Magyar vadaszoktol hallottam:
-a "fegyvermester" belotte....
- 300m -ig "pontlovo!"
- a legutobb balra ala hibaztam, most jobbra fole tartottam (a hatamon minden szorszal az egnek all!)
Hanyan vannak a magyar vadaszok kozott akik tobb szaz loszert ellottek mondjuk 25-50 metertol 350 meterig, hogy "TISZTABAN LEGYENEK VELE", hogy mire kepesek a puskajukkal?????? (puska, loszer es lovo egyuttesen!!! Milyen tavolsagon mi a puska es a lovo szorasa, hogyan alakul a lovedek roppalyaja)
Bezzeg megy a szofosas a zold kalaprol, a vadaszat elotti "templomba meno" borotvalkozasrol,.... nem is beszelve a "bunko" tengeren tuli "vadaszokrol"... IGEN! Moderator urak! Lehet torolni!!!
Soxor (tanultam itt valamit) szoval soxor hanyingerem van a "szoron lott " elmenyektol.(Mi ebben a "vadaszat?")
Soha eletemben meg nem lottem semmit "szoron"(vagy csalizott helyen), meg medvet sem!
A masik: SENKI SEM KENYSZERIT SENKIT LOVESRE!!!, foleg nem magyar vadaszt, akinek szinte naponta lehetosege van kimenni a teruletre (nem a nagy faluban elokre ertem!) nehany orara. Ha ma nem jott semmi, akkor nagyobb lelkesedessel mennek ki holnap...
A masik amit hianyolok a MO-i vadaszatban: a cserkelo vadaszat. (EGYENI! maximum ket - harom taggal!)
Tudom, a magyar vadaszok aldozatai a "magyar vadaszat kulturajanak"-nak, (dogmakkal teletomve), hogy a "FIZETO/MYUGATI?! "vadaszok!" erdekeit szolgaljak.
Hofi szerint: "a kemeny johet!"
Nem latom rendesen, nem all jol vagy nem vagyok biztos a "dolgomban": NEM LOVOK!!! A "vadaszat sokkal tobb annal, hogy mit lottem!!!!.
Itt elofordult, hogy 1700 km-rol hazajottem "turista"-kent annak ellenere, hogy legalabb tiz percig nezegettem egy javor bikat a celtavcsoben, a lezer tavmeroben es a kereso tavcsoben...de nem lattam ertelmet "megprobalni" a lovest. (OK tudom, hogy "ha nem probalod meg ketszer hibazhatsz") Kozben hazahoztam a "tag"et felhasznalatlanul!
Néhány dolog eszembe jut a hozzászólásod alapján.
Az például, hogy hányan vannak, akik több száz lőszert ellőnek 350 méterig, biztos, hogy kevesen. Én sem teszem. Több okból sem.
Egy, nagyon szűkös az anyagi keret, örülök, hogy a mindennapi megélhetéshez a legszükségesebb dolgokat meg tudom venni, ki tudom fizetni.
A lőszer árak a keresetemhez viszonyítva magasak. A lőtér használat is helyenként igen magas. Sajnos, hiába szeretnék, nem tudok lőtérre járni. Valószínű, hogy nagyon sok vadásztársam van ebben a helyzetben.
A másik, nem érdekel, hogy hova lő a puskám 350 méteren. 100 méteren plusz 3 - 4 cm. magaslövéssel belövöm és ha megfelelőnek tartom a szórását az adott lőszerrel, akkor megelégszem ennyivel, mert tudom, hogy ameddig én lőni szoktam, addig nincs különösebb esése a lövedéknek. Nem szoktam messzire lőni. Ha nem tudok közelebb menni, mert én cserkelni szoktam zömében, amit Te hiányolsz, akkor csak nézem a vadat.
A szórón történő vadászatról röviden csak annyit, hogy én sem szoktam így vadászni. nem tartom nagy élménynek az így elejtett disznót. Pár éve készítettünk barátommal egy jó szórót, nagyon komoly lest is építettünk, pár nap alatt igen nagy forgalom lett a szórón, de ha hiszed, ha nem, nem lőttem ott vadat és nem is sokszor ültem fel a lesre. Ha fel is ültem, akkor is inkább csak a kíváncsiság hajtott, hogy mik járják a szórót ill. hogy gyönyörködjek az ott csipegető vadban.
Ettől függetlenül, nem ítélem el, nem minősítem a szórón vadászókat. Ha nekik ez élményt jelent vagy esetleg nem is lehet az adott társaságnál cserkelni, akkor nincs más lehetőség. Sok szép élményt tud adni a szóró is, bár ott inkább a fényképezőgép tudna nagyokat "lőni".
A cserkelésre visszatérve. Sok társaság nem engedi a cserkelést, mert balesetveszélyesnek tartják vagy a terület nagysága nem engedi ezt a vadászati módot, mert annyira kicsi, hogy nem biztonsági körzetek vannak, hanem csak a lesek vannak számozva és azt lehet beírni, illa fene sem tudja még, hogy miért.
"Nem látom rendesen..." Ezt Te lehet be is tartod, én is, de ettől függetlenül, szerintem nálatok is van, aki nem tartja be, mint ahogy nálunk is. Emberek vagyunk és nem vagyunk egyformák.
A vadászat valóban több annál, hogy mit lőttem. A vadászatnak az csak egy nagyon piciny része, pillanata. Ezt nem mindenki érzi, érti. Lehet, az idő, tapasztalat ill. a megfelelő mentor ezt ki tudja alakítani egy kezdőben is, de lehet, hogy soha nem alakul ki egyes emberekben. Van, aki csak "státuszvadász" van, aki beleszületett és van, aki csak később, idősebb korában lesz vadász. Nagyon sokféle módon alakulhat ez.
Van, aki csak az elejtést élvezi a vadászatban, van, aki a csak onnantól "élvezi", amikor meglátta a vadat és azt így vagy úgy elejti, van aki az egerek mozgását is "észreveszi" és a szarvasbogár látványától elgondolkodik, mert oly keveset lát már belőlük, nem úgy, mint amikor 8-10 évesen a nagyszülői udvaron játszott és esténként már abban a korban megfigyelte a szarvasbogarak "sokaságát".
Szóval, nagyon sokfélék vagyunk.
Hát ennyi lenne hirtelen, nem akarok jobban belemenni, mert a fórum megtelne az én "eszmefuttatásommal".
