|
|
|
elaccc
|
 |
« Új üzenet #10666 Dátum: 2015. április 11. - 22:10:41 » |
|
Az ivari kétalakúság, a faji dimorfizmus kezdettől fogva meg van a szarvas-féléknél.... itt München mellett találtak egy nagyon értékes leletet egy aprócska koronás agancsot. A fajt elnevezték "nyúlszarvasnak", mert a mar magassága mindösszesen csak 30 cm volt. A lelet kora pedig 16 millió év. Nem semmi
Valahogy így kezdődött a szarvas-félék evolúciós útja...és mind a mai napig folytatódik....
  Ezelőtt az agancsospocok előtt mi volt? ...agancstücsök? előtte agancsbolha?  előtte agancsosbaktérium?  És közvetlen utána, mondjuk félmillió évenként? A Németek hogyan látják? hogyan fejlődött mondjuk az agancsa, és miért úgy ahogyan? ( ...szerintem korai az öröm, a büszkélkedés...  ) Az egyik 55 éves barátom nagyon büszke volt, hogy gyermeke született! "Ilyen az igazi férfi..." Csak annyit mondtam neki, hogy ha megengeded, én majd 18 év múlva gratulálnék, amikor a gyermeked mindenre felkészítve útnak indítottad... ( intelligens ember és csak annyit mondott: Úgy legyen! ) |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10667 Dátum: 2015. április 11. - 22:19:12 » |
|
Szegénynek a szeméből nőtt ki az agancs. Ráadásul a szemöldöke az agancstő! Lehet, hogy az nem is agancs, hanem valami módosult szemnyúlvány, mint a csigának csak több szem volt a végén, mint a póknak... így látta jobban a ragadozó sasokat... pl.  |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10668 Dátum: 2015. április 11. - 22:50:45 » |
|
Egyébként köszönjük a fotókat is! Remélem a humoros megjegyzés nem szegi kedved, nem volt mögötte rossz indulat!  |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
aranyvesszo
|
|
« Új üzenet #10669 Dátum: 2015. április 12. - 00:02:10 » |
|
Egyébként köszönjük a fotókat is! Remélem a humoros megjegyzés nem szegi kedved, nem volt mögötte rossz indulat! Semmi gond, valahogyan el kellett kezdődnie.... és ha nem is olyan fényesen, de elindult a dolog. Mostanra azért már nem lehet panaszkodni....működik az evolúció |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Boar
Adminisztrátor
Vadász
 Nem elérhető
Hozzászólások: 16598
|
|
« Új üzenet #10670 Dátum: 2015. április 12. - 07:54:58 » |
|
Ezelőtt az agancsospocok előtt mi volt? ...agancstücsök? előtte agancsbolha? Ezt se tudod, vazze? Természetesen a szarvasbogár... |
|
|
|
|
Naplózva
|
Lassan lépked a fűben
a vak zenészek kara.
Mondjátok emberek,
ez már Európa?
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10671 Dátum: 2015. április 12. - 07:56:11 » |
|
Ezt se tudod, vazze? Természetesen a szarvasbogár... 1 kód megfejtve! |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
aranyvesszo
|
|
« Új üzenet #10672 Dátum: 2015. április 12. - 08:12:12 » |
|
Ezelőtt az agancsospocok előtt mi volt? ...agancstücsök? előtte agancsbolha? előtte agancsosbaktérium? És közvetlen utána, mondjuk félmillió évenként? A Németek hogyan látják? hogyan fejlődött mondjuk az agancsa, és miért úgy ahogyan? ( ...szerintem korai az öröm, a büszkélkedés... ) Az egyik 55 éves barátom nagyon büszke volt, hogy gyermeke született! "Ilyen az igazi férfi..." Csak annyit mondtam neki, hogy ha megengeded, én majd 18 év múlva gratulálnék, amikor a gyermeked mindenre felkészítve útnak indítottad... ( intelligens ember és csak annyit mondott: Úgy legyen! ) Ez a szarvas kialakulása és fejlődése szempontjából az első kezdeti lépések.... de ugyanilyen kezdeti lépésekkel küzdöttek a predátorai is.... Aztán együtt szépen tökéletesedtek és a ragadozói kihívásoknak, a környezeti változásoknak megfelelően a szarvas is megtette a szükséges evolúciós módosításokat, hogy a nemzetségét a szükséges fajszámban életben tartsa. A leglehetetlenebb