bferi
|
|
« Új üzenet #4770 Dátum: 2012. Január 27. - 12:48:20 » |
|
A brassói néplaptól újságíró érkezettCsíkszeredára. Kéri, mutassák meg neki a legöregebb favágót. Amikortalálkoznak, azt mondja neki: - Hallom, maga még a gróf birtokán dolgozott. Nekik gürcölt évtizedeken át, s lám, csak egy kis kunyhót tudott szerezni. Meséljen, bátyám, milyen volt az élet régen. Mondja, akkoriban hány gatyája volt? - Nyolc. - Miből? - Gyolcsból. - És most az új rendszerben hány van? - Kettő. - Miből? - Abból a nyolcból.
A falusi doktor találkozik az utcán az egyik betegével: - János bátyám, mit visz az üvegben? - Hát, az igazat megvallva doktor úr kérem, egy csepp papramorgót... - Nem abban egyeztünk meg, hogy többet nem iszik? - Többet nem, de gondoltam: ennyit lehet. - Ennyit? Hát ez rengeteg! - Nem mind az enyém, a fele a komámé. - Akkor most gyorsan öntse ki a maga részét! - Nem lehet doktor úr, mert a komámé van felül!
A fiatal székely megveri házsártos anyósát. Az anyós feljelenti, s a bírószázhúsz lejre bünteti. Csóválja a fejét a legény, s végül kiböki: - Miért éppen százhúsz lejre büntetett bíró úr? - Száz lej a büntetés, fiam! - És a többi? - Az a húsz százalék vigalmi adó.
A góbé áll a tornácon, s figyeli a kakast, amint az hevesen lohol egy tyúk után. Már-már utoléri, amikor a góbé egy falat kukoricamálét hajít elébe. A kakas megáll, bekapja a málét, és csak azután rohan a közben jelentős előnyhöz jutott tyúk nyomába. - A szentségit! - kurjantja a góbé. - Ilyen éhes se szeretnék lenni!
A góbé bemegy az istállóba, és azt látja, hogy döglődik a lova. Gondol egyet,bemegy a házba, tollat, papírt kerít, és gyárt egy rakás sorsjegyet. Azzal el a kocsmába, s kihirdeti, hogy sorshúzás lészen. Ötszáz lej egy jegy, és a főnyeremény egy ló. Gyorsan fogynak a sorsjegyek. Megtörténik a sorsolás is, ésa góbé elviszi a nyertest az istállóba. De ott már csak egy döglött gebét találnak. - Te gazember! - dühöng a nyertes. - Egy döglött lóért fizettem én ötszáz lejt? - Dehogyis. Tessék, visszaadom az ötszázast. - És a többiek? - Mit akar velük kend? Hiszen ők nem nyertek... (merje mondani valaki, hogy nincs üzleti érzéke a székelyeknek.)
A góbé csúnyán elveri a feleségét, mire az asszony feljelenti. - Hogy merte megütni a feleségét? - förmedt rá a csendőrtiszt. - Hát nem tudja,hogy csak a hatóságnak van joga büntetni? - Hát nem bánom! - feleli némi tétovázás után a góbé. - Itt a botom, üsse maga!
A suttyó legényke szántott az apjával. Az apa fogta az ekét, a fiú meg a lovat vezette. Az eke ki-kiugrott a kemény földből. Bosszús volt a székely, szidta a fiát, hogy ő rontja el a szántást. - Nem én rontom el, hanem az édesapám! - Hogy beszélsz te az apáddal? Annak idején én nem mertem volna visszafeleselni az apámnak. - Vót is magának apja? - Vót bizony, különb mint neked!
A szegény székely családban kihívják éjszaka az orvost. Amikor fizetésre kerüla sor kiderül, hogy egy fitying sincs a háznál. A házigazda így mentegetőzött: - Ne haragudjon, doktor úr, de fizetni nem tudunk! Azért is hívtuk éjszaka,hogy ne akadályozzuk a nappali pénzkeresésben...
- Csodálom kedves komám, hogy soha nem jut eszébe az a tízezer lej, amit tavalykölcsönadtam kendnek! - Már hogyisne jutna eszembe, hisz ez volt életem egyik legboldogabb napja!
Édesanyám, mit rakjak a tésztára? - A fedőt fiam, hogy az apádnak is maradjon.
Ha nem fizet kend, az ügyvédhez megyek! - Miért, azt hiszi tán, hogy ő fizet helyettem?
János bácsi, hallotta? Olcsóbb lett a zab! Örvend-é? - Örvendjen a ló!
Maga ezután már sem nem pipázhat, sem nem ihat - mondja szigorúan az orvos. - Ezt ne is mondja nekem doktor úr, mert én a pipámtól semmiért el nem válok! - No, nem bánom, egy keveset szívhat, de csak hosszú szárú pipából, mert így améreg nem oly veszedelmes. - Aztán nem lehetne-e inni egy kicsit, hosszú nyakú üvegből?
- Meghalt a komám. - Hallottam. - Kár, mert valami fontosat akartam neki mondani. - Fontosat? - Hát! - Aztán mi lett vóna az a fontos? - Komám vigyázz, mert dől a fal...
Mikor megcsókolt a legény, miért nem rikoltoztál? - Amikor csókolt nem tudtam, mert foglalt volt a szám. Utána meg már minek rikoltsak?
Minek teremtette az Isten a pityókát ? - Az Úristen a pityókát a szegény embernek teremtette. - Aztán mért? - Hát csak azért, hogy a szegény embernek is legyen, akiről lehúzhassa a bőrt ebben az adóterhes világban.
Mondja bátyám, elvinne Szentgyörgyre? - El én... Szótlanul ülnek a bakon már órák óta. - Messzi van még Szentgyörgy? - Hát már elég messze...
- Na, vetkőzzék le ! - De főorvos úr, kérem... - Mondtam, hogy vetkőzzék le! - Instállom, én... - Na, vetkőzzék gyorsan! A székely végül levetkőzik, az orvos megvizsgálja. Ránéz: - Magának semmi baja nincs! - Az nincs! De hoztam egy szekér fát!
- Nem szabad többé pipálnia! A pipafüsttől meg is vakulhat! - Én már abba nem hagyom a pipázást doktor úr; mert mindaz, amit eddigi életemben láttam, s amit ezután még látni fogok, nem ér fel egy tömés dohánnyal.
Tanító úr, holnap hozok egy tyúkot! - Jó lesz fiam, előre is köszönöm! Másnap reggel a tanító várja a tyúkot, de a gyerek anélkül jön az iskolába. - Na, Gyuri, hol van az ajándék? - Jaj, tanító úr, nem hozhattam el a tyúkot! - Talán elvitte a kánya? - Az nem. - Megdöglött? - Az sem. - Tán megbetegedett? - Dehogy betegedett meg, inkább csak jobban lett!
- Te Julis! Este gyere ki a kazalhoz, de bugyit ne vegyél, mert fontos közlendőm van.
- Tudod barátom, nagyon nehéz feleségnek valót találni. Lány az volna, de eddigakárhányat kommendáltak, egyik sem tetszett az édesanyámnak... - Tán csak nem? - Egyet kivéve! Azt kedvelte, mert szakasztott olyan volt, mint ő. - Hát akkor? - Az meg édesapámnak nem tetszett.
|