Szarvasbika

[wildheger]

Ha illesfajta' eredményre vezet a képzés, mint amit Forsterh feltett, akkor tanuljon tőlük a rosseb!

Nem kell tartani attól,hogy kicsi hazánkban ez előfordul,mert 42 élőhelyfejlesztőre 3042 anti-élőhelyfejlesztő áldásos tevékenysége esik és a narodnyikovok mostanában magasan szárnyalnak!
Azért,ha egy vadászatod alkalmával egy ilyen trófeára tehetnél szert,összecsinálnád magadat örömödben!

[forsterh]

Nem kell tartani attól,hogy kicsi hazánkban ez előfordul,mert 42 élőhelyfejlesztőre 3042 anti-élőhelyfejlesztő áldásos tevékenysége esik és a narodnyikovok mostanában magasan szárnyalnak!
Azért,ha egy vadászatod alkalmával egy ilyen trófeára tehetnél szert,összecsinálnád magadat örömödben!

nagyon kiváncsi vagyok, hogy hogyan fejlesztenéd Te a gím számára az élőhelyet, amikor kicsiny hazánkban és a nagyobb körben megvont környezetében, mondjuk Európában még az emberek számára kialakított élőhely is csak éppen élhető....és hamarosan felélhetővé is válik....Ilyen környezeti hatások mentén aztán egyre kevesebbet törődünk a faji diverzitás megtartásával és a WWF is elismerte, hogy fel kell adni  a fajok megmentése iránt indított programokat, mert ehhez átfogó környezeti rekultivációra lenne szükség, ezt pedig több okból, objektív és szubjektív is lehetetlen megvalósítani. Azzal, hogy fajok tünnek el az élővilágból a Föld nevű bolygón, a megmaradt fajok egyre kevesebb és változatosabb táplálékhoz jutnak, már pedig minden faj valamilyen módon specializálódott a táplélékbeszerzés körülményeihez legyen az ragadozó, növényevő, mag vagy rovarevő, nektárszívó... stb. Az élelembeszerzés szükösödő lehetősége pedig összemossa sok faj táplálékbeszerző területét vagyis fajok eddigi kizárólagos ökológiai fülkéi (niche) szakadnak össze és elkezdődik a túlélés érdekében a fajok spontán hybridizációja útján, túlélőbb fajok, hybridek megjelenése. Ezek utódai előfordulhatnak, hogy a hím utódok esetében sterilek, míg a női példányok fertilisek és ezért lehetőségük van életképesebb fajok hímjeivel párosodni. A végeredmény pedig egy génjeiben megújult olyan új faj, amely dacol a degradáló élőhelyi viszonyokkal és eredményesen hasznosítja azt, miközben reprodukcióra is képes a saját faja tekintetében. Rengeteg példát tudnék sorolni, legfőképpen a madarak világából... például a ritka fekete sas tojója a nála lényegesebben gyakoribb békászósas hímmel alkot költő párt Németországban és Spanyolországban is... a vízimadarak elsősorban a récék, ludak és sirályok között rengeteg az átmeneti (intermedier) alak és néha teljesen megdöbbentő és egymástól távol álló fajok egyedei lépnek közös frigyre.
Az emlősök közül a pár éve a nagy felmelegedés következtében az északi sarkkörre kóborolt grizzly és jegesmedve spontán hybridizációjából származó és elejtett utódott hoznám fel, amelynek genetikai vizsgálata egy példányban mind a két faj teljes genomját megtalálta. Eddig úgy gondolta az ember, hogy ilyen spontán faji kereszteződések nem jöhetnek létre a természetben, ezért is volt megalkotva a faj biológiai fogalma is... Nos erre a természet jól rácáfol... Vagy ott van Németországban mindennapos a szika és a gím spontán, szabad természetben történő hybridizációja....
Itt az állatfajok nagy része már lépett a környezeti kihívásokra, az érzékenyebb fajok, ha nem tudnak más életrvalóbb fajokba beolvadni, akkor el fognak pusztulni..
És akkor te jössz ilyen álommal, hogy az élőhelyet jóvá kell tenni a gím számára... vajon hogyan? Amikor a gazdálkodó a termelvényét villanypásztorral őrízteti, a betakarítás után azonnal elvégzik a tarlóhántást, az iparosodás és az infrastruktúra (autópálya, ipari parkok) kifejlesztése teljesen felaprózta és szétszabdalta a vad élőhelyét, tönkretéve ezzel a vérfelfrissülés lehetőségét biztosító genetikai folyósókat. Az erdőben teljes a nagyüzem, a szálalás bevezetésével pedig állandósul a zavarás, még jobban megnövekszik a létesítendő vadkerítések mennyisége a felújítandó lékek vadrágás elleni védelme érdekében.Minden nagyobb testű vadfaj a saját levében fő, elszigetelt izolált populációik jöttek létre, fokozódik a beltenyésztettség....
És akkor a vadászok is rátettek egy jó nagy lapáttal a mai állománykezelési és selejtezési szemléletükkel....és a kialakított gyakorlatukkal...
Én Somogyban élek és bőgésben a 22-es kiváló bika egy szeméttelepet választott bőgési helyként... Gumiabroncsok, kidobott hűtőszekrények és heverők, autórugók és babakocsi környezetében került elejtésre.... Ez a magyar szarvas jelenleg kedves Wildheger!
Ahhoz, hogy itt nálunk élőhelyet javítsál táji vadgazdálkodásban kell gondolkozni és egész Dél-Dunántúlt gímrezervátummá kellene nyílvánítani. Ezt viszont komolyan kellene venni, mint a lengyelek csinálják, mert a rezervátumban teljes vadászati  és fakitermelési tilalom van...   ha ha ha ki tenné ezt meg ma manapság a magyar szarvasért?????

