Haditechnika

[J.vadász]

      1970. február 7 Nagymaros.  (részlet) 

Reggel 5 órakor indultunk S Lajos, K.Gyula, Édesapám és én Nagymarosra vaddisznóhajtásra.
Az út tükör jég, a Népligetnél nekicsúsztunk a villanyoszlopnak. A sárvédő rágyűrődött a jobb első kerékre, amit egy vastagabb ággal kifeszegettünk annyira, hogy rendesen elforduljon a kerék.
Éppen odaértünk a találkozóra.
.........................
11 órától leállók voltunk a Gabula Törökmező felőli oldalán. Kívételesen én is Apámmal mentem, és nem hajtani. Ahogy leálltunk Apám átadta a golyóst és csak annyit mondott: " Nem magyarázok semmit, megvan a vizsgád. Ebben a hajtásban Te vadászol!"
Kb egy óra telt el, amikor a szembe lévő erdőből a kutyák által hajtott kb 80 kg disznó jött egyenesen felénk a bokros írtáson keresztül.
Olyan negyven méterre lehetett mire a kutyáktól rá tudtam lőni. Kissé hátralőttem, a disznó ordított mind a sakál. Gyors ismétlés után második lövésem a disznó előtt vagy 4 méterrel verte a havat. A disznó közben magától elcsendesedett. A szomszéd leálló (aki egyben a társaság vadászmestere volt) odajött és egy laposüveggel hadonászva gratulált! Édesapám alig tudta visszaküldeni a helyére.  Alig ért vissza, az előző disznó nyomán egy másik hosonforma jött. Elszaladt a fekvő disznó mellet amikor meglőttem. Az helyben maradt.
...........
(ez nincs a naplómban, de ahogy emlékszem, vagy negyvenen elvertek! 
Ez első és második vaddisznóm története. A két megrepedt agyar egy alátéten most is az ebédlőnk falát díszíti! A mai napig nem felejtem el Édesapám könnyes szemeit ahogy gratulált! Sajnos nekem egyik fiam sem érdeklődik a vadászat iránt!)

Üdv Attila!
Jó volt olvasni ezt a naplórészletet! Meg egy kicsit megható is.
Fiatalkori önmagam jutott eszembe, amikor az első és második disznómat lőttem egy hajtásban.
Természetesen avatókban sem volt hiány!
Az pedig elszomorít, hogy a mi családunkban-nagy valószínűséggel-én vagyok az Utolsó Mohikán.
A mi Fiunkat sem érdekli sem a vadászat, sem pedig az állatok.
Lehet, hogy ez később még változik, erőltetni azonban semmiképpen sem akarjuk.
Üdv: J. vadász

[Karácsony Károly]

1970. február 7 Nagymaros.[/u]  (részlet) 
Reggel 5 órakor indultunk . . . .

 

[dama]

Ép ember, ép gépből, ép ésszel nem ugrik ki.
Ezt a pilóták mondták. Évente volt nekik egy kötelező ugrás. Embereket ennyire becarva még soha nem láttam. 

  Így igaz nem győzték a sok sört meg a páleszt behozni, hogy jól hajtsuk az ernyőt nékik!!!
 Volt ám náluk kaki maki!!!!!

[Horrido]

Egy szomszédos országról csak megjegyezném (Ausztria), hogy a sorkatonaság a mai napig kötelező.

És csak megjegyzem, hogy az a személy aki valamiért kibújt, vagy e.ü-s szolgálatot választott, az a munkavállaláskor ferde szemmel tekintik és a társadalom is ekként tekint rá.

Náluk a kötelező sorkatonai szolgálat dicsőség, és büszkék is rá, hogy voltak.

Tudom, ez nem hasonlítható össze velünk, de a történetet csak azért említem, mert én is voltam Mo-on 10 évig hivatásos, 86-96-ig.

Szombathely, anno Garasin.

