Lehet hogy több ! Ha le lenne főzve többet látnánk . Én inkább a koronaágak miatt amik itt a képen duzzadtabbnak tűnnek gondolom fiatalabbnak . A képről való bírálás meg tudod milyen .
Sziasztok.
Lefőzve ilyet mutat.
Egy kis történet is hozzá.
A terület Heves megye, Mátraalja, tipikus vegyes vadas terület, minden van, mindenből kevés.
Területünkön nincs igazán klasszikus, régi bőgőhely, néhol kialakul egy-egy, de az inkább az éppen ott lévő kultúrától függ.
Augusztus végétől figyelgettem a területet, de elég elkeserítőek voltak a kilátások, szarvas alig mutatkozott, ami volt az is mind fiatal bikák.
13.-án hajnal 4 kor indultam beiratkozni, de előtte a műút egy-egy arra alkalmas helyén meg szoktam állni 5 percekre tájékozódni, hátha hallani valahonnan a "hívó szót".
A kéttóköze nevű területrész felől egy jó hangú bika bőgött rendületlenül, azonban néha mintha valami morgás is beleszólt volna. Na ennek érdemes lenne utánanézni gondoltam. Gyors beiratkozás, majd ki vissza. Kocsit a műúton hagytam, onnan légvonalban is jó km. Igyekeztem ahogy tudtam, mert a múlt héten is igen hamar beváltottak a nádba a szarvasok. Akkor egy kb 6 kg-os 5-6 év körüli bikával voltak a tarvadak, szám szerint heten. De ez a morgó másnak tűnik. 10 percenként ha mordul egyet, ebből tudom, hogy most nem késtem le róluk, még kinn vannak a dombtetőn, a napraforgó tarlón. Jó sötét van még, de az ég már világosodik. Elfoglalom a hajlatban azt a helyet ami a szarvasok által leggyakrabban használt váltótól 100-120 méterre van. Szelem jó, a nyílt placccon két magányos ezüstfa, a váltóhoz közelebbi tövében térdelek, lőbot kitámasztva, távcső kéznél... szarvasok sehol. Se egy hang, se mozgás. Népes disznókonda vált be előttem 20 méterre, most nem érdekelnek.
Kezd világosodni...múltkor ilyenkor már beváltottak. Talán már lehetne bírálni is, ha lenne mit. Lehet, hogy elmentek fölfelé a tó fölötti nádasba. Máshova nem mehettek. De ahhoz sokkal nagyobb és hosszabb nyílt placcon kell elvonulni. Merengésemből a horizonton egy alak kibontakozása mozdít ki. Egy tehén alakja, jó 300 méterre. Megjelenik szép lassan a többi tarvad is a horizonton, akkor a bika se lehet messze. Az ég már egészen jó hátteret ad, és egyszercsak az egyik napraforgószár mintha billegne, sőt kettő van, és növekszik ahogy az agancs, majd a test is kibontakozik. Látszólag sehova nem sietnek, de a hosszúfejű már lefelé tart, azaz felém. Na ez így jó lehet, csak gyertek. Szép lassan egy kivételével az összes tarvad bevált a nádba, bika azt az egyet hajkurássza fenn a tetőn, de azért közelednek, lassan lőni lehetne. Nem szeretnék minuszos bikát lőni, volt már, hogy beleszaladtam, akkor elkapkodtam, most nem akarom.
A kb fél óra alatt amíg a bikát nézhettem, arra jutottam, hogy egy középkor végén járó, 6,5-7 kg körüli bika. Csabus szavaival élve tudtam volna rá indokot, hogy miért ne lőjjem meg. De arra is tudtam, hogy miért igen. És egyre inkább az igen kerekedett felül. Mondhatjuk úgy is, hogy rábeszéltem magam, bár úgy gondoltam végig úgy gondoltam, hogy nem lesz vele baj.
A tehén szépen vezette a bikát arra a váltóra amelyiken a többiek is beváltottak, ahova vártam őket. Mielőtt belépett megállt magától, nyújtogatta a nyakát, de hang nem jött ki a torkán, pedig szerettem volna még hallani. Amikor indult volna akkor érte a golyó. Szépen bejelzett, nagy kanyart leírva először kifelé szaladt, majd korrigált és indult a tarvadak után. Látni nem láttam az elesését, csak hallottam.
A tegnapi első kép azt mutatja, ahogy ráleltem. Rég adott ekkora élményt egy vadászat, rég is lőttem ilyen bikát. Csak leültem mellé a harmatba és remegtem, pedig hideg sincs.
Amikor odaléptem már láttam, hogy a súlyát alábecsültem egy jó kg-al. A bírálaton egyébként a 24 órás súlya 3 deka híján 8 kg, korát 11 évesre becsülték, megjegyzésben pedig, hogy érett.
