Ahoz, hogy Mo-n a "terepet" ismerjem ahoz nem szukseges, hogy vadasszak is......hat nem ? keresztul kasul utaztam az orszagot mondhatom eleg sokszor, jobban ismerem mint sokan akik ott elnek (ezt ok mondtak nem en)....na de mindegy.
A kukorica, buzatablakrol amirol te irsz az nem extrem terep, semmi extrem nincs azokba
sot inkabb baratsagos terepnek neveznem....meg az Alfoldon felnek egy 300Win Mag-ot elsutni.....dehat ez en vagyok mondjuk, ilyen "befosi" vagyok. 300m-re mint irod egy 308 Win is megfelel, foleg egy 20kg bak "leteritesere"
Az en definialasomba ezek extrem terepek ahol a magnumokat meg ugy ahogy el lehet nezni, es nem kell felni elsutni mert ilyen fajta terepbol 50.000 ha. az mondhatni rutin, es ott hasznalnak is magnumokat gyakrabban, na meg magashegyi vadaszatoknal, de ott a nagy hatranyuk a sulyuk...a 270Win az egyik legnepszerubb magashegyi kaliber es Ultralight fegyverekbe a short magnumok.
Szia,
sajnos nem tudok most a Hortobágyról feltenni képeket, és nem is szeretnék abba nevetséges helyzetbe kerülni , hogy neki állok a ki tud messzebb brunyálni – vagyis melyik országban vannak szélesebb mezők – versengésnek, pláne nem Magyarország és Kanada viszonylatában, hisz a vesztesek teljes nyugalmával tehetnék bármit ezzel kapcsolatban. És teljesen jogosan nevetne ki ezért ezek után mindenki!
Én a magam részéről egy 7x64 –es, de hogy példádnál maradjunk a 270 Win karcsú, nem széteső 140 es lövedékét is pont olyan aggódással engedném útjára 2900-3000 fps kezdősebességgel, mint a 300-as 180-asát ugyanilyen sebességgel. Sok különbséget nem látok. Pontosan ugyanúgy agyon lő a kisebb is egy embert szerencsétlen esetben, mint a nagyobb……
Azonkívül felesleges ezer négyzetmérföldeket fényképre tenni, hisz a legóvatosabb vadfajok – legyen mondjuk pronghorn? – is max. egy, fél mérföld távolságról kezd el jobban gyanakodni, ha kellő óvatossággal közelíted meg a cserkelés megkezdéséhez. Ha nem így lenne, senki nem lőne pronghorn-t, nem igaz? És máris ott is vagyunk a 7-800 méternél, a – Kanadában létező, Magyarországon nem létező – környező sok ezer négyzetmérföldet máris figyelmen kívül hagyhatjuk. És elkezdünk cserkelni a pronghornra – sasol ám nagyon, de ugyanúgy sasol a sokszort megzavart, és párszor sikertelen rápuskázást átélt bak is. (Az ölőerőt figyelmen kívül lehet hagyni, a 240-es kalibercsoport mind a kettőre megfelel, úgy tudom, …. jól tudom?) Valamint úgy tudom a pronghorn-t sem fél mérföldről lövik rendszerint, tehát ha lehet, 2-3 esetleg 400, (max 500, de ezt már félve írom le) yardra be kell azt is cserkelni. És máris annál a távnál vagyunk, amit egy nagy mezőgazdasági kultúrában az űzött, nagyon sokszor megzavart, már esetleg többször megpuskázott bakok még tolerálnak.
És a bak, mivel kisebb, mint a pronghorn, és jó részét takarja jó eséllyel a kultúrnövény, mindjárt akkora, vagy akár nagyobb kihívás is lehet?? Legalábbis az említett öreg alföldi vadász tapasztalata szerint …..
Ahogy pedig én jártam idén, vagyis a múlt szezon végén. Meg kellett volna lőnöm a kompetencia őz tar-vadjaimat, és annyira eltököltem az időt, hogy sok időm nem maradt rá. Egy hétvége. Olyat pedig nem illik kérni a hivatásos vadásztól, hogy lője meg, még ha be is bukom a kompetenciát. Legalábbis az én koromban még nem, szerintem. Az őzek 20-30-as rudlikban, a kifejezetten nagy, csupasz szántások kellős közepén időztek, legközelebb is legkevesebb 500 méterre a közlekedő úttól. Már akkor figyeltek, amikor megálltam a terepjáróból. Mínusz 10-12 fok, ez itt a punnyadt magyarnak elég hideg, nekem legalábbis az. És csípős szél. Nem tudtam úgy megközelíteni őket 300-350 méternél közelebbre, hogy megvártak volna. Akárha pronghorn-ra cserkeltem volna. Bipod nincs a fegyveren, lőbotot nem vittem (elég elitélendő módon, de egyébként sem tudok róla lőni). Én elég extrémnek tartottam egy csupasz szántáson araszolni, később négykézláb, megpróbálni max. 200 méterre becserkelni őket. Persze lelketlenül odakínálhattam volna 400-ról is, és jó eséllyel el is csesztem volna, pláne átfagyva. Jobb esetben!, rosszabb esetben sebeztem volna!
