Szarvasbika

[Sziju]

Viszont a kiváló képességű szabad területi egyed nem az emberi célok kiszolgálására (kedvelt trófeaforma, méret) jön létre, hanem a túlélés, és a faj alkalmazkodása érdekében.
A kerti bika pedig a vásárlók (vadászok) igényeit szolgálja ki, azért tenyésztik bizonyos szempontok alapján.
Az hogy szabadban lőtték meg a bikát, nem jelenti azt hogy ott is született...

Na és eszembe jutott még valami. Na most kapok...
Ha van genetikai mintánk, és tudjuk, hogy melyik területen milyen genetikai jellemzők vannak, akkor nem lehet csak úgy oda kitenni egy bikát, aminek kertben rakták össze a génkészletét. Igaz?
Ezzel talán le lehet ellenőrizni, ha egy-két csodabika fel akar kerülni a világranglétrára, hogy honnan is származik.

[Boki]

Viszont a kiváló képességű szabad területi egyed nem az emberi célok kiszolgálására (kedvelt trófeaforma, méret) jön létre, hanem a túlélés, és a faj alkalmazkodása érdekében.
A kerti bika pedig a vásárlók (vadászok) igényeit szolgálja ki, azért tenyésztik bizonyos szempontok alapján.
Az hogy szabadban lőtték meg a bikát, nem jelenti azt hogy ott is született...

Na és eszembe jutott még valami. Na most kapok...
Ha van genetikai mintánk, és tudjuk, hogy melyik területen milyen genetikai jellemzők vannak, akkor nem lehet csak úgy oda kitenni egy bikát, aminek kertben rakták össze a génkészletét. Igaz?
Ezzel talán le lehet ellenőrizni, ha egy-két csodabika fel akar kerülni a világranglétrára, hogy honnan is származik.

Pontosan! A franciáknál és a Benelux államokban már megcsinálták ezeket a kutatásokat, most rajtunk a sor. Ugyanakkor ez sem 100%-os megoldás, mert ha pl. valaki pl. tiszta zalai genetikát használ, sok-sok év alatt azt szelektálja és kiengedi zalai területre agyonlövetni, akkor a genetikai vizsgálatokkal sem igazolható, hogy a bika kerti. Más oldalról is nézhetjük ezt: ha ez a gondosan szelektált bika kikerül és szerephez jut a szaporodásban, akkor semmi rosszat nem tettünk. A ranglistára kerülés más tészta. Van egy olyan "vadász" réteg, akinek bármi belefér. Személy szerint nem vadászom, de piszokul érdekel minden a gímmel kapcsolatban, ezért ezek a kutatási témák.

Antinak!
A szárhosszal is erőlködtek pl. az új-zélandiak, de nem sikerült.
Ennek oka szerintem, hogy az ágak száma és a szárhossz negatív korrelációban vannak egymással. A trófeás farmok meg ugye vagy SCI pontra, vagy súlyra mennek. Mindkettőt az ágak számával tudják emelni lényegesen. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy nálunk a szabad területen lőtt sokágúak farmi bikák.

Más!
Szabad területen a jelenlegi helyzet a negatív szelekció irányába tart véleményem szerint.
Kezd ugyanaz lenni, mint a horgászatban. A pecásoknál ami eléri a mérethatárt (azaz korához képest a legjobb növekedési eréllyel rendelkezik), az megy a tepsibe. Ami nem éri el a mérethatárt, azt visszadobjuk, hagyjuk szaporodni. Aztán meg csodálkozunk....

Na ennyi. Örülök, hogy pezseg az élet!
Attilának köszi a szöveg-kiemelést!

[wildheger]

Üdv!
Mit jelent az,hogy zalai genetika és kertben összerakott bika?

[Sziju]

Szia Widheger!

A különféle területek szarvasainak jellemző a genetikai anyaga., azaz a DNS-e. Van zalai genetika, zempléni genetika, bakonyi genetika, stb, de mindegyik gímszarvas.

