Szarvasbika

[svferi]

[pati]

Igazából a kép tényleg nem adja vissza, próbáltam többféleképpen, de sehogysem lett az igazi. Ez a lövéses dolog nekem eszembe sem jutott. Az biztos, hogy az elöző agancsnál kellett történjen, mert ez már alapban így kellett, hogy nőjön. Én arra tippeltem, hogy az elözőt idő előtt letörte és az agancstő hosszában eltörött egészen a koponya síkjáig, de kitudja.

Amióta kitalálták, hogy a váltón megfelelő magasságban kereszbe szögelt fa vagy kifeszített drót erősen segit a hullajtott agancsok megtalálásában, eléggé sok agancstősérüléssel lehet találkozni, de találtunk már olyan pár agancsot, ahol mindkét szár át volt lőve.

[Tomi85]

Amióta kitalálták, hogy a váltón megfelelő magasságban kereszbe szögelt fa vagy kifeszített drót erősen segit a hullajtott agancsok megtalálásában, eléggé sok agancstősérüléssel lehet találkozni, de találtunk már olyan pár agancsot, ahol mindkét szár át volt lőve.

Náluk ez nem szokás, meg olyan szinten elenyésző és változó a szarvasállomány, hogy nem is nagyon járnak rajtam kivül agancsozni. 3-4 kicsi vadásztársaság területe, nincs gazdája a vadnak, kiszámíthatatlan, hogy mi hol merre jár. Nincsis olyan gímbika, amit 2-szer láttam volna. Szerintem ezt a drótos témát kizárhatjuk, de ahol jelentős állomány van, ott biztos alkalmazzák ezt a módszert.

[Voldi]

Szertném veletek megosztani a tegnap reggeli vadászatom történetét.  Levett kalappal megyek oda hozzá és határtalan örömmel mondok hálát, hogy életét adta szórakozásomért. Ő életem második szarvasbikája. Köszönet érte Dianának!

Gratulálok Péter!   

Egyel több az irigyed 

[Horrido]

Szép jó napot minden kedves Vadásztársnak!
 Ő életem második szarvasbikája. Köszönet érte Dianának!

Kaliber 30.06, lőszer 11,9g RWS Evo, lőtáv 150m

Vadászüdv.

Kedves Andorka!
Jól látom? A jobb szár dárda? 

Üdv,H

[csontmetsző]

Gratulálok a szerencsés elejtőnek! Végre egy kis friss hír, valaki vadászni is kijár.

[forsterh]

de találtunk már olyan pár agancsot, ahol mindkét szár át volt lőve.

[forsterh]

Hello Forsterh!

Tényleg érdekes ez a kudu dolog...
Azon gondolkoztál már, hogy a szarvasbika, miért "szórja el" minden évben az agancsait az élőhelyén? (Az evolúció megoldhatta volna, hogy minden évben nőjön valamelyest, de a fején maradjon...) Vagy azon, hogy mi volna, ha 20 évig egyetlen agancsot sem szednének fel az erdőből?  :
Az egyik idős agancskereső emberke, azt mondta nekem, hogy a nagy erős (öreg bika) agancsait a disznó sem rágja meg nagyon sokáig, még ő is tiszteli a kapitálist... (persze lehet, hogy ennek más az oka, de a nagy agancsokat sokáig, tényleg nem rágja meg a disznó...) 

