Szarvasbika

[aranyvesszo]

Meg kellett ragadnom ezen a szinten. Addig amíg nem találok választ a viselkedésökológia megállapításaiban,addig nem szabad elhamarkodott véleményt alkotnom.
Az elnevezések miértjének megértése hozzásegít a rendszerezésem helyreigazításában,néha arra is választ ad,hogy az adott típus milyen méretű társaságban él és ezzel összefüggően milyen a táplálékkiválasztása.
Megerősödött a véleményem abban a kérdésben,hogy a hazai recens szarvasra helytelen az a megállapítás,hogy a táplálékának 75%-a fás szárú növény.Vannak kényszerállapotok,kényszeridőszakok,mikor ez ül,de sem a fogazat,sem a testalkat,sem a társasviselkedése nem ehhez a kategóriához sorolja,hanem a nyílt füves területeken lágyszárút legelésre alakult ki.
Ez a 75% még az őzre és a jávorra sem érvényes,pedig jóval többet fogyasztanak fás szárút,mint a gím.
Az alsó-miocén erdei szarvasára ez érvényes lehetett.

Na elég lassan érkeztél meg idáig, pedig már évtizede hajtogattam neked is, hogy a gím egy sztyeppi állatfaj, a nyájtartó viselkedése, az egyenes hátvonal, a magas testhordozás, a hosszú lábai, a kiülő horizontális látást biztosító szemek nem az erdő világába teremtették, hanem az ősi sztyeppi megafauna jellegzetes nagyvadfaja volt. Sőt azt is hozzá tenném, hogy hamarabb volt gím Európában, mint erdő, amely csak a Holocén kezdetétől kezdett el Európában megtelepedni és terjeszkedni, holott a gím a leletek szerint legkevesebb 300 ezer éve már itt van, de a Cervus nem első képviselője is 12 millió évvel ezelőtt érkezett Európába.
Az utóbbi időben lelkes őslénytani múzeumlátogató lettem, mert ahol élek jelenleg erre bőven nyílik alkalmam. Van lehetőségem a kiállított leletek fogazatait fotózni és nagyon részletesen tanulmányozni.... Nos az óriásszarvas fogazata semmivel sem különbözik a mai gím fogazatától, csak a testnagyságból eredő nagyságbeli eltérés az ami tapasztalható, a mammut fogazata teljesen más mint a kapafogú őselefánté, de még  a ma élő elefántok fogazatával sem egyezik. Ez utóbbiak rengeteg fásszárú növényt is fogyasztanak a legelés mellett. Egyértelmű, hogy a mammutok minimális fásszárú növényt fogyasztottak. Bár nem ide tartozik, de elmondanám, hogy  a mai tért nyert hivatalos álláspont helyet én a Smylodont a kardfogú tigrist nem vérmes ragadozónak, főleg nem a mammutok pusztítójának, hanem csak egy egyszerű dögevőnek találom, ugyanis az alsó állkapcsa a nagy lenyithatósága miatt kifejezetten gyengén izmolt volt. De ha már itt tartok akkor még azt is elmondom, hogy a dinók világában is sok pontatlanság van. A T-Rex és hasonló ragadozóknak feltüntetett fajták fogazatai még jóindulattal sem mondhatók ragadozó fogazatnak, fésűs elrendezésű fogazatuk más élelem megszerzésére volt alkalmas, hogy a triceratopsról meg ne is beszéljek, mert szinte fogazata sincs, csak csökevényes fogvályú mint a földimalacnak, amely ugye rovarevő és termeszekkel táplálkozik. Ennyit erről, ha egy erdész beszabadul egy-egy ilyen őslénytani gyűjteménybe és teljesen más szemszögből esik neki a látottak feldolgozásához...

[Németh Lajos]

Újraforgatod a Jurassic parkot?   