[forsterh]

Ha illesfajta' eredményre vezet a képzés, mint amit Forsterh feltett, akkor tanuljon tőlük a rosseb!

Tudjátok mit lehet tanulni az új-zélandiaktól???? Állattenyésztési ismereteket, de azt nagyon, mert szinte tudományosan magas színvonalon művelik....és Európa e tekintetben fasorban sincs hozzájuk....
http://www.deergeneticsnz.co.nz/  http://www.stanfield.co.nz/

[forsterh]

Na szóval-hátrább az agarakkal!
Amint a három képen látható,nem csak kertben létezik ilyen szarvas.
Doppinggal nem lehet erősebb elágazásra késztetni a bikát!
Egyáltalán mit tartunk doppingnak?
Mit tartunk gyógynövénynek?Azt,ami régen a táplálékaink közé tartozott,de mára már majdnem elfelejtettük,pedig a génjeink szerint igényelnénk!
Lehet,hogy azok a bizonyos doppingok is hasonlóan szükséges,de elmaradt anyagokat tartalmaznak?
Ha jól belegondolunk,az egyszerű gabona,vagy a herefélék egyes élettevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak és ha összekeverjük,pont olyan hatást fejtenek ki,mint a doppingok.
Tanulhatunk az új-zélandiaktól élőhelyfejlesztést,vadtakarmányozást!
Firbás tanár úr sokszor emlegette a "trágyásokat"-pedig már mérföldekkel előttünk jártak már akkor is.Így vannak az új-zélandiak is!
Visszatérve a képekre!
A Tarim-medencéig visszavezethető hagyományos motívumok között látható a szóbanforgó szarvastípus,mely egész Európában őshonos.
Érdekességképpen megemlíthető,hogy a Tarim-medencétől ellenkező irányban is pont ugyanolyan távolságra az őshazától él egy ugyanolyan mértékben elágazódási hajlammal rendelkező szarvasféle.
Tartozom még a világrekorder kérdéssel!
Ha megértették volna a bírálók,hogy mit is bírálnak,akkor a képen látható bika lenne most a nemzetközi pontozási rendszer szerinti világrekorder!
Ugyanis ez a típus mindenkor jégághiányos,tehát a második ág középág!
Viszont az is igaz,hogy ennek a típusnak sokszor a szemág után következők azonos nagyságúak és hasonlóan kettő,illetve háromfelé elágazók.
Tény,hogy a csodaszarvas egy másik,egészen másmilyen agancsú szarvas

Hogy ki mit és hogyan rajzol meg és ez alatt mire gondol és mit szeretne ábrázolni.... nos én ebbe nem mennék bele... Egyáltalán nem biztos, hogy gímet ábrázolnak ezek a rajzok és szobrocskák... mert ugye rengeteg féle szarvas élt és él a Földön... köztük volt ilyen is....