A szarvas egy egyedülálló vadfaj, a növényevők evoluciós törzsfáját ha megnézed, akkor azt látod, hogy a legközelebb hozzá álló nemzetség a zsiráfoké.... Ezt már egy másik fórumon kifejtettem teljes részletességgel, sőt szerintem meggyőző képekkel alá is támasztottam, de azok időközben törlődtek a tárolókból.... na ennek az a lényege, hogy a szarv és az agancs közötti átmenet a zsiráfoknál jelenik meg, mert a zsiráf akkor mondjuk azt, hogy szarva, (hím és nőstény egyaránt viseli) az olyan, mint egy barkában lévő agancs, ami viszont sohasem kerül letisztításra... az okapi viszont ennél is tovább megy, mert kicsiny, agancsát a barkából kifeni és minden évben eldobja és minden évben újat is nevel... és akkor még megemlíteném az amerikai villássszarvú antilopot, amely fajának egyetlen képviselője és szarvait évente eldobja és újra növeszti....Tehát itt vannak a közvetlen evolúciós elődök és ezután tökéletesedett ki a 68 kromoszómaszámmal rendelkező gímszarvas....A kromoszómaszám ismerete nagyon fontos, mert egyenes arányban áll annak magasabb értéke a faj környezethez alkalmozkodni képes változataival, alfajainak számával. A faji diverzitás, sokféleség záloga a magas kromoszómaszám lehet, amely az ősi génkészleteket újabb változatok képzésére, késztetésére új fajok és formák létrehozásának megszólítására teszi alkalmassá.... És itt jön elő, hogy a biológiai faj fogalma az a természetben nem létezik, ezt csak az ember találta, ki hogy valamiféleképpen rendszerezni tudja a vadállatokkal és növényekkel kapcsolatban megszerzett tapasztalatait...A tartós földi élet szempontjából azok a fajok versenyképesek, amelyek kromoszómaszáma a minél magasabb értékek felé tud rendeződni....Ezért jól behatárolhatóan gyakorlatilag letűnt fajokról beszélhetünk az elefántok, a ragadozó nagymacskák, a vizilovak, a tevék esetében, a ló és szamárfélék faji diverzitása a Pleisztocén végén virágzott és akkor indult igazán fejlődésnek a gímszarvas, mint faj is... amely napjainkban éli faji diverzitásának csúcsát....Az antilopok és a sztyeppi kérődzők pedig mára túljutottak már ezen a szinten és lassú leszálló ágba kerültek. A jövő vadfajának diverzitása mindenképpen a kisebb testű, táplálkozási igényeit tekintve nagyon igénytelen és szárazabb klímaviszonyokat is gond nélkül elviselő  fajok dominánsá válása útján fog kialakulni, mert az élelem az rohamosan fogy a Földön... Nos ha az ember kromoszómaszámát is megnézitek, akkor az is látható, hogy ez a faj is diverzitását tekintve leszálló ágba került és teljes bizonyossággal megjósolható, hogy jelenléte a Földön csak időleges és úgy el fog tünni innen, mint ahogyan érkezett... A földi élet legtovábbi élvezői talán a patkányok lesznek...feltehetően, hogy addigra egy olyan kutyanagyságúra mutálódnak....

A szarvas agancsának formai alakulásában a környezet a meghatározó, elsősorban, hogy abban a környezetben a szarvasokra milyen nagyragadozók  és milyen eredményességgel vadásznak.... Ahol nagymacskák vadásznak még ma is a szarvasra, ott nincs koronaképzés, sőt a hosszú hegyes nyárs, dárda a a faji túlélés záloga....(Szambar. indiai pettyes szarvas, dél-amerikai mocsári szarvas stb) Ahol nincsenek nagymacskák, csak farkasok, medvék ott a szarvas megengedheti magának, hogy koronát neveljen.....Ahol pedig természetes ellenség hiányában van, ott a koronaképzés úgy elburjánozhat, hogy az már a fajon belüli természetes kiválasztódás és örökítés rovására is mehet....A természet így zárja ki a degeneráltakat az érvényesülés útjából, de ebbe degeneráltként, nagy barom hozzá nem értésével még a gímállományt kezelő képzett vadász is beletenyerel....

[forsterh]

Én éltem  még olyan időszakban, amikor az emberek mindegyikének még volt tisztességes megélhetést nyújtó munkája, a munkanélküliséget előállítással és 3 napi elzárással büntették, ötévenként egyszer ha öltek embert, de az is szerelemféltésből történt....

na ebben az időszakban a vadászon és az erdészen kívül nem igen járta  más asz erdőt, mert a kikapcsolódás csimborasszója a balaton volt akkoriba és vidéki turizmusról egyáltalán nem beszélhettünk.... Abban az időszakban nem gyűjtötték a hullajtott agancsot, csak egy-két valóban kiválót szedtek fel az erdészek is, amelyekre esetleg éppen ráfutottak.... Volt egyszer egy kollégámnak egy olyan nap, hogy egy havas délelőttön kilenc darab gyönyörű érett idős bikák agancsait gyűjtötte az erdőn gyalog.....amely 6 km-re volt a legközelebbi lakott településhez.... Egy jó párat magára vett, de aztán, ahogy jöttek az újabbak, le kellett vennie még a nadrágszíját is, hogy összekötözve néhányat a hóban húzva tudja a faluba bevinni... Én marhára boldog vagyok, hogy ebben a világban még egy pár évtizedet élhettem és annak külön, hogy a fiatalságom és  az azzal járó minden gyönyörűség erre az időszakra eshetett...

