A borz és vadászata

[mr.Hucul]

 Most értem fel a kotoréktól és felemásak a tapasztalatok. A tacsi él és jól van de mihelyt meglát bestartol a lukba és folytatódik a menet. A gazdáját sajnos halaszthatatlan ügyek szólították Budapestre, így nekem kellene zöldágra vergődni vele, de nem megy. Szóval ha otthagyom a kotorékot kijön az aknába, ha meghallja a hangom vagy észreveszi hogy ott vagyok rögtön nekimegy a borznak. Szerencsére megtudtam etetni itatni és otthagytam mert ha nem hall emberi hangokat nem harcol.. Ebéd után viszont mobilizálok két helyi norvégot és nekiállítom őket az ásásnak. Nekem sajnos olyan vérhólyagok lapulnak a markomban mint egy százforintos, tehát nem tudok ásni.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

    Szurkolok a kutyátokért!

[oceanwave]

Hajrá! Várjuk a fejleményeket! 

[Dzsi]

Kitartás! Szimpatikus az amit, és ahogyan teszel!
 

[mr.Hucul]

 Győzelem!!! Megvan Kira!!! Szóval szép sorjában. Délben egy gyors ebédet követően kocsiba ültettem két őslakost a Tulipán utcából és nyomás ásni. Ahogy megkezdtük a munkát a kutya újra fogni próbált, de most harci-zajok helyett csak ugatott és kapart. Vérhólyagok ide vagy oda én is megmarkoltam egy ásót mert a két meggyérésű segédem csak nyögni bírt, a lapátolás már nemigazán ment nekik. Summa summarum, egy óra izomszakasztás után megláttam a kutya farkát. Na többse kellet, megmarkoltam és kihúztam a lukból. Ágakkal próbáltam kitapogatni a járatot, de azt bizony a borz beomlasztotta. Úgy látszik a csuhás egyszerűen falat emelt maga meg a kutya közzé, ezért nem tudott fogni a tacsi. Na de ekkor már bánta a nyavalya az egészet. Különben is én még most sem vagyok valami csúcsformában, a két dzsigolo meg ítélet napig iszonkodott volna. Én legalábbis biztos vagyok benne, hogy a borz szólóban a körmeivel gyorsabban ás, mint ők ketten ásóval-lapáttal. Plusz a szakadó hó is jelentősen csökkentette a harci kedvemet így aztán hazafelé fordítottam a kocsirudat.
 A tacskómentalitáshoz még egy adalékot azért hozzáfűznék, mert amikor megálltam az egyik helyi tyúkfarm mellett dög-ügyben konzultálni a tulajjal, Kira a hóban friss rókanyomokat talált. Na hát az az átokfajzat nem utána akart menni. Kapott is tőlem olyat de olyat (két csattanós puszit arra a mocskos pofájára), hogy biztos megemlegeti. Idehaza betermelt egy tányér csukamájolajjal dúsított húslevest, két marék prémium kölyöktápot, szárazra dörgöltem, majd átadtam a tulaj kislányának. Jelenleg durmol a ládikájában amit megis érdemel, mert - kiszámoltam - bizony 28 óra hosszat küzdött odalent.

[Voldi]

Győzelem!!! Megvan Kira!!!

Minden jó, ha a vége jó!   

Nyalogassátok sebeiteket!     

[Somefire]

Tiszta stresszben voltam tegnap óta, hogy mi lehet szegény tacsival, de most megkönnyebbültem Iszok is egy szilvát ennek örömére!
Gratulálok a hozzáálláshoz és a kitartáshoz!

[Balkóbátya]

Inkább a vadász markából folyjon a vér, mint a kutya torkából!

[mr.Hucul]

 Hát egy ideig nem fogom eljátszani Bach H-moll fúgáját orgonán. Max kintornán.

[oceanwave]

Éljen, én is veletek izgultam a kutyáért! 

[serg]

Öröm hallani a sikeres mentőakcióról!

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Hucul!

Megemelem a   előtted, és a tacsi előtt is!  

Vadászüdvözlettel: Attila

[Silvestris]

Üdv Mr. Hucul!

Biztos hallottad már azt a nagyon igaz mondást, hogy nem az a fontos, hogy hol, hanem, hogy kivel/kikkel vadászik az ember! Kotorékozáskor se lehet kiszámítani a vadászat menetét, időtartamát. Olyan emberrel nem érdemes kimenni, akinek közben más dolga akad, siet haza, mert hirtelen közbejött valami...általában azokkal szokott ez előfordulni, akiknek nincs lent a kutyája!

Hát Te nem ezek közé tartozol! Aki így küzd más kutyájáért, odateszi magát teljesen, azzal lehet igazán vadászni! Szerencsés ember, akinek ilyen vadászbarátja lehet!

A többit meg majd megtanulod.

 

[zsolt65]

Szép volt. elismerésem.

[U.Péter]

Nagyon aggódtam a tacsiért, és most pedig egyfolytában vigyorgok örömömben, hogy épségben előkerült, sőt, még rókát is akart fogni! 

Egy nagy  mindkettőtöknek!!!