élőhelyeken is igyekezett megragadni, ahol szükséges volt a testnagyságát is megnövesztette, hatalmas rudlikat alakított ki maga körül, az agancsát pedig az élőhelyi adottságoknak megfelelően még ma is folyamatosan változtatja. Az első ősi agancsok egy konszolidált jólétről árulkodnak. Elég volt akkoriban a nyúl nagyságú test és egy 4-5 cm magas, koronás agancsocska, ami csak az ivari megkülönböztetés célját szolgálta. Az a világ maga lehetett a paradicsom az állatok számára. Viszonylag magasan temperált hőmérséklet, változatos növényvilág és kevés ragadozó jellemezte azt a korszakot ( Oligocén) Aztán a fokozatos lehűlések és viszonylagos felmelegedések periódusai a jégkorszakba történő átcsúszás nagyon durva időjárási kihívásai meglódították az evolúció szekerét. Komoly és állandóan megújuló harcok indultak meg a fajok között az eredményes túlélés érdekében. A hideg időszakot eredményesebben lehetett egy nagyobb testet birtokló állatnak túlélnie, ezért a fajok testömege növekedett. De az egyre nagyobb testömegű ragadozók ellen is hatékonyabb védekező fegyverre volt szükség, mint az 5 cm-es agancsoska. Ezért aztán főleg ahol a nagymacskák kezdtek el vadászni a nyárs és dárda formájú koronátlan agancsformák és az egyre hosszabbodó agancsszárak jellemezték a szarvasfajok próbálkozásait. Időközben teljesen fátlanná vált az eljegesedés miatt Európa. A sarki jégsapkák nagyon mélyen déli irányban lehúzódtak a szárazföld belsejébe. A jégsapkában iszonyú mennyiségű víz kötődött meg, a Földközi tenger 5 alkalommal több száz, sőt ezer évekre teljesen kiszáradt a tengerek vízszintje a mainál 200 méterrel volt lejjebb, úgy hogy nemcsak a Bering-szoroson lehetett Amerikába száraz lábbal átkelni, hanem a mai Anglia irányában Amerika a kiszáradt tengerfenéken több ezer éven keresztül száraz lábbal elérhető volt az állatok számára. A mai tengerek szárazra került aljzatán, a nyári időszakban a permafrost kiengedésével évezredeken keresztül kiváló mamutlegelők alakultak ki, amelyek a mamutok, de a megafauna hatalmas testű más növényevői számára is kiváló nyári legelőt biztosítottak. Az afrikai megafauna így tudott Északnak tartva aztán először Európába, majd ott két irányba egyszerre terjeszkedve Nyugatnak és Keletnek Amerikába és Ázsiába eljutni. Ezért lehetett hogy az Ázsiai és Amerikai jégkorszaki megafauna egyidőben egymással párhuzamosan fejlődő, csak a környezeti hatások által kissé módosított rokon fajokat tudott felsorakoztatni. Mindkét földrészen egyszerre és egyidőben jelentek meg a lovak,a tevék, a mamutok ( Amerikai földrészen több masztodon fajjal is kiegészülve), a medvék (Amerikában az óriás medvével kiegészülve) az oroszlánok ( Indiában még fenn van a változat és érdemes megnézni, mert különbözik az afrikai változattól ) óriáshiénák, a kardfogúk ( Amerikában sokkal nagyobb fajváltozattal, mint Európában és Ázsiában ) az antilopok, a tülkösszarvú bivalyok és vadszarvasmarha-félék, a bölények, amelyeknek mind a két földrészi változata a mai napig is fennmaradt. Na és a szarvasok, amelyek viszont Keletről - Nyugatra hódították meg Ázsiát, Európát és Amerikát is. Aztán az utolsó glaciálisban fél esztendő alatt elolvadt a sarki jégsapka, amely ha igaz egy a sarki pólus felett kettészakadt és felrobbant becsapódó üstökösnek köszönhető. Rengeteg olyan mamut és egyéb csontot találtak, amelybe apró kövek voltak valamiféle erőhatásra (robbanás) a csontanyagba beépülve..... Hatalmas gleccseráradatok indultak meg Északról Dél felé több ezer tonnás sziklákat a hátukon cipelve Skandináviából 3000 km távolságra Németország síkká vált területein lerakva hatalmas kőterheiket, mert ott olvadt ki a jég a kövek alól végleg....Fél kontinensnyi területek kerültek tartós