Gondolatok a vadászat helyzetéről

[Balkóbátya]

Felhevítjük ezt a vasat havonta,aztán kihűl megint. Rögzíteni kellene azokat a javaslatokat amelyek itt rendre elhangzanak, és nyílt levélként vagy fórumszavazás után vélemény(ü)nk(k)ént eljuttatni a megfelelő helyekre,megfelelő emberek elé. Az országban rendre szerveznek szarvasmentő meg fácánmentő fórumot: vagyunk itt is annyian mint azokon a kompetens helyeken. Vagy "tejjjesen" hülye vagyok?

[Balkóbátya]

Na még egyszer ----vélemény(ünk)ként!

[S.Fox]

Azért volt az "úri világban" számos igen jól működő vadgazdaság Nagymagyarországon. Valószínűleg a legkiemelkedőbbek a Draskovich birtokok voltak. D. Ignác hozzáállása, szakmaisága számomra minta, messze kora kiemelkődő vadgazdája volt. De persze lehetne folytatni a sort (Zichy, Károlyi,Hohenlohe...).
Érdekes... , akkor az erdőket se vágták tarra, a vadat se lövették bérbe, mégis megéltek (birtokaik egyéb mezőgazdasági bevételeiből).

Számomra ez a rendszer (pláne a Draskovich I. féle) a legszimpatikusabb. D. I. is beállította a túlszaporodott vadállományt az optimálisra, jól kezelt nyiladékrendszereket épített ki, hogy átláthassa, kezelhesse az állományát, jelentős vadlegelőfelületeket művelt az eltartóképességet növelendő, helyesen kivitelezett vérfrissítéssel javította szarvasállományait (melynek eszköze volt a tenyészkert, nem öncélt szolgált), és visszafogta magát a csúcsbikák kilövésében...Áldozott rá, szívvel, pénztárcával!

Nekem szimpatikusabb ez a rendszer sokkal, mint a jelenlegi anyagi szemléletű "vadgazdálkodásunk".

Belegondolok, hogy egy fővadászként dolgozó ismerősöm annak idején még a többször élőhelyfejlesztési pályázaton nyert milliókat se költhette vadlegelők létesítésére, hanem alibi számlákkal kellett leigazolnia....pedig milyen sokat jelentett volna a szarvasoknak, tejelő kocáknak, stb....de az erdei vadkár miatt értéktelen pajorként kezelte az erdészetvezető a szarvasokat....minek oda élőhelyfejlesztés...
Lehetne folytatni a sort!

Számomra is ez lenne a legszimpatikusabb. De kevesen születnek Draskovichnak, Zichynek, Károlyinak vagy Széchenyinek. Ha a régi klasszikus könyvekre emlékszel, ott is jelentős különbség volt az uradalmak vadgazdálkodási színvonala és a községi vadászt területek mindent lövünk szemlélete között.

[zsolt68]

Tényleg, Németországnak meg fejlett gépipara van, a franciáknak meg 247 féle sajtja.
De a kérdésem nem az volt, hogy miért megy nekik jobban, mint nekünk.

Azért, mert több emberöltővel előrébb járnak. Ez két dolgot jelent:

1. Volt idejük a gondolkodásmódjukat, mentalitásukat ehhez igazítani. Mi még mindig az "átkosban" belénk rögzült logikával működünk, és érdekes módon ezt még a legfiatalabb generációnak is átörökítettük, akik nem is éltek abban. Ezzel a beállítódással próbálunk "piacgazdálkodni", ami abszurd, és eleve kudarcra ítélt.

2. A szabályozást, jogi, ellenőrzési rendszereket is sikerült az idők során olyanná alakítaniuk, ami lehetővé teszi a tartamos, folyamatos, felelős gazdálkodás fenntartását. Itthon ilyen környezetet kialakítani még nem sikerült. Havonta megreformáljuk a reformokat, és egyre nagyobb a káosz, a bizonytalanság pedig mindenkit a hirtelen haszon lefölözésére késztet, nem az előrelátásra, nem beszélve arról, hogy a legjobb melegágya a furfangoskodásnak, korrupciónak.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a nyugati, irigyelt gazdaságok a kezdetben, és még ma is elég sok "külső betáplálást" kapnak a rendszerbe, tehát nem minden a saját teljesítményük. (Gyarmatok, és annak civilizáltabb változatai, hogy csak egy tényezőt említsek.)

[elaccc]

Gyerekek, ne vigyétek el a vita ágát a mentalitásbeli különbségek felé.
Ezek megvannak, de nem ez a lényeg.

