Szarvasbika

[Sziju]

Anti:
"azok az egyedek, melyek egymással szaporodva, magukhoz hasonló termékeny utódokat hoznak létre, azok egy fajba tartoznak. A faj definícióját kéne megváltoztatni ahhoz szerintem, hogy legyen értelme a további vitának"

Sok hasonló faj létezik, amelyek egy közös ősről fakadnak, de a földrajzi távolságok és elszigeteltség miatt komoly változásokon mentek keresztül. Ennek a folyamatnak a vége, amikor már a két csoport egyedei nem tudnak úgy szaporodni egymással, hogy termékeny legyen az utód, tehát ebben az értelemben két faj jön létre. Az említett szarvasoknál, és a vadjuhoknál ez a folyamat még nem fejeződött be. Ettől függetlenül már a több fajjá válás útján vannak. Ez egy folyamat, amit az említett fajdefiníció, amely fekete-fehérben gondolkodik, nem tud értelmezni.

Vagy lehetséges, hogy az említett állatcsaládok fajai azért tartották meg az egymással való sikeres szaporodás képességét, mert a földtörténeti katasztrófák során kipusztultak volna, ha a megfogyatkozott létszámuk miatt nem tudnak beolvadni más fajba.

Igazából a tudomány sem egységes a faj definíciót tekintve.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Faj

[wildheger]

Üdv!
A szarvas testfelépítéséről írtakkal nem értek egyet.Ha láttatok már szumózót,megfigyelhettétek a kezdő beállását.Széles kartámasztás,lábak zártabban.Hatalmas "elejének" a támasztása egy pontba fut össze.Ez a háromszög nehezebben mozdítható ki,mint a "vékony" elejét kifelé támasztó két robusztus láb,mert így a lábak külön-külön vannak terhelve és egy erőteljes gyors lökésre megrogyhatnak.Viszont az előző esetben a lábak bizonyos fokig egymást segítve ugyanazon terhelést megosztják.
Láttam már olyant,hogy a sörösló-farú bika az ugyanolyan trófeaerősségű bikával szemben a paralellmarsch kezdetén megfutamodott,mert már biztosan volt hasonló látvany után kellemetlen élménye.A régi citroen autóknak is szélesebb volt az eleje,mint a hátsó kerekek nyomtávja,így nehezebben borult.Ezzel szemben a hátul kétkerekes háromkerekű könnyen borul.

[wildheger]

Szevasz Boki!
Mi lenne a reakciód,ha Belgiumban kiállna eléd egy vörösalmai típusú bika?Azután hogyan írnád le a különbséget a keleti és a nyugati között?
Csak azért írom ezt,mert Belgiumban van egy nagy terület,ahol a szarvasok színben és agancsformában azonosak a keletivel.

[Boki]

Szevasz Boki!
Mi lenne a reakciód,ha Belgiumban kiállna eléd egy vörösalmai típusú bika?Azután hogyan írnád le a különbséget a keleti és a nyugati között?
Csak azért írom ezt,mert Belgiumban van egy nagy terület,ahol a szarvasok színben és agancsformában azonosak a keletivel.

Egy angliai kolléga pont ezt a területet vizsgálta 2005-ben és publikálta 2006-ban.
A kutatásának lényege az volt, hogy Belgium, ill. Észak-Franciaország területéről mintákat gyűjtött, mint zárt, mind szabad területi szarvasoktól.
A korábbi betelepítéseknek köszönhetően Belgium egyes részein talált olyan kisebb populációkat, melyek köthetőek más populációkhoz, pl. romániai (Román-alföld), ill. német gímszarvasokhoz. A román-alföldi bikákról azt olvastam, hogy szerb, somogy és kárpáti szarvasok vegyesvágottja.
Innentől aztán vége a tiszta vérű állományoknak ezen a területen, szerintem.

A csatolt kép egy romániai bika, amely Belgiumba került tenyésztésbe, azt hiszem 2002-ben. A kép alapján nem típusos román bika.

A vörösalmai bikák nekem a kedvenceim. Zalában láttam a trófeaszemlén 2008-ban hasonlót, mint a 2002-es bika, mármint az agancs felépítésére gondolok.

[Boki]

Íme a kép

[Boki]

"Láttam már olyant,hogy a sörösló-farú bika az ugyanolyan trófeaerősségű bikával szemben a paralellmarsch kezdetén megfutamodott,mert már biztosan volt hasonló látvany után kellemetlen élménye."

Ezt nem értem

[Urr Antal]

Génkészletet csak vegetatív szaporítás esetén lehet elérni.Ha generatív a szaporodás és minden egyednek van részvételi lehetősége,akkor csak a dominancia-recesszivitás váltakozása befolyásolható,de az se mindig.Függ a gének erősségétől.

Szervusz Wildheger!

Mivel a tenyésztett szarvasok között gyakran végeznek közelebbi és távolabbi rokonok között párosításokat, ezért egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy mind az apai, mind az anyai ágon ugyan azt az allélját kapja az utód egy bizonyos génnek. Minél több allélja fordul elő egy génnek, annál nagyobb lehet egy bizonyos populáció génkészlete, géndiverzitása. Ez szűkül be a tenyésztéssel.

Ha ezek az allélok recesszívek normál esetben, és valamiféle betegséget (vagy hajlamot) kódolnak, akkor gond van, ha mondjuk ráteszik az apát a lányára, és homozigóta lesz az utód erre nézve.

