Ma délután egy magányos rétisast láttam......, kiderült, hogy egy egerészőben ólálkodó cirmost vacsorázott éppen, ez okozta a ribilliót. Az talány maradt, hogy fogta e, vagy úgy találta a vacsoráját.
A gyulaji erdőtömbben minden évben fészkel, költ és nevel is rétisas. Volt év, hogy több pár is. Volt olyan tél, hogy 10-12 madarat láttam rendszeresen.
Tavasszal és nyáron a horgásztavaknál voltak rendszeres vendégek, a vadászati idény idején pedig főként a rengeteg belsőségen éltek (1000-2000 db között ejtettünk el vadat évente).
Két alkalommal láttam vadászni sast. Egy kifejlett példány egy beteg malacot vágott le kora este egy réten, az ott lévő abrakos tálca mellett. Mondjuk nem kellett sok szegény röfinek, csupa rüh és seb volt. Ahogyan rávágott és ráfogott, a malac egyet sikított és már ernyedten is lógott a hatalmas karmokon. A sas kicsit pihent rajta, majd sötétedésig tépte-ette és otthagyta. A combját és a tarja részét kezdte ki és ette meg a javát, meg egy kicsit a gerinc mellől.
A másik sokkal izgalmasabb "attack" volt. Nyáron egy kaszálás után szépen sarjadó lucernán gyakorolt egy fiatal példány egy egerésző cirmossal.
A vadföld közepe táján csapott le rá először. Ráfogott, megemelte, majd pár méter után ledobta. Repült egy kis kört és újból támadásba lendült.
Közben a macsek a hozzá legközelebbi, galagonyával és iszalaggal benőtt kerítés felé iszkolt. Aztán repült megint egyet a SAS légitársasággal és megint az észvesztő rohanás.
Ezt előadták vagy 4 alkalommal, amikor a cicc elérte a menedéket. Amennyire a távcsőben láttam, eléggé vérzett, de később sem ttaláltam rá, lehet csak a bundáján ejtettek sebet a még nem egészen kifejlett karmok.
A sas a játszótárs eltűnése után odaült a bokor elé és vagy fél percig bambán forgattta a fejét, hogy hová tűnt a macsek. Aztán csalódottan elrepült