[elaccc]

Na elég lassan érkeztél meg idáig, pedig már évtizede hajtogattam neked is, hogy a gím egy sztyeppi állatfaj, a nyájtartó viselkedése, az egyenes hátvonal, a magas testhordozás, a hosszú lábai, a kiülő horizontális látást biztosító szemek nem az erdő világába teremtették, hanem az ősi sztyeppi megafauna jellegzetes nagyvadfaja volt. Sőt azt is hozzá tenném, hogy hamarabb volt gím Európában, mint erdő, amely csak a Holocén kezdetétől kezdett el Európában megtelepedni és terjeszkedni, holott a gím a leletek szerint legkevesebb 300 ezer éve már itt van, de a Cervus nem első képviselője is 12 millió évvel ezelőtt érkezett Európába.
Az utóbbi időben lelkes őslénytani múzeumlátogató lettem, mert ahol élek jelenleg erre bőven nyílik alkalmam. Van lehetőségem a kiállított leletek fogazatait fotózni és nagyon részletesen tanulmányozni.... Nos az óriásszarvas fogazata semmivel sem különbözik a mai gím fogazatától, csak a testnagyságból eredő nagyságbeli eltérés az ami tapasztalható, a mammut fogazata teljesen más mint a kapafogú őselefánté, de még  a ma élő elefántok fogazatával sem egyezik. Ez utóbbiak rengeteg fásszárú növényt is fogyasztanak a legelés mellett. Egyértelmű, hogy a mammutok minimális fásszárú növényt fogyasztottak. Bár nem ide tartozik, de elmondanám, hogy  a mai tért nyert hivatalos álláspont helyet én a Smylodont a kardfogú tigrist nem vérmes ragadozónak, főleg nem a mammutok pusztítójának, hanem csak egy egyszerű dögevőnek találom, ugyanis az alsó állkapcsa a nagy lenyithatósága miatt kifejezetten gyengén izmolt volt. De ha már itt tartok akkor még azt is elmondom, hogy a dinók világában is sok pontatlanság van. A T-Rex és hasonló ragadozóknak feltüntetett fajták fogazatai még jóindulattal sem mondhatók ragadozó fogazatnak, fésűs elrendezésű fogazatuk más élelem megszerzésére volt alkalmas, hogy a triceratopsról meg ne is beszéljek, mert szinte fogazata sincs, csak csökevényes fogvályú mint a földimalacnak, amely ugye rovarevő és termeszekkel táplálkozik. Ennyit erről, ha egy erdész beszabadul egy-egy ilyen őslénytani gyűjteménybe és teljesen más szemszögből esik neki a látottak feldolgozásához...

 

[elaccc]

Hát akkor szeretnék én is továbbfejlődni!
Most melyik fajról beszélünk?
Az első képen levő,a Dávid szarvas rokona Elaphurus formosanusról,vagy a sinomegacerosok közé tartozó Megaloceros flabellateusról?

 

[Balkóbátya]

Üdv itthon!

[wildheger]