áradások, elöntések alá....Közben elkezdődött a folyamatos felmelegedés és azt követően a tundrai, sztyeppi körülményeket a fák megjelenése és az intenzív beerdősülés véglegesen megváltoztatta. Ilyen mértékű környezeti változásokat csak kevés faj volt képes túlélni. A legnagyobb vesztesek a vadlovak voltak...páratlan ujjú patás lábuk miatt egyszerűen beleragadtak a kiolvadt permafrostba és százezrével dögöltek a sárba.... a hasított körmű csülkös vad kereste a magasabban fekvő részeket, a ragadozók pedig a kezdeti bőséges dögkínálat után gyakorlatilag éhen pusztultak. Ezért a gímet nyugodtan tekinthetjük az elmúlt jégkorszak sikeres túlélőjének, egy nagyon sokat tapasztalt, ügyes, talpraesett szarvasfajjal van dolgunk. A faj nagyon tehetséges, kedvező körülmények közé helyezve csodákra lenne képes.... Lásd Új-Zéland...... Apropó a bajorok arra büszkék, hogy egy ilyen falatnyi, 16 millió éves leletet, sikerült egyáltalán észrevenni, nem nézték egy aprócska ágmaradványnak és a végén megfelelő helyre, a múzeumba került  |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10673 Dátum: 2015. április 12. - 08:14:23 » |
|
Semmi gond, valahogyan el kellett kezdődnie.... és ha nem is olyan fényesen, de elindult a dolog. Mostanra azért már nem lehet panaszkodni....működik az evolúció Miért akarsz mindenáron a múzeumokból tanulni? Már eljutottál arra a szintre, hogy saját gondolataidat használd... Téged már nem tud más ember tanítani hidd el! Indulj ki a jelen állapotból, a mai, most élő szarvasbikából. Arra gondolj, hogy Te a mai tudásoddal, mennyi idő alatt tudnád megváltoztatni a testi, fizikális kinézetüket és agancsaikat... Például, az irányított szelekcióval amit a kertekben is végeznek. Persze az irányított "fizikális" szelekciót megkell spékelni tapasztalati ingerekkel is... Arra gondolok, hogy a szelekciót például farkas falkával végeznéd és meghatároznád a domborzati viszonyokat... stb. --- Tovább bontom az érthetőség kedvéért: Egy olyan kertet alakítaná ki, ahol sziklás hegyek is találhatók, meg dombvidék is, meg lápos, mocsaras rész is... ( vagy csak az egyik csak a másik) és ebben kellene a farkas falkának elkapni a szarvasbikát... Mindig ügyelnél, hogy az egyensúly ne boruljon fel...stb szóval irányítanád a dolgok folyamatát... Mennyi idő kellene a látványos változáshoz? A mostani kerti vagy újzélendi bikák mennyi idő alatt "változtatták" ekkorára agancsaikat? 50-100 év? vagy kevesebb? De nézzük az emberi evolúciót: Induló állapot az írásom pillanata. Most ugorj vissza 100 évet... megvan? 1915... ne maradj itt... ugorj vissza 100 évet...megvan? ...most 100 évet... és így haladj visszafelé...ne állj meg... Most gondolj bele mi volt 16 millió évvel ezelőtt... |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10674 Dátum: 2015. április 12. - 08:37:27 » |
|
|
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
aranyvesszo
|
|
« Új üzenet #10675 Dátum: 2015. április 12. - 08:53:31 » |
|
Miért akarsz mindenáron a múzeumokból tanulni? Már eljutottál arra a szintre, hogy saját gondolataidat használd... Téged már nem tud más ember tanítani hidd el! Indulj ki a jelen állapotból, a mai, most élő szarvasbikából. Arra gondolj, hogy Te a mai tudásoddal, mennyi idő alatt tudnád megváltoztatni a testi, fizikális kinézetüket és agancsaikat... Például, az irányított szelekcióval amit a kertekben is végeznek. Persze az irányított "fizikális" szelekciót megkell spékelni tapasztalati ingerekkel is... Arra gondolok, hogy a szelekciót például farkas falkával végeznéd és meghatároznád a domborzati viszonyokat... stb. --- Tovább bontom az érthetőség kedvéért: Egy olyan kertet alakítaná ki, ahol sziklás hegyek is találhatók, meg dombvidék is, meg lápos, mocsaras rész is... ( vagy csak az egyik csak a másik) és ebben kellene a farkas falkának elkapni a szarvasbikát... Mindig ügyelnél, hogy az egyensúly ne boruljon fel...stb szóval irányítanád a dolgok folyamatát... Mennyi idő kellene a látványos változáshoz? A mostani kerti vagy újzélendi bikák mennyi idő alatt "változtatták" ekkorára agancsaikat? 