladtam a nyaras K-i végére és feszülten figyeltem.
A nyaras sarjas mellett kb. 2 m-rel elég nagy és széles tuskósor, mellette az említett fenyő, ide vártam a menekülni kívánó sakált.
A nyaras és a tuskósor között hol kisebb, hol nagyobb füves gazos, itt szerettem volna puskavégre kapni a "nádi"-t.
Kb. 3-4 perc telt el, amikor a 2. sorban a nyarasban észrevettem, hogy közelít kifelé, így vállba kaptam az Izsevszkit és így vártam, hogy kilépjen a gazos részre.
Így is tett, amikor kilépett láttam, hogy megtermett jószág.
Ő is megtorpant egy pillanatra, kíváncsi volt ki az aki megzavarta.
Én meg nem sokat vacakoltam és - utóbb kiderült - 140 lépésről, szabad kézből amikor úgy éreztem jó helyen a tüske elengedtem a muglit.
Hatalmas becsapódás, a toportyánt földhöz verte a muníció, vertyantott egy jókorát, de felpattant és a tuskósor tetején láttam utoljára...
Na ekkor aztán nem vártam én semennyit sem, hanem új töltényt tettem a csőbe és elindultam.
A rálövés helyén sötét vér és mintha májdarabok...
Felmentem a tuskósorra és ahogyan lenéztem ott feküdt egy fenyő tövében, már élettelenül első sakálom.
Hát mit mondjak, még bikát sem lőttem, de ennek a ritka zsákmánynak nagyon nagyon örültem, tán jobban mintha bikát lőttem volna. (arra még ott van az egész szezon)
A lövés a májat érte és a kissé rézsút álló vad hátulján jött ki, ahogy néztem a tuskósorról már a lendület vitte le.
Első vadja a puskának, első sakálom, egy jó és feszült, izgalmas vadászat után...kell ennél több?
Nos íme itt van őkelme!