A hullott agancsot az erdei egértől, a mókuson, a rókán át a vaddisznóig, sótartalma miatt szívesen rágják a vadállatok. Nem véletlen, hogy a gyűjtött hullajtott agancsból "bio" műtrágya készül... no nem Magyarországon, hanem Koreában.....
Az agancsbizniszben benne lévők elmondásaiból tudom, hogy gyakorlatilag Európában ezt a tevékenységet egy monopólium bonyolítja és a hullajtott agancs útja Magyarországról Ázsiába vezet.....
Az agancs felépítése miatt viszont a vastagabb, gyöngyösebb szárrészek, nagyon kemények nehezebben rághatók és bennük a só is a korábbi nagyobb vízveszteség következtében kémiailag erősebb kötésben van, mint az ágvégeken, ahol legkésőbben fejeződnek be ezek a folyamatok és főleg a fiatalabb bikák elhullajtott agancsainak ágvége porozusosabb, lazább, könnyebben rágható.....
Van egy agancsozó ismerősöm, aki férfi és extra mélységű csontritkulása miatt nem százalékolták le, mert jelenleg  csak nőknél ismerik el és támogatják ezt a betegséget.... Ott kellett hagynia munkahelyét, mert az orvos még a biciklizéstől is eltiltotta, mert azt mondta, hogy egyszer rosszul lép le róla és az egész csontvázza porrá roskad össze....
Nos ez az ismerősöm aztán a talált fiatal bikáktól származó hullajtott agancsok ágvégeit, feldarabolta, mákszemnyi finomságúra feldarálta, liszté őrölte és igazi házitej kíséretében elég nagy mennyiségben, naponta 2 dl örleményt fogyasztott el..... Ezt csak két évig csinálta, és azóta már nevet az egészen, egészségesebb, mint amikor megszületett.....

[pati]

A természet így zárja ki a degeneráltakat az érvényesülés útjából, de ebbe degeneráltként, nagy barom hozzá nem értésével még a gímállományt kezelő képzett vadász is beletenyerel....

Azért szerintem ez erős. Mert sokan vannak akik a tudomány mai állása, az előírások (bírálati szabályok) szerint kezelik a vadállományt (ha ezek rosszak, azért nem Ők a hibásak), és igen, néha Ök is hibáznak, de csak az nem teszi ezt, aki nem tevékenykedik.

[forsterh]

Azért szerintem ez erős. Mert sokan vannak akik a tudomány mai állása, az előírások (bírálati szabályok) szerint kezelik a vadállományt (ha ezek rosszak, azért nem Ők a hibásak), és igen, néha Ök is hibáznak, de csak az nem teszi ezt, aki nem tevékenykedik.

Félreértettél, ha személy szerint a gyakorlatot jelenleg is végző vadászra asszociáltál... az egész a gímet kezelő rendszer rossz, amely a koronaképzésben az ágak számának a mértéktelen gyarapítását preferálja, ez egyáltalán nem egy természetközeli gazdálkodási elvárást valósít meg és szembe megy egy vadfajnak a természetben a túléléssel, a természetes kiválasztódással és az örökítéssel szemben elvárható genetikai tulajdonságainak erősítésével, vagyis ez egy degenerációs késztetése a szarvasnak, egy antiszelekció éppen a genetikailag értékesebb egyedek ellen irányul....
Nálunk is volt 24-es trófeával 12 kg-os trófeasúllyal szarvasbika, amely életében egyszer sem borított, mert egyszerűen alkalmatlan volt a bőgési harc lefolytatására, így zárta ki a természet az ilyen tipusú degerenációt, nagyon helyesen az örökítés lehetőségéből. Azt viszont elmondanám, hogy a napokban szóba került pusztakovácsi (gyótai ) bika bőgésben 25 tarvaddal járt és nem félt akkor mikor valamelyiket is meg kellett simogatnia....de akkor sem, ha meg kellett védenie a háremét.... Na ez a különbség és ezért rossz ez a karácsonyfa -formára hajtó jelenlegi selejtezési metodika..... és hogy ez így van az azt bizonyítja, hogy bizony a legmagasabb szakmai szinteken is bizony csak ugatják ezt a témát....
Na én ezt így gondolom, de teljesen tisztában vagyok vele, hogy kishazánkban talán egyedül vagyok aki ezt így látja.....