50-100 év? vagy kevesebb? De nézzük az emberi evolúciót: Induló állapot az írásom pillanata. Most ugorj vissza 100 évet... megvan? 1915... ne maradj itt... ugorj vissza 100 évet...megvan? ...most 100 évet... és így haladj visszafelé...ne állj meg... Most gondolj bele mi volt 16 millió évvel ezelőtt... Persze lehetne másként is csinálni és ahhoz nem szükségesek vadaskertek sem..... Ezek olyan eretnek gondolatoknak tűnnek, hogy a gyakorló vadászok azonnal a fejükhöz kapnak, ha most leírom..... a gím legjobban az Alföldön érezné magát jól, mert az az élőhely hasonlít legjobban az ősi sztyeppi élőhelyéhez..... a Tisza folyó mellett létrehozott víztározók területe kitűnően megfelelne egy nagyon erős gímállomány létrehozására.... Az ember múltjáról pedig azért nem nyilatkozom, mert az Ádám előtt kezdődött....lásd a különböző letűnt kultúrák maradványait, piramisok, mayák, egyiptom stb. De az izgalmas nem az, hanem az, ami a tiltott régészetbe csúszik bele. Ha egy 300 millió éves rétegben a dinó nyom mellett egy 73 cm hosszúságú megkövesedett emberi lábnyomot fedeznek fel, akkor megáll a tudomány. Nos ez a tiltott régészet. A lelet bekerül valamelyik múzeumi alagsor egyik rejtett fiókjába..... mert ez a mai tudásunk szerint nem lehet igaz......na és az az Akkambarói szoborlelet amelyiken a triceratopson lovagol az ember....hát biztosan jól berúgtak amikor a szobrot faragták....   |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #10677 Dátum: 2015. április 12. - 09:15:30 » |
|
Persze lehetne másként is csinálni és ahhoz nem szükségesek vadaskertek sem..... Ezek olyan eretnek gondolatoknak tűnnek, hogy a gyakorló vadászok azonnal a fejükhöz kapnak, ha most leírom..... a gím legjobban az Alföldön érezné magát jól, mert az az élőhely hasonlít legjobban az ősi sztyeppi élőhelyéhez..... a Tisza folyó mellett létrehozott víztározók területe kitűnően megfelelne egy nagyon erős gímállomány létrehozására.... Az ember múltjáról pedig azért nem nyilatkozom, mert az Ádám előtt kezdődött....lásd a különböző letűnt kultúrák maradványait, piramisok, mayák, egyiptom stb. De az izgalmas nem az, hanem az, ami a tiltott régészetbe csúszik bele. Ha egy 300 millió éves rétegben a dinó nyom mellett egy 73 cm hosszúságú megkövesedett emberi lábnyomot fedeznek fel, akkor megáll a tudomány. Nos ez a tiltott régészet. A lelet bekerül valamelyik múzeumi alagsor egyik rejtett fiókjába..... mert ez a mai tudásunk szerint nem lehet igaz......na és az az Akkambarói szoborlelet amelyiken a triceratopson lovagol az ember....hát biztosan jól berúgtak amikor a szobrot faragták.... "a gím legjobban az Alföldön érezné magát jól, mert az az élőhely hasonlít legjobban az ősi sztyeppi élőhelyéhez..... a Tisza folyó mellett létrehozott víztározók területe kitűnően megfelelne egy nagyon erős gímállomány létrehozására...." Ez gazdasági szempontból vizsgálva lenne csak jó... A nagy trófea eladhatósága szempontjából... és ezt sokan nem is akarják... szerintem Te sem... de az nem is a Te világod... A Te világod az erdő! A csicsergő madarak, a réten átügető szarvasrudli, a virágillat, a nyugalom a boldogság, harmónia...stb Ebből a világból sokminden hiányzik és sok olyan dolog van benne, ami nem kellene! Hiába változtatod fizikálisan a helyed ezen a bolygón, valami hiányzik... Talán a fény, az igazi tudás! Megfogod találni! Magadban keresd... |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