Én azt állítom, hogy a magántulajdon, a magántulajdonon alapuló gazdaság működőképes.
Továbbmegyek, működőképesebb, hatékonyabb, mint a közös tulajdonon alapuló, mert a legelemibb érdek, az egyéni érdekeltség irányítja.
Sanyo ezt vitatja, erről beszélgetünk.

Hát nem tudom érdemes-e még boncolgatnom amit tegnap is mondani akartam... Tegnap nem sikerült érthetően fogalmaznom, eléggé primitívre sikeredett, kicsit fáradt voltam, azért megpróbálom mégegyszer, hátha most sikerül. Én más irányból, tehát nem szakmai irányból próbálom megközelíteni a dolgot a problémát. Szóval azt akarom mondani, hogy már többen is mondták neked Lajos, hogy soxor SAJNOS nem szabad magadból kiindulnod, mert más nem így látja és nem így gondolkozik ahogyan Te is! ( ezt pozitív értelembe mondom és maximális tiszteletem az irányodba  ) Itt a fórumon, már sokak számára kiderült, hogy itt tényleg olyan emberek aktívak, akik a maguk módja, lehetősége szerint etikusan, tisztességesen, becsületesen viselkednek és tenni akarnak, pozitív változást akarnak, jól látják a hibákat is... De most azt kérem tőled picit légy empatikus és tudom nehéz, de ne egy személy irányába, hanem az országban tevékenykedő (az ország sorsát meghatározó) személyek irányába. Mit tapasztalsz? Rálehet minden emberre úgy bízni felelősségteljes feladatokat (dolgokat) mint például rád? Szerinted minden ember lelkiismeretes, és minden ember jót akar, vagy minden meghatározó, felelősségteljes posztban lévő ember úgy érzi felelős az ország és a benne élő emberek sorsáért, a rábízott, vagy a "JóIsten által neki adott" javak sorsáért? Szerinted minden emberben él ez a gondolat, hogy élni és élni hagyni? Amit nem csak hallomásból ismételget, hanem este mikor lefexik és gondolkozik őszintén így is érez, gondol? Szerinted minden emberben legalább olyan szinten meglehet bízni, mint benned? Én azt látom azt tapasztalom, hogy nem. De az ország helyzete is azt mutatja, hogy nem. Azt mondod ennek nincs köze a mentalitásbéli különbségekhez? Hát akinek nincs lelkiismerete, aki érzéketlenül, antipatikus módon viselkedik, akinek csak folyton a saját (illetve közvetlen környezete, rokonsága) anyagi érdekei lebegnek a szeme előtt, az hogyan hoz, mindenki számára, az ország számára felelősségteljes döntéseket? Mindegy melyik ágazatról beszélek, mindegy, hogy politika, gazdaság, erdő, vad, vagy mezőgazdaság...stb.  Amikor kialakul egy rendszer egy társadalomban egy országban, és az, hogy demokratikus, vagy diktatórikus rendszer alakul-e ki, a benne élő emberek mentalitása, gondolkodásmódja és az abból következő tetteik határozzák meg. Én nem akarok naiv, vagy demagóg lenni és tudom, hogy nincs olyan társadalom, ahol mindenki etikusan normálisan viselkedik, de az a baj, hogy itt magyarországon a tisztességes, becsületes emberek, akik tenni is szeretnének, pozitív változást szeretnének, akik nem sajnálnak áldozatot hozni (anyagi, vagy szellemi áldozatot) %-os viszonylatban sokkal kevesebben vannak, mint például svájcban, vagy svédországban, vagy bármelyik nyugati országban. (Még akkor is, ha tudja  a döntéseivel nem csak más jár jól hanem ő is...) és itt a nagy baj... ahogyan Attila is megmondta, hogy a fejekben kellene változás! Ha majd mindenki úgy áll a kérdéshez, hogy változás kell pozitív változás gímszarvas ügyben, mert az ORSZÁG érdekeit nézem, mert empatikus vagyok, mert van lelkiismeretem, mert őszintén bánt a dolog, mert tenni akarok, mert adni sokkal jobb mint kapni, mert jó érzés adni és segíteni másokon, mert nyugalmat szeretnék, mert színvonalasan, boldogan szeretnék élni és azt akarom, hogy más se szenvedjen körülöttem, mindenki éljen boldogan, nyugodtan és ne lássam, hogy mások éheznek sírnak...stb.stb. stb ...és ebből én is profitálhatok, igaz később, de gondolok a jövőre is, nem élem fel most...

Végül visszakanyarodok a szemetelős példához: ismét kérlek légy empatikus: mit gondolhat az az ember, mi jár a fejében, aki bevásárolt a mekibe egy hamburgert és mikor elfogyasztotta az autójában, menet közben egy kanyargós erdei főúton a szalmakrumplis tasakot a kólás pohárral együtt kibassza a kocsi ablakán, és úgy hogy pont egy biciklis orra elé?  Nem szándékosan egy biciklis orra elé (aki pont én voltam) hanem csak úgy bárhol, kit érdekel az a biciklis, mint ha ott se lenne... Milyen ember az ilyen? Ha egy ilyen ember felkerül a felsőbb körökbe, ha ilyen embernek adsz hatalmat, magántulajdont, hogy gazdálkodj, azt hiszed változni fog? A gazdaságba, politikába máshogyan viselkedik? (esetleg mást mutat öltönybe bújik, de mást mond és máshogyan cselekszik) Na iszonyatosan sok ilyen ember került be a nagy magyar körforgásba és ezeket nem tudod megváltoztatni, de ami legrosszabb eltávolítani sem... sokat ismerek ilyet személyesen is sajnos...

[S.Fox]

Elaccc, amit leírtál az szerintem Lajos igazát támasztja alá. Ha ilyen emberek kerülnek hatalomra, mint aki kibassza a mekis dobozt, a közös tulajdonon alapuló gazdaságon olyan szabályokat hozhatnak, ami MINDENKI számára hátrányos, míg a magántulajdonon alapuló gazdaságban erre korlátozottabbak a lehetőségeik. Siheder koromban volt egy ember a pártbizottságban, az egész járás rettegett a nevétől, akinek mániája volt, hogy szőlőt telepítsenek a téeszek az egyik patak partján. Egy olyan tsz elnök volt, aki szembeszállt vele, a másik három téesz megtette. Kifagyott az egész a p.csába, ami előre látható volt.
Azért ma ilyet nehéz lenne megtenni, a magántulajdonú mezőgazdaságban.

Én egyébként alapban Lajossal értek egyet, DE szerintem Magyarország nincs azon a színvonalon (mentalitásban, gondolkodásmódban, etikában), hogy ez nálunk működőképes legyen. Az állami felügyelet valószínűleg hatékonyabb lenne, de csodát nem tenne, abban biztos vagyok. A nyolcvanas évek szarvasrudlijait szerintem már soha nem fogjuk látni

[zsolt68]

 Hát akinek nincs lelkiismerete, aki érzéketlenül, antipatikus módon viselkedik, akinek csak folyton a saját (illetve közvetlen környezete, rokonsága) anyagi érdekei lebegnek a szeme előtt, az hogyan hoz, mindenki számára, az ország számára felelősségteljes döntéseket?

Hát úgy, ahogy látod, nézz körül! 

[Németh Lajos]

Szia Elaccc!

Értem és látom én is mindazt, amit mondasz. Az a baj, hogy nincs idő arra, hogy megvárjuk, amíg a fejek kitisztulnak. Ez több emberöltőnyi idő, ha megvalósul egyáltalán.
Ezt a gím nem tudja kivárni. Most kéne cselekedni, mert a 24. óra utolsó perceiben járunk, ha ugyan még nem harangoztak.

Nagyon sokszor értetlenül állok egyébként a hozzászólások előtt, amelyekből szinte egyöntetűen az jön vissza, hogy kivétel vagyok a parasztok között. Ezt azért nem értem, mert (mint írtam) 12 e Ha vadászterület földtulajdonosait képviselem évek óta. Több száz emberrel, fél hektártól 120 hektárig találkozom rendszeresen és csak nagyon ritka kivétel az, akinél tapasztalom mindazt az arroganciát, beképzeltséget, vadászgyűlöletet, amiről itt az olvtársak mint általános jelenségről beszélnek. Az a pár nagyarc is könnyen leszerelhető néhány csendes mondattal, mert (csak Nektek mondom  ) agyilag nem partner.  Nem gondolnám, hogy a mi környékünk szellemi színvonala, vagy átlagos tolerancia szintje lényegesen eltérne az országos átlagtól. Azt kell tehát feltételeznem, hogy az említett arrogancia talán nem egészen egyoldalú, vagy csupán él egy negatív kép a vadászok többségében a csúnya parasztról, akit zsigerből útálni kell.
Két dologra kérlek Benneteket:
- Hagyjuk most a példák felsorolását, hogy kivel , hol szúrt ki a földtulajdonos, ez nem visz előbbre, mint ahogyan az sem, hogy siránkozunk az állami irányítás visszaállításán. Pillanatnyilag parasztdöntés van, ezzel kell együttélni, ennek keretei között kell gondolkodni.
- Tartson mindenki egy csendes önvizsgálatot, hogy mindaz, amit SAJÁT lélekromboló sérelemként élt meg a múltban a földtulajdonosok részéről, az felejthető, vagy megbocsátható-e? Ha igen, akkor gyorsan spongyát rá és kezdjük újragondolni az egészet.

[Balkóbátya]

A nyolcvanas évek szarvasrudlijait szerintem már soha nem fogjuk látni

De csak máshol...mondjuk az Alföldön.

[Stefi]

Sokat vitatkoztatok itt arról, hogy a szarvasnak miért volt jobb a kádár rendszerben, na vajon miért?

A 70 éves János bá megmondta miért volt neki jobb "Kádár idejében" !
"Mert akkor még állt a fa@om!"           

[Karácsony Károly]

Ezt a három szakmát mindig összekeverik . . . !   

[elaccc]

Szia Elaccc!

Értem és látom én is mindazt, amit mondasz. Az a baj, hogy nincs idő arra, hogy megvárjuk, amíg a fejek kitisztulnak. Ez több emberöltőnyi idő, ha megvalósul egyáltalán.
Ezt a gím nem tudja kivárni. Most kéne cselekedni, mert a 24. óra utolsó perceiben járunk, ha ugyan még nem harangoztak.

Nagyon sokszor értetlenül állok egyébként a hozzászólások előtt, amelyekből szinte egyöntetűen az jön vissza, hogy kivétel vagyok a parasztok között. Ezt azért nem értem, mert (mint írtam) 12 e Ha vadászterület földtulajdonosait képviselem évek óta. Több száz emberrel, fél hektártól 120 hektárig találkozom rendszeresen és csak nagyon ritka kivétel az, akinél tapasztalom mindazt az arroganciát, beképzeltséget, vadászgyűlöletet, amiről itt az olvtársak mint általános jelenségről beszélnek. Az a pár nagyarc is könnyen leszerelhető néhány csendes mondattal, mert (csak Nektek mondom  ) agyilag nem partner.  Nem gondolnám, hogy a mi környékünk szellemi színvonala, vagy átlagos tolerancia szintje lényegesen eltérne az országos átlagtól. Azt kell tehát feltételeznem, hogy az említett arrogancia talán nem egészen egyoldalú, vagy csupán él egy negatív kép a vadászok többségében a csúnya parasztról, akit zsigerből útálni kell.
Két dologra kérlek Benneteket:
- Hagyjuk most a példák felsorolását, hogy kivel , hol szúrt ki a földtulajdonos, ez nem visz előbbre, mint ahogyan az sem, hogy siránkozunk az állami irányítás visszaállításán. Pillanatnyilag parasztdöntés van, ezzel kell együttélni, ennek keretei között kell gondolkodni.
- Tartson mindenki egy csendes önvizsgálatot, hogy mindaz, amit SAJÁT lélekromboló sérelemként élt meg a múltban a földtulajdonosok részéről, az felejthető, vagy megbocsátható-e? Ha igen, akkor gyorsan spongyát rá és kezdjük újragondolni az egészet.

Én is szeretnék két dolgot hozzátenni még. Az egyik, hogy amit írtam én nem egy konkrét csoportra, nem egy társadalmi rétegre, nem egyes korosztályokra értettem, hanem a magyar társadalom egészére. Kicsitől a nagyig, amik előfordulnak "nagyban", ugyanúgy előfordulnak "kicsiben" is. 10 millió emberre értettem a leírást! Akik szórják a szemetüket és nem jutottak feljebb (nem sikerült nekik az olajmaffiába vagy a nagy politikába bekerülni, vagy nem üzemeltettek játékgépet, nem örököltek erdőterületeket, földeket és nem gazdagodtak meg) azok most a kevés szemetüket öntözik a falvak szélén lévő erdőkbe... Azért hangsúlyoztam a felsőbb "létformákat" mert "érdemben" ők tudnak beleszólni az ország sorsába és szerintem ez a rész a legfájóbb, az onnan áradó bűz a leg orrfacsaróbb, leg elviselhetetlenebb, ami lefelé is kihat, az egész országra negatív hatással van.

A másik, hogy mindenki jól tudja, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok, hogy rengeteg nehézséggel kell szembe nézni, hogy egyre nehezebb ebben az országban érvényesülni, nyugodtan élni és ennek oka van! Ha Te nem tapasztalod a negatívumokat és azt mondod, százból csak két ember aki kilóg a sorból én elhiszem neked, de mégis valakik okozzák ezt a nem éppen ideális, megnyugtató  helyzetet amiben vagyunk. Nem szeretnék túl negatív lenni, meg nem szeretném, ha úgy ismernének itt, mint akinek folyton csak sír a szája, de a saját bőrömön érzem, hogy valami nem kóser! (részemről ennyi  )

[wetzlar]

Szia Lajos!

Azt kell mondjam, a mai magyar vadgazdálodás egyik rákfenéje az egyéni érdek.

Egyet értek azokkal akik azt mondják, hogy a vadgazdálkodás nem szabad, hogy egyéni érdek legyen.
Írtam korábban, hogy egyszerre KELL megtenni mindhárom csoportnak a lépést...vadásznak, erdésznek földtulajdonosnak!

DE!

Amíg a ft. követeli a vadkárt - nem fogadva el azt, hogy a vad élőhelye hamarabb volt ott, mint az ő földhivatali pecsétje a tulajdoni lapon - addig ez nem fog változni.

Ugyanúgy nem lesz változás, ha a magát vadásznak nevező puskás beír vadkárba és a közeli szórón tutul egész éjjel, lámpával legombol lő 3 disznót - netán egy "vadkárosünőt"- és kint zsigereli ki, hogy mekkora vadkárelhárító.

Nem lesz változás, ha az erdész mentalitása az, hogy "bárcsak az utolsó szarvast lőtted volna agyon!"

Kérdés, hogy van-e olyan módszer ami "...ha nem megy magától, majd megy másként..." elven rákényszeríti a 3 csoportot, hogy együtt kell működniük.

Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az egyéni érdekek nem jól működtetik ezt a rendszert.

[Németh Lajos]

Roli, én pedig nem tudok elképzelni olyan rendszert, amely érdek nélkül, hosszú távon, olajozottan működik.
Valamennyi cselekedetünknek érdek a mozgatórugója, ha nem is mindig anyagi, de valamilyen érdek.
Vadászni is érdekből vadászunk, ki-ki talán kicsit más érdekből, de ez visz ki bennünket. És azért nem üldögél a lesen az a másik 9,95 millió, mert neki nem fűződik érdeke ehhez a tevékenységhez.

Alapvetően nem az egyéni érdekkel van a baj szerintem, hanem azzal, ha a különböző egyéni érdekeket nem sikerül egy közös eredő, egy közös cél mentén egyesíteni. Ez - azt gondolom - két esetben történhetik meg: vagy annyira különbözőek az összefésülendő egyéni érdekek, hogy nem találni közös nevezőt, vagy csak rosszul határoztuk meg a közös célt.
A jelenlegi magyar vadásztársadalomban mindkét probléma egyidejűleg van jelen, itt van egy rendkívül heterogén személyi állomány, nyugdíjas munkásőrtől a milliárdos bankárig, mellette pedig ott egy teljesen képlékeny, kialakulatlan társadalmi kép a vadászat és a vadállomány helyéről, jövőjéről. Mondhatnám úgy is, csak azért nem rossz a közös cél, mert nincs is. 
Igazán döntéshozói szinten sincs kialakult világkép, a törvényalkotók vergődnek a különböző lobbik nyomása alatt. Sajnos ezek közül a lobbik közül nem a miénk a legerősebb, mert az ágazat gazdasági jelentőség eltörpül az agrárágazat és az erdészet gazdasági potenciálja mellett.
Egyszóval: úgy szar ez az egész ahogy van, de innét szép nyerni!   

[Boar]

Roli, én pedig nem tudok elképzelni olyan rendszert, amely érdek nélkül, hosszú távon, olajozottan működik.
Valamennyi cselekedetünknek érdek a mozgatórugója, ha nem is mindig anyagi, de valamilyen érdek.

Tévedsz. Vagy túl tágan értelmezed az "érdek" kifejezést.
Van sok cselekedetünk, aminek a felelősség/felelősségtudat a mozgatórugója. Még akkor is, ha a szigorúan vett egyéni érdekeinkel ez szemben áll. Erre mondják azt, hogy "becsületből megcsinálom".