[pati]

Na én ezt így gondolom, de teljesen tisztában vagyok vele, hogy kishazánkban talán egyedül vagyok aki ezt így látja.....

Nem vagy egyedül. Kicsit off, s inkább a trófeabírálatba illene, de talán elnézik:
Ma a trófeabírálat mi alapján történik? Van egy elképzelt trófea, annak elképzelt fejlődésével, s mindent ehhez viszonyítanak, ami nem ezt az elképzelt vonalat követi, az nemkívánatosnak minősül.

[forsterh]

Nem vagy egyedül. Kicsit off, s inkább a trófeabírálatba illene, de talán elnézik:
Ma a trófeabírálat mi alapján történik? Van egy elképzelt trófea, annak elképzelt fejlődésével, s mindent ehhez viszonyítanak, ami nem ezt az elképzelt vonalat követi, az nemkívánatosnak minősül.

Na hát ezért rossz ez a rendszer, mert követelménnyé teszi a genetikai antiszelekciót.....
Értelek én téged, nem hibázik itt senki sem, mert mindenki hivatalosan és törvényszerűen és törvényttisztelően teszi a dolgát, teszi tönkre genetikailag a magyar szarvast.... Nincs itt felelőse sose semminek.... Ezt már megszokhattuk....

[pati]

Na hát ezért rossz ez a rendszer, mert követelménnyé teszi a genetikai antiszelekciót.....
Értelek én téged, nem hibázik itt senki sem, mert mindenki hivatalosan és törvényszerűen és törvényttisztelően teszi a dolgát, teszi tönkre genetikailag a magyar szarvast.... Nincs itt felelőse sose semminek.... Ezt már megszokhattuk....

Ez űgyben nemcsak kis hazánkban kéne újragondolni a dolgokat, mert ezek nemzetközileg is elfogadott irányelvek. Bár ugye kezdhetnénk mi is az újragondolást, mert ugye gímszarvas nagyhatalom lennénk vagy mi.

[forsterh]

Ez űgyben nemcsak kis hazánkban kéne újragondolni a dolgokat, mert ezek nemzetközileg is elfogadott irányelvek. Bár ugye kezdhetnénk mi is az újragondolást, mert ugye gímszarvas nagyhatalom lennénk vagy mi.

Már évekkel ezelőtt olvastam a Kiel-i egyetem professzorának egy genetikai vizsgálatát, amelyet most hirtelen konrétabban szerző vonatkozásában nem tudok megnevezni.... Nos ebben pontosan a szarvasbika ágképzés alapján történő selejtezésének genetikai kihatását vizsgálták egy adott szarvas populációban....Ez a mélyreható elemzés azt állapította meg, hogy a sokágú koronára történő selejtezés eredményeképpen a kevés koronaágú és koronátlan egyedek eltűntek az állományokból, mert ezeket szisztematikusan kilőtték a vadászok, aztán mivel a bőgésben most már csak a sok koronaágú tipust képviselő egyedek borítottak, ezek is örökítettek... hosszú távon átrendeződés zajlott le a gének dominanciája terén... az eddig dominánsan jelen lévő a természetes szarvastípust megjelenítő gének elvesztették dominanciájukat és allélként voltak jelen...Megszólításukra a szaporodás folyamatában egyre csökkenő remény mutatkozik, mert minden esetben a vadászok által preferált sok koronaágú tipusú egyedek borítanak.....hosszútávon aztán  ( 20 év) átlagban 8 kg-al csökkent a szarvasbikák zsigerelt  mért testsúlya és a szárhossz pedig leesett ez időszak alatt kerek 6 cm-rel....viszont az összes ágszám 14-ről 16-ra kúszott fel, ami azt jelenti, hogy átlagosan ebben a populációban 5 ágú koronákkal lehetett számolni.....
Hát itt a szép új világ..... de be is fejezem, mert lehet hogy ez csak engemet érdekel.....