|
wildheger
|
|
« Új üzenet #10678 Dátum: 2015. április 14. - 21:14:55 » |
|
Akkor visszatérve a kardfogú tigrisre....néhány nem elhanyagolható tulajdonság és adottság amely ennek a fajnak ( most a Smilodont tárgyaljuk ) a dögevésben lévő táplálkozási érdekeltségét erősíti. Nagyon helyesen sokan észrevették, hogy a rozmárnak van hasonlóképpen a normálisnál sokkal nagyobb méretűre megnőtt szemfog párja és azt is sokan helyesen írták, hogy ezeket az agyarrá erősödött szemfogakat a rozmárok a táplálkozásnál úgy használják, hogy beakasztva a tenger alatti sziklákon megtelepedett kagylótelepek réseibe, maguk felé rántva a fogakat, leválasszák a sziklára tapadt kagylókat és utána elfogyasszák azokat. Használja még a rozmár a két metszőfogát a vékonyabb jégrétegek feltörésére, valamint a vastag áttörhetetlen és csúszós jégtáblákra történő kikapaszkodás során, ahol mintegy horgonyként veri bele a jég felső rétegébe a fogait, hogy a rögzítő erejét kihasználva fel tudja húzni tonna körüli testét a jégre. Verekednek is a rozmárok az agyaraikkal, de soha sem ütik egymásba túl mélyen, csak sekélyen vagdalkoznak velük, mert ők is jól tudják, hogy a hosszú fog, ha mélyre hatol és nincs idő időben kihúzni, akkor az ellenfél testének hirtelen elmozdulásával nagyon könnyen megfeszül és el is törik. Azt már láttuk a Smilodon testéről, hogy rövid, kicsi farka van, ez nem azokra a ragadozókra jellemzők akik futás közben támadnak az áldozatukra, hiszen minden többi macskafélének, amelyik sikeresen vadászik a rohanva vágtázó prédára, hosszú, mozgékony farka van, amely az éles fordulásokban és ugrásoknál segíti testét egyensúlyban tartani. Tehát le lehet szögezni, hogy a Smilodon, ha egyáltalán vadászott is valamire azt lesből tehette. Az oroszlánnál kétszer erősebb megvastagodott, túlizmolt mellső végtagok sem a gyorsaság elérésben segítették. Ha megnézzük a humán sportokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kar körméreteinek vastagításában a súlyok emelése az ami nagymértékben segít. Nincs ez másként a Smilodonnál sem, mert ez az állat irtózatos súlyokat cipelt egész életében. Hatalmassá nőtt erős szemfogaival más ragadozó állatok elejtett prédaállatainak maradványát hurcolta biztonságos, más ragadozó, dögevő szemek által rejtett búvóhelyre, hogy nyugodtan tudjon falatozni belőle. Ehhez aztán nagyon jól jött a speciális két szemfog, melyek mint két horgony, szinte kiakadhatatlanul rögzítődtek a dög tetemének csontjai között, majd hátrálva, folyamatosan farolva, az első lábak és a nyak gigászi erőkifejtése folytán biztonságos helyre húzta, rejthette a kadávert, hogy fogyasszon belőle. A Smilodon ebben volt nagymester a dögök eltakarításában, gyenge alsó állkapcsa nem is tette volna lehetővé, hogy harapással élő prédaállatra támadjon, mert a szemfog törésének igen nagy volt a kockázata. A barlangi oroszlánok vadásztak és a maradékot a Smilodon pedig rendszeresen eltakarította, így ez a két faj szimbiózisban élt, a Smilodont táplálkozási lehetősége a barlangi oroszlánokhoz kötötte. Apropó tudjátok, hogy az akkor élő oroszlánok miért barlangi oroszlánok? Nos nagyon egyszerű, mert a jégkorszaki olvadék a mélyebb helyeket keresve víznyelőkön, töbörökön keresztül a víz által kivájt hatalmas barlangrendszerekben rakta le az időközben elpusztult ősállatok tetemeit. A tudós paleontológusok pedig nagyon sok a víz által egy helyre szállított oroszláncsontok tömegéből arra a következtetésre jutottak, hogy itt a barlangokban oroszlánok éltek és el is nevezték őket barlangi oroszlánoknak. Igen ám, de sok medve csontot is találtak, na azok meg a barlangi medvék lettek. De a meglepetés akkor érte őket, amikor rengeteg