Na elég lassan érkeztél meg idáig, pedig már évtizede hajtogattam neked is, hogy a gím egy sztyeppi állatfaj, a nyájtartó viselkedése, az egyenes hátvonal, a magas testhordozás, a hosszú lábai, a kiülő horizontális látást biztosító szemek nem az erdő világába teremtették, hanem az ősi sztyeppi megafauna jellegzetes nagyvadfaja volt. Sőt azt is hozzá tenném, hogy hamarabb volt gím Európában, mint erdő, amely csak a Holocén kezdetétől kezdett el Európában megtelepedni és terjeszkedni, holott a gím a leletek szerint legkevesebb 300 ezer éve már itt van, de a Cervus nem első képviselője is 12 millió évvel ezelőtt érkezett Európába.
Az utóbbi időben lelkes őslénytani múzeumlátogató lettem, mert ahol élek jelenleg erre bőven nyílik alkalmam. Van lehetőségem a kiállított leletek fogazatait fotózni és nagyon részletesen tanulmányozni.... Nos az óriásszarvas fogazata semmivel sem különbözik a mai gím fogazatától, csak a testnagyságból eredő nagyságbeli eltérés az ami tapasztalható, a mammut fogazata teljesen más mint a kapafogú őselefánté, de még  a ma élő elefántok fogazatával sem egyezik. Ez utóbbiak rengeteg fásszárú növényt is fogyasztanak a legelés mellett. Egyértelmű, hogy a mammutok minimális fásszárú növényt fogyasztottak. Bár nem ide tartozik, de elmondanám, hogy  a mai tért nyert hivatalos álláspont helyet én a Smylodont a kardfogú tigrist nem vérmes ragadozónak, főleg nem a mammutok pusztítójának, hanem csak egy egyszerű dögevőnek találom, ugyanis az alsó állkapcsa a nagy lenyithatósága miatt kifejezetten gyengén izmolt volt. De ha már itt tartok akkor még azt is elmondom, hogy a dinók világában is sok pontatlanság van. A T-Rex és hasonló ragadozóknak feltüntetett fajták fogazatai még jóindulattal sem mondhatók ragadozó fogazatnak, fésűs elrendezésű fogazatuk más élelem megszerzésére volt alkalmas, hogy a triceratopsról meg ne is beszéljek, mert szinte fogazata sincs, csak csökevényes fogvályú mint a földimalacnak, amely ugye rovarevő és termeszekkel táplálkozik. Ennyit erről, ha egy erdész beszabadul egy-egy ilyen őslénytani gyűjteménybe és teljesen más szemszögből esik neki a látottak feldolgozásához...

Csak vigyázz a beszabadulással,mert annak idején Leel is beszabadult,aztán ott is hagyta a fogát.
Érdekes módon én már 1980-ban Firbás tanár úrnak és a vizsgabizottság elnökeként jelen levő dr Mátrai(Izrael) Gábornak arról beszéltem,hogy a jelen szarvas nem erdei vad. Akkor pedig még nem ismertük egymást!
A ragadozók harapáserejét pedig nem a mandibula erőssége,hanem a koponyatarajcsonthoz tapadó izomzat határozza meg döntően. De akkor sincs probléma,ha egy ragadozó nem tud jól marcangolni,mert a túl nagy falatok emésztésében segít a gyomorkő,amit nem csak madarak,hüllők(őshüllők),hanem még emlősök is lenyelnek tudatosan.
A hiéna az egyik legnagyobb dögevő,mégis hihetetlen nagy harapásereje van.

[Karácsony Károly]

Újraforgatod a Jurassic parkot?   

A Teremtő és Darwin by Torimorris and aranyvessző , wildheger и elaccc . . . !      

[vegeza]

Nem nagyon értek gimhez.
A genetikához mégkevésbé.
Abba viszont biztos vagyok, hogy amit 1-200 éve a szarvassal művelünk, műveltek evolúciós zsákutca.
A szarvas nem tudja megmondani mit szeretne, de ha egy genetikailag jónak mondot, viszonylag zárt populációt 10 évre magára hagyunk biztos nem olyan lesz mint amit mi akarunk.
A kutyákkal már eljátszottuk a túltenyéstést, az élőhely beszűkülése miat ez a gímmel is bekövetkezhet.
Mi férfiak szeretjük a hatalmas mellü nöket, kérdeztétek már őket 35 40 évesen hogy ez nekik mennyire jó?
Ez csak magán véleményem.

[wildheger]

Csak vigyázz a beszabadulással,mert annak idején Leel is beszabadult,aztán ott is hagyta a fogát.
Érdekes módon én már 1980-ban Firbás tanár úrnak és a vizsgabizottság elnökeként jelen levő dr Mátrai(Izrael) Gábornak arról beszéltem,hogy a jelen szarvas nem erdei vad. Akkor pedig még nem ismertük egymást!
A ragadozók harapáserejét pedig nem a mandibula erőssége,hanem a koponyatarajcsonthoz tapadó izomzat határozza meg döntően. De akkor sincs probléma,ha egy ragadozó nem tud jól marcangolni,mert a túl nagy falatok emésztésében segít a gyomorkő,amit nem csak madarak,hüllők(őshüllők),hanem még emlősök is lenyelnek tudatosan.
A hiéna az egyik legnagyobb dögevő,mégis hihetetlen nagy harapásereje van.

