Jobbra egy fa, lépek mellé… Onnan nem jó, belóg néhány somnak az ága… Balra szintén nincs messze egy kis juhar, mellélépek, innen sem látom… Vissza, ahonnan tisztán látom – közben már neki is gyanús lett valami, mert már figyeli a táncomat…
Ilyenkor jó ha van kéznél egy kétlábú lőbot.
Szokás kérdése, hogy mindig cipelje az ember.
Gratulálok!