bölény, szarvas, vadló, sőt humán csontokat is felfedeztek. Na akkor már az egyikük észbe kapott, hogy minden állatfaj azért nem élhetett a barlangban. És éppen a legfontosabb fajt, amelyik tényleg napi szinten használta a barlangot a mindennapok túléléséhez a jégkorszaki embert nem nevezte el barlangi embernek. Pedig az a név igazán találó lett volna. Szinte magam előtt látok egy képet, ahogy a földig csüngő hasú "barlangi oroszlánok" teli zabálva magukat hússal ott hagyják a szabad sztyeppén az elejtett bölénytehenet, amit aztán rögtön megrohamoz az eddig tisztes távolságban a kadáver köré szoros gyűrűt vont dögevők hada. Három óriás hiéna, néhány sakál és rengeteg sivító keselyű.... majd megszakadnak az igyekezettől, mert tudják, hogy nagyon kevés idejük van az evésre, mert hamarosan meg fog érkezni valaki, aki véget vet az egész lakomának....Nem hiába kapkodják fel a fejüket minduntalan nyugtalanul az óriáshiénák....Ahun ni ....már érkezik is...lassú komótos, kitartó ügetéssel, egy magányos Smilodon, az óriáshiénák vállt egymáshoz vetve megpróbálnak ellenállni a behatolónak, de egy irtózatos gyors pofon a Smilodon jobb lábával rojtosra tépi a bal szélső hiéna egyik fülét és négy vörös vércsík fut tovább a pofája bal oldalán.....hangos káromkodó vihogással elugranak, de rebben széjjel az egész gyülevész had is..... Az összes keselyű a levegőben, tudják nincs értelme tovább várakozniuk, mert a Smilodon nem végez fél munkát...A kardfogú pedig hatalmas agyarait a bölény alsó állkapcsai mögé süllyeszti, majd farral hátrálva, a fejénél fogva mintegy 30 métert húzza el a hatalmas testet, olyan helyre, ahol a sztyeppi fű, mintegy 3 m magas kóróvá száradt....Itt pedig nyugodtan neki fekszik a maradék elköltésének...... http://index.hu/tudomany/kard031007/ Az evolúció során gyakran alakulnak ki azonos jellegű formák teljesen más környezet hatására. A rozmár és a kardfogú tigris fogmérete és alakja hasonló,más feladatra használható. A rozmár fogának a keresztmetszete kör alakú,ami alkalmas teher húzására. A kardfogú tigris ha a fogát teherhúzásra használta volna,akkor régészeti lelet hátrahagyása nélkül 100 éven belül kipusztult volna. A kard alakú fog keresztmetszete ovális volt,belső ívén fűrészes éllel,ami vágó feladatot látott el. Valószínűleg a vadászati stratégiája hasonló volt a mai oroszlánéhoz. Falkában,az áldozatot a másik felé terelve fogták el. A nagy méretű mellső lábbal leszorította,míg el nem vérzett,aztán közösen fogyasztották és mint a mai oroszlán,a közeli bozótosban heverészve őrizték a zsákmányt. Egyetlen ellenfele volt,a rövidfejű medve,amelyik 800 kilós testével ,hosszú lábaival könnyedén szétzavarta a tigriseket még a frissen ejtett zsákmány mellől is. |
|
|
|
|
Naplózva
|
A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát mint magát az érdemet...
(La Rochefoucauld)
|
|
|
|
wildheger
|
|
« Új üzenet #10679 Dátum: 2015. április 14. - 21:47:38 » |
|
Az ivari kétalakúság, a faji dimorfizmus kezdettől fogva meg van a szarvas-féléknél.... itt München mellett találtak egy nagyon értékes leletet egy aprócska koronás agancsot. A fajt elnevezték "nyúlszarvasnak", mert a mar magassága mindösszesen csak 30 cm volt. A lelet kora pedig 16 millió év. Nem semmi, a bajorok büszkesége pedig határtalan......    Valahogy így kezdődött a szarvas-félék evolúciós útja...és mind a mai napig folytatódik.... Ilyen is volt,de nem egészen így kezdődött! Abban a korban Nyugat-Európa a mai DK-Ázsiaihoz hasonló éghajlattal és flórával bírt. Harminc millió évvel korábban is voltak már meryx-ek,kisebbek és sokkal nagyobbak. |
|
|
|
|
Naplózva
|
A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát mint magát az érdemet...
(La Rochefoucauld)
|
|
|
|