[Lacus]

Üdv ! Nem akarok belekotyogni  . A szarvas vándorlásával kapcsolatban , én hiszek benne . Valószínűnek tartom anno ,mikor még az alföld nem lett szét durva ,.igen szép gím állomány élt az ártereken . Elképzelem a kárpáti bikák is lejöttek egészen a Tiszáig . Micsoda bőgőhelyek lehettek . . Nem maradt semmi dokumentum erről az időről ? Írás vagy agancs ? 

[forsterh]

Üdv ! Nem akarok belekotyogni  . A szarvas vándorlásával kapcsolatban , én hiszek benne . Valószínűnek tartom anno ,mikor még az alföld nem lett szét durva ,.igen szép gím állomány élt az ártereken . Elképzelem a kárpáti bikák is lejöttek egészen a Tiszáig . Micsoda bőgőhelyek lehettek . . Nem maradt semmi dokumentum erről az időről ? Írás vagy agancs ? 

Szerintem teljesen jól gondolod. A szélsőségesen hideg telek viszontagságait a folyók menti árterületeken vészelték át akkoriban a szarvasok ( és az emberek is)...de tavasszal és nyáron kinyílt a világ és akkor felhúzódtak a hűvösebb éghajlatú, szúnyogmentesebb hegyvidékre a havasi legelőkre....az egész Kárpát-medence  kiváló bőgőhelyek sorozata lehetett.... mindaddig míg a tatárjárás jól el nem rendezte a magyar szarvas sorsát.... onnan kezdődően aztán létszámában sohasem tudott olyan mértékben beerősödni, mint azt manapság teszi...Hogy a honfoglalás idején mekkora létszámú lehetett a magyarországi gímállomány nem tudom,  de hogy a tatárjárást követően manapság írjuk a legnagyobb létszámot belőlük az biztos.....És ennek nem az élőhely javulás az oka, hanem az, hogy elvesztek a természetes ellenségeik, a nagyragadozók, a farkas , a medve, a rozsomák, de legfőképpen a farkas... az nagyon kordában tudja tartani a csülkös nagyvadfajok létszámát....

[wildheger]

nagyon kiváncsi vagyok, hogy hogyan fejlesztenéd Te a gím számára az élőhelyet, amikor kicsiny hazánkban és a nagyobb körben megvont környezetében, mondjuk Európában még az emberek számára kialakított élőhely is csak éppen élhető....és hamarosan felélhetővé is válik....Ilyen környezeti hatások mentén aztán egyre kevesebbet törődünk a faji diverzitás megtartásával és a WWF is elismerte, hogy fel kell adni  a fajok megmentése iránt indított programokat, mert ehhez átfogó környezeti rekultivációra lenne szükség, ezt pedig több okból, objektív és szubjektív is lehetetlen megvalósítani. Azzal, hogy fajok tünnek el az élővilágból a Föld nevű bolygón, a megmaradt fajok egyre kevesebb és változatosabb táplálékhoz jutnak, már pedig minden faj valamilyen módon specializálódott a táplélékbeszerzés körülményeihez legyen az ragadozó, növényevő, mag vagy rovarevő, nektárszívó... stb. Az élelembeszerzés szükösödő lehetősége pedig összemossa sok faj táplálékbeszerző területét vagyis fajok eddigi kizárólagos ökológiai fülkéi (niche) szakadnak össze és elkezdődik a túlélés érdekében a fajok spontán hybridizációja útján, túlélőbb fajok, hybridek megjelenése. Ezek utódai előfordulhatnak, hogy a hím utódok esetében sterilek, míg a női példányok fertilisek és ezért lehetőségük van életképesebb fajok hímjeivel párosodni. A végeredmény pedig egy génjeiben megújult olyan új faj, amely dacol a degradáló élőhelyi viszonyokkal és eredményesen hasznosítja azt, miközben reprodukcióra is képes a saját faja tekintetében. Rengeteg példát tudnék sorolni, legfőképpen a madarak világából... például a ritka fekete sas tojója a nála lényegesebben gyakoribb békászósas hímmel alkot költő párt Németországban és Spanyolországban is... a vízimadarak elsősorban a récék, ludak és sirályok között rengeteg az átmeneti (intermedier) alak és néha teljesen megdöbbentő és egymástól távol álló fajok egyedei lépnek közös frigyre.
Az emlősök közül a pár éve a nagy felmelegedés következtében az északi sarkkörre kóborolt grizzly és jegesmedve spontán hybridizációjából származó és elejtett utódott hoznám fel, amelynek genetikai vizsgálata egy példányban mind a két faj teljes genomját megtalálta. Eddig úgy gondolta az ember, hogy ilyen spontán faji kereszteződések nem jöhetnek létre a természetben, ezért is volt megalkotva a faj biológiai fogalma is... Nos erre a természet jól rácáfol... Vagy ott van Németországban mindennapos a szika és a gím spontán, szabad természetben történő hybridizációja....
Itt az állatfajok nagy része már lépett a környezeti kihívásokra, az érzékenyebb fajok, ha nem tudnak más életrvalóbb fajokba beolvadni, akkor el fognak pusztulni..
És akkor te jössz ilyen álommal, hogy az élőhelyet jóvá kell tenni a gím számára... vajon hogyan? Amikor a gazdálkodó a termelvényét villanypásztorral őrízteti, a betakarítás után azonnal elvégzik a tarlóhántást, az iparosodás és az infrastruktúra (autópálya, ipari parkok) kifejlesztése teljesen felaprózta és szétszabdalta a vad élőhelyét, tönkretéve ezzel a vérfelfrissülés lehetőségét biztosító genetikai folyósókat. Az erdőben teljes a nagyüzem, a szálalás bevezetésével pedig állandósul a zavarás, még jobban megnövekszik a létesítendő vadkerítések mennyisége a felújítandó lékek vadrágás elleni védelme érdekében.Minden nagyobb testű vadfaj a saját levében fő, elszigetelt izolált populációik jöttek létre, fokozódik a beltenyésztettség....
És akkor a vadászok is rátettek egy jó nagy lapáttal a mai állománykezelési és selejtezési szemléletükkel....és a kialakított gyakorlatukkal...
Én Somogyban élek és bőgésben a 22-es kiváló bika egy szeméttelepet választott bőgési helyként... Gumiabroncsok, kidobott hűtőszekrények és heverők, autórugók és babakocsi környezetében került elejtésre.... Ez a magyar szarvas jelenleg kedves Wildheger!
Ahhoz, hogy itt nálunk élőhelyet javítsál táji vadgazdálkodásban kell gondolkozni és egész Dél-Dunántúlt gímrezervátummá kellene nyílvánítani. Ezt viszont komolyan kellene venni, mint a lengyelek csinálják, mert a rezervátumban teljes vadászati  és fakitermelési tilalom van...   ha ha ha ki tenné ezt meg ma manapság a magyar szarvasért?????