Hát ez bár így van, de azért nem olyan egyértelmű. Éppen most 20-án fognak népszavazni a kötelező sorkatonaság eltörléséről..... Csak a pro és kontra folyik minden médiából..... Erről szól az ország, na meg a 2013 februári sí VM-ről....   El is fogják törölni szvsz a sorkatonaságot, nagyon erős a profi sereg lobbiköre.
Talán jobb is, mert látva itt a határ mentén azokat a szánalmas 18-19 éves suhancokat (Ausztria másik végéből) talpig angyalbőrben, hát siralmasak. Néhány éve bevezették náluk, hogy a Steyr tárába a felső töltény vaklőszer, mert minden évben tucatnál több katona agyonlőtte egymást véletlenül meg hülyeségből. Hozzáadva a depiből fakadó öngyilkosokat, mert abból is volt bőven, talán jobban is járnak, ha megszűntetik az egész kínlódást!

[7,62]

Egy szomszédos országról csak megjegyezném (Ausztria), hogy a sorkatonaság a mai napig kötelező.

És csak megjegyzem, hogy az a személy aki valamiért kibújt, vagy e.ü-s szolgálatot választott, az a munkavállaláskor ferde szemmel tekintik és a társadalom is ekként tekint rá.

Náluk a kötelező sorkatonai szolgálat dicsőség, és büszkék is rá, hogy voltak.

Tudom, ez nem hasonlítható össze velünk, de a történetet csak azért említem, mert én is voltam Mo-on 10 évig hivatásos, 86-96-ig.

Szombathely, anno Garasin.

A délnyugati szomszédunknál is szigorubban veszik ezt mint nálunk.
Az egyik lövönk/vadásztársunk oda ment férjhez, és úgygondolta, hogy a fegyvereit amig nem kapja meg az állampolgárságot,a férje addig vegye át. Ugyanis bárkinek lehet spotfegyvere és a vadásznak vadászfegyvere, -ha volt katona!
Igy csak egy év múlva viheti ki a fegyvereit.

[Balkóbátya]

Lehet,hogy egy kicsit jobban ismerem a mai srácokat mint ti. Inkább ne legyenek katonák,mert az senkinek sem lenne jó. A sorkatonaság utolsó rúgásai alatt szolgáltam. 3 doboz 100 PM -t szívtam el minden nap Tapolcán és Budapesten. Annyira megutáltam a cigit,hogy 12 év dohányzás után, pillanatok alatt leszoktam és ez már 9 éve tart. Mert nem csináltunk semmit egész nap,de azt folyamatosan.

[Karácsony Károly]

Inkább ne legyenek katonák,mert az senkinek sem lenne jó.

A sok görbehátú , horpadtmellű , nyakigláb , drogos gémutánzat !!!   

 

[dama]

Pedig rá fért mindenkire egy kicsit!
Haraszti közlegény kanász volt (kicsit flúgos de erre jó volt) a seregben, csapatépítkezéskor a laktanya PK véletlenül arra járt. Harasztinak a vállán két zsák cement, mondja a PK-nak főnök adnál egy cigit mert nem tudom kivenni a zsebemből.
A laktanya PK majd szívszédülést kapott.

[Németh Lajos]

Én erről azt gondolom, hogy rendet, tisztelettudást, munkaszeretetet, fegyelmet, függelmet és felelősségérzetet a családban is meg lehet tanulni, a gyerekekkel otthon is meg lehet tanítani.
Impotens szülő az, aki az iskolától, vagy a katonaságtól várja el, hogy embert faragjon a fiából.

Meggyőződésem, hogy az én lelkemen csak rontott a katonaság. Talán csak annyi haszna volt, hogy egy életre meggyűlöljek minden reguláris rendszert és eszembe ne jusson rendőrségnél, tűzoltóságnál, vagy adóhivatalnál dolgozni.

Legjobban azt szeretem (most nem a jelen rovaton hozzászólókra gondolok), amikor lányok, asszonyok verik a tamtamot a sorkatonai szolgálat visszaállításáért. Kb. olyan, mint amikor a katolikus pap mondja az igét, hogy milyen szép a nagy család. Húzz le vazze' egy negyedszázadot az anyósoddal egy fedél alatt, aztán utána lehet osztani az eszet".