A muflonok génkészlete pl. azért igen szűkös, mert kevés egyed szaporodott fel annak idején a mai szintre. Ezért kisebb is az esély arra, hogy valamiféle környezeti változásra tudjon reagálni pár egyed, legyen a tarsolyában (genomjában) megoldás.

Ezért tanítják azt a biológusok, hogy a legkisebb fenntartható populáció min. 50 egyed...persze ez függ az egyes egyedek genomjától is biztosan.

 

[Urr Antal]

Ha tenyésztett egyedeket bocsátok ki szabad területre,akkor egyáltalán nem növelem a génvariánsok számát,mert ott is meg vannak ugyanazok.A különbség másban,az élőhely okozta dominanciában van.Ezt látjuk,a többit csak vizsgálni tudjuk.Érdekelne a véleményetek,miben különböznek az egyes megyék,vagy hegységek szarvasai.

A pontos olvasás ....

A kirakott egyedek által hordozott allélokat említettem!
Ha fehér embereket teszek ki egy szigetre a fekete bőrűek mellé folyamatosan, akkor az utódok között idővel egyre több lesz a "kevésbé fekete", és a teljesen fehér (!) utódok száma! Vagyis növelem a fehér bőrszínért felelős génvariánsok gyakoriságát a kis szigeti populációban...

[Urr Antal]

Anti:
"azok az egyedek, melyek egymással szaporodva, magukhoz hasonló termékeny utódokat hoznak létre, azok egy fajba tartoznak. A faj definícióját kéne megváltoztatni ahhoz szerintem, hogy legyen értelme a további vitának"

Sok hasonló faj létezik, amelyek egy közös ősről fakadnak, de a földrajzi távolságok és elszigeteltség miatt komoly változásokon mentek keresztül. Ennek a folyamatnak a vége, amikor már a két csoport egyedei nem tudnak úgy szaporodni egymással, hogy termékeny legyen az utód, tehát ebben az értelemben két faj jön létre. Az említett szarvasoknál, és a vadjuhoknál ez a folyamat még nem fejeződött be. Ettől függetlenül már a több fajjá válás útján vannak. Ez egy folyamat, amit az említett fajdefiníció, amely fekete-fehérben gondolkodik, nem tud értelmezni.

Vagy lehetséges, hogy az említett állatcsaládok fajai azért tartották meg az egymással való sikeres szaporodás képességét, mert a földtörténeti katasztrófák során kipusztultak volna, ha a megfogyatkozott létszámuk miatt nem tudnak beolvadni más fajba.

Szervusz Judit!

Rövid leszek, mert már szerintem sokan a pokolba kívánják a gyakorlati élettől eltávolodott elmélkedéseimet.   

1. Sok vadjuhfaj van, nem egy. Az alfajokkal van gond, de a lényegben egyetértek Veled!
2. "az említett állatcsaládok fajai azért tartották meg az egymással való sikeres szaporodás képességét, mert a földtörténeti katasztrófák során kipusztultak volna,"

Az evolúciónak nincs célja, és nincs "tudata", szabad, mint a madár!

Jó példa erre a vízbe "visszatelepülő" emlősök. De számtalan példa van.

Többet meg már nem írok hozzá, mert előbb-utóbb biztos valami nagy butaságot fogok írni, mert egyre ingoványosabb talajra tévedünk.

Jó szelet! 

[Boki]

Én személy szerint örülök, hogy kicsit ebbe az irányba elmentünk.
Van egy másik dolog ami már régóta foglalkoztat, ez pedig a szárhossz kérdése.
Mivel többen olvassátok a fórumot,kíváncsi lennék, ki és hol milyen szárhosszú bikákról hallott.
Állítólag Somogyban egyszer lőttek egy 142-cm-est is, aminek a másik szára is 130 felett volt.

[Urr Antal]

Én személy szerint örülök, hogy kicsit ebbe az irányba elmentünk.
Van egy másik dolog ami már régóta foglalkoztat, ez pedig a szárhossz kérdése.
Mivel többen olvassátok a fórumot,kíváncsi lennék, ki és hol milyen szárhosszú bikákról hallott.
Állítólag Somogyban egyszer lőttek egy 142-cm-est is, aminek a másik szára is 130 felett volt.

Szia Boki!

Erről a rendkívüli szárhosszú bikáról nem hallottam, de azt olvastam valahol, valamilyen statisztikai kimutatásban, hogy a somogyi szarvasok szárhosszának átlaga a legnagyobb Magyarországon. 

Valahogy viszont nekem úgy tűnik, hogy a bikák nagyon ragaszkodnak a szárhosszhoz. Ha öregednek, vagy nincs kaja, akkor először elhagyják az ágakat, a fajsúly csökken, elmaradnak a gyöngyök, de a szárhoz ragaszkodik a végsőkig. Valahogy' erősen befolyásolt lehet genetikai oldalról. A környezet a hatással bíró faktorok között biztos kisebb szerephez jut.

 

Kiváncsi vagyok, hogy az öregek hozzászólnak-e?

[Karácsony Károly]

Szervusz Antal!

Ha majd egyszer bankár leszek, akkor az egyik nagyvadas területemen Te lehetsz a Góré...!
Ezek a Vértesből valók. 127, 125cm.

[Gaucho]

Az alsó képen lévő bika gyönyörű,  a magyar ranglistára nem került fel ez a trófea?

[Kovi Ádi]

Az alsó képen lévő bika hatalmaaaaaaaas és gyönyörűűűűűűűű!!! 

[Karácsony Károly]

Zölden "csak" 10.85kg volt