Szándékosan kihagytam az előbbi hozzászólásomból az erdő kérdését.
A következő mondatok idézetek.
"A felső krétában már nagy területeket borítottak olyan erdők,amelyek lombkorona szintjét főleg zárvatermők alkották."
"A cserjeszint valószínűleg gyorsan alakult ki,most már elsősorban árnyékkedvelő növényekből,mégpedig új cserjefajokból,amelyek az evolúció során magasabb termetű fákból származtak.A fűnemű növényzet minden valószínűség szerint kezdetben elsősorban páfrányokból állt."
Az oligocén az a kor,melyben sok flóra elemei együtt jelen vannak,de erdő akkor is volt. ( Láp- és ligeterdők korszaka)
"A miocén az a kor,amelyben a flórák nagy keveredése kezd csökkenni,s az egyes területeken olyan növény-együttesek kezdenek kialakulni,amilyeneket Földünkön ma megfigyelhetünk."
"Valószínűleg a miocén az a kor,amelyben a mai füves társulások kialakulnak és akár az éghajlati,akár a domborzati viszonyoknak megfelelően önállókká lesznek."
A legmelegebb korszak a középső miocén a láp-és ligeterdők új korszaka.
A felső miocén már négyzetes úttörvény sebességével haladás a jég- és mai kor felé.

[wildheger]

Nem nagyon értek gimhez.
A genetikához mégkevésbé.
Abba viszont biztos vagyok, hogy amit 1-200 éve a szarvassal művelünk, műveltek evolúciós zsákutca.
A szarvas nem tudja megmondani mit szeretne, de ha egy genetikailag jónak mondot, viszonylag zárt populációt 10 évre magára hagyunk biztos nem olyan lesz mint amit mi akarunk.
A kutyákkal már eljátszottuk a túltenyéstést, az élőhely beszűkülése miat ez a gímmel is bekövetkezhet.
Mi férfiak szeretjük a hatalmas mellü nöket, kérdeztétek már őket 35 40 évesen hogy ez nekik mennyire jó?
Ez csak magán véleményem.

Az utolsó mondatot kivéve mindenben egytértek!
Az utolsóval kapcsolatban egyszer leírtam az én germán ideálomat.Főnököm rövid gondolkodás után megjegyezte:
"- Csontos vezértehén."

[Karácsony Károly]

Mi férfiak szeretjük a hatalmas mellü nöket, kérdeztétek már őket 35 40 évesen hogy ez nekik mennyire jó?
Ez csak magán véleményem.

Eljő az idő , levágni a szilikonból . . . !      

[vegeza]

Eljő az idő , levágni a szilikonból . . . !      

Pamala Andersson is ezt tette.

[svferi]

[aranyvesszo]

Szándékosan kihagytam az előbbi hozzászólásomból az erdő kérdését.
A következő mondatok idézetek.
"A felső krétában már nagy területeket borítottak olyan erdők,amelyek lombkorona szintjét főleg zárvatermők alkották."
"A cserjeszint valószínűleg gyorsan alakult ki,most már elsősorban árnyékkedvelő növényekből,mégpedig új cserjefajokból,amelyek az evolúció során magasabb termetű fákból származtak.A fűnemű növényzet minden valószínűség szerint kezdetben elsősorban páfrányokból állt."
Az oligocén az a kor,melyben sok flóra elemei együtt jelen vannak,de erdő akkor is volt. ( Láp- és ligeterdők korszaka)
"A miocén az a kor,amelyben a flórák nagy keveredése kezd csökkenni,s az egyes területeken olyan növény-együttesek kezdenek kialakulni,amilyeneket Földünkön ma megfigyelhetünk."
"Valószínűleg a miocén az a kor,amelyben a mai füves társulások kialakulnak és akár az éghajlati,akár a domborzati viszonyoknak megfelelően önállókká lesznek."
A legmelegebb korszak a középső miocén a láp-és ligeterdők új korszaka.
A felső miocén már négyzetes úttörvény sebességével haladás a jég- és mai kor felé.