Végül nagy kínlódva, qrva lassan a harmadik rudlit a harmadik szántáson sikerült becserkelnem, és teljesen átfagyva, lekuporodva, ülve, térdről, nagy nehezen meglőttem 210-ről az egyik (!) tarvadat. (A másik bennmaradt, elbuktam.) Nekem ez extrém volt. Semmiképpen nem a klasszikus kellemes körülmények közötti, az általad barátságos terepnek minősített helyen, vadászias lőtávolságon (150 méter) belül kényelmesen feltámasztva kellett lőnöm. Két-két és fél órai fagyos araszolgatás, mászás, ücsörgés a hideg földön után. És egyáltalán nem éreztem túl fegyverezve magam. És nem tépte cafatokra a rettenetes magnum 180-as Accubondja sem az őzet! Sokkal egyszerűbb lett volna a terepjáró motorházára bipoddal felpakolni a téli hőmérsékletre belőtt szörnyűséges magnumo,t kifejezetten távlövő lőszerrel (mondjuk Lapua Scenar 300 WM), és vitézül marksmant játszva 500 méterről elkezdeni az őzeket bombázni.
Lesz, ami lesz alapon. Valamennyi vért biztosan ontottam volna! Tehát ez a rettentő magnum azért alkalmas tisztességes vadászatra is.
Én ilyesmi extrém helyzetre gondoltam….. Ez nekem extrém. Legalább olyan extrém, mint a pronghorn vadászata. Nagy táv, semmi takarás, hideg, szembe fújó. könnyfakasztó erős szél, egymásra is vigyázó éber, ráadásul a pronghorn-nál kisebb testű, kiváló látású vadak! És ez még csak nem is az Alföldön történt.
Te egyszer azt mondtad, hogy Magyarországon nagyon kevés a hely, az erdők tele vannak emberekkel, szerinted százméteres fegyverek bőven elegek lennének. Hát, nagy tisztelettel kérdezem, hogy melyik részén jártál Te kis Hazámnak? Vagy inkább melyiken nem?
„Ahoz, hogy Mo-n a "terepet" ismerjem ahoz nem szukseges, hogy vadasszak is......hat nem ? keresztul kasul utaztam az orszagot mondhatom eleg sokszor, jobban ismerem mint sokan akik ott elnek (ezt ok mondtak nem en)....na de mindegy.” -- Hát NEM! Én is keresztül-kasul utaztam egy pár keleti államot kocsikísérőként (Ct-t hamar el lehet hagyni), és eszembe se jutna mondani olyat, hogy nem szükséges ahhoz ott vadásznom, hogy tudjam, hogy milyen ott vadászni…….. Már megbocsáss!
Szerinted itthonra 308-as, 280-as, max. 30-06-os fegyver bőven elegendő lenne. Teljesen igazad van! De a befosiságról – szerinted mennyire veszélyesebb egy 5 km-re elrepülő 300-as magnum lövedéke, mint egy 4-4,5 km-re elrepülő 06-osé. Ez a – mondjuk egy kilométer – biztonsági plusz táv azért ebben a kis országban is megtalálható a vadászterületeken. Ráadásul itthon a messzi lövések sokszor lesről történnek, ahol már van egy biztonságot szolgáló szöge a lövésnek.. stb. …stb.
Mivel a vadászat 10 yard és max 3-400 yard között történik akár Kanadában, akár Magyarországon - itthon természetesen ritkábban messziről - ÁLTALÁBAN (és engedd meg, hogy ne számítsuk bele a Wapitit 672, vagy 878 yardról egy lövéssel lepuffantó és azt lefilmező amerikai „vadászokat”
) én olyan borzasztó nagy különbséget a két országban használható fegyverek, igényeik között nem látok.
De azért van(!), ide tényleg nem kell 338 WM önvédelemre, mert nincs szabadon kószáló grizzly. Azonban a vándorcirkuszból itt is bármikor elszabadulhat akár még egy mackó is ……….. Tehát én – a nagyon esélyes cirkuszi mackó veszély miatt - nagyon szívesen elvadásznék azért egy ilyennel, akár vaddisznóra is!!!
Üdvözlettel,
