2012 június 23. idézet tőlem:
"Én a fórum olvasóival szívesen megosztom tapasztalataim az itteni (Eger-Pétervására környéki) szarvasállománnyal kapcsolatban. A hullott agancsokból számomra az derült ki, hogy test és agancsméret alapján háromféle szarvasbika létezik errefelé. Az egyik ami a leggyakoribb és (8-9-10 éves korára) 5,5-7 kg (ritkán 8-9kg) maximum trófeatömeget tud produkálni, ami tapasztalataim szerint az állomány 70%-át teszi ki. Ezek közül kerülnek ki ezüst és bronzérmesek is ritkán. (Talán jobb élőhelyen némelyik egyed elérhetné max. 10kg körüli trófeasúlyt is...) Aztán van a két szélsőség 20% kistestű, kis koponyacsontú (rózsatövű) törpe bika, aminek a trófea tömege (6-7-8 éves korára) 2,5-5,5 kg között mozog, ezt bárhová vinnéd törpe marad. Harmadik csoport 10%, a kiváló génállományú, érmes, (kapitális). Amik itt ezen a környéken öregkorukra (10 év fölött) 9-12kg (jobb élőhelyen 14-15kg) trófeaproduktumra lehetnének képesek, ezekre kellene nagyon vigyázni!
Tudom ez egy nagyon tág csoportosítás de úgy érzem nem is fontos túlságosan szétboncolgatni ezt a témát, főleg állományfelismerési, javítási szempontból. Az már minden vadász egyéni felelőssége, hogy tovább tanulja-e az agancsok fejlődése alapján melyikből lesz ígéretes trófeás és melyiket kell "kiselejtezni". Úgy érzem azért itt a fórumon már elmondtam sok olyan ismertető jelet ami alapján bátran lehet selejtezni is. A szakszerű selejtezés azért lenne fontos, hogy az előbb említett százalékos arányon javítsunk, hogy később az utódaink is szép szarvasbikákkal tudjanak majd gazdálkodni. A 20%-os törpe bika létszámot én nagyon soknak tartom, és azt javasolnám, hogy a selejtezési szempontoknál ez legyen az első szempont. Mutattam agancsokat törpe bikákról, felismerhetők agancsaik alapján is, nem csak kis testalkatukról. Aztán a 60% közepes testalkatú, agancsú bikáknál egyértelműen a kevesebb ágszámú, dárdás (gyilkos) bikák kiszedése lenne fontos, és a túl vékony, rövid agancsú, vagy sérült egyedek kiszedése. A megfelelő selejtezéssel megtudjuk akadályozni, hogy a gyengébb génállománnyal rendelkező bikák tudjanak örökíteni, és ezzel elősegítjük a szarvasállomány minőségi javulását.
A három nagy csoporton belül természetesen létezik agancstípus (koponyatípus) alapján nagyon sokféle, (széles terpesztési, szűk, abroncsos, villás, koronás, kehelykoronás, duplavillás, lapátos, vékony hosszú, rövid tömzsi, sötét színű, világosabb színű...stb) szinte nincs is két egyforma agancsú bika( kivétel a villás nyolcasok tízesek), de annak, hogy kinek mi tetszik túl sok jelentősége nincs is. Talán a selejtező szakember döntse el, hogy azon a területen, melyik agancstípusra van jobban kereslet, melyik agancstípus csalja be jobban a vendégvadászokat. "
Ehhez a hozzászólásomhoz kiegészítésként szeretnék hozzáfűzni még pár mondatot:
Sok agancsozó erdőjáró talál a Bükkben és Mátrában olyan szarvasbika tetemeket a meredek hegyek oldalán a mély völgyekben, amik törpe bikák tetemei. Már én is találtam ilyet mutattam is. A koponyán a homlokvarrat eltűnt, harántporc elcsontosodott a fogazat is kopott volt, de az agancsai száranként csak kilósak voltak (és nem visszarakás miatt!) Erre a bikára akkor svferi is azt mondta ez egy koravén törpe bika koponyája lehet... Maximálisan egyetértek vele, főleg a koravén a fontos! Ezek a kistestű kis agancsú gyenge fizikumú bikák, 6-7-8 éves korukban már megöregednek és egy keményebb téli napon hegyoldalról megcsúszva esetleg egy dagonyába esve, süllyedve elpusztulnak (erre is mutattam fotót, példát). Tehát ezek a bikák soha nem érik meg a "dunántúli régi nagy öregek" által emlegetett igazi 12-14 esetleg 16 éves öregkort. ///Viszont élnek
ugyan azon a területen 8-10 kilogrammra képes erős egészséges, nagytestű kapitális trófeaproduktumra képes egyedek is, ezért az kizárt, hogy mindez csak a területi adottságoknak köszönhető./// (magas hegyek, gyenge fauna) Ha ebből a csoportból (1. számú) elejt bárki egy példányt, senki nem fogja szóvá tenni...
Errefelé a 2. csoportban lévő közepes testű, közepes trófeás szarvasbikák vannak többségben. A régebben svferi által bemutatott trófeák is mind ebből a csoportból kerülnek elő. Tavaly Ő is elejtett egy ilyen bikát! Ami az én megítélésem szerint sem rakott volna már nagyobb agancsot, ezért jó kilövés volt, ezt a trófeabíráló bizottság is így értékelte szerintem helyesen. Senki itt a fórumon nem is ellenezte a besorolást, a bírálatot. Ha ebből a csoportból elejtenek egy 7-8 éves 6kg körüli egyedet és az agancsai azt mutatják, hogy az állat már nem fejlődőképes, az agancsai gyöngyözöttek, "érettek" senki nem fog háborogni, szerintem mindenki gratulálni fog! Amint az előzőekben ezt már írtam erre a Mátraalján ez a csoport az állomány 70%-át teszi ki, ami nem kevés! Ennek a 70%-nak az agancs vizsgálata után, a zöme már középkorban eléri a maximumot, mindegy mit mutatnak a koponyák, úgyhogy bőven akad olyan állat, amit ha elejtenek senki nem fog szólni egy szót sem, jöhet a gratuláció. (Aztán ehhez jön még a 20% törpe bika.)
Viszont ha ebből a 70%-ból valaki kiszed egy olyan egyedet aminek az agancsai még fejlődőképesek, az számomra felháborító! Ha nem akar sokat fizetni és 5-6 kilós trófeára vágyik, lőjön egy páratlan 8-10 esetleg 12 ágú már kulminációs korban levő bikát (van "bőven")és ne vágyakozzon egy erőtől duzzadó, koronában még pudvás ígéretes 16 ágú középkorú 5-6 kg-os bikára! (de sokat kiszedtek ilyet felénk az elmúlt években
ez az egyik nagy probléma!)
A kapitális trófeaproduktumra képes 10%-ból, 10 éves kora előtt szintén vétek egyet is kiszedni, (hagy borítsanak) hiszen azok már egyre kevesebben vannak, de azokat fel kell ismerni! Attól még, hogy nagy az agancsa, nem biztos, hogy koros bika, ezért fontos ismerni a szarvasagancsot minden vadásztató "szakembernek" mert az agancs véleményem szerint 80%-ban megmondja az állat korát és elárul róla szinte minden mást is, nemhiába ("nemi jelleg") a szaporodásért fejlődik és azzal mutatja meg a bika mennyire életerős, egészséges, érett...stb.
