Az agancstőből minden levetéskor veszít a bika, ugye, így vénségére szinte a homlokcsonton ül az agancs, mint ennél a bikánál. A koronát letördelte, ami utalhat a kopott hiányos fogazatra, gyöngébb-porózus agancsra, mindenesetre vélhetően nem úgy hasznosítja a táplálékból a szükséges anyagokat a szervezet, mint fiatalabb korban...ennek ellenére és a gyatra fotó mellett én nem látom a hiányos - kopott fogazatot (a fogredők jó mélyek, egyértelműen kivehetőek), nem látom a koponyavarrat elcsontosodását és ellaposodását a homlokcsonton és a haránt porc sem záródott össze. Az ellentmondásos összkép mondatta velem, koravén. Az én szemem gyakorlatlan Hozzád képest és a fotó is kicsi, életlen. Ez volt a megérzésem.
Harmincöt éve nem voltam fogorvosnál.Ádámcsutkámat még nem nőtte be a toka,nem vettem fel hímgorilla alkatot,állománybecslésnél lefutottam a huszonéveseket.
De volt olyan katonatársam,aki huszonöt éves korunkban úgy nézett ki,mint a Nagyapám.
Ilyen különbségek szarvasok között is vannak.
Idézek Páll Bandi bácsitól:
"Különben sem tartozik a ritka esetek közé,hogy az eltérő rágási formák miatt a hátsó fogak jobban kopnak,mint az elsők,így a metszőfogak is.Ennek a különös "hátul" rágásnak persze előfordul a fordítottja,amikor a szarvas "elöl" rág,s így a fogai is el elöl rövidülnek.De a fogak kopását nemcsak a rágásmód befolyásolja. Minden szarvas genetikai jellemzője a csontkeménység (49.,50. kép). Differenciált az agancs sűrűsége (fajsúlya) is. A foganyag keménysége sem egyforma, tehát a kemény csontú bika foga nyilván lassabban használódik el, mint a puha csontú társáé. A fogelhasználódást a takarmány-összetétel is gyorsíthatja,sőt még az sem közömbös,hogy a szarvas mozgásterében milyen a talaj. A takarmányfelvétel közben az állat szervezetébe nem is elhanyagolható mennyiségű föld jut. A por alakban felrakódott szennyeződést a szarvas megrágja és lenyeli. A kvarcos homok nyilván erősebben koptatja a rágófogakat,mint pl. az agyag. A homoktalajú vadászterületeken tehát gyorsabb a fogak elhasználódása.
A felsoroltak miatt a zápfogak és a metszőfogak kopásával történő kormeghatározás csak más, kormeghatározásra használt eljárással együtt ad megnyugtató eredményt,egymagában kizárólag tájékoztató célra felel meg."
Az agancstő átmérője évente 2 mm-t nő, a hossza 1 mm-t csökken.
" Külföldi kutatók és szakírók próbálják a rövidülés törvényszerűségét megállapítani,de kevés sikerrel."
A képen én csak egy lepattant koronaágat látok és szerintem az ilyen gyöngytelen agancsok általában tömörebbek az átlagnál.