Kedves Kollega!
Úgy látom,a pesszimizmusod a régi!
Aki nem vette ki a részét az üzemi vadászatból,nem szerzett élőhelyfejlesztésben gyakorlatot,annak kilátástalan a mai helyzet,marad számára a pesszimizmus.
Teljesen mindegy,hogy összefüggő nagy,vagy feldarabolt területet kell kezelni,a feladat az,hogy az általad kezelt területen a szarvas minél több, számára hasznosítható táplálékot találjon.Az adott terület minél jobban közelítsen a faj niche-szélességéhez,a többit nekünk kell pózolni.
Nem használt gumiabroncsokra,hanem merisztémára gondolok.Egyértelmű,hogy a legtöbb merisztémát nem a fásszárúak tartalmazzák.
Egyébként a bőgőhely kiválasztásában gyakran okoz nekünk a szarvas meglepetéseket.Hallottam már  a mindig hangos bánya javítóműhely udvarában és láttam már a város szélső utcájában az utcán mászkáló kutyák között bőgő bikát.
Abban igazat adok,hogy a faj fogalmát felül kell vizsgálni.Azok a kereszteződések,amikről írtál,az evolúció során minden időben ,minden élőhelyváltozásra megoldást adtak és adnak.
Majd,ha visszatérünk a Vaterland-ban természetes állapothoz(egy házban 3-4 generáció él),ami itt is természetes volt,míg szét nem verték a család fogalmát,akkor már nem tűnik majd annyira vészesnek az élőhelymegosztás.
Lengyelországgal pedig nem szabad csonka országunkat összehasonlítani,mert ott még mindig vannak középkori népsűrűségű területek,ahol könnyebb az ősi állapotokhoz közelíteni.
A fibulákkal kapcsolatban csak annyit,hogy echte gimek.

[Wanderer]

"mindaddig míg a tatárjárás jól el nem rendezte a magyar szarvas sorsát...."

Ezt kifejtenéd kicsit bővebben?

"Hogy a honfoglalás idején mekkora létszámú lehetett a magyarországi gímállomány nem tudom,  de hogy a tatárjárást követően manapság írjuk a legnagyobb létszámot belőlük az biztos....."

