Szarvasbika

[pati]

Elaccc, csak arra akartam utalni, hogy génmutáció szinte minden öröklési folyamatban történik, aztán a környezet majd eldönti, melyik életképes, s ez az egyedtől, az "örökítőktől" független.

[elaccc]

Itt már korábban kérdeztem, hogy milyen százalékban örökít a tehén és a bika, s a tehénnek jóval nagyobb a "szerepe" az örökítésben, a "tanulásban" meg pláne.

Tehenek nem lennének bikák nélkül, minden borjú (mindegy milyen nemű!!!) születéséhez kell egy bika!

[elaccc]

Elaccc, csak arra akartam utalni, hogy génmutáció szinte minden öröklési folyamatban történik, aztán a környezet majd eldönti, melyik életképes, s ez az egyedtől, az "örökítőktől" független.

Minden összefügg mindennel! Az életképes fejlődéséről beszéltem és ahhoz kell a természet és környezet, meg az életkor is! Egyébként hogyan lenne már független? 

[pati]

Tehenek nem lennének bikák nélkül, minden borjú (mindegy milyen nemű!!!) születéséhez kell egy bika!

Viszont a felneveléshez, a tapasztalatszerzéshez már "csak" a tehén szükségeltetik.
 

Minden összefügg mindennel! Az életképes fejlődéséről beszéltem és ahhoz kell a természet és környezet, meg az életkor is! Egyébként hogyan lenne már független? 

Úgy, hogy az egyedtől (szülőktől) függetlenül a természet (környezet) végzi a szelekciót, amelynek ugyan része az adott egyed, de a "beleszólása" minimális.

Amennyiben olyan ragadozók lennének itt, amelyek veszélyesek lehetnének egy kifejlett gímbikára, lehet, hogy a dárdás agancsúak lennének a "dominánsak". 

[elaccc]

Viszont a felneveléshez, a tapasztalatszerzéshez már "csak" a tehén szükségeltetik.
 
Úgy, hogy az egyedtől (szülőktől) függetlenül a természet (környezet) végzi a szelekciót, amelynek ugyan része az adott egyed, de a "beleszólása" minimális.

Amennyiben olyan ragadozók lennének itt, amelyek veszélyesek lehetnének egy kifejlett gímbikára, lehet, hogy a dárdás agancsúak lennének a "dominánsak". 

Nem értesz... 

Szerintem olvasd végig mégegyszer, rágd meg mégegyszer amit írtam! Próbálj meg szépen lassan visszafelé haladni az időben, de ne állj meg ott, ahol rövidszőrű és hosszú szőrű medve áll kérdő tekintettel egymás mellett... 

[pati]

Egy kis olvasnivaló a zalai "bikatervekről"

[pati]

Nem értesz... 
Szerintem olvasd végig mégegyszer, rágd meg mégegyszer amit írtam! Próbálj meg szépen lassan visszafelé haladni az időben, de ne állj meg ott, ahol rövidszőrű és hosszú szőrű medve áll kérdő tekintettel egymás mellett... 

Egyszer már írtam itt, (talán ez a legérthetőbb példa) hogy a repülő halaknak „szárnyuk” fejlődött. Miért? Nem tudtak elmenekülni az őket támadó ragadozók elől, hiába ugráltak a víz felszín felé, túl hamar visszazuhantak…stb ezért az evolúciós fejlődés során kialakult egy szárnyhoz hasonló uszony. De ez a repülést, (vitorlázást) elősegítő uszony nem fejlődött volna ki, ha a halak nem tapasztalnak, ha nem üldözik őket, ha nem késztetik őket menekülésre…stb Tehát mindig azok az idősebb halak tudtak megfelelően szaporodni, akik már átélték ezt a stresszes élményt, akik többször felugrattak és megmenekültek, ezért alakult ki később a szárnyként funkcionáló uszony.

Nem azért azért alakult ki a hosszúszárny, mert átéltek egy stresszes élményt, hanem egy olyan génmutáció következett be az egyedtől függetlenül, amelyik hosszabb szárnyat eredményezett, s ez segítette elő a túlélést, a nagyobb esélyt a szaporodásra.
 
