Szia Horrido!
Igen, igazad van. Volt valami megdöbbentő, megrendítő is abban, ahogy a két malac felkelt, és kiderült, hogy a 3. társuk - valószínűleg napok óta - élettelenül fekszik ott. Ők mégis mellé bújtak. A másik kettő is elég rossz bőrben volt, egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy talán megváltás lehetne nekik egy lövés, de nem szeretek eleavatkozni a természet dolgába. Somának se engedtem, hogy a malachoz érjen. Ott hagytuk békében.
Viccként felhasználni? Ebben is igazad van, de gondolom nem ismeretlen előtted a hejzet, amikor az izgatott vadász hatlmas kanról beszél, ami süldővé zsugorodik, mire megtalájuk. Hát nekem ez is eszembe jutott, nem tagadom, de végül nem üztem tréfát vele, mert bizony a vadat és a kutyát én bizony sok embernél is többre tartom.
Üdv,Dani
Dani!
Többre tisztellek Téged így látatlanul és ismeretlenül is, minthogy megbántsalak!!!! A két malacnak jobb lett volna ha egy rövid duplával elintézed. (Nyilván egy keresésnél ez nem lehetséges!) A helyzetet meg nyilván adott volt, ismerem én is. Idővel megérünk (Te is, én is, és minden vadász, aki komolyan gondolja, szerintem) arra, amit szeretnénk hogy a fiaink is képviseljenek majd. Ehhez viszont idő kell és történés! Ti meg bennevagytök a történésekben vastagon. Viszont jó úton jártok!
Vadászüdvözlettel, Horrido