Ahelyett, hogy vitatkoznék veled, vitatkozzál néhány szakértői cikk szerzőjével.....Az európai recens szarvas szempontjából a múltban maximum az elcserjésedett növényzet, a tundra, a sztyeppe állt rendelkezésre..... Ezért az oligocéni erdei szarvasról mesélni felettébb szívderítő ötlet.....http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-03/Oroszi.pdf
http://www.wwf.hu/oserdok-erdorezervatumok
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszet_szakteruletek/erdolatogatoknak/erdeszettortenet
Kiemelek egy néhány mondatot az egészből ami a lényeget közvetíti: Európa legidősebb erdei (nem fái!) legfeljebb néhány ezer évesek, mivel a jégkorszak szinte mindenütt megszüntette a fás vegetációt. Amit látunk, azóta alakult ki.
Na ezért nem értem én, hogy te miről is beszélgetsz.....

[wildheger]

Na elég lassan érkeztél meg idáig, pedig már évtizede hajtogattam neked is, hogy a gím egy sztyeppi állatfaj, a nyájtartó viselkedése, az egyenes hátvonal, a magas testhordozás, a hosszú lábai, a kiülő horizontális látást biztosító szemek nem az erdő világába teremtették, hanem az ősi sztyeppi megafauna jellegzetes nagyvadfaja volt. Sőt azt is hozzá tenném, hogy hamarabb volt gím Európában, mint erdő, amely csak a Holocén kezdetétől kezdett el Európában megtelepedni és terjeszkedni, holott a gím a leletek szerint legkevesebb 300 ezer éve már itt van, de a Cervus nem első képviselője is 12 millió évvel ezelőtt érkezett Európába.
Az utóbbi időben lelkes őslénytani múzeumlátogató lettem, mert ahol élek jelenleg erre bőven nyílik alkalmam. Van lehetőségem a kiállított leletek fogazatait fotózni és nagyon részletesen tanulmányozni.... Nos az óriásszarvas fogazata semmivel sem különbözik a mai gím fogazatától, csak a testnagyságból eredő nagyságbeli eltérés az ami tapasztalható, a mammut fogazata teljesen más mint a kapafogú őselefánté, de még  a ma élő elefántok fogazatával sem egyezik. Ez utóbbiak rengeteg fásszárú növényt is fogyasztanak a legelés mellett. Egyértelmű, hogy a mammutok minimális fásszárú növényt fogyasztottak. Bár nem ide tartozik, de elmondanám, hogy  a mai tért nyert hivatalos álláspont helyet én a Smylodont a kardfogú tigrist nem vérmes ragadozónak, főleg nem a mammutok pusztítójának, hanem csak egy egyszerű dögevőnek találom, ugyanis az alsó állkapcsa a nagy lenyithatósága miatt kifejezetten gyengén izmolt volt. De ha már itt tartok akkor még azt is elmondom, hogy a dinók világában is sok pontatlanság van. A T-Rex és hasonló ragadozóknak feltüntetett fajták fogazatai még jóindulattal sem mondhatók ragadozó fogazatnak, fésűs elrendezésű fogazatuk más élelem megszerzésére volt alkalmas, hogy a triceratopsról meg ne is beszéljek, mert szinte fogazata sincs, csak csökevényes fogvályú mint a földimalacnak, amely ugye rovarevő és termeszekkel táplálkozik. Ennyit erről, ha egy erdész beszabadul egy-egy ilyen őslénytani gyűjteménybe és teljesen más szemszögből esik neki a látottak feldolgozásához...

Akkor Ipolytarnóc is csak Grimm-mese!