 

Mivel ez egy beszélgetős fórum, minden hátsó szándék, vagy rossz indulat nélkül szeretném kifejteni bővebben a véleményem, hogy szerintem miért nem helyes túl hamar elejteni egy ígéretes bikát, vagy legalábbis arra kell törekedni, hogy minden évben a lehető legtöbb termékeny, ellésre képes tehénhez férjen hozzá. De véleményem szerint előnyösebb, ha már igazi érett, öreg korában tud megfelelően szaporodni. Az agancsfejlődése is ezt kívánná, ezt mutatná, hiszen érett korára mutatja a legszebb legegészségesebb, legmutatósabb fejdíszt, ami utal az egészségi állapotára és a maximális szaporodási készségére is. Az agancsaival mutatja a teheneknek, hogy testileg is mennyire egészséges, szaporodásra kész, jó géneket hordoz, ellenfeleinek pedig, hogy készen áll megvédeni háremét, sok rutinnal és tapasztalattal rendelkezik az élet bármilyen területén…stb. Tehát az agancsok egyfajta értékmérők, de az agancsok csakis a középkor végén és öregkorban mutatják az igazi erőt, a dominanciát, az érettséget. Ez pedig a nagy általánosságban 10 év körül mozog. De ha 8 éves kortól tekintünk egy szarvasbikát igazi érettnek, ereje teljében lévőnek, ez azt jelenti, (legalábbis számomra) hogy az időszak, amiben a legjobb ha tovább adja jó tulajdonságait igencsak lerövidül, ha már 10 évesen elejtik. Főleg a 10.életévében ha a bőgési (szaporodási) időszak elején ejtik el, abban az évben nem fér tehenekhez, ezért  jóformán csak 2 éve (8-9 évesen) maradt a jó tulajdonságait, tapasztalatait, génjeit tovább adni… Persze ez így nem igaz, mert fiatal és középkor elején is tud szaporodni, de bennem felvetődik a kérdés, hogy ha hosszú távban gondolkodunk nem jobb-e az, ha már a sokat tapasztalt, sokat megélt állat szaporodik, mint a jó géneket (?) hordozó, de tapasztalatlan fiatal egyed? Ha az állatok, vagy akár az ember evolúciós fejlődését megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a fejlődés irányát a külső behatások a fizikai és mentális változások szabályozták. Tehát a kérdés az, hogy ha születik egy jó géneket hordozó szarvasbika (ami 4 évesen szinte fejletlen, tapasztalatlan még) és az „gyerekként” tapasztalás nélkül adja tovább génjeit, vagy az a jó, ha már éretten 12-13 éves korában, maximális fizikai kondícióban és rengeteg fizikai, mentális tapasztalattal adja tovább génjeit, a jó és domináns tulajdonságait? Lehet, hogy rövidtávon ez mindegy is, de hosszú távon biztos, hogy nem mindegy, hiszen az evolúciós fejlődés ezt bizonyítja számomra. /Bár azt ne felejtsük, hogy szarvasoknál ez az időszak, (mármint a hosszú és rövidtáv) lerövidül, hiszen a szarvas életciklusa kb. 0-20, az emberé kb. 0-80 év./

Tehát tapasztalatot attól tud szerezni, aki neveli, azt nem lehet génekkel átadni, a génekkel kap egy "alaptulajdonságot", külalak, testméret, agancsforma, agancsnövelési képesség, amit aztán a külső hatások vagy gyengítenek vagy ráerősítenek (új-Zéland  ), a gének a tanulmányaim szerint a kor előrehaladtával nem változnak, esetleg később jelenik meg "valami", ami addig rejtve volt (pl. rákhajlam), ezért mondom azt, hogy nem ezen indok alapján kellene megvárni azt az időpontot, amikor az adott agancsár eléri a "maximumot". Van elég más szakmai indok.

[pati]

Még annyit, hogy semmi "garancia" nincs arra, hogy a természet is azt az agancsformát, súlyt, stb. támogatná, amit a jelenlegi pontrendszerek, bírálati szempontok, amik alapján "selejtezünk", kimondjuk, hogy ki élhet és szaporodhat és ki nem. 

[Boar]

"Ahogy mondod. Selejtezéssel szétzavarni az állományt aztán vakarni a fejünket... "

Jó részt igazat adok és arról nem írok inkább semmit, nem vitázom, hogy mi a hasznosabb, a bőgés elején kiszedni, az ígéretest, vagy „golyóérettet”, hogy a „selejt” legyen szétzavarva, aztán később mikor már nincs a környéken érett bika, nyugodtan visszatérhessen szaporodni, vagy fordítva…

Ne erőltesd. Lehet, hogy vannak jó elképzeléseid az agancsformák alakulásáról de a vadászathoz síkhülye vagy.

[elaccc]

Nem azért azért alakult ki a hosszúszárny, mert átéltek egy stresszes élményt, hanem egy olyan génmutáció következett be az egyedtől függetlenül, amelyik hosszabb szárnyat eredményezett, s ez segítette elő a túlélést, a nagyobb esélyt a szaporodásra.
 
 
Tehát tapasztalatot attól tud szerezni, aki neveli, azt nem lehet génekkel átadni, a génekkel kap egy "alaptulajdonságot", külalak, testméret, agancsforma, agancsnövelési képesség, amit aztán a külső hatások vagy gyengítenek vagy ráerősítenek (új-Zéland  ), a gének a tanulmányaim szerint a kor előrehaladtával nem változnak, esetleg később jelenik meg "valami", ami addig rejtve volt (pl. rákhajlam), ezért mondom azt, hogy nem ezen indok alapján kellene megvárni azt az időpontot, amikor az adott agancsár eléri a "maximumot". Van elég más szakmai indok.

Pati!  

Tudd, hogy amióta fent vagyok a fórumon és ha valakinek válaszoltam, soha nem a személyének válaszoltam! Ha személy szerint valakinek itt a fórumon írni akarok, akkor azt csakis privátban teszem! Itt mindenki látja mindenki hallja, nem szeretnék senkit untatni vagy félre vezetni, hogy ki az a mindenki? Nem lehet tudni? Ez egy nyílt fórum. A megfogalmazásaim, a "mindenkinek" vagy "senkinek" szóltak és szólnak! Én most azért próbálok neked érvelni, hogy mindenkinek érveljek, így volt ez a hullott agancs topikban is. Biztos vagyok benne, hogy sok embernek nem szimpatikusak az írásaim, de sokaknak igen, ez így van rendjén, ezt elkell fogadni. Viszont minden ember más és más, nem vagyunk egyformák. Van aki érti amit írok, van aki nem...

Amit írok most is azt nem csak neked írom, meg ne haragudj!    Mindenki szóljon ha nem ért egyet ezért van a fórum, de indokoljon, hogy miért, miért hülyeség amit írok...stb

Idézet Tőled:

"Nem azért azért alakult ki a hosszúszárny, mert átéltek egy stresszes élményt, hanem egy olyan génmutáció következett be az egyedtől függetlenül, amelyik hosszabb szárnyat eredményezett, s ez segítette elő a túlélést, a nagyobb esélyt a szaporodásra."

Erre visszakérdeznék:  Ha már nem akarod megérteni, hogy a halnak elkellett valahogyan jutni arra a szintre ahonnan Te indítod a történetet:   Hogyan lehet szétválasztani egy élőlény testét a benne lévő őt alkotó génektől, vagy fehérjéktől, vagy a benne lévő DNS lánctól ... stb Úgy gondolod, hogy egy élőlény génjei, az élőlényben élő intelligens lények akik függetlenül élik a saját maguk világát? Valami midikloriánokhoz hasonló lények amik a kölcsönösen hasznos együttélési formát a maguk hasznára fordították? A géneknek is van valami társadalma, külön civilizáció amik a testtől az érzékszervektől teljesen külön működnek?   Tehát a gének tudják irányítani a testet, viszont az élőlény teste, nem tudja befolyásolnia  géneket.   Vagyis, a gének elhatározták, hogy HOBBIBÓL repülni akarnak és ezért megnövelték a gazdatest uszonyait, hogy tudjon az élőlény vitorlázni, vagyis ők repülni?  

"Tehát tapasztalatot attól tud szerezni, aki neveli, azt nem lehet génekkel átadni, a génekkel kap egy "alaptulajdonságot", külalak, testméret, agancsforma, agancsnövelési képesség, amit aztán a külső hatások vagy gyengítenek vagy ráerősítenek "

Hát pontosan erről beszéltem végig!!! De egy 8-10 éves kapitális bika ne mond már nekem, hogy az anyjától tanul verekedni?  