Már megbocsáss,azt írod Honfoglalás.....végtére is annak is, de bárminek is nevezhetjük, az csupán visszatérés volt a magyarok részéről a Tarim-pendi-ből.

[forsterh]

"mindaddig míg a tatárjárás jól el nem rendezte a magyar szarvas sorsát"

 nos ez nagyon egyszerű.... amikor az üstökben egy országnyi (fél európai) területen emberhús főtt vadhús vagy háziállat húsa helyett, mert kő kövön nem maradt, ott a szarvasról beszélni butaság lenne.....

[forsterh]

"Hogy a honfoglalás idején mekkora létszámú lehetett a magyarországi gímállomány nem tudom,  de hogy a tatárjárást követően manapság írjuk a legnagyobb létszámot belőlük az biztos....."

Már megbocsáss,azt írod Honfoglalás.....végtére is annak is, de bárminek is nevezhetjük, az csupán visszatérés volt a magyarok részéről a Tarim-pendi-ből.

Nos ismerem a magyarság eredetéről és a honfoglalásunkkal kapcsolatban megtalálható eléggé szerteágazó elméleteket megfogalmazó publikációkat.... megtarva a saját véleményem én ezekkel nem szállnék vitába.... a nyelvünk az óiránihoz hasonlít legjobban, a mitocondriális vizsgálatok pedig a mongolokkal és a törökkökkel mutattak ki minden más népnél nagyobb mértékű genetikai rokonságot.... Ha itt lettünk volna a kezdetek kezdetétől a Kárpát medencében, akkor ezek a dolgok nem ülnének... pedig ezek nem is elméletek, hanem néperedeti bizonyítékok....immáron a megcáfolhatatlan tudomány szintjére emelve....

[Wanderer]

Nos ismerem a magyarság eredetéről és a honfoglalásunkkal kapcsolatban megtalálható eléggé szerteágazó elméleteket megfogalmazó publikációkat.... megtarva a saját véleményem én ezekkel nem szállnék vitába.... a nyelvünk az óiránihoz hasonlít legjobban, a mitocondriális vizsgálatok pedig a mongolokkal és a törökkökkel mutattak ki minden más népnél nagyobb mértékű genetikai rokonságot.... Ha itt lettünk volna a kezdetek kezdetétől a Kárpát medencében, akkor ezek a dolgok nem ülnének... pedig ezek nem is elméletek, hanem néperedeti bizonyítékok....immáron a megcáfolhatatlan tudomány szintjére emelve....

Ez a szarvasbikás topic, Már bánom hogy útolsó mondataimmal egy történelmi felvetést idehozván off irányba kanyarodtak a szálak.De pár sort még ehhez,jómagam is ismerem ezen témával foglalkozó publikációk zömét,tiszeletben tartom a véleményedet ugyanakkor csodálkozva olvasom ezt a mondatot:"....immáron a megcáfolhatatlan tudomány szintjére emelve....".....Ezt nem kellett volna meglátásom szerint.De mint írtam nemkivánok offolni, sem vitatkozni,részemről itt téma off.Egyébbiránt nemkaptam választ a tatár színitársulat valamint a gímszarvas egyedszám közötti összefüggésre akkori itlétük okán.

[forsterh]

Egyébbiránt nemkaptam választ a tatár színitársulat valamint a gímszarvas egyedszám közötti összefüggésre akkori itlétük okán.

Pedig adtam, csak lehet, hogy félreérthető volt... szóval ahol kő kövön nem maradt, és ezt most nagyon komolyan kell értelmezni, ott az értelmezés szerint szarvasból sem maradhatott sok.....sőt semmi....

[Németh Lajos]

Azért,ha egy vadászatod alkalmával egy ilyen trófeára tehetnél szert,összecsinálnád magadat örömödben!

Hát, ebben is óriásit tévedsz. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán fegyvert fognék rá, ha igen, akkor is csak azért, hogy ne csúfoskodjon a tisztességes zalai bímbikák között.

[wildheger]

Hát, ebben is óriásit tévedsz. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán fegyvert fognék rá, ha igen, akkor is csak azért, hogy ne csúfoskodjon a tisztességes zalai bímbikák között.

Álmodban sem gondolod,hogy milyen sokkal találkoztál már és a legjobban  pontosan ezeket  szándékozod védeni!

[Karácsony Károly]