Új-Zélandon pl a kertekben több terület szarvasait keresztezik össze, tehát keverik, összerakják a genetikai anyagot annak érdekében, hogy gyorsan fejlődő, nagy tömegű, sokágú agancsot növelő bikákat tenyésszenek ki. Ráadásul nem csak egy szarvasfajból válogattak szaporításra, hanem több fajt is kereszteztek. A szarvasfélék képesek egymással szaporodni és életképes utódot létrehozni, ezért pl a hazánkba behozott szika szarvas is képes a gímmel. Ezeket nem szabad kiengedni a szabadba. Olyan, mint ha mesterségesen hoznának létre egy fajtát direkt vadászati célokra.

Van, ahol kizárólag az adott terület szarvasaiból válogatják ki a legjobb képességűeket, és azt tenyésztik tovább. Ennek a genetikai anyaga az adott területre jellemző, tiszta. Ha ilyen kerti bika kerül ki a szabadba, akkor senki nem fogja megmondani, hogy kertben rakták össze, azaz tudatosan tenyésztették ki az egyedet, mert ehhez hasonló jó képességű, szép agancsú bikák a szabadban is születhetnek.

Erre írta Boki : "ha ez a gondosan szelektált bika kikerül és szerephez jut a szaporodásban, akkor semmi rosszat nem tettünk."

[Urr Antal]

Szia Judit!

"Ráadásul nem csak egy szarvasfajból válogattak szaporításra, hanem több fajt is kereszteztek."

Nem fajt, hanem alfajt! Nem mindegy...

A másik pedig az, hogy több szikaszarvas faj is van, és nem mindegyik hibridizálódik a gímmel.

 

[Sziju]

Szia Anti!

Leggyakrabban alfajt kereszteznek, mert gond nélkül jöhet létre szaporodóképes egyed, pl, ha a zalai szarvast az osztrákkal, de lehet hasonló fajokat is, pl szika szarvas és gím.

Ezt a tanulmányt már Forsterh is feltette, de én is ide teszem, mert ebben fajok keresztezéséről is szó van. Tovább tenyésztésnél a lényeg, hogy szaporodó képes legyen az utód. Ha viszont csak meg akarják lövetni a nagy agancsú hibridet, akkor mindegy, hogy képes-e szaporodni.  
http://www.szie.hu/file/tti/archivum/Molnar_Andrea_phd.pdf

[Boki]

Szia Judit!

"Ráadásul nem csak egy szarvasfajból válogattak szaporításra, hanem több fajt is kereszteztek."

Nem fajt, hanem alfajt! Nem mindegy...

A másik pedig az, hogy több szikaszarvas faj is van, és nem mindegyik hibridizálódik a gímmel.

 

Lehet hogy Judit a vapitire gondolt, ami külön faj és a jobb növekedési erély kihasználása érdekében a kiwik már régóta keresztezik a gímmel.
Elsődleges céljuk volt, hogy jobb hústermelő egyedeket hozzanak létre. Ez sikerült is. Sok gímnek kikiáltott szarvas kerül odakint terítékre, amiben van vapiti. Nem egyszerű észrevenni a pl. 25% vapiti génhányadot az állaton.

Üdv, Boki

[Sziju]

Köszi Boki! A vapitire gondoltam. 

[Urr Antal]

A vapiti ugyanúgy gímszarvas, egy fajba tartozik a marallal, a mi gímünkkel stb. .
Mint tudjátok annak idején a Bering -földnyelven jutottak át Észak-Amerikába számos más fajjal együtt, és ott lassacskán (nyilván) az evolúció során testi jellemzőik változtak (más környezet), de még nem távolodtak el egymástól annyira, hogy ne hozhatnának létre magukhoz hasonló szaporodóképes utódokat. Bár latin nevükben a fajnév egyes rendszertani besorolások szerint már canadensis, de korábban elaphus volt, nem véletlenül...
Nem másik faj.

Szerintem ez így pontos, de a többi dolog nyilván úgy van.

A szikák meg annyira satnyák a gímhez képest, hogy kár keresztezni...

 Én erre gondoltam.

 

[Urr Antal]

Helyesen különben Cervus elaphus canadensis. De az alfajok kérdése a biológusok vesszőparipája....pláne a vadjuhoknál. 

[Boki]

Helyesen különben Cervus elaphus canadensis. De az alfajok kérdése a biológusok vesszőparipája....pláne a vadjuhoknál. 

Sziasztok!

Csak az olvasott ismereteimre hagyatkozhatok, de pl. a wikipédiában ez áll:

"Nemrég még úgy tartották, hogy a gímszarvas és a vapiti egy fajba tartozik, ily módon folytonos elterjedési területet alkotva a mérsékelt övi Eurázsián és Észak-Amerikán keresztül. Ezt a feltételezést az is alátámasztotta, hogy fogságban a két állat keresztezéséből ivarképes hibrid egyed születik, amely maga is szaporodásra képes.

A mitokondriális DNS vizsgálat után, amit 2004-ben végeztek el, és amelynek során több száz gímszarvas és vapiti alfajtól vettek mintát, rájöttek, hogy a két állat két külön fajt képez. A vapitinak legalább kilenc, a gímszarvasnak legalább nyolc alfaja létezik. Az is kiderült, hogy a vapiti nem is a gímszarvassal, hanem a szikaszarvassal és a fehérajkú szarvassal áll közelebbi rokonságban. A két faj közötti határ Kazahsztán és Kína között húzódik; a gímszarvasoké Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia, míg a vapitiké Kelet-Ázsia és Észak-Amerika.
Alfajai [szerkesztés]

A gímszarvas alfajait egymástól jól elkülöníthető csoportokba lehet sorolni. Manapság már csak két csoport létezik, mivel a 2004-es évi DNS vizsgálat utáni rendszerezés szerint a vapitikat külön fajba sorolják. A két megmaradt csoport (az európai gímszarvasok és a közép-ázsiai gímszarvasok) viszonylag közeli rokonai egymásnak, de egyes feltételezések szerint az utóbbi csoport külön fajt is alkothat, mivel elzárva élnek az európai gímszarvasoktól. A közép-ázsiai gímszarvasok Türkmenisztántól Kínáig találhatók meg, míg az európai gímszarvasok elterjedési területe keleten csak a Kaszpi-tengertől nyugatra kezdődik. A közép-ázsiai gímszarvasok ősibb vonásokat is mutatnak. A Természetvédelmi Világszövetség a gímszarvas fajt nem nyilvánította veszélyeztetett fajnak, de egyes alfajok súlyosan vagy mérsékelten veszélyeztettek.[9]"

Persze tudom, oda bárki beírhat akármit. No mindegy.
Azt tudom, hogy pl. Franciaországban minden elejtett egyedet vizsgálnak, van e köze vapitihez. Céljuk, minél jobban visszaszorítani a természetes állományban a vapitiktől származó "géneket".

Üdv, Boki

[Urr Antal]

Szia Boki!

Szerinted az, hogy "közelebb áll", kizárja azt, hogy egy fajba tartoznának a mi szarvasunkkal. Szerintem nem.
 Mégis egy tőröl erednek, erről a második ábra tájékoztat, és bárhogy csűrjük csavarjuk, azok az egyedek, melyek egymással szaporodva, magukhoz hasonló termékeny utódokat hoznak létre, azok egy fajba tartoznak. A faj definícióját kéne megváltoztatni ahhoz szerintem, hogy legyen értelme a további vitának. 

 



 

[Boki]

Jogos 

[wildheger]

Génkészletet csak vegetatív szaporítás esetén lehet elérni.Ha generatív a szaporodás és minden egyednek van részvételi lehetősége,akkor csak a dominancia-recesszivitás váltakozása befolyásolható,de az se mindig.Függ a gének erősségétől.

[wildheger]

Ha tenyésztett egyedeket bocsátok ki szabad területre,akkor egyáltalán nem növelem a génvariánsok számát,mert ott is meg vannak ugyanazok.A különbség másban,az élőhely okozta dominanciában van.Ezt látjuk,a többit csak vizsgálni tudjuk.Érdekelne a véleményetek,miben különböznek az egyes megyék,vagy hegységek szarvasai.