[elaccc]

Ne erőltesd. Lehet, hogy vannak jó elképzeléseid az agancsformák alakulásáról de a vadászathoz síkhülye vagy.

Nem baj, jövőre megveszem a vadászvizsgát és a puskát és majd okos leszek!

[pati]

Amit írok most is azt nem csak neked írom, meg ne haragudj!    Mindenki szóljon ha nem ért egyet ezért van a fórum, de indokoljon, hogy miért, miért hülyeség amit írok...stb

Idézet Tőled:

"Nem azért azért alakult ki a hosszúszárny, mert átéltek egy stresszes élményt, hanem egy olyan génmutáció következett be az egyedtől függetlenül, amelyik hosszabb szárnyat eredményezett, s ez segítette elő a túlélést, a nagyobb esélyt a szaporodásra."

Erre visszakérdeznék:  Ha már nem akarod megérteni, hogy a halnak elkellett valahogyan jutni arra a szintre ahonnan Te indítod a történetet:   Hogyan lehet szétválasztani egy élőlény testét a benne lévő őt alkotó génektől, vagy fehérjéktől, vagy a benne lévő DNS lánctól ... stb Úgy gondolod, hogy egy élőlény génjei, az élőlényben élő intelligens lények akik függetlenül élik a saját maguk világát? Valami midikloriánokhoz hasonló lények amik a kölcsönösen hasznos együttélési formát a maguk hasznára fordították? A géneknek is van valami társadalma, külön civilizáció amik a testtől az érzékszervektől teljesen külön működnek?   Tehát a gének tudják irányítani a testet, viszont az élőlény teste, nem tudja befolyásolnia  géneket.   Vagyis, a gének elhatározták, hogy HOBBIBÓL repülni akarnak és ezért megnövelték a gazdatest uszonyait, hogy tudjon az élőlény vitorlázni, vagyis ők repülni?  

"Tehát tapasztalatot attól tud szerezni, aki neveli, azt nem lehet génekkel átadni, a génekkel kap egy "alaptulajdonságot", külalak, testméret, agancsforma, agancsnövelési képesség, amit aztán a külső hatások vagy gyengítenek vagy ráerősítenek "

Hát pontosan erről beszéltem végig!!! De egy 8-10 éves kapitális bika ne mond már nekem, hogy az anyjától tanul verekedni?  

Igen, a gének határozzák meg egy adott egyed tulajdonságait, s nem a "farok csóválja a kutyát". Vagyis történnek véletlen mutációk, aztán a természetes szelekció kiválasztja melyik "életképes". Ez alól éles kivétel az ember, de az már más tészta.

Azért gondolom Te is láttál már fiatal bikákat verekedést "szimulálni", ezután gondolom nem kell megmagyarázni, hogy honnan tanul meg "verekedni". Amit nem tartalmaznak a gének, azt tapasztalat útján szerzik meg, s ott már nincs jelen a "papi", "csak" a "mami". Gondolj csak bele a vaddisznóba, melyik kocának vannak életképesebb és nagyobb túlélési eséllyel rendelkező malacai, ha azonos kantól származnak? Ugye nem a fiataloké.

[elaccc]

Igen, a gének határozzák meg egy adott egyed tulajdonságait, s nem a "farok csóválja a kutyát". Vagyis történnek véletlen mutációk, aztán a természetes szelekció kiválasztja melyik "életképes". Ez alól éles kivétel az ember, de az már más tészta.

Azért gondolom Te is láttál már fiatal bikákat verekedést "szimulálni", ezután gondolom nem kell megmagyarázni, hogy honnan tanul meg "verekedni". Amit nem tartalmaznak a gének, azt tapasztalat útján szerzik meg, s ott már nincs jelen a "papi", "csak" a "mami". Gondolj csak bele a vaddisznóba, melyik kocának vannak életképesebb és nagyobb túlélési eséllyel rendelkező malacai, ha azonos kantól származnak? Ugye nem a fiataloké.

  Maradjunk abban, hogy abszolút nem értetted amit írtam!    (sebaj... )

[pati]

Maradjunk abban, hogy abszolút nem értetted amit írtam!    (sebaj... )

Akkor így jártam. 

[pati]

Akkor így jártam. 

Ha valaki esetleg elmagyarázná, hogy megértsem, megköszönném.