Üdvözletem Mindenkinek!
Egy kis segítséget szeretnék kérni!
Milyen jegyek alapján lehet megkülönböztetni a vadmacskát a hibridtől?
Szivesen vennék esetleg linket, de ha valaki jól leírja nekem itt az is jó.
Kellene egy kis powerpnt-s előadást csinálnom belőle, de sehol nem találok hozzá anyagot...
Előre is köszönöm a segítséget! Üdv!
Nem pont ezt kérted, de hátha tudsz belőle használni valamit:
Nem egyszerű eset. Ha nincsenek rajta fehér, fekete vagy vörös foltok, alig lehet megkülönböztetni ránézésre. Egy kis segítség a SZIE Vadászati állattan és etológia jegyzetből:
XIV. Vadmacska (Felis silvestris)
1. Elterjedés és állományhelyzet
Az európai vadmacska Skóciában, Elzász-Lotharingiában, a Harz-hegységben, az Ibériai- félszigeten, Olaszországban, Szardínián, Szicílián, a Kárpátokban, Magyarországon és a Kaukázusban fordul elő. Közeli rokonai (núbiai vadmacska, indiai sztyeppmacska) Afrikában a Jóreménység-fokig, Ázsiában Dél-Kínáig találhatók meg. Magyarországon nagyobb, zártabb, zavartalan erdőségekben (középhegységek, dombvidéki erdők) és ártéri erdőkben (Dráva, Duna Gemencnél, Tisza) él.
Állománya Nyugat-Európában növekedett a visszatelepítéseknek köszönhetően. Magyarországon csökken a populáció-sűrűsége és az elterjedési területe is. A Kaukázusban állítólag jelentős állománya él még, de ott nem végeznek létszámbecsléseket a fajra és szabadon vadászható.
2. A vadmacska és a házimacska elkülönítése
A kültakaróban vannak jellegzetes jegyek. A vadmacska mindig vadas (sárgás-barna, cirmos) bundájú, nincs benne fekete egybefüggő folt, vagy vörös, kevés a fehér szőrszál is. A pofán két oldalt 2-2 sötét csík húzódik, a fejtetőn 4 csík húzódik le a tarkóra, amelyek egy sötét gerincvonalban egyesülnek. Ez a vonal nem húzódik rá a farokra, ahogy azt sokszor láthatjuk a házimacskáknál. A testoldalon, a lábakon sötét, elmosódott csíkok találhatók. A kontrasztosság a házimacskákra jellemző. A hasoldalon sötét pettyeket láthatunk, az állon, a torkon, a mellkason lehet egy kisméretű (max. 20 Ft-os nagyságú) fehér folt. Az ágyék szőrzete a felnőtt egyedeknél mindig tiszta sárgásbarna és ráhúzódik a combok belső felületére. A karmok szaruszínűek, a talpon a párnák mindig feketék. A farok egyenletesen dús szőrzetű, vastag, nem vékonyodik el a vége felé. A farok vége mindig fekete, a farkon kevés (3-5 db) záródó fekete gyűrű található. A farok a test hosszához viszonyítva rövidebb a vadmacskánál. A hátsó lábuk hosszabb, mint a házimacskáknak.
El lehet különíteni koponya jellemzőkalapján is, bár e legjobb bélyeg talán az agykoponya űrtartalma. A vadmacskáknak nagyobb az agyuk (ragadozó életmód szemben a háziasítással). A testhosszhoz viszonyított teljes bélhossz (bélindex) kisebb a vadmacskánál (ragadozó életmód). A teljesen tökéletes elkülönítés azonban úgy tűnik csak DNS vizsgálatokkal lehetséges.
45. ábra: A vadmacska és a házimacska koponyája közötti különbségek.
3. A vadmacska leírása és jellemzői
Testhossza 100 cm, ebből a farka több mint 1/3. Marmagassága 40 cm, testtömege 5-10 kg. A kandúrok nagyobbak.
A fogképlete: 3131/3121.
Az ivarérettséget 10 hónaposan érik el, de ez főleg a kandúroknál nem jelent szaporodásban való részvételt is. Két szaporodási idénye (pacsmagolás) van, február-márciusban a fő időszak, és nyáron (június-július) lehet egy második alom (nálunk ritka). A kandúrok keresik fel a nőstények otthonterületeit. 60-70 nap vemhesség után 2-4 vak és csupasz kölyök születik valamilyen eldugott helyen (farakás alatt, faodúban, sziklaüregben, rókakotorékban). 3-4 hónapos korra válnak függetlenné. A nőstények az anyjukhoz közel telepednek le, míg a kandúrok elvándorolnak egészen messzire is akár. Sok hím egyed nem is telepedik le, hanem ún. nomád életmódot folytat. A kandúrok mozgáskörzete nagyobb ((300-900 ha) és kevésbé ragaszkodnak hozzá, mint a nőstények (300-400 ha). A mozgáskörzetük
Vadászati állattan és etológia, emlősök nem csak térben létezik, hanem időben is, azaz amikor a gazda nincs a közelben, akkor más egyedek behatolhatnak a területére. A nőstények szigorúbban kizárják egymást a területükről.
Táplálékuk főként kisemlősök, énekes madarak, vadgazdálkodási jelentősége kicsi (minimális mezei nyúl és fácán fogyasztás). Házi kosztot, háziállatokat nem fogyaszt, mivel messze elkerüli a lakott területeket.
Állománya folyamatosan csökken, aminek okai az élőhely-vesztés (öreg erdők kitermelése és helyettük intenzíven művelt erdők telepítése), hibridizáció a házimacskával, orvvadászat, közlekedési elhullás és a házimacskák által közvetített halálos fertőzések. Vörös könyves faj, aktuálisan veszélyeztetett és védett 1974 óta.
