Túl azon, hogy autópályák és egyéb negatív tényezők miatt nem igazán tudnak vándorolni a szarvasok, miért és hova mennének? A növényevők, kérődzők nagy vándorlásai víz és új legelők miatt folyik más világrészeken, más fajok esetén (karibuk, gnúk, wapitik...). Milyen évszakokban, milyen hónapokban mennének a gímek? Az állomány mekkora és milyen összetételű része mozogna ma, ha lehetne, szerinted? Telelőhelyeik és a vegetációs időszakban elfoglalt revírek között mozogna a teljes állomány, vagy annak nagy része az ország egyes tájegységein?
Táplálék alapú vándorlás,mint a karibu,vagy az afrikai kérődzők zöménél.
Mérete az ikerkontinens szarvasállományának csökkenésével azonos mértékben mind távolságban,mind létszámban csökken.
Kezdetben a Tarim-medencétől az Andalúz legelőkig terjedt.Természetesen nem ugyanaz az egyed járta végig ezt az utat,hanem kiszorításos alapon az egyik vándorló állomány a másikat nyugatabbra kényszerítette.A Kaukázustól az Alpokig minden hegységnek megvan az a jó tulajdonsága,hogy a déli fele szubmediterrán,az északi pedig atlanti hatás alá esik,ezért a hegyvidékek szarvasai jóval kisebb mértékben mozdultak,míg a sík zömében mocsaras területek szarvasinak keletről nyugat felé haladva a több ezer kilométeres táv több száz kilométeresre rövidült.Mindig maradtak vissza egyedek a keletre érkezőkből,de szinte sosem ment vissza kelet felé olyan egyed,amelyik nem onnan jött.
Ha megnézitek az ősi állapotokat ábrázoló térképeket,látható rajtuk a mocsarak adta útvonal.Ezért találtak nagyon sok helyen pleisztocén vonulásokkor elhullott agancsokat,vagy teljes csontvázakat.
Moldávia,Villányi hegység,Sümeg,Hudsheim,Mosbach,Villafrancian,Riano,Pó-síkság(utóbbi kettő már visszafelé,mert akkor az északi útvonalon még a tél uralkodik) és vadásztáborok maradványai melyek a vonuló vadat kísérő emberek rengeteg maradványt,sokszor egész fagyasztókamrákat hagytak hátra (Érd,Sümeg,Hainburg-Marchegg,Morva-medence,Laskaux stb.
Eközben a Bakonytól a Kárpátokig területeken viszonylag nyugodtan meghúzódhattak a "törpék",mert a kevés, vándorlásból lemorzsolódott nagytestű szarvas nem jelentett akkora konkurenciát,hogy ezért el kellett volna hagyniuk az eredeti helyüket.
Ha vissza tudnánk hozni a harminc évvel ezelőtti létszámot akkor most is lenne minden évben vándorlás.De napjainkban az akkori létszámhoz képest csak lézengenek a szarvasok,így tudják kimutatni a rádiótelemetriás vizsgálatokkal a szarvasvándorlás nemlétét.
Egyébként Németországban az ugyanilyen vizsgálatok háromszor akkora távolságokat regisztrálnak,mint csonka országunkban.
Így létezik az,hogy merem azt vállalni,hogy mutassak olyan szarvast Spanyolországban,vagy Lettországban,mint amilyen Gemencen gyakori,vagy olyant Moldáviában,mint amelyik Franciaországban gyakori.Nem mindegy az előfordulások százalékos aránya.