[Karácsony Károly]

Impotens szülő az, aki az iskolától, vagy a katonaságtól várja el, hogy embert faragjon a fiából.

Az apja , meg annak az apja is ilyen impotens buzernyák volt !!!  Te meg elbírod a búzászsákot és felrakod a szarvasbikát egyedül az UAZra .  Kivételek mindig vannak !   

 

[CID]

Lajos! 

Nekem is ez a véleményem a sorkatonaságról. Annak az 1 hónap alapkiképzésnek volt értelme, mert legalább híztam 10kg-ot a rendszeres kajától, és amire szükségünk volt azt megtanultuk.
Ami utána következett arról ne is beszéljünk. A tisztek szinte kivétel nélkül mind alkoholisták voltak. 
A sok kretén, buta, ostoba és még talán 8 általánossal sem rendelkező öreg katonától nem sok jót tanultunk és ezt a katonaság sem ellensúlyozta. Sőt!!!
Annak ellenére, hogy rengeteg megaláztatást kaptam az 1 év alatt, talán jellemben is megváltoztatott, de, hogy csak pozitív irányban arra nem vennék mérget.  :

 

[Boar]

Én erről azt gondolom, hogy rendet, tisztelettudást, munkaszeretetet, fegyelmet, függelmet és felelősségérzetet a családban is meg lehet tanulni, a gyerekekkel otthon is meg lehet tanítani.
Impotens szülő az, aki az iskolától, vagy a katonaságtól várja el, hogy embert faragjon a fiából.

Van, amit nem tudsz otthon megtanítani.
A közösségben élést, az egymásrautaltságot és az önvédelmet ott, ahol nem lehet hazaszaladni a család védőszárnyai alá.
Gimnáziumból, pláne ha nem kollégista volt az ember, kiszabadulnak a srácok és meg vannak győződve róla, hogy ők a legokosabbak és övék a világ.
Nem a katonaság az egyetlen hely ahol szembesülni kell azzal az ifjúnak, hogy nem Ő a világ közepe. De olcsóbb lecke mint az első munkahelyen vagy az első vizsgaidőszakban.
Én is utáltam bent lenni. Nem nagyon tudtam befogni a pofámat és ebből sok gondom volt...ha nem csavarják ki a kést a kezemből, meglehet, súlyos testi sértéssel vagy mégrosszabbal kezdem a felnőttkort...de utólag belegondolva már nem bánom azt a tizenegy hónapot.

[Balkóbátya]

A sorkatonai szolgálatnak legvégső formájában,adott társadalmi körülmények között, semmilyen nevelő jellege nem volt. Nem kár érte.

[Eb]

Jó volt vagy nem volt jó? Ott határozottan úgy gondoltuk, hogy nem jó. Leszerelés után meg hiányzott. Biztos sokat számít, hogy hol, kikkel, ki alatt szolgált az ember, nagyon nem mindegy. Akinek szerencséje volt " jó" helyre került.
Nekünk határozottan jót tett. Megtanultunk nagyon sok mindent, a bajtársiasságot, emberséget, engedelmességet stb.
Ha nekünk azt mondta a sz.pk, hogy arról a 2 km-re lévő fáról kér levelet, akkor nem azt kérdeztük, hogy hogyan, hanem hogy melyiket.
Viszont tudtuk hogy az öreg ugyanígy viszonyul hozzánk. Inkább lefokoztatta magát, de az Ő bakájához senki nem nyúlhatott.
Lehetett ott tanulni Urak. 
 

[Balkóbátya]

Jó helyen voltam,jó srácokkal,szerettem. Nem lehettem rossz katona,mert a századból csak ketten kaptunk őrmesteri csillagot. De egy felülliberalizált társadalomban,már csak önmaga groteszk karikatúrája